Így igaz: a Hold kõzetei például gazdagok felszabadítható oxigénben. Egy nagyobb Holdkolónia (amely már félig-meddig önellátó lenne) fõ problémája a megfelelõ energiaellátás lenne, meglehetõsen nagyteljesítményû erõmû szükségeltetne hozzá. De egy erõmû megépítése már lehetõvé tenne sokmindent. - oxigén és víz elõállítható a kõzetekbõl - az ásványkincsekre bányászat építhetõ - a Holdon lehetõség nyílna a veszélyes hulladékok tárolására - bármilyen hihetetlen, de a Hold talaja olyan gazdag ásványi elemekben hogy termékenyebb a földinél (zárt, széndioxid-gázos hidrofarmok építhetõek) - és a már említett kisebb gravitáció miatt kiváló ugródeszka lenne a további kutatásokhoz/terjeszkedéshez.
Lola: ez így igaz, nem lenne két napos munka egy Holdkolónia felépítése, de gondolj bele: annak idején amikor az elsõ európaiak átkeltek az Atlanti-Óceánon hogy felépítsék kolóniáikat, nem arra gondoltak hogy munkájuk nehéz, felesleges és veszélyes.
Igazad van, de ilyen teljesen autonóm környezetre nem lenne szükség. Nem Ádámot és Évát kellene a Marsra küldeni egy kõbaltával, hogy építsenek civilizációt isten kedve szerint. Elég lenne pl ha a Hold és a Mars nyújtotta környezet ismeretébõl kiindulva minimálisra redukálnánk az utánpótláshoz szükséges anyagmennyiség tömegét. Pl azért az Antarktiszon is vannak kutatóállomások, akár több hónapra is magukra hagyva. Persze lényegesen nehezebb lenne ugye úgy ellátni ezeket, ha a finnyás kutatók nem elégednének meg a hólével és csak palackos ásványvizet akarnának fogyasztani.;) Pl Oxigén szinte minden kõzetben van. Energiával kinyerhetõ az is. A hidrogén a szén is gyakori elemek. A növények/baktériumok meg ideális nagymolekulás vegyület szintetizálók, ráadásul szélsõséges körülmények között is mûködnek. stb Már az ISS-en is van egy csomó olyan technológia, ami 1-2 tényezõ esetén minimális anyagutánpótlás melett biztosítja a létfeltételek fenntartását.
Én azt látom, hogy végre eldöntötték, hogy milyen szállítási technológiát választanak. Csak éppen ez más kérdések mögött másodlagos szempont. Azt hogy ezekkel az eszközökkel mit és milyen mennyiségben akarunk szállítani, még mindíg nem tudjuk.
Bár az szerintem is kijelenthetõ, hogy egy pár 10 négyzetméteres, pár fõt befogadó Holdbéli kis kutatóállomáson értelmes mennyiségben anyagok (építõ/üzemanyag/étel/vize stb) nem állíthatók elõ! Márpedig ez a szállító technológia úgy tûnik csak egy ilyen kis állomás ellátására alkalmas.
Ha,a szondák küldése túl személytelen,az emberes misszió meg túl drága.....,erre a 2030 körüli idõpontra gondolva,lehet hogy kiborgok mennek....
Egyébként: a Mars misszió valóban nem feltétlenül elõnyös, de a Hold mindenképpen fontos. Az ITER kb. 2020-ra üzemképes lesz, és ha mûködik, akkor az a kis Hélium-3 nagyon jól jöhet. Nézzétek csak: 3He+3He→4He+2p+12.9 MeV Hélium fúzió teljesen ideális ûrhajók meghajtására, mert nem keletkezik neutron, és mind az alfa részecske, mind a protonok irányíthatók mágneses térrel, így csak a gamma sugárvédelmet kell megoldani, ami jóval egyszerûbb, mint a neutronok elleni védekezés. És a Holdon nagyon sok hélium-3 van ám... :) És mindig is lesz, mert a napszél termeli õket. Akkor nem lenne többé gond, hogy 20x annyi az üzemanyag tömege, mint a hasznos teher, akár a Földrõl induló rakétáknál sem. Mindemellett a sugárzás is kicsi, mert mind az alfa-részecske, mind a proton(hidrogénion) nagy kölcsönható képességû, így nagyon hamar elnyelõdnek, és a gamma sugi sem vészes a fúziónál. Ezért már megéri a Holdra menni!
Akár holnap is indulhatnánk, ha megfelelõ rakétáink lennének(amit megtervezni 10 perc, legyártani mondjuk 1 hónap). Lehet, hogy a kozmikus sugárzás miatt lenne aki hamarabb meghalna, de így is bõven lennének önkéntesek az asztronautáink között.
"Az egésznek a kulcsa hogy a földkörüli pályára mennyiért leszünk képesek a terhet feljuttatni." Ott a pont.
Egyébként 100 milliárd$ sokszorosát elköltötték már irakra.
