Kicsit rá kéne gyúrni az aerodinamikára. Képes siklani, természetesen a nyert felhajtóerõ nem túl jelentõs, de ez is tökéletesen elegendõ ahhoz, hogy a visszatérés folyamán laposabb pályán (ergo kisebb hõterheléssel és negatív gyorsulással) érkezzen meg a sûrûbb légkörbe.
Orosz úrhajó rulez! mert kalapáccsal lehet javítgatni és minden hatalmas rajta.A bal oldalán az nem ablak hanem átlátszó rádióadó a lhallgatókészülékekhez. A hõállóságról meg annyit, hogy nagyapám facsónakjára 2 réteg anno szovjet csónaklakkot kent fel és erre rádõlt az egész csónakház ami majd 2 napon át égett mire kialudt mert senki nem vette észre és a festés alatt a kormat lemosva meg a hajó szép sárga színe se változott, szal ha ez a bigyó kap 5 réteget akkor még meteorálló is lesz...
És nem is elég biztonságosak, mert egyrészt rakéta technológiára épülnek (óriási erõk dolgoznak benne, tehát egy kis hiba is végzetes)
Na de mi más is repíthetné fel õket olyan magasra?
A képen bal oldalt az egy ablak. Különben tényleg van logika abban, hogy csak oldalra teszünka blakokat, a legnagyobb hõkiterhelésnek kitett orrba nem.
Én azonban egyet nem értek: Vajon nem lehetne olyan zsalugáteres megoldást kidolgozni? Vagyis kint az ûrben a csempezsalugátert felhúzni, hogy jobban lehessen kilátni. :-)
"Nyilván a hõvédõ csempék jobban bírjéák a kiképzést, mint egy (több réteg) átlátszó anyag(ok)."
Hát, nem is tudom. Elvileg az üveg is kb. olyan hõfokon olvad, amelyen a csempéket égetik, de a csempék azért biztosan hõállóbbak.
"Nevetséges, hogy amerika már megtette a lépéseket az újra felhasználható ûrrepülés felé, mégpedig elég sikeresen (az öt ûrsikló)"
Az ûrsiklók valójában messze nem voltak olyan sikeresek. Hiába újrafelhasználhatók, így is iszonyatosan drágák. És nem is elég biztonságosak, mert egyrészt rakéta technológiára épülnek (óriási erõk dolgoznak benne, tehát egy kis hiba is végzetes), másrészt rettenetesen bonyolultak (rengeteg hibalehetõség).
Nevetséges, hogy amerika már megtette a lépéseket az újra felhasználható ûrrepülés felé, mégpedig elég sikeresen (az öt ûrsikló) erre most mégis õk is az oroszokkal és az európaiakkal együtt olyan rendszereket terveznek, melyeknek felõtt tömegébõl 90 százalék elég a légkörben. Nevetséges, és még csodálkoznak, hogy drága az ûrrepülés. Hát így valóban az, hogy mindent egyszer használatos rakétákon viszünk fel. Arról nem is beszélve, hogy mennyi ûrszemét marad utánuk odakinn!
lokko: és tényleg, az ûrhajók alternatív liftek. :)
a natúr golyóstoll szereti ha van gravitáció, írjál függõleges felületre és meglátod mi lesz
Egy Enyergia + Buran fellövésnek az árából cirka 8-10 Kliper fellövés jönne ki. Olcsóbb külön a terhet Proton, Szojuz vagy Ariane rakétákkal, az embereket meg a Kliper-el feljutattni.
Nem értem, miért nem lehet elõvenni a Buran+Enyergija tervrajzokat, és legyártani egy új garnitúrát. Fejleszteni esetleg a számítógéps rendszeren kell, de az se tart 2010-ig.
Ûrtoll: sima, mezei golyóstollal is lehet fent írni, ezt pár éve nyilatkozta (meglepõ módon õ is meglepõdött rajta!) egy francia ûrhajós, miután visszatért az ISS-rõl.
Én mindig mondtam, hogy természetes formákat kell alapul venni bármi tervezésénél. Még alakítanak rajta egy kicsit, akkor olyan lesz, mint egy fasz. Annak sem véletlen ilyen az alakja...
Kész startrek... :)
A ceruza esete. Tehát:
A ceruzával az volt a probléma, hogy a tiszta oxigénben féltek, hogy belobbanna a grafik, ami ugye elvileg jól ég. Továbbá ha kitört a hegye az ott repkedett stb, és azt össze kellett szedni ami biztos nem volt vidám meló. Mindezek ellenére a kezdeti ûrutazós idõkben mind az oroszok, mint az amcsik ceruzát használtka. Az ûrtoll 1965-ben jelent meg, a fejlesztése pedig a kitalálója ( Paul C. Fisher) szerint egymillió dollárba került.
Ezekbõl a tollakból az oroszok is rendeltek rögtön 100-at meg 1000 patront hozzájuk. Ûrtollat amúgy bárki vehet magának itt.
