Amugy valaki itt felvetette a harci alkalmazás egy adott aspektusát, amirõl nekem az jutott eszembe, hogy ha már negyon mérethasonlóságot kerestek, tessék van:
Baluban a kalózoknak ...Kardács elvtársnak volt ilyenje!!!
Rohadt protoss megint támad a carrierrel. Yamato gun töltve. :-)
Rákérdezek, mert határozottan harmincra emlékszem. Valóban nincs különösebb értelme, az amerikai mûholdvadász programon kívül nem is jut eszembe efféle repülési profil hasznos alkalmazása. De ez a program is kísérleti, tehát a lényegen nem változtat.
A 21-es F13 változatának volt asszem a legmagasabb statikus csúcsmagassága: 19-20 Km. A dinamikus szerintem se érte el a 30-at. Kísérleti repüléseket leszámítva sehol a világon nem szóakoznak ezzel a dimakus csúcsmagassággal.
A többi változat ennél kevesebbet tudott, mert rájöttek hogy felesleges, mert megváltoztak a repülõk harci alkalmazásának a szabályai.
Aki még mindig le akarja lõni: Nem fog közvetlen háborús zónában repkedni. Gondolom már elképzeltétek a sötétvörös eget, lent a földön pásztáznak a légvédelmi ágyúk, vadászgépek suhannak össze-vissza és magasan a konvojból lomhán kihullik az egyik léghajó.. tiszta sztarwarsz.
Szal ahol ezek fognak repkedni, ott 300 km-es körzetben minden budi biztosítva lesz.
Végülis külsõ függesztmény nélkül elképzelhetõ, bár szerintem a hajtómû nem rajongana az oxigényszegény, ritka levegõért. :)
Igen. Mig-21 típussal repült pilótától származik a 30-35 km, a hivatalos dinamikus csúcsmagasság 30 km, de megfelelõ emelkedési profilt tartva ezen túlemelkedett a gép. A napokban kérdeztem meg egy Mig-29 típussal repülõ pilótától a gép dinamikus csúcsmagasságát, de kitérõ választ adva 18 km-ben határozta meg a maximumot, az esetleges kabinkihermetizálódáskor fellépõ vérbebubokérosodásra-vérfelforrásra hivatkozva. Visszakérdeztem, hogy a Mig-29-hez van-e rendszeresítve túlnyomást biztosító védõruha és sisak, azt mondta, van.
Más kérdés, hogy a ballisztikus pálya felsõ szakaszában nem több a gép, mint egy elhajított vasaló, és a manõverezõ képessége is ehhez hasonló.
Nem csak az USA tervez, hanem Izrael, Oroszország, Kína és Franciaország is. Az USA ilyen téren a legnyiltabb, mondhatni a kirakatba rakják a "fehér" fejlesztéseket, tehát ezen fejlesztéseit lehet a legkönnyebben nyomon követni.
Egyébként ezzel az erõvel akkor azt is mondhatnánk, hogy nincs biztonságban egyetlen légi jármû sem. A méret egyébként sem számít sokat, egy átlag, modern vadászgép egy 747-es, vagy C-17-es méretû repülõgépet 250-400km-rõl képes észlelni...
Egy átlagos vadászerpülõgép statikus - tehát ahol sebességvesztés nélkül huzamos ideig haladni képes - csúcsmagassága 18 km, a dinamikus - ami 10-12 km magasságban maximális sebesség közelébe való gyorsítással, majd onnét meredek emelkedés végrehajtásával, sebességvesztéssel valósítható meg - 30-35 km.
tényleg röhejes hogy mindenki azon gondolkodik hogy lehet lelõni fogjátok már fel hogy jelen esetben ez értelmetlen ellenérv, mert egy teherszállító is bazinagy, ugyanaz a kategória...
És mi a helyzet a harci lézerekkel? Egyenlõre csak aaz USA fejleszt ilyeneket, de kis hatótávolságú rakétákat le tudnak vele lõni. Egy több-több 10 kW-os lézerrel pedig egy ekkora célpontot egyáltalán nem nehéz távolról megpörkölni. Akár olyan távolról, ahonnan eddig nem is álmodtak.