Magamat ismétlem: ma még ötletünk sincs, milyen technológiákkal lehet a teljes emberi civilizáció háttere nélkül fenntartani egy berendezést, ami a technikai fejlõdésünk csúcsterméke. Én várnék még úgy száz évet ezekkel a nagyszabású elképzelésekkel.
Akkor ismerjük be végre, hogy az egész emberes ûrrepülés kirakat, amivel a politikusok el tudják adni az ûrhajózást a költségvetésnek. Ekkor viszont politikai problémával állunk szemben. Pontosabban pszichológiaival, mert a politikusok épp ezért tartják ezt eladhatóbbnak, amiért az itt hozzászólók nagy része aktívan ágál az emberes ûrrepülés mellett "haladás" címszóval, pedig nem tudnak egy értelmes indokot felhozni, miért is lenne rá szükség. Ti választjátok meg a politikusokat, illetve a szüleitek, aki épp ugyanígy gondolkodnak: "robotot küldeni a Marsra... na és? De embert! Az már valami!" Amíg ilyen pleisztocén agyunk van, ami csak azt hiszi el, amit megrághat, és kíváncsi ugyan, mi van a folyón túl - de MAGA akar odamenni, a fotó már nem elég - nos, addig épp elég bajunk lesz itt a Földön is.
A hétfõn ismertetett részletek fényében én úgy látom, nincs itt szó semmilyen "Alfaholdbázis" szerû önellátó, sõt üzemanyagot is termelni tudó Hold kolóniáról.
Ez a reanimált Apolló program szerintem ua költséggel is csak arra lesz képes, mint a 40 évvel ezelötti! Évi 1-2 max 5-6 Hold utazás. Egy ipari méretekben dolgozó a Mars jármû feltöltésére készített ûzemanyag elõállító berendezés kifejlesztése odatelepítése a rendelkezésre álló forrásokból szerintem nem lehetséges, és nem hiszem hogy ezek a költségek tartalmaznak ilyesmit. A gond ráadásul az ezzel is mint minden államilag finanszírozott üripari tevékenységgel, hogy eszméletlen drágán megteremtenek egy drága ipari kapacitást, amit csak egyszer/kétszer használnak. Ha a cél a valóban rendszeres kolonizálásra alkalmas Hold/Mars szállító kapcitás lenne, az egyrészt sokkal nagyobb tõkét igényel mint 100 milliárd pezó. Másrészt hhosszú távon viszont sokkal alacsonyabb szállítási küöltséget jelentene.
Ez a terv egy DEMO. Ugyan olyan mint az Apollo program, azt se bírta volna el az amerikai gazdaság ha rendszeres utazásra használják.
Olcsó hatékony ipari méretû berendezésekre van szükség, nem ilyen eszméletlen drága játékszerekre!
Az egésznek a kulcsa hogy a földkörüli pályára mennyiért leszünk képesek a terhet feljuttatni. Az STS rendszer marha drága volt (monnyuk fõleg az ürrepülõgép miatt). Ha a részegységeit használják sem várható nagyságrendi költségcsökkenés, szerintem!
Szerintem el vagy tájolódva az emberes ûrrepülések menetérõl. Nekem az a képem van az ilyen missziókról, hogy az ember nem aktív résztvevõ, hanem éppolyan fogaskerék a gépezetben, mint a többi mûszer. Az ûrhajósok programja percre le van bontva. Nem afféle ûrcowboyok, akik folyton rögtönöznek. Nem tudnak egy hirtelen megfigyelt új jelenséghez összebarkácsolni egy új mûszert, mert nincs alkatrészük, és nem is értenek hozzá. Egyedül a szemüket tudják használni, ami kétségkívül nagyon jó mûszer, de minden célra kitaláltunk már alkalmasabbat is. A hibákat nem tudják kijavítani, ha nincsenek rá elõre felkészülve. Az Apollo-13 pl. egy szerencsés véletlen volt (és a baleset sem lett volna baleset, ha nincsenek ott emberek). Amit az ûrhajós segít az ûrhajóban (azon kívül, hogy kísérleti nyuszi), az az intelligenciája, de miután a döntési lehetõségei behatároltak, már a mai számítógépek is legalább olyan jó önálló döntéseket tudnak hozni, ha jól vannak programozva. Százmilliárd dollár nagyon sok pénz. A Cassini kb. 3 milliárd dollárba került. Évekig fogja közvetíteni az adatokat olyan dolgokról, ahova az ember ma még csak nem is álmodhat, hogy valaha járni fog.
Ez a dolog politikai ága. Az egész CEV program létjogosultságát megkérdõjelezi az, hogy arról már több tucatnyi terv készült, miként, hogyan és mikor menjünk a Holdra, vagy a Marsra. De arról nem sok tanulmány készült, hogy minek. Nincs egy összerakott tudományos program, hogy akkor mit keresünk, merre megyünk, és a többi. Nagy vonalakban felvázolták, de ennyi...
