Szerintem ez nagyon jó ötlet lenne, mert sok olyan könyvet is meg lehetne szerezni, amit amúgy nem venne meg az ember. Ha valami olyan érdekes könyv, amit végig is akarok olvasni és nem kerül 5-8 ezer forintba, akkor azt úgyis megveszem. A szerzõi jog alá esõ könyveknél meg meglehetne csinálni, hogy csak olvasni lehessen, de kinyomtatni vagy letölteni nem. Mondjuk nem tudom megengedné-e ezt a szerzõi jog, de ha nem, akkor meg lehetne valami könyvtárszerû módszerrel, hogy azokat a könyveket is meg lehetne nézni, de bizonyos díj ellenében. Ha le is akarja tölteni valaki, annak meg annyival többet kellene fizetnie. (persze ez csak a szerzõi jog alá esõ könyvekkel)
Persze, hogy még ostoba dolog eltemetni a könyvet, csak teret kell engedni a Google-nak is, méghozzá nagy teret :)
nem mondtam, h haszontalan dolog lenne, sõt, üdvözlendõ. csak arról beszéltem, h ostoba dolog eltemetni a könyvet.
Elárulod, hogy egy igényes bölcsész hogy irodalmaz, ha kevés az ideje? tehát nem unatkozó olvasó, hanem kutató, diplomamunka-készítõ. Mert én kémikusként megtanultam. Ott ugyanis nincs idõ könyvtárban üldögélni naphosszat, a keresés gigászi munkáját a fizetõs "gépagyú" adatbázisokra bízzuk, és még így is nagy tapasztalat kell a kereséshez, mert könnyû hibázni. A fejlett országokban kiadott, friss anyagot tartalmazó szakkönyvekrõl pedig annyit, hogy ezek idehaza megfizethetetlenek tudnak lenni, sõt Magyarországon nem is kaphatók, vagy nem kölcsönözhetõk - és online sem elérhetõek.
kicsit még korai az e-papírra építeni és a könyv "ósdi" formáját temetni, fõleg nem szépirodalmi kötetek terén, de akár szakkönyvek vagy egyéb területen sem. a "fejlett" országokban is elenyészõ az e-book kereskedelem a réfi jól bevált papírformákkal szemben. mielõtt megkapom a hülyeséget, nem két barátom dolgozik a könyvszakmában, tehát valamelyest tisztábban látok, mint a "gépagyúak", másrészt meg mint exbölcsész, bizton kijelenthetem az "igazi" könyvhöz való hozzáállás nem mostanában változik meg. szóval teljesen felesleges temetni a könyvet, pláne egy olyan világban, ahol azért szg.-t és pláne az internetet nem mellékelik a lakáskulcsok mellé.
"Tehát nem adja vissza a könyvbeli elrendezést és minõséget" - persze, a Google csak keresõ.
A bedigitalizált mûvek egy részénél a karaktereket "felismertetik", tehát szöveg szerint is lehet keresni majd, más részénél a karaktereket nem "ismertetik fel", tehát ezekben nem lehet majd keresni. Kérdés, hogy mi lesz ez az arány több millió könyv esetében. Ez többek között a pénztõl és a szerzõi jogtól függ. Ha nem ismertetik fel, csak kis részüket, akkor nagy a baj...
"amíg van értelmes ember a földön, és nem diódák vannak az agya helyén, addig nem fogja átvenni a helyét a sima papírnak az e-papír."
Lehet, hogy neked fogalmad sincs róla, hogy mi az? Ennek épp az a lényege, hogy egyesíti a hagyományos papír és a monitor elõnyeit. Mechanikai és optikai tulajdonságaiban a hagyományos papírra hasonlít (tehát kényelmesen olvasható), viszont elektronikusan vezérelhetõ a tartalama (tehát egy egész könyvtár elférhet a zsebedben, és nincs nyomdaköltség, meg a többi macera).
"Az internetes megjelenés ergonómiailag a könyvekkel szemben támasztott szempontból nem felel meg."
Az e-papírt erre találták ki.
Egyébként akkor is nagyon hasznos az internetes forma, ha nem az egész könyvet akarod végig olvasni, hanem pl. a munkádhoz gyûjtessz anyagot. Meg persze akkor, ha nyomtatott formában nem elérhetõ a könyv. A boltokban megvásárolható könyvek csak kis töredékét adják az összes valaha kiadott mûnek.
Munkalehetõség szempontjából nagyon jó a google kezdeményezése mert nagyon sok tördelõnek és kiadványszerkesztõnek adna új munkát legfõképp Tipográfusoknak. Mivel a nyomdász világ nagyon zárt még a mai napokban is nehéz benne munkát találni.
Rossz benne! Az internetes megjelenés ergonómiailag a könyvekkel szemben támasztott szempontból nem felel meg.
Tehát nem adja vissza a kövbeli elrendezést és minõséget.
