És lasscskán a szemünkön is javítani kellene: olvastam, hogy a tökéletes látás is tovább javítható ha szép egyenletesre legyaluljuk a szemlencsét. Így +50% megagigapixelt tudunk majd élvezni.
"Ilyenek lesznek a 2008-ban földet érõ Phoenix küldetés és a Mars Science Laboratory, egy nukleáris meghajtású marsjáró, ami 2010-ben landolhat." Ezen egyikõtök sem akadt fenn? Vagy ez már régóta tervben van? Csak mert nekem így elsõre meredek hogy egy nukleáris marsjárót is küldenek... Ha tényleg van értelmes élet a marson, biztos kiakadnak majd miatta :D ... fõleg ha valami miatt leolvad vagy felrobban :D:D:D
Akkor bizony lekésték a csatlakozást, mert az MRO csak jövõ márciusban ér a Marshoz. ;)
"A kamerával készített öt és félméteres Mars tereprészletek 20000x60000 pixeles képek lesznek"
Ezt most nem igazán értem! Véletlenül nem 5,5 km-s tereprészeket akartak írni 5,5 m helyett?
Nézd, ez nem úgy mûködik, mint az otthoni videókártyád, vagy mobiltelefonod, hogy félévente cseréled Az ûrkutatásban soha nem a legújabb fejlesztéseket használják. Egy projekt átfutási ideje akár 6-8 év is lehet, nem lehet mindig módosítgani rajta. Ami viszont bekerül a szondákba, azok megbízható eszközök, erre külön minõségbiztosítási rendszer van. Azt se felejtsd el, hogy a szondákon nem erõforrászabáló Windows fut, hanem assemblyben írt célprogramok.
Miért nem rögtön azzal jössz, hogy a fedélzeti procija sehol sincs egy Pentium4 vagy egy Athlon64 mellett? (ez szokott mindig felmerülni...)
Hiszen a RAD750 csak 10.2 millió transzisztort tartalmaz, míg egy "sima" asztali proci is 100+ millió, az új kétmagos rendszerek meg 200 millió feletti transzisztort tartalmaznak. A 2001-ben megjelent RAD750 133-166Mhz-es sebességérõl szót ejteni is felesleges, mikor már Gigahertzeknél járunk, és a 300 MIPS teljesítmény is megmosolyogtató az asztali gépeknél elérhetõ bõven 10000 feletti MIPS teljesítmény fényében.
Csak éppen az MRO fedélzeti számítógépe mintegy 200.000 rad (2000 Gy) sugárzás elviselésére képes, valamint -55 és +125 C° között üzembiztos. "Cserébe" viszont nem olcsó: több, mint 200.000$-ba kerül egy RAD750-es...
Maga az utazás nem sokat fejlõdött, de amit ezek a rakéták visznek, csudijó cuccok. Jön majd a GoogleMaps-Mars, fura lesz nézelõdni a bolygószomszédunkon.
Az ESA-nak is vannak Mars-szondái (a Mars Express jelenleg is a Mars körül kering), de való igaz, hogy a NASA többet költ erre - mivel van neki mibõl.
A NASA 2005-ös költségvetése 16.2 milliárd $ (~13 milliárd Euro) Az ESA 2005-ös költségvetése 2.977 milliárd euro.
Látványos különbség... Hogy miért nem költenek többet rá? Nos ezt a politikusoktól kell megkérdezni, de õk azt fogják reagálni (no persze szebben megfogalmazva), hogy ugyanez a pénz többet hoz a "politika konyhájára", ha autópályákba, kórházakba, stb. költik.
Megj.: Magyarország is csak társult tagja az ESA-nak, az ESA ugyanis független az EU-tól. Az ESA 17 teljesjogú (tagdíjfizetõ) tagállama: Anglia, Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxembourg, Olaszország, Németország, Norvégia, Portugália, Spanyolország, Svájc és Svédország. Három társult tag van, Csehország, Kanada és Magyarország, akik csak korlátozottan vehetnek részt az ESA munkájában.
Ha kb. 250 millió ember pénze képes erre, akkor 450 millióé - a korszerû tudomány szülõhelyén - miért NEM?
Informatika és tudomány