Igen, de feltétlen MOST van erre szükség? Talán olyan sokat tudunk a Marsról, hogy minden új dolgot már csak egy élõ ember kifinomult IQ-ja (amit számítógépek és a Föld hada segít) és éles szeme (már ha lát a napellenzõtõl odaát) vehet észre? Nem azért voltak "sikeresek" az eddigi emberi küldetések, mert akkor muszáj volt rávenni a mérnököket, hogy nagy/megbízható/alapos munkát végezzenek, hogy Space Joe meg ne haljon? Vajon a világûrt a mûszerek megfigyeléseibõl vagy az ûrhajósok útinaplójából ismerjük-e jobban? Nézzük a történelmet: mit csináltak a Holdon az ûrhajósok, amit nem tudott volna egy szonda elvégezni? A legnagyobb haszna az volt a misszióknak, hogy hazahoztak fél tonna válogatott kõzetet. Ha otthagyjuk az ûrhajósokat, 200 kilóval többet hozhattak volna.
Nem pénzügyi haszonról beszélek, hanem haszonról. A kutatás önmagában nem térül meg direktben, de nem vitatom a hasznát. Itt arról beszélünk, hogy milyen kutatást folytassunk: embereset vagy szondásat. Miután a cikk a következõ ötven év programjáról szól, én is arról beszélek. Hosszú távon persze mindig érdemes újragondolni a dolgokat, ki tudja, talán még az emberi test is alkalmasabb lesz az ûrrepülésre, de kétszáz évre elõre nem látunk. A következõ ötven évben pedig nincs értelme dollármilliárdokat elszórni arra, hogy életben tartsunk négy reszketõ ûrhajóst a Mars körül, amikor az odacipelt oxigén helyett autonóm, önjavító, önállóan döntést hozó robotszondákat lehetne odaküldeni zéró kockázattal, ugyanennyi pénzbõl mondjuk úgy százat. Az emberes ûrrepüléssel meg kellene várni azokat a technikákat, amelyek a berendezéseink komplexitását csökkentik, ahelyett, hogy tovább bonyolítanák azokat. Mert egy olyan ûrbázisnak, amely folyamatosan külsõ segítségre szorul és önmagától elõbb-utóbb biztosan elpusztul, nem sok haszna van, az itt felsorolt hangzatos kolonizálás és egyéb célok szempontjából sem. Ma még ötletünk sincs, milyen technológiákkal lehet a teljes emberi civilizáció háttere nélkül fenntartani egy berendezést, ami a technikai fejlõdésünk csúcsterméke.
Nem olyan reménytelen az a Holdra telepített ipar. Már amennyiben a Hold megfelelõ ásványkincsekkel rendelkezik. A technológia megvan, csak alapvetõ gépek kellenek, amikkel a bonyolultabbakat elõ lehet állítani (azért nem a kõbaltára gondolok, de azzal is meg lehetne csinálni!).
Lehet, hogy nem pont kupola formája lesz, de a talaj alatti bázis lakórészének is hermetikusnak kell lenni, tehát azt ugyanúgy a Földrõl kell felvinni. Plusz az ásógép(ek). Tény, hogy a talaj alatt biztonságosabb lenne, akár a sugárzást, akár a kisebb meteoritokat nézzük. Viszont költségesebb. Sok ötlet elhangzott már itt a cikk nyomán, csak egyvalamit nem képes tudomásul venni szinte senki. A jelenlegi technikával minden egyes Holdra juttatott kilogrammnyi hasznos teher iszonyat pénzbe kerül. Tehát nem olyan egyszerû a dolog, hogy sitty-sutty feldobok pár kotrógépet, amit persze elõzõleg ki is fejlesztettek szintén nem kevés pénzbõl.
Lineáris motor? A Holdon mûködhet (megint csak oda kell szállítani, ami irreálissá teszi az egészet, vagy a Holdon elõállítani, ami ipart feltételez). A Földrõl nem nyerõ, túl sûrû a légkör, túl hosszúra kellene építeni, hogy emberek (vagy akár berendezések) által elviselhetõ gyorsulást produkáljon, stb.
Nah. Ha a tervezett Mars ûrhajót a Föld és a Hold közötti Lagrange pontban szerelik össze, majd a Holdon termelt üzemanyaggal töltik fel.. Annak még volna némi esélye.. De mikor lesz Holdbázis? Ott egyszerûbb lenne a talaj alatt megcsinálni a Bázist, csak az ásógépeket kell felvinni, nem kell kupolát stb építeni... meg mit szenvednek midig a rakétákkal/ûrsiklókkal???? Lineáris villanymotor, azt kész...
A nagy és okos NASAnál nem tudják, h egyszerûbb sok kicsit megmozgatni, mint egyszerre 1 nagyot???? ehhh
Ha tankolna is, az csak holdkörüli pályán lenne kifizetõdõ, a Holdra telepített ipar által olcsón elõállított, pályára juttatott üzemanyagtartályból. Holdra telepített ipar, ez a bázis felhasználhatóságának kulcsa. Amíg ilyen nincs, minden, a holdbázissal számoló terv értelmetlen, gazdaságtalan, kockázatot növelõ. Azt hiszem, ez nem a közeljövõ megoldásai között fog szerepelni.