Igen ez egy urbanlegend;))) Mint ahogy a belinkelt oldalon is láthatod.
De minden urban legendnek van alapja (tudod, nem Moszkvában, hanem Leningrádban nem volvókat hanem volgákat, és nem osztogatnak hanem fosztogatnak, de a hír igaz;)
Másrészt ugye a szovjet nemzetgazdaságon belül sem magánszemély sem állami szerv nem költött egymilliót arra, hogy egy nyamvadt tollat kifejlesszen.
Amerikában egy lekes hazafi megtette.
Szerintem ez a dolgokon nem változtat, a szovjet rendszer bizonyos erõforrásokat hatékonyabban használt fel (lásd másik urban legend: 1000$-os WC ülõke a B-52-es bombázókhoz;).
(Mert a grafit elég jó vezetõ, és a használat során keletkezõ grafitpor könnyedén belebeg akárhová, amerre a huzat viszi. Elektromos galibát okozhat, az pedig nem kívánatos. A SzU is elég hamar átállt a nyomásos tollakra.)
Ha olyan meghibásodás lép fel, hogy a monitorok már nem mûködnek, akkor a szélvédõ csak arra lenne jó, hogy azon keresztül nézzenek ki kétségbeesetten. :)
lokko, ez igaz. Azonban, ha egy "igáslovat" akarnak fejleszteni, akkor nem ez az elsõdleges szempont. Egyébként ha ablakos megoldás kell, akkor az lehet olyan is, ami nem tér vissza a légkörbe (legalább is nem emberrel). Pl. ûrállomás. Vagy direkt "sétaûrhajó" szép nagy panorámaablakokkal. :)
ürturizmus=kell ablak ...
Ha elég olcsó lesz akkor a javításokhoz tökéletes jármû, talán nem kell kidobni majd a Hubble-t.
Fölösleges az ablak, elég megbízható kamerákat gyártanak már mindenhol. Egy orosz-európai együttmûködés sikeres is lehet, együtt utólérhetjük az amerikaiakat. Az usa meg remélem a hírre összekapja magát, és megsûrgeti a köv. generációs ûrhajóprogramukat. Márévek óta tervezgetik, de még semmi konkrét nincs(nem tudni róla)
Ha belegondoltok, akkor az ablak elhagyása leegyszerûsíti a dolgokat. Ezáltal olcsóbb is lesz. Sõt, lehet, hogy a tervezett leszállási profilnál elõnyös, hogyha az orrnak az a része, ahol az ablakok lennének, nagyobb hõterhelést tud elviselni. Nyilván a hõvédõ csempék jobban bírjéák a kiképzést, mint egy (több réteg) átlátszó anyag(ok).
Szerintem azért csinálták így meg a makettet, hogy lássák milyen über profik õk is, és mint a mindenhol egyre divatosabb a jövõt így ábrázolni, mint a kocsiknál is pl, hogy kamera+monitor lesz a látás ezért beveszi a nép hogy milyen tök királyak , jó lesz majd mikor a nap beégeti az optikát :D mikor elfelejtik hogy nem tetek fel rá szûrõt . Amúgy szerintem inkább néz ki szimulátornak amit berendeztek szerintem arra van, nem arra hogy ilyen legyen a végleges szélvédõ nélkül SZTEM de mondjatok oksabbat
valami szélvédõszerûség miért nincs rajta? :) ,mert mondjuk mi van ha a külsõ kamerák meghibásodnak,nézik a sötét monitort?azért úgy elég kellemetlen lehet mondjuk leszállni.
Remélem minél elõbb elkészül és nem csak egy marad a sok félbeszakadt fejlesztés közül.
Ja, nagyon hihetõ mese....... A sima tollal annyi a baj, hogy a gravitáció tolja le a tintát a hegyéig. Na most ha a szár nem nyitott hanem zárt, és van benne egy kis túlnyomás a lezáró zselé felett, az pont jó. Egy ilyen fejlesztés kb 100 dollár, és az új tollszár 0.1 helyett 0.11 dollár lesz. Azért ne higyj el mindent a Fábry szövegíróinak....
Na végre. Nem féltem én az oroszokat. Soha nem felejtem el Fábry mester egyik sztoriját, amiben azt mesélte el, hogy az amerikai ûrkutatási szervezet vagy mi több százezer dollárért kifejlesztett egy tollat, amivel még súlytalanságban is lehet írni. Az Oroszok meg ceruzát használtak
azért már csa jobban néz ki mit a discovery :\ hol van Európában ûrkikötõ?
Informatika és tudomány
, jó lesz majd mikor a nap beégeti az optikát :D mikor elfelejtik hogy nem tetek fel rá szûrõt 
. Amúgy szerintem inkább néz ki szimulátornak amit berendeztek szerintem arra van, nem arra hogy ilyen legyen a végleges szélvédõ nélkül SZTEM
de mondjatok oksabbat 