Egy átlagos vadászerpülõgép statikus - tehát ahol sebességvesztés nélkül huzamos ideig haladni képes - csúcsmagassága 18 km, a dinamikus - ami 10-12 km magasságban maximális sebesség közelébe való gyorsítással, majd onnét meredek emelkedés végrehajtásával, sebességvesztéssel valósítható meg - 30-35 km. Többször elmondtuk, hogy ezek a hajók ott alkalmazhatóak, ahol a lelövés kockázata ésszerû határokon belül marad, és azt is elmondtuk, hogy tökéletesen védett eszköz nincs.
Ennek szerintem is az a lényege hogy olyan magasan tud szállni, amilyen magasan tartósan nem tudnak a vadászrepülõk. Másért, még a mérnök se tervezne ilyet, szerintem még a teherbírás miatt sem, mert mivan ha lelovik. Több érték zuhan le a léghajó belsejében , mint maga a léghajó. Értelmetlen lenne. Ugyhogy õk tudják, sztem. De én maradnék a diplomáciánál. Bár az olajat így nem szerzik meg :(
Fogjátok már fel, hogy 6 kilóméter magasban fog szállni, oda nem lõ fel senki sem. Hely bõven van rajta légelhárításnak pl radar észlel: rakéta jön felénk, autómata: ellenrakéta indul ennyi
Hát meg kell hagyni baromi jó célpont, még a vaktába lövöldözve is könnyedén el lehet találni.
Az AIM-54 rakétát kivonták a hadrendbõl, a hordozó F-14 utolsó századait pedig talán jövõre éri utól ugyanez a vég. A helyüket átveszi az F/A-18 E/F és az AIM-120. Nem arról van szó, hogy valamilyen körmönfont módon ne lehetne lelõni a hajó egy-két példányát, sérthetetlen eszköz nincs - az F-117-esbõl is veszett oda hibás taktika és ellenséges tevékenység következtében egy példány - hanem arról, hogy az esetek döntõ hányadában ezek érinthetetlenek lesznek. Ilyen szempontból egy teherszállító repülõgép is sérülékeny, hiszen ha feljutok rá, akkor elegendõ idõ birtokában egy párezres szerszámkészlettel szétszerelhetem a levegõben..:)
Szerintem egy C-5 is eleg nagy es lomha celpont, megsem potyognak az egbol. Nem sokat lottek eddig le terroristak, pedig eleg sok cucc belefer egybe.
Egy haboruban nem a hadi eszkozok szallitasa a legnagyobb gond, hanem az egyeb ellatmanye. Akar csak 1000 ember szamara is rengeteg elelmiszer, futo es uzemanyag, viz, felszereles szukseges es akkor meg nem beszeltunk a munkagepekrol, teherautokrol. Mindezeket olcson es nagy hatekonysaggal tudna egy ilyen gep szallitani.
Egyebkent az amcsik mar hasznalnak kisebb fajta leghajokat megfigyelesre pl Afganisztanban.
Mellékesen a nagy területû tüzeket (nagy füves területen tûz pl.) szokták ellentûzzel is kioltani. Ha jól idõzítik, elégetik egymás elõl az oxigént, és mindkettõ kialszik.
Pláne ha eredeti hidrogénes verzió lenne. Jól felrobbanna, elszívná az oxigént, attól meg kialudna a tûz. :)
Mehet az UL szembõl is, ilyen bazi célpontot nehéz eltéveszteni;) Nem bizti hogy külsõleg kéne függeszteni a Stingert/iglát/sztrelát, az arabok robogóról is tudnak RPGzni, akkor az UL-rõl sztingerezés is megoldható.;))) 500t-val különben se fog ez 6000m magasan menni! Másrészt UL H 2-3 ezer + Stinger Hható 3 km, az már meg is van 6;)
tudom hogy kicsit OFF de érdekes... mindenki csak arra ad tipeket hogy lehet levadászni ezt a bálnát, mondjuk van közte 1-2 érdekes ötlet is pld B2 :)
Tényleg.. mennyire jó lenne tûzoltásra..:-)
Jo 5let lenne egy ilyen leghajo. Pl az 500 tonna teherbirasaval sok embert ki tudna menekiteni ha kell, vagy tuzet oltani, vagy olcson szallitani, a nagy magassagokban levo legaramlatok segitsegevel.