A Marsra(vagy távolabb) induló rakétáknak a Földrõl jóval kevesebb üzemanyaggal kell indulnia, ha a Holdon 'tankolhat', vagyis kevesebb tömeggel indul, vagyis kevesebb üzemanyag kell a fellövéshez stb... Ezért (is) van értelme a Holdbázisnak. Az ember nem képes terraformálni? Szerinted az üvegházhatás magától van? Az embernek semmi köze hozzá? A Marson sem kéne semmi mást csinálni, csak olyan üzemeket telepíteni, amik üvegházhatást keltõ gázokat termelnek, néhány száz év elég lenne a hõmérséklet néháõny fokkal való emelésére, ami után alkalmas lenne a bolygó primitív növények, baktériumok befogadására. Az egész csak idõ kérdése.
érdemes lenne elolvasnod Asimovtól a Halhatatlanság halálát, (részben) pontosan arról ír, hogy hova vezet az, ha nem vállalják a kockázatot és a veszteséget a haladás érdekében (tudom, hogy sci-fi, de érdemes elolvasni, mert némileg a témába vág)
"Csak terraformálni kell" - ne álmodozz! Az ember még a Földet sem képes terraformálni, nemhogy más bolygókat! A Földön is képtelenek vagyunk a természet erõit akárcsak megfékezni is, nemhogy irányítani!
"Egy állandó Holdbázis esetén - amely maga állítaná elõ a hordozórakétát és a hasznos terhet egyaránt - már egész más a helyzet." - szép álom. Ehhez nem is kéne több, mint legalább pártízezer tonna cuccot a Holdra eljuttatni. Ezt mivel, mikor és hogyan juttatják fel?
Én azt gondolom le kéne lassítani az egész ûrkutatást.A technológiák nem elég fejlettek ahhoz,hogy az ember ilyen nagy vállalkozásokba fogjon.A pénz nagyrészét az új technológiák kifejlesztésére kéne költeni,amik mint már korábban is mondták megtérülne,mert ezek általában több területen is felhasználhatóak.Szerintem is maradni kéne a szondás felderítéseknél,ûrteleszkópok építésénél és ezek fejlesztésénél.Az állandó holdbázis létesítésével egyetértek,az még talán hasznos lehet,de a mars utazás az sokkal komolyabb feladat,sok problémát kell megoldani,és nagyon sokba fog kerülni.
Egy pillanatig sem vitatom a szondák létjogosultságát, sõt, nélkülözhetetlenek az emberes repülés támogatásánál (kommunikáció, felderítés). Azonban egy emberes expedíció hónapok alatt annyi munkát tudna elvégezni (igen, valóban nagyon drágán), amennyit szondákkal évtizedek alatt lehetne, lásd eredmény->új szonda több év alatt->újabb eredmény ciklusokat. Az is nyilvánvaló, hogy egy emberes expedíció tevékenysége nem korlátozódna a bázis közvetlen környezetére, a tervekben több hétig önállóan mûködni képes, hermetikus kabinnal ellátott marsjárók is szerepelnek, továbbá a késõbbiekben helyben elõállított üzemanyaggal mûködõ repülni képes egységekben több ezer kilométerre levõ célpontokat is felkereshetnek. Természetesen mindezt mars körül keringõ szondák hathatós támogatásával.
"Tehát racionálisan nézve a robotszondák létjogosultsága megkérdõjelezhetetten."
Senki nem beszélt a szondák mellõzésérõl, nem a szondák helyett mennek oda, hanem mellette. Az emberi ûrutazás pedig ugyanolyan fontos, habár racionálisan nézve az egész csak pénzkidobás, szóval a racionalitást kicsit hanyagolni kell a témában.
Az ISS-be még a Clinton-kormányzat alatt fogott a NASA. 2000-ig semmi komolyabb vád nem érhette a NASA-t, sõt, inkább az oroszokat lehetne inkább szapulni a Zvezda fellövésének késlekedése miatt. A fordulópont 2000 volt. A Bush-kormányzat gyakorlatilag kiherélte az ûrállomást azzal, hogy leállította az amerika-lakómodul és a CRV mentõûrhajó fejlesztését (továbbá lelõtte az X-33/Venture Star ûrsiklóprogramot). Ezek nélkül az eredeti 7 fõs állandó legénység három fõsre olvadt. A "kegyelemdöfés" pedig a Columbia-katasztrófa, és az az utáni STS-program felfüggesztés volt.
Az tény, hogy a Bush-kormányzat szemében az ISS egyfajta tüske...
(A Jupiter sugárzási öve pillanatok alatt végezne az emberrel)
Lehetséges elvileg olyan ûrhajót/ûrruhát készíteni, amely megvédi az embert ettõl a sugárzástól.