Erdõirtás: már feltalálták a klónozott fákat, amiket a papírgyártásra tenyésztenek ki (cellulóztartalom, keménység stb.) Másrészrõl meg elsõsorban nem a papírért irtják az õserdõket nagy tételben, hanem 1. az idióta bennszülöttek teszik a legnagyobb kárt a primitív földmûvelési szokásaikkal (felégetik, használják, továbbállnak) 2. házak és utak építése miatt
Teljesen az SLP ügye mellett állok, miszerint a régi könyveket nagyon is érdemes és, mondhatnám, kell is bedigitalizálni, mert értékek. Ezek többségének szerzõi joga lejárt, tehát jogsértés nem történne, hiszen az SLP nem kér pénzt a letöltésért. Más kérdés, h egy ilyen project során néhány modern, még igen csak szerzõi jog alá esõ könyvek is a szkennerbe kerülnek. A Googli elvileg csak oktatási célra szeretne digitalizálni, egyetemi könyveket, szakkönyveket stb. Ez megint dícséretes dolog, hiszen könnyen lehet bennük keresni elektronikus formában.
e-papír: amíg van értelmes ember a földön, és nem diódák vannak az agya helyén, addig nem fogja átvenni a helyét a sima papírnak az e-papír. Mellesleg már tudják, hogy a kisgyerek chatelõk többsége tûrhetõen olvas, viszont képtelen leírni egy nyamvadt betût kézzel, és nehezére esik a kézírásos szöveg olvasása is.
ide vág az slp ügy is....
sajna én szar "könyvkalóz" vagyok, napi átlagban 1 (max 2) könyvet olvasok el a PDA-mon. (hétköznapokon) Ez papírban megvéve húzós összeg lenne.
Egyébként nem olyan rossz képernyõn olvasni, csak meg kell szokni egy kicsit. Már alig vagyok lassabb mint papíron ;)
Szal örülök a gugli kezdeményezésének.
Olvastam egyszer egy nagyon jó magyar horrort, a könyv Magyarországon csak 1-2 könyvtárban van meg, kifejezetten ritka, megtaláltam az író emailcímét az interneten, megírta, hogy mûvét még sose fordították le más nyelvre. Utólag elgondolva, ha a Google bedigitalizálná a könyvét, Hollywood esetleg ráakadhatna a mûvére, na lehet, hogy nem azonnal, hanem 20 év múlva, remek filmet lehetne belõle forgatni, ez pedig ismertséget és sok pénzt hozna az írónak, vagy gyerekeinek, még akkor is, ha a filmletöltõket nem számítjuk.
Na, ez érdekes lesz. Javaslom megtekintésre a Silent Library Project oldalát. Ez a site most küzd a kiadókkal, illetve az jogvédõ szervezetükkel a fennmaradásáért. SAJNOS!
A jövõ az e-papíré, ha tetszik ha nem. Gondoldjatok bele mennyivel jobb lesz hogy 1 gépen elfér a teljes könyvtárad és ha keresel egy könyvet azonnal megtalálod nem kell érte feltúrni a lakást :)
Lehet, hogy a kinyomtatott könyvet könnyebb olvasni, de ez a könyolvasás egy régi formája, aki ezen az szinten akar maradni az ám tegye, de ne akadályozza a jövõbe látó, értelmes embereket. Az ilyen szûk látókörûeknek üzenem, hogy a könyvesboltokban és a magyar könyvtárakban fellelhetõ könyvek egy hangyányi szeletét képezik a világon eddig kiadott írásmûveknek. Ha valaki egy adott témában keres könyveket adott nyelven, mondjuk egy magyar olvasó angol, német nyelvû nyelvû, régi kiadású,speciális témájú sci-fi könyveket keres, amelyek bizonyos esetekben már alig vagy semennyire se hozzáférhetõek, pl. Magyarországon csak az Országos Széchenyi Könyvtárban. Nos ha ez a fickó az internetet böngészi nagy erõfeszítéssel sok kiváló mûvet nem talál meg, mert a cím és a fülszöveg, ha egyáltalán elérhetõ, nem sokat mond (pl 500 oldalas könyv egyszavas címmel, jó esetben 10 soros kivonattal). Ekkor segít rajta a tartalomban kulcsszavak, szóösszetételek alapján való keresés, ami remélhetõleg a jövõben a Google által lehetségessé válik, ráadásul ingyen, ha jól tudom.
Az meg a másik hogy én a postaládámra kiragasztottam egy aranyos matricát nem kell reklám anyag nekem miattam ne írtsanak ki 1000 fát 1 évben.
irkab1rka barátom jól írja: HuHa, te meg menjél õserdõt irtani :)
már megint az a furcsa helyzet állt elõ, h a szerzõi jogok legharcosabb, véresszájú védelmezõje a kiadó? cöcöcö. tudtommal a szerzõi jogi tv szerint pölö könyveknél maga a szerzõ vagy jogutódja engedélyezheti az ilyesmit, fordításnál pedig azt hiszem 4-5 éven belül a fordító is ugyanezeket a jogokat kapja, épp az eus jogharmonizáció miatt változtattak. Néhányan bizonyára emlékeznek a MEK-rõl (magyar elektronikus könyvtár) jogutódok által levetett József Attila vagy Weöres kötetekre, illetve Örkény egypercesei is lekerültek egy oldalról. Mivel eddig egy átalányt kellett fizetni az artisjus-nak, könnyebb volt, most minden egyes szerzõt meg kell külön keresni ezügyben. Szóval kiadók, kérem szépen, hogy is van ez?