Egy ultrakönnyû müanyag gépet se nagyon fognak látni, ha nincs rajta transponder! A stingert az is felviszi párezer méter magasba;)
Egy UL gép max. olyan 3.000 méterre fog felmenni, ráadásul alig gyorsabb, mint a léghajó. A Stinger külsõ felfüggesztése, irányzása és indítása is megoldásra váró dolog. Egyszóval nem olyan egyszerû megoldani, mint amilyen egyszerû leírni. ;)
Egyébként egyáltalán nem biztos, hogy nem fogja látni a radar az UL gépet...
Lásd F14:140 km hatótávolságú levegõ-levegõ rakétáját. Tuti a másik oldalon is van hasonló.
R-33 (NATO: AA-9), a MiG-31 esetén. De mint említettem lent, az amerikai légi fölény megkérdõjelezhetettlen, tehát eléggé valószinûtlen, hogy akár csak indítási távolságba kerülhet egy ilyen vadászgép...
Szerintem jóval olcsóbb lesz, mint egy teherszállító repülõgép, fõleg az üzemeltetési költségei. S a hajókkal szemben is nagy elõnye, hogy ez egybõl célhoz viheti a terhet, nem csak a partra :) A civil teherszállításba nagy jövõje lehet, ha tényleg olcsó lesz. Ha 160 km/h-val megy, simán elkerülheti a viharokat.
Vesz eseten a masodpilota hatramaszik, meglazitja a madzagot a ballon hatuljan, es husss, maris utolerhetetlen sebesseggel menekulnek... ... egy darabig [#alien
Ennyi erõvel le is lézerezhetik egy mûholdról :D Ezekre a lufikra sztem a vihar lesz a legnagyobb veszély, 500t hasznosteherhez (pláne ha konvojban halad ennek még a többszöröse is lehet) fogna adni vadászkíséretet meg mindent szvsz a biztonsággal nem lesz gond ezen a téren
Hát igen! A nagy hatótávolságú Phoenix rakéta veszélyes fegyver egy ilyen célpont ellen. Fõleg, ha figyelembe vesszük, hogy nem közvetlen találatra tervezték a rakétát. Ez a rakéta jóval a célpont elõtt robban fel, amikor a hangsebesség négy-ötszörösével száguld. Ami belekerül az ún. robbanási kosárba, annak annyi. Az ekkor sebességgel érkezõ törmelékfelhõ szépen szétszaggat mindent. Képzeljétek el mit tenne a ballonnal.
Egy ultrakönnyû müanyag gépet se nagyon fognak látni, ha nincs rajta transponder! A stingert az is felviszi párezer méter magasba;)
Amúgy a polgári légiközlekedésben viszont valszeg jól jönnének ezek az alkalmatosságok. De tartok tõle, hogy egy hagyományos géphez képest sokkal drágább lesz.
Már leírták, hogy nem visz fel olyan magasra a gépágyú. És lehet villanymotorokat is alkalmazni... szóval közel sem olyan meleg. A szuperspéci high-tec rakétáknak is megvan a hátránya: EMP Egyenlõre kicsi a hatótávolsága, de ha egy másik rakétát lõnek a támadórakéta felé, simán kiütik az elektronikáját. Vagy aktív védelem: klasszikus elfogó rakéta. Vagy lelövik lézerrel. Vagy akármi. Inkább a radaros rakéták miatt kell aggódni. Lásd F14:140 km hatótávolságú levegõ-levegõ rakétáját. Tuti a másik oldalon is van hasonló. Meg jön egy B2 vagy F119 "kompatibilis"(tehát lopakodó) gép, azt nem látják, és az berepülhet a hátországba is, és képes lehet megsemmisíteni egy ilyen célpontot, elég könnyedén. Persze egy ilyen gép baromi drága, de ki tudja?
Próbálj ki egy repülõgép-szimulátort, akkor közvetlen tapasztalatokat szerezhetsz arról, mennyi idõ áll rendelkezésre egy célra tartó rakétával szembeni ellentevékenységre. Ebbe nem fér bele a hajtómûvek leállítása, és azok lehülése, a támadás észlelésének szerencsésen korai esetében kitérõ manõverekre és az aktív zavaróeszközök bevetésére van mód.