Egy ûrszondás küldetésnél az eredmények újabb, másképp felszerelt szondát igényelhetnek, ami nyilván évek alatt készül el. A hibaelhárítás is nagyságrendekkel gyorsabb, távirányítással vagy lehetetlen, vagy hosszadalmas, lásd a hetekig homokba süllyedt marsjárót.
Egy ûrszondás Mars-misszió pár száz millió $-ból kijön. Egyetlen emberes küldetés több tíz milliárd $-ba kerülhet. Egy emberes misszió árából tehát több tucatnyi marsszondát küldhetünk oda, amelyek nagyobb terepet és alaposabban deríthet fel, mint hat ember, ráadásul a kifejlesztésük/elkészítésük is összehasonlíthatattlanul olcsóbb és egyszerûbb, mint a személyzettel ellátott Mars-ûrhajóé és Mars-bázisé. Tehát racionálisan nézve a robotszondák létjogosultsága megkérdõjelezhetetten.
Nem értem az amcsikat..... Akkor minek fogtak bele az ISS-be? Kampányfogás volt az is, és a Marsutazás is az lesz. Az a baj az ûrkutatás körül, hogy a politikusok csak a kampányuk részeként gondolnak rá. "Ha nyomjuk a NASA-t, akkor megint uralkodhatunk, és kétszer annyi rakétát nyomhatunk a r.hadt arabokra"-címmel megy az egész. Ezért rühellem az amcsikat.
A szondákat oda kell küldeni, ahová ember egyelõre be nem teheti a lábát, például az óriásbolygók környezetébe (A Jupiter sugárzási öve pillanatok alatt végezne az emberrel). A Mars emberes felderítése szerintem indokolt, az emberi intuíciót semmiféle mesterséges intelligencia nem pótolhatja. Egy jól felszerelt expedíció a helyszínen dönthet az addig elért erdmények alapján a továbbiakról. Egy ûrszondás küldetésnél az eredmények újabb, másképp felszerelt szondát igényelhetnek, ami nyilván évek alatt készül el. A hibaelhárítás is nagyságrendekkel gyorsabb, távirányítással vagy lehetetlen, vagy hosszadalmas, lásd a hetekig homokba süllyedt marsjárót.
Azt tény és való hogy az egész cucc (minden ûrrepüléssel kapcsolatos dolog) fantasztikusan drága... de a pénz amit ráköltenek visszaforgatodik a gazdaságba, szóval sokba kerül, de felpörgeti a kutatás fejlesztést és a gazdaságot is. Mondhatni pl hogy az ISS nem ott fent fog megtérülni hanem itt lenn a Földön mert van egy infrastruktura amit kiépítettek és használnak (másra is általában).
A Mars terraformálására szvsz csak évszázadok múlva lesz esély, ha egyszer elértünk egy kellõ szintû technológiai fejlettséget.
Az ember szeret hódítani, és a jövõ kétségkívûl az ûrbéli terjeszkedésé, kolóniákat lehet felépíteni például a Holdon, a Marson, aztán jöhetnek a külsõ bolygók holdjai. Aki elöbb elkezdi, az kétségtelenül elõnyben lesz a többiekkel szemben - mert el fogják kezdeni, ebben biztos vagyok. Mondjuk aligha az én életemben, de talán még ebben a században.
Rövid távon igazad van, hatékonyabb a robotszondákkal való felderítés. De nem csak rövid távon kell gondolkozni.
Mi értelme akkor az egész mars-szonda programnak? Miért van a SETI-program? Semmi pénzügyi haszna nincsen nekik. Egyrészt az ember ilyen, szeretné megismerni környezetét, szeret utazni. Másrészt hosszú távon nem árt, ha van valahol egy back-up emberiség katasztrófa esetére. És a gazdasági fejlõdést is beindítja a terjeszkedés. A naprendszeren belül is van pár jó hely, pl a mars. Csak terraformálni kell. Aztán ki tudja milyen bolygók vannak más naprendszerekben?
Az egész ûrsiklót meg a rakétáit ki kéne dobni a kukába. Mi értelme velük menni a holdra? 10x annyiba kerülnek, akkor már 50 éves technológia lesz. A biztonságot meg le kéne csökkenteni 99.9999999%-ról csak 99 %-ra, máris sokkal olcsóbb lenne.
Cifu, "A Naprendszer meghódítása"? Nem mondod komolyan. Ugyan melyik égitestet szeretnénk ma meghódítani a Naprendszerben és miért? Melyiket akarjuk majd kétszáz év múlva? Mi az, ami miatt egy ember jelenléte ott szükségszerû lesz? Egyelõre semmi keresnivalónk személyesen odakint. Nem éri meg. Már bebizonyítottuk, hogy rövid ideig tudunk a világûrben élni komoly erõforrások ráfordításával. Ennyi elég is. Talán létre is tudnánk hozni egy párfõs kolóniát a Holdon. De minek? Én azt tartanám célszerûnek, hogy azt a 100 milliárd dollárt szondákra költenék a kirakatûrrepülések helyett. Nincs biztonsági kockázat és az ár/hozadék arány ezerszer jobb.