Na ezért nem megy tönkre egy kiadó "Szerintem papir alaku könyvet jobb olvasni,mint a monitoron egy könyvet!" Mert akik már a könyvhöz vannak szokva úgy is azt veszik meg. Kiszámolhatod hogy mennyi embernek van internetje a földön akik ehhez hozzáférnek.
De a legnyomósabb ok amiért én támogatom ezt a dolgot hogy rengeteg olyan könyv van amit magyarországon az életben nem tudnál beszerezni így ez a probléma kiesik. És szerintem a könyv íróinak is örülnie kellene hogy egy világ megismerheti mûveit. Egy könyvkiadó pedig igenis csinálja meg digitális formában a könyveket és adja el a google nak szerintem fizetnének érte nem is keveset. Fejlõdik a világ dúl a digitális forradalom, azért tanulunk azért van ez a sok "hülye" diplomás hogy az új piaci környezetbõl hasznot húzzon! Vagy nem ??????? Ez olyan mint a vonat ha nem szálsz fel idõben lemaradsz és errõl nem a vonat tehet hanem te magad.
"Ráadásul a könyvkiadók csõdje munkanélküliséggel is járna!"
ja és ha nem vályogtból építkeznénk, akkor tönkre mennének a vályogvetõk.
inkább azon gondolkozz gregor, hogy milyen kevés az olvasott ember (áh, hagyjuk most a mûveltséget, elég lenne az is, ha mindenki tudna olvasni...)
inkább menjen tönkre az összes szar kiadó, amelyik nem tud olyan anyagot olyan minõségben kiadni, mint ahogy azt kell. Most vettem egy Terry Pratchet könyvet 3500 HUF-ért. Nem tudok benne ctrl+F -el keresni, szóval mejd kell txt-ben is, de az biztos, hogy a kiadója (nem magyar, persze) nem megy tönkre a következõ 100 évben.
Én is a papír alapú könyveket preferálom. És úgy vélem elég kevesen vannak, akik képesek elolvasni regényeket monitoron, tehát semmi értelme a jogvédõk kapálózásának. A digitalizálás pedig jó, hisz akár örökre archiválhat egy könyvet. Ráadásul tudtommal volt törekvés egyetemi könyvtárak digitalizálására is. Milyen hasznos lehet egy doktori disszertációnál, olyan publikációkhoz jutok, amikhez körbe kellene utaznom a világot elolvashassam.
könyvírók nem osztkák a GNU-t, hülyék lennének ingyen könyvet írni.
egyébként franciák muatattak rá a legnagyobb veszélyre (általában nem értek velük egyet), mégpedig, h pl ha kuglin rákeresünk egy politikai témára (pl háború), akkor csak az amerikai szemszögbõl találhatunk írásokat és ez erõsen egyoldalúvá tenné. persze elõbb utóbb kibõvítheti mégjobban európára (ami valszeg kimerûl nyugat eu-ban, egyenlõre meg csak UK), de az sok idõ.
És hányan dolgoznak egy könyvkiadónál? És hányan a nyomdánál? Persze ez ferdítés, mert valszeg mindkettõ csõdbe menne, de a jövõ akkor is e-papíré, ha tetszik, ha nem. A könyv mint maga meg elavult. Az tény, hogy a felbontása sokkal nagyobb, mint a monitoré, ezért az agynak sokkal könnyebb olvasni, mint a monitort. De ez nem ellensúlyozza a hátrányát a multimédiás tartalommal szemben.
Ráadásul a könyvkiadók csõdje munkanélküliséggel is járna!
1-es hozzászóló:Szerintem papir alaku könyvet jobb olvasni,mint a monitoron egy könyvet! Könyvkiadók ezrei mennének tönkre,ha minden könyvet ingyen meg lehetne nézni a neten.Ráadásul a könyvkiadók munkanélküliséggel is járna.
jah meg kutatások folynak a gyorsan öregedõ-magától szétfoszló papírral is.. Nem mondok mást : Orwell: 1984...
Én úgy tudtam, hogy a tudás az közkincs... Na mindegy, asszem maradok a wikipedia-nál.
" A növekvõ nemzetközi tiltakozás " , ami nem más mint a sok rövidlátó köcsög, gecizése, hogy jaj a szerzõi jogok így meg úgy .. hülye buzeránsok, középkori seggfejek.
Nem szoktam ehhez a hangnemhez, sõt, lehet hogy átírom. Azonban az ilyen szintû önzés, és szellemi kultúrálatlanság, az ilyen fokú butaság, saját magával szemben is, ez kiborít, ez dühít, ez már-már az emberiség eddigi eredményeit kérdõjelezi meg.
Csinálják, teljes szívvel/ésszel remélem hogy sikerül végigcsinálniuk.