Úgy tudom, a támadás észlelése ma már nem teljesen a pilóta éles látására van bízva, a repülõeszköz körüli térséget több infravörös kamera figyeli, a rakéta hajtómûvének jellemzõibõl és a repülészi karakterisztikából a védelmi rendszer valószínûsíti a támadó fegyver típusát, és a legoptimálisabb ellentevékenységet fejti ki a különféle aktív zavaróeszközökkel, illetve a gép pilótájának beavatkozása nélküli manõverezésével.
Többen leírták már, hogy a hajókat természetesen nem az elsõ vonalban fogják használni. Idõjárási jelenségek sokkal inkább veszélyeztetik ezeket a jármûveket, mint az ellenség tüze.
Gondoljunk már bele abba is, hogy a konkrét megvalósítás elõtt hozzáértõ emberek alaposan átgondolták az alkalmazhatósági kört. Nyilván nem vernének el százmilliókat alkalmatlan eszközök létrehozására..
Egy gépágyú cafatokra szedi másodpercek alatt:( A rakétákat optikával a földrõl is lehetne vezérelni, vagy ilyen típusú rávezetõ rendszert alkalmazni. Nem is beszélve a szerintem hamarosan megjelenõ kombinált rávezetõ technológiákkal rendelkezõ rakétákat.
Szerintem van benne fantazia. Mivel a legtobb energia ugy is a felszallashoz kell, olcsobban meg tudjak oldani a teherszallitast. A Stinger raketak meg ugy is hokovetoek es ha kikapcsoljak az osszes hajtomotort, meg akkor is fentmarad es a raketa vakon elrepul mellette vagy a Chaff-ok utan megy..
Héééé ezt én akartam Írni! :)
De ha az amcsik tervezik, akkor nem Kirov lessz, hanem "George"
A Discoveryn pár éve mutattak be egy ehhez hasonló léghajót, ha jól emlékszem, brit cég fejlesztette, és alapvetõen két újítást tartalmazott. Az egyik a szárny profilú ballonkialakítás, a másik pedig egy légpárna/"tapadókorong" rendszer. Elõbbi elõnye nyilvánvaló, utóbbi pedig a léghajók üzemeltetésének egyik nehézkes pontját, a kikötést hivatott megoldani. A jármû aljának célszerû kialakíásával az légpárnaként funkcionál vizi leszállásokkor, vagy tapadókorongként rögzíti a hajót szárazföldi kikötésekkor.
További részlegek errefelé: http://www.worldskycat.com/
Ránézésre erõs hasonlóságot mutat a két hajó, és a film zárása is egy ámerikai katonáknak tartott bemutatóval zárult, akik a party végén mosolyogtak, és pénzeszsákokat vonszoltak elõ.
Ez a fajta szállítás jól illeszkedik a vizi, közúti, vasúti szállítás és a légi fuvarozás közötti résbe, arról nem is beszélve, milyen szép egy néhány száz méteres repülõ alkalmatosság.:-)
mindig elõjönnek a léghajós ötlettel. nemrég ugye WLAN hotspotokat akartak rá telepíteni .. bár nekem tetszik, mert ennek még könyebb repülõvel nekimenni :)
A Walrus a tervek szerint 160km/h-s utazósebességre lesz képes, azért az elég komoly elõrelépés a tengeri szállítás 40-60km/h-s utazósebességéhez képest.
nem láttál még mai léghajót, relatíve gyorsak (50-60 km/h simán megvan), fordulékonyak, kiválóan manõverezhetõk, olyan fordulókat tudnak hogy csak nézel.
Szerintem a lopakodó címû filmben jobb, reálisabb terveket láthattunk a jövõvel kapcsolatos tervekrõl.. Hogy könnyû és gyors lesz-e? Errõl azt az 500 tonna súlyt kérdezzük meg. Bár nem nagyon tudom, egy gépnek milyen súlya van, de ez tuti csak a szállítás céljából lesz fejlesztve. A tankokat és terminátorokat is el kell valahogy juttatni a célterületre, végülis..