A tudományos kutatás önmagában valóban hatékonyabb tisztán robotokkal, de a cél hosszú távon a naprendszer meghódítása az ember számára. Tehát a személyzettel ellátott ûrmissziók létjogosultsága csak hosszú távon igazolható szerintem is - viszont ha elhanyagolják az elkövetkezõ idõkre marad azon technológiák kifejlesztése, amelyeken ma dolgoznak...
Egyébként a becslések szerint mintegy 100 milliárd $-ba fog kerülni összesen 2018-ig, a Holdraszállásig a CEV program. Ami miatt (szerintem) jogosan érheti kritika a NASA-t, az az, hogy egyfelõl nagyon bebetonozódott az STS, és más, már rendelkezésre álló rendszer részelemeinek a használata (talán nem teljesen ok nélkül sokan korruptnak tartják az egész beszerzési rendszert, miután az árak eléggé horrobilisek, fõleg ha figyelembe veszünk más (orosz, európai, stb.) rendszereket). Ez káros, mert nem fognak új technológiákat kifejleszteni, például hiába van egy igen hatékony, gyakorlatilag kész aerospike rakétahajtómû a kezükben, egyszerûen lemondanak róla, mert az SSME (az ûrsikló hidrogén és oxigén hajtóanyagú rakétája) már bizonyított és bevált. A második probléma pedig ez a bizonyos hozzáállás. Annyira félnek a kudarctól, annyira a biztonságra hajtanak, ami már szinte kabarészintûvé teszi az egészet. Szó szerint ódzkodnak a legkisebb kockázatvállalástól is.
Ugyanakkor elismerjük vagy sem, jelenleg a NASA-n kívûl más nem néz ennyire elõre. Lassú, körülményes, drága, de az ESA-nak vagy az oroszoknak sincs ennyire elõretekintõ (és megvalósulásra képes) terve. Egy kicsit "vakok között félszemû a király" felállás...
Én úgy tudom hogy nagy probléma az is, hogy a világûr sugárzása jelentõs egészségkárosodást okoz. Még ezt is meg kell oldani.
A NASA már jóideje dolgozik a problémán. A cél egy olyan sugárpajzs, ami könnyû, vékony, és megvéd a töltött részecskéktõl is (a napszél jó része ilyen). Állítólag nagy áttörések volt e téren a közelmúltban, ill. várhatóak is még...
Lola: Egy állandó Holdbázis esetén - amely maga állítaná elõ a hordozórakétát és a hasznos terhet egyaránt - már egész más a helyzet.
Esrohnoil: Ilyen alapon visszamászhatunk a fára is.
LittleL: "Én úgy tudom hogy nagy probléma az is, hogy a világûr sugárzása jelentõs egészségkárosodást okoz"
A légkör hiánya miatt a felszínen, védõöltözet nélkül igen (nem tudok róla hogy a Holdnak van-e a Földéhez hasonló, elektromágneses (Van-Allen) védõrétege, nem valószínû) Azonban. Már egy vékony vasbeton vagy egy még vékonyabb fémréteg is képes felfogni a sugárzást, igazi probléma Nap-kitörések esetén adódhat. Ám ekkor sem a védett helyen lévõ élõlények, hanem a roppant érzékeny IT/kommunikációs berendezések károsodhatnak.
"Magyarul _jóval_ kevesebb üzemanyag kell, és _sokkal_ több lehet a hasznos teher, ha a Holdról indítják, nem pedig a Földrõl." - ember! Te szoktál gondolkodni is? És a Holdra magától fog eljutni, hogy onnan kevesebb üzemanyag kelljen? Minek vinnék elõbb oda?
ez hülyeség kedves Deus Ex!!! az emberes ûrrepülés fontos , mivel szegény bolygónk halldoklik (remélem azért megmentik) energiahordozók kimerülõben és ami a legfontosabb az ember azért ember mert kalandvágya csillapithatatlan és vágyunk az uj megismerésére és ha ezek eltünnek akko az ember többé nem ember( Nehogy komolyan vegyétek):)
Üdv.
Nem írtátok ide az egész buli cehjét, de sejtésem szerint több száz szondás misszió árába kerül, hogy végre a Mars homokjába is zászlót szúrjanak. Mi az, amit több százszor, vagy akár csak több tízszer hatékonyabban lehet vizsgálni egy harminc év alatt kivitelezhetõ programmal, mint a szondás missziókkal..?
Várható az egységnyi hasznos teher pályára állítása költségének jelentõs mértékû csökkenése, valamint technológiai újítások bevezetése. A tanulmány épít ezek segítõ hatására, vagy a jelenlegi szintet alapul véve készült a terv? Én nem látom értelmét az emberes ürrepülésnek. A politika belevitte a nagyhatalmakat ebbe a játékba, és azóta belefeletkeztek. Tud valaki valamilyen belátható idõn belül megtérülést hozó területet mondani, amely feltétlenül ígényli az emberes repülést? Az "Ûr a jövõnk", "Mi lett volna, a Colombus óta senki sem Ámerika felé" stb. frázisoktól kíméljük meg egymást.
