De az EEG-nek is van egy mintázata. Igaz, hogy a _mért_ agyhullámok a "körzeti átlag", de az egész a valódi összehangolás következménye. Hogy minden idegsejt egyszerre végezze a feladatát.
Attól, függ, mirõl is beszélünk. Én arra írtam, ami pl. az EEG képernyõjén látható. Szerintem alapvetõen ezeket nevezik az agyhullámoknak. Az idegsejtek tüzelését (kisebb, vagy nagyobb területre kiterjedõen) összehangoló rendszernek valami külön neve van, de így hirtelen nem jut az eszembe.
Bizony, a digitális nem azt jelenti, hogy nincsenek fokozatok, hanem épp azt, hogy meghatározott fokozatok vannak, azaz nem folyamatosak az átmenetek. Persze egy 1-bites jel az tényleg csak két fokozatú (legalábbis bitenként nézve, mert idõben összeadhatunk belõle egy tetszõleges hosszúságú bitsort is, azt egyben értelmezve).
Az agyhullámok? Az sok idegsejt "tüzelésének" (elektromos jelindításának) "kiszivárgó" részének átlaga, így egy analóg jel. (Azt nem tudom, hogy a tüzelés mindíg egyforma jelerõsségû-e, így digitális, vagy sem.)
Kérdéses, hogy ez a cucc képes-e arra, hogy a megfogási mûvelet elindítása után helyet változtató objektumnak megfelelõen módosítsa a "célzást". Ha nem, akkor nem sok különbaség van, csak az elindított - valószínûleg elõre programozott - mûvelet más.
Más: Hol lehetne rendelni ilyen masinát, amely betanítható testõrnek, és a BKV járatain jól rácsapna a zsebtolvajok körmére, vagy az útonálló gányok kezébõl kicsavarná a kést?
A természetben nincsenek digitális jelenségek - tudtommal. De ha valaki mond egyet, akkor esetleg elgondolkodom rajta, hogy változtatok a véleményemen.
"Ami az idegrendszert illeti, van természetesen egy ingerküszöb, de fokozatok ott is vannak. Nem egyformán fáj minden ütés, pld."
A kettõnek kevés köze van egymáshoz. Az ingerek erõsségét a ingerületek száma és sûrûsége határozza meg. Egy ingerület nagyjábõl fix. erõsségû, és fix alakú elektromos jel.
Ami az idegrendszert illeti, van természetesen egy ingerküszöb, de fokozatok ott is vannak. Nem egyformán fáj minden ütés, pld.
"Vagy semmi nem megy át, vagy teljes erõsséggel átmegy a jel, nincsenek fokozatok."
Ez így természetesen nem igaz.
Analóg-digitál között az a különbség, hogy analógnál folyamatos jelerõsség van, míg digitálisnál diszkrét idõpontokban mérünk jelerõsséget, amelyet aztán digitálisan (0-val vagy 1-sel) ábrázolunk. Itt is végül kvázi folyamatos görbét kapunk.
Az ott egy komparátor, esetleg némi hiszterézissel, a kapcsolási-komparálási küszöb pedig finoman állítható. Belül aztán digitalizálódhat is akár... Nézõpont kérdése.
Igen, az teljesen "analóg". :) Így tudja fenntartani a dinamikus egyensúlyt. De az idegrendszeren így megy. Vagy semmi nem megy át, vagy teljes erõsséggel átmegy a jel, nincsenek fokozatok.
"ezzel csak egy "baj" van, hogy minden "létezõ" gondolkodó tudat... teremteni akar, fejlõdni és nem utolsósorban védeni önmagát:)"
Ez nem igaz. Csak az evolúció által létrehozott intelligenciának alapvetõ célja az önvédelem és a szaporodás. Egy mesterséges intelligencia a tervezõje/programozója által megadott célok elérésére törekszik, és semmi másra. Jó példa az Asimov-féle 3 törvény. Azokban ugye az önvédelem a legutolsó szempont, szaporodásról meg szó sincs.
Az igaz, hogy a Phalanx rendszer tenyleg kepes a raketat leloni, de az teljesen mas elven mukodik. Radar van rajta (asszam millimeteres hullamhosszu) es mindosszesen annyit csinal, hogy figyeli a raketa ranyvektorat meg a kilott lovedeksokasag iranyvektorat, azutan meg megprobal addig ugyeskedni, hogy ennek a kettonek legyen metszespontja. Szoval ehhez az optikai erzekelos mozgasfelismeros robotkezhez kepest meglehetos "butuska". Ha megsem igy van, majd Cifu kijavit :-).
a repülõgéphordozok oldalán lévõ gépágyuk képesek a feléjük száguldó rakétát lekapni - mondjuk ott csak irányítani kell, itt meg karokat is mozgatni közben
Azért mert a processzor-vezérelt robotok egyszerre általában egy feladattal bírkóznak meg. Másrészt: az emberi/állati agy tejesítõképességének és a számítógépek/robotok teljesítõképességének összehasonlítása csak megközelítõ jellegû (Az emberek/álllatok agya nem valószínû, hogy digitális lenne). Harmadrészt: a robotok célprogramot hajtanak végre - improvizálni csak újabb program alapján tudnak.
Szerintem is kicsit infantilis dolog mindenkire ráfogni, hogy tudós, aki bármiféle fejlesztéssel foglalkozik, csak mert egy egyetem falai közt teszi. Sok esetben hallgatókból álló csoportokról van szó, persze egy tanár, jó esetben prof. vezetésével.