meghajlok a magasabb tudás elött :) a középiskolás éveim egyik kedvenc hiábját megint elkövettem a gázokkal kapcsolatban. thx a számítást
Volt egy ilyen sci-fi könyv asszem SkyLords vagy ilyesmi tök ugyanez az ötlet volt benne :)
Jó ez a léghajó hiszen a legolcsóbb szállítási mód a tengerhajózás ennek a légi megfelelõje meg lényegesen olcsóbb lesz mint a mostani, mondjuk ezt csak teljes légifölénynél lehet biztonsággal használni mert ha a ballon rész ki is bírja a találatokat az utastér vagy a raktér már nem hiszem és menekülni ezzel nem igazán lehet, ez a másik hogy viharokat repcsivel ki lehet kerülni de léghajóval is ki lehet?
kétszer! kétszer nehezebb! A hidrogén molekula, a hélium atom! És kérlek vedd figyelembe a számításomat. A hidrogénnel annyit érnének el, hogy köbméterenként nem 1.04 kg, hanem 1.13 kg felhajtóerõt termelnek tengerszinten.
Ekkora felületen a napelem már termelne valamit. A felhajtóerõn kívül pl. a meghajtásra alkalmas tolóerõt lehet lefelé is irányítani kicsit. Ezzel lehet növelni az emelõerõt. Célpontnak sajna ideális mert nehézkes és böhöm. A vadászokkal való védelem tán még elmegy, de a jövõben fentrõl is lehet csapást várni. Pl. egy hidrogénes léghajót megpöccentenek mûholdról lézerrel, nem tudom mit reagál. De azért érdekes!!!
igen, de ezt a gépet nem valószínû hogy hidrogénnel fogják feltölteni, hanem héliummal ,az meg 4szer nehezebb. Vagy gondoljátok hogy megint tüzijátékra készülnek?
Az emberek fantáziája határtalan, ha olyan gép kifejlesztésérõl van szó, amivel másokat lehet megölni
Meg lehetne csinálni, de nem ez az igazi korlátozó tényezõ, hanem az, hogy a levegõ sûrûsége 1,2 kg/m3 körüli, ami azt jelenti, hogy ennél nagyobb felhajtóerõt nem lehet elérni köbméterenként. Ha kiszámolod, hogy héliumból mennyi van egy köbméterben: p*V*M/R/T=m p=1E5 Pa V=1 m3 M=0.004 kg/mol R=8.31 T=300K
m=0.16 kg Tehát hasznos felhajtóerõ 1.04 kg/m3. Azért ez nem olyan rossz a maximális 1.21-hez képest. Csak ez kevés. Ezért kell a léghajónak nagyon nagynak lennie. De szerencsékre, míg a felület köbösen nõ, a felszín, amit le kell fedni, csak négyzetesen.
azt gondoltam hogy az a felépítése a léghajónak nem lenne megfelelõ, kellene bele merevítés... de vegyünk azt hogy nem is teljes vákumot csinálnak csak kiszivnak annyi gázt belõle hogy ne kelljen bele igazán nehéz merevítés.
Repülne, de amíg a léghajó falára pozitív nyomás hat, erre negatív hatna. Ennek ellensúlyozására olyan szerkezet kellene ami valszeg nehezebb lenne mint amit a felhajtó erõ fel tudna emelni.
A félmerev léghajóknál nem igen kell semilyen különleges szerkezet, szinte csak a tartály anyagának szakítószilárdsága képes egybentartani a jármûvet.
Épp ezért nagyon vonzó célpont lesz! Egy kisgép simán megközelíti (pl egy ultrakönnyû vacak), a stingert meg az is elviszi, bár nem akarok ötleteket adni a terroristáknak.
Amúgy pl Irakban elég sok gondjuk van a megszálló csapatoknak a repterek biztosításával. Azért elõ elõfordul hogy a szállítókat találat éri.
Másrészt meg tök mindegy, hogy mivel szállítják az amerikai katonákat arra a területre, amit nem képesek ellenõrzésük alatt tartani. Elõbb utóbb kiszálnak ebbõl a bálnából és akkor jöhet a hagyományos RPG, AK, meg a Molotov!
Ezt már megkérdeztem fizikatanártól is és nem tudott kielégítõ választ adni, hátha most kapok ;-)
Ha nem töltenék meg semmivel a léghajót - vákum lenne benne akkor nem repülne? Csak mert a semminek mégis kevesebb a fajsulya mint a hidrogénnek vagy a hélimunak?
4 nap akkor lenne, ha mondjuk Sydney-be akarnál menni Ferihegyrõl. ;)
Informatika és tudomány
[#alien