További kellemest.
A Hold-bázis, már ha egyáltalán megvalósul az is irtózatosan magas költségekkel fog járni.
Én úgy tudom hogy nagy probléma az is, hogy a világûr sugárzása jelentõs egészségkárosodást okoz. Még ezt is meg kell oldani.
Bezzeg ha terroristák lennének a Holdon.Esetleg elég lenne elterjeszteni a hírét ?
Nah!!!Legalább tart vmerre az emberi ûrutazás. Az ISSA gáz volt ----> nem jó project.Sokkal jobban kihasznált (és persze olcsóbb) ûrállomásokat kéne csinálni.Tul messze van még 2018:( Hajrá kinaiak!!! ----> lehet hogy jövõre indulnak a Marsra:) jah vettem bérlete a Holdra megyök piknikezni. nah bye all
Azért az Apollo-8 repülésnek volt egy erõteljes politikai felhangja: stipistop amcsi ember volt elõször a Hold körül, beee;)!
Amúgy én nem hiszem hogy jó ötlet több hónapon keresztül emberrel tesztelni egy új eszközt. Még az oroszok sem kockáztatták meg hogy embert is küldjenek a Holdhoz valamelyik Zond ûrhajóval.
A cikk tényleg jó!;) Benne vannak a hétfõn megjelent infók?
hehe ISSA.... elég mire kész lesz még a MIR is jobb volt
Ha pár szóban akarnám jellemezni az ûrprogramot, a "Madagaszkár" c. animációs filmbõl a pingvinek jutnak eszembe, mikor nagy nehezen eljutnak vmelyik sarkra, és ezt mondják ott ácsorogva: -Hát ez gáz.
Ezt olvassátok el, antianyag rakétánál sokkal aranyosabb dolgok vannak benne:) Nagyon jó cikk a meghajtási lehetõségekrõl a mai hidrogén-rakétáktól kezdve az antianyagon keresztül...
Nana! A Hold a legideálisabb pont a Naprendszer bejárására. Közel van, és a felszíni pályasebesség 1 km/s. Magyarul _jóval_ kevesebb üzemanyag kell, és _sokkal_ több lehet a hasznos teher, ha a Holdról indítják, nem pedig a Földrõl. Meg van elképzelés, hogy mágnesesen gyorsítják fel az ûrhajót-> sokkal-sokkal kevesebb energiára, üzemanyagra van szükség. Egy mai rakétának a tömegébõl 95-98%(wikipediás adat, lásd az alábbi linket) az üzemanyag! Ha a holdról menne én ezt kb 15-20%-ra saccolnám. Tehát egy 1000t-s rakétából nem 3-5 tonna lenne a hasznos teher, hanem 800-850 tonna!!! Mellegleg akit érdekel: http://en.wikipedia.org/wiki/Spacecraft_propulsion Szép dolgokkal foglalkoznak :) Fõleg az az antianyag rakéta aranyos :) 400 mikrogramm antianyaggal szökési sebességre gyorsítani 1 tonnát, a Földrõl... Azért nem rossz :) Kár hogy még ha 100% hatásfokkal tudnánk is elõállítani, akkor is 1 grammhoz 90 TJ energia kell... Bár nem is olyan sok. Paks 1 blokkjával 62 óra alatt elõ lehet állítani annyi energiát. Csak az a baj, hogy közel sem lehet 100%-os hatásfokkal elõállítani, a tárolásról nem is beszélve.
Ha a NASA így halad, megérjük, hogy mire újra leszállnak a Holdon már Kupolás strandok várják ott a túristákat. A Marson meg valóban Kínai gyerekek köszöntik az odalátogató amerikaiakat..
Ennek van BÁRMI értelme? éveket utazik a csávó oda vissza, és jóval kevesebbet tud tenni, mint pl. a ma ott lévõ mars express.
Ugyanaz a felállás, mint az Apollo-8, és -10 volt anno az Apollo-11 elött. Tesztelik az ûrhajókat, a technológiát éles körülmények között. Valószinüleg egy rövid Mars-misszió lesz (tehát csak rövid idõt töltenek a Mars körül, és a fellövés után 2-300 nappal vissza is térnek a Földre. Ha az "éles" Marsra-szállás következik, már lesznek tapasztalatok a hosszú ideig tartó ûrutazásról, az ûrhajók mûködésérõl, stb.
Ezen tesztek nagy részét nem tudják sem a Földön, sem föld körüli pályán végrehajtani.
És szerintetek mi a ráknak mennek megint a Holdra?
A tervek között szerepel egy tudományos holdbázis, továbbá lehetséges üzemanyagforrás (víz) feltárása is. A Mars-ûrhajó a földrõl indulna, de az üzemanyag legalább egy része a Holdról származna - ez jelentõsen olcsóbb lenne, ha hosszú távon gondolkodnak.
