mér, Te nem vagy bolodg kicsit sem? :( Én nekem is van egy jó pár gondom, de pozitívan állok a dolgokhoz, aztán majd lesz belõle vmi.......:) Pedig most az idegességtõl fáj is a hasam, szal....:D De nem érdekel....:D
mostanába vagy mindenki annyira boldog hogy nem veszi a fáradságot hogy ide írjon, vagy pedig senki sem boldog..... pedig én az vagyok, egy kicsit.....de még mindig lehetnék boldogabb....:D
ha a változást elfogadjuk csak a felfogásunk fog változni. és az ,hogy hogyan fogjuk fel a körüöttünk lévõ világot nagyban változtatja az érzéseinket. viszont a már meglévõ érzéseinket az elme nem tudja megmásítani. hiába mondogatod magadba : "örülök ,hogy lerabolták a kocsimrol a rendszámtáblát" attol még nem fox neki örülni :)
sz.tem meg hatalmas hülyeség az emberi érzelmekben racionalitást keresni...
attól hogy az ember vájkál benne, még nem lesz boldogabb/boldogtalanabb.
az érzelmeket meg és át kell élni. nem turkálni bennük.
itt egy kedvencem:,,Az emberi szenvedés 80%-ának a forrása abban a tényben rejlik, hogy azt akarjuk, hogy a dolgok mások legyenek, mint amik és az emberek másmilyenek legyenek, mint amilyenek. Mihelyt felhagyunk ezzel a várakozással, elérhetjük a boldogságot és a derût."
nincs igazad. Ha aváltozást el tudod fogadni, már 1szerûbb az életed is. Ha nem a biztonság keresése afõ cél, hanem a minden helyzetben való változás elfogadása lép be ,akkor nem lehetsz boldogtalan
hátigen . az ember vmilyen. és gyakran már maga sem tudja milyen. mert teljesen átdeformálódik , olanná amilyen akar lenni, amilyennek gondolja magát. és néha olyan hiány érzete van , hogy na akkor mien vagyok is én valójában?
de az ,hogy te vmilyennek tartpd magad , nem befolyásolja az érzéseket. ezt az egyet nem tudja befolyásolni. tehát hiába állítgatod ,hogy : "de bizony én boldog vagyok" ha egyszer abban a pillanatban nem vagy az ,vmi miatt
bezonyám :) de ez ebböl a szempontbol nem kell ,hogy figyelmt kajon. hiszen a felejtés hiába az életem része, nem lehet sem pozitív sem negatív helyzet ként megélni , így a viszonyítási alap szerepét sem töltheti be :))
Mondok mást: a felejtés is benne van az életedben. :-)
én nem felejtek
( vagyis olyan szinten nem, hogy ne tudjak viszonyítani az életemhez. de mint írtam nem is ahoz viszonyítok. )
maga a világ az érzelmeim szempontjábol , egész életemre kiterjedve , ugye állapotok összesége. az ,hogy mikor szar s mikor jo, a pillanatnyi álapotomtol függ. és az hogy kisebb dolgoknak is nagyon tudok örülni azért van mert mindig a legborzalmasabb emlékeimhez viszionyítom, és nem az egész életemhez :)
Ez azt jelenti, hogy az általad kialakított világ nagyon szar? :-)
én csak egy unakozo hülye vagyok, aki itt vezeti le ha szófosása van :)))
sosem az a bölcs aki pofázik nap estig. az igazi bölcs tudja , hogy még ha kimonda is , se lesz a szavaibol több kimondott szónál. és igaz ahány embr annyi világ. e belõs világokat megtudják a szavak változtatni, de azon a világon amit e privát nézetek tükrözni kívánnak nem fog. :)
érdekes és pontos levezetése a boldogság egyenletének :))
bocsi ha már vki leírta amit írok, de nincs kdvem visszaolvasni. csak leírom mit gondolok magárol a topic címérõl ha ez nem zavar senkit :)))
az ember beállítotságátol és egyben a multja (környezete) által kialakított , progresszív vagy ellenkezõ esetben regresszív lelkiállapotátol és mérlegelési nézõpontjátol függ , hogy mi hozza õt, és milyen mértékbe a lét egy olyan állapotába mely a leggyakoribb állapotához ( vagy estleg máséhoz) viszonyítva jobbnak bizonyul, melyet köznéven a boldogságnak nevenznek.
nekem személy szerint szinte minden boldogságot tud okozni :))))))
Nincs, vagyis lett volna 3 óra de én arról nem tudtam........ Pályaválasztási kiállításra mentem elõsször Tökölre anyámékkal, aztán bnõmékkel meg Pesterzsébetre.....:)) De amilyen idióta vagyok, amit össze szedtem papirokat sulikról azt persze bnõmnél hagytam......., nem baj holnap megyek úgy is megint......:DDDD
Mert jót buliztam vasárnap meg meg azelõtti hét szombaton.....:DDD Meg bnõm jóhíreket is mondott...... az egyetlen bajom a szunyogok meg sok be pótolandó házi......:)