Amugy a cikkel kapcsolatban, telleg eleg jo. Bar latszot sok optimalizacio, pl a hatter homogen volt, a laszti pedig erosem eltero szinu. Amugy hasonlot hasznalhat a hadsereg a hadihajok gattling tipusu gepagyujaihoz, ill az alacsonyan szallo repcsikre jol lehetne iranyitani a celkeresztet egy ilyen eszkozzel:)
Hmm, remelem nemsokara kijon egy Cherry 2000 szeru noi robot, aki hasonlo gyorsasaggal hajtja vegre az "instrukciojaimat", es nemcsak a kezevel :)
Amugy sztem jo ez az elnezest a sorokert dolog:) Kicsit debil, de jo:)
"Már csak azért mert pillanatnyilag az ember az egyetlen létezõ gondolkodó tudat"
Gondolod? Szerintem az állatok többségének van tudata, és a fejlettebbek bizonyítottan tudnak gondolkodni is (persze nem olyan elvontan, mint az ember [kivéve az idült alkoholistákat :) ]).
Mégsem tudunk még ma sem olyan robot-bogarat összerakni, ami képes lenne önállóan keresztülmenni pl. egy erdõn... Még a Marsjárókat is minden ízükben távirányítják, pedig így elég nehézkes a dolog.
léci szokj már le errõl az elnézést a sorokért baromságról
bármelyik fórumba megyek mindig ott van.
ha minden 2. hozzászólásod tele lenne káromkodással v. mások baxtatásával még akkor is kevésbé lenne idegesítõ mint amikor a kutya*ßßßért is bocsánatot kérnek
a bocsánat olyan mint az ígéret. ha mindenhol elsütjük a kutya se hiszi el h komolyan mondjuk...
Ajánlom figyelmedbe (és másoknak is): Isaac Asimov, Karen A Frenkel - Robotok, az emberformájú gépek címû könyvét. A könyvben az egyik képen egy (régebbi) ipari robot keze egy tû 0,229 mm átmérõjû tûlyukába egy másik tû 0,178 mm-es hegyét "fûzi" be.
Vajon egy tû hegyén mikor lesznek képesek cérnát átfûzni ezek a robotok ?
"Már csak azért mert pillanatnyilag az ember az egyetlen létezõ gondolkodó tudat"
dear haxoror. Kérlek tanulj meg magyarul helyesen beszélni, és ne csak a szavakat rakd egymás után random vaze izé baz. Köszi.
dynamic grasp nagyon durva gyakorlatilag realtimeba tudja követni a véletlenszerü mozgást...
"minden "létezõ" gondolkodó tudat... teremteni akar, fejlõdni és nem utolsósorban védeni önmagát:)"
Ezt te hol olvastad? Már csak azért mert pillanatnyilag az ember az egyetlen létezõ gondolkodó tudat és ez alapján feltételezni hogy minden más létezõ(?) tudatnak is ez a célja elég megalapozatlannak hangzik :) Egyébként meg mindegy, ha kávét akarok akkor kávéfõzõt használok és nem egy Skynetet, csak a rossz sci-fikben van a konyharobotoknak öntudatuk és személyiségük, a robot nem vetélytársa az embernek hanem csak egy eszköze, olyan mint a sörnyitó csak egy picit bonyolultabb :)
Hát, én nem örülnék, ha gondolkodó gépek jönnének ki. Maradjunk a hagyományos módszernél, hogy a gépek a programjukat követik. Legfeljebb azt támogatnám csak, ha az agy lemodellezésével csinálnának _egy_ db szuperagyat. Hogy õ minden kérdésünkre tudjon válaszolni, de tömegesen biztosan nem használnám ezt az eljárást.
Ahoz hogy a bányában vagy a földeken melózzon nem kell hogy az emberével felérõ agya legyen :)
Egy bogár agya kb. 1000 MIPS (Million Instruction per Second - millió müvelet/másodperc) képes. Egy Pentium 4-es is 1000-es nagysságrendû. Hogy elérjük az ember teljesítõképességét 1000000 - 1000000000 MIPS-es gépet kéne építenünk (Moravec idõvonala). Ja, és úgy kéne gondolkodnia, mint nekünk. Vagy egy kicsit okosabban...
Ez kifejezetten nem a gyorsasága miatt érdekes, hanem hogy az 1990-es években milyen szociális interakciókra képes, emberformájú, arcfelismerõ, fejével+szemével tárgyakat követõ, akár fûrészelni is képes robotot tudtak készíteni.
Egyébként a cikkben leírt robotkarról az a véleményem hogy ügyes kis szerkezet. De attól még nagyon messze vagyunk, hogy nagyon okos robotokat fejlesszenek...
wow... elég durván néz ki. tyûû. az a dynamic nem semmi. ahogy a fickó egy boton mozgatja elötte a labdát, és az meg rajta van rendesen... kicsit elkalandoztam és máris ilyen mozgású gyilkos robotok tüntek fel a szemem elött... hátborzongató.
A felvételek egy része nagy sebességû kamerával készült, ami 200-500 képet is csinál másodpercenként. Az ára megéehetõsen borsos, szóval örülj hogy van róla felvétel!
Ez tényleg hasznos felhasználása lenne, semmi Chemotox meg egyéb büdös kémiai vackok - igazi bio légyírtás. A balatoni szúnyogok ellen is járkálhatnának ilyen robotok a parton, leülsz egy padra és odajön csapodni a vérszívókat!
Elárulnád, hogy te miért írsz állandóan tudósokat? Nagyon idegesítõ! Ettõl nem válnak sem a cikkek, sem a tartalmuk komolyabbá, vagy tartalmasabbá!
PS: Magyarországon pl. az számít tudósnak, aki a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
A "nagy" Tokiói Egyetemen készült fényképeknek minõsége undorató. Csupa homály. Hát kb. ilyen minõségû lehet ez a robot is... ha már egy normális képet nem bírtak csinálni a saját robotukról....