- A Shuttle rendszer egyik, biztonságtechnikai szempontból gyenge pontjának a szilárd hajtóanyagú rakétákat tartják, erre mi a terv? Az új hordozórakéta is kap ilyent, bár már van mentõtorony is.
Természetesen maradna. Sõt, annak a lehetõségét is vizsgálják, hogy a CEV teherszállító változatát egy SRB (szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéta) orrán indulna az ûrbe. Elõnye hogy viszonylag olcsó és ugyanakkor nagyon erõs.
- ISS 2016-os leállása döbbenet, ez igen, gratula, megérte. Több évtizedes tervezgetés, építés, 6 év mûködés befejezettnek nyilvánított, de valójában csonka állapotban. Nem is olyan régen még a Hold és Mars expedíciókhoz felhasznált bázisként is számoltak vele.
2000 óta az ISS csak nyûglõdik. Az új NASA irányelveket meghatározó tanulmányában külön kiemelték, hogy a CEV tervezésekor adott esetben az ISS igényet ne követelménynek, "csak" ajánlásnak. Ebbõl lehet sejteni, hogy mik a prioritások. Az európai és japán ûrügynökségnek meg persze habzik a szája a dühtõl. Õk is több milliárd dollárt költöttek már az ISS Alfára... Az ESA-ban már azon tanakodnak mit lehetne tenni - az ESA tanulmányai szerint ugyanis elképzelhetõ, hogy a NASA egyszerûen lehagyja a Columbus modult, mivel nem fér bele az ûrsiklóprogram hátralévõ repüléseibe. Miután a modult úgy tervezték, hogy az ûrsikló viszi fel, ezért átalakítani, hogy mondjuk egy Proton vigye fel, további jelentõs költségeket jelentene...
2034 persze, amikor még ezt a nyomorult ûrállomást se képesek normálisan megcsinálni.
Leálltak, mielõtt bármi haszon lett volna belõle. Az ûrutazás baja az, hogy csak hosszú idõ alatt térül meg, egy emberöltõ alatt talán nem is.Viszont az emberiség jövõjének egyetlen esélye, ha új kolóniákat hozunk létre.
Lehet, hogy bokorgyuriéknek fegyverkezésre már nem szavaz meg a kongresszus súlyos milliárdokat, de erre a projektre esetleg igen. Valahogy meg kell alapoznia a jövõjét az unokáknak is... Egyébként meg ennek az utazgatásosdinak semmi értelme nincs, mint ahogy a korábbi "holdraszállás"nak sem volt.
"2032: az elsõ személyzettel ellátott Mars- körüli misszió (leszállás nem történik)" Ennek van BÁRMI értelme? éveket utazik a csávó oda vissza, és jóval kevesebbet tud tenni, mint pl. a ma ott lévõ mars express
Nagyon jó, 2034-ben pont 60 leszek... Ehh, ebbõl se lesz semmi (legalábbis én már nem élem meg)...
Egy Mars-ûrhajó Holdon történõ összerakása önellátó bázist, telepített ipart feltételez, ilyen jelenleg vágyálom szinten van. Ezek nélkül csak megbonyolítanák a dolgot, rengeteg pénz, kockázat a Mars-ûrhajót darabokban a Holdra szállítani, majd onnan elindítani. Irtózatos pazarlás lenne az elemeket a Holdraszálláshoz lefékezni (persze szállítójármûvel együtt), majd ismét Hold-körüli pályára gyorsítani.
Ez a Cifu... Már megint 1 jó cikk.. Te grafomán vagy?? :) :) :)
de ezt a Boeing tervet már mintha láttam volna 1 filmben, csak az éppen a Jupiterre ment és HAL volt a pilotája. :) :) Persze ez most a jelenlegi tudásszint alapján elképzelhetõ legjobb modell..
És szerintetek mi a ráknak mennek megint a Holdra? Vagy elõször?? ( Bár erre a kérdésre ugye ott van a tápik.. ) Vagy inkább a Holdon akarják öszerakni a Marsi zûrhajót?
Csak ami elsõ olvasatra feltûnõ: - A Shuttle rendszer egyik, biztonságtechnikai szempontból gyenge pontjának a szilárd hajtóanyagú rakétákat tartják, erre mi a terv? Az új hordozórakéta is kap ilyent, bár már van mentõtorony is. - ISS 2016-os leállása döbbenet, ez igen, gratula, megérte. Több évtizedes tervezgetés, építés, 6 év mûködés befejezettnek nyilvánított, de valójában csonka állapotban. Nem is olyan régen még a Hold és Mars expedíciókhoz felhasznált bázisként is számoltak vele. -Az ütemtervet nézegetve én legkorábban 2050 körülre tenném az elsõ emberes Mars-expedíciót, ~25 éves terv az eddigiek alapján simán csúszhat még 15 évet.