igazad van, én is hibáztam, olvasd általános alannyal :D
Google Rulez!
szó szerint ezt írtad: mellesleg ha például Te összehoznál mondjuk egy italreceptet vagy egy programot, meg álszent módon szapulja az kiadókat és fõleg a szerzõket.. Magadból kiindulhatsz, de az E/2-vel ne erõltesd rám. A Creative Commons megoldás lehet pl.
Amúgy nem mellesleg US-ben máshogy van szabályozva a szerzõi jog, mint nálunk. Ott pl. minden jogot át lehet ruházni a kiadóra, nálunk nem. Ha valamit Magyarországon csinálsz, akkor az a megszületés pillanatában automatikusan szerzõdi jogvédelem (copyright) alá esik és 70 évig ott is marad. A kiadónak a terjesztési jogot, elõadás, használat jogát, meg ilyesmiket tudod eladni. A feldolgozás, a tulajdonjog stb a tiéd marad. (Az más kérdés, hogy _megbízni_ meg tudod a kiadót, de _eladni_ nem tudod neki. A jog csak jogot szolgáltat :)) US-ben a Mickey Mouse Extension Act óta természetes személynél 75 év, ill. cégnél 95 év után kerül be a közkincsbe. (Kivéve, ha 2008-ban ismét meghosszabbítják még 20 évvel.)
valahol talán érdemes lenne beiratkoznotok egy szövegértelmezõ tanfolyamra, nem csak olvasni. annyit mondtam mindekinek joga van a saját szellemi termékével rendelkeznie.
És mit mondjanak erre azok a programozók, akik GPL alatt fejlesztenek? Azért csinálják, mert örömüket lelik benne, ha valaki örömét leli az írásban, a zenélésben, akkor pénz nélkül is csinálnia kellene. Nem ebbõl kellene megélni, mert ez nem foglalkozás. De ha hobbiszinten csinálnák csak, szerintem csak színvonalasabb lenne tõle, mert nem sürgetnék õket, és lenne idejük befejezni a dolgokat. A film egy picit más tészta, mert ahhoz azért nem filléres dolgok kellenek. Bár ahogy terjed a CG, lehet, hogy azzal is az lesz.
Lehet, én pl. örülök annak, ha mondjuk a diplomamunkám vagy bármi melóm kikerül a netre és valakinek tetszik. Annó egyetemi saját gépelésû jegyzeteim is meg voltak share-elve, jópár embernél láttam vizsgaidõszakban. Ettõl én szarabb vizsgaeredménnyel végeztem vajon? Viszont viszonylag egyszerû volt késõbb szemetebb tárgyakból embereket találni közös tanuláshoz. De ugyanígy kint van (volt?) IPv6-os tanulmányunk is... Olyan meggondolások vezérelnek pl. ha valakinek tetszik és segítség kell neki: engem hív és nem mást, mert tudja hogy amit csinálok az milyen. (Ugyanezt az analógiát zenészekre is tudnám használni, van egy olyan érzésem hogy az IrigyMirigy is így kezdte, föld alatti szalagos terjesztéssel: "Te figyelj ezt hallgasd meg milyen hülyék" módon járt kézrõl-kézre koliszobákban. Aztán csodák-csodája megtetszett másnak is, vajon ha nem terjesztik el így, megtalálták volna õket? Nem tudom, pont ezért kérdezem :) /Morfológus/) Az pl. miért van, hogy a PhD-s publikációkat emberek újságokban jelenítik meg (óh borzalom) és nem csak a pincében, vagy a raktárban hozzáférhetõ a tigris harap tábla mögött? De tudom, én vagyok a hülye és úgyis éhenhalok...
embere válogatja. mellesleg ha például Te összehoznál mondjuk egy italreceptet vagy egy programot, melyet értékesítesz, akkor Te is fel lennél háborodva, ha valaki feltenné a Szent Netre mondván ez bizony Közkincs. A szellemi javak is csak termékek és amíg ezt a kedves társadalom nem képes elfogadni, addig csak álszent módon szapulja az kiadókat és fõleg a szerzõket. Kételm, h benne lenne bármely alkotmányban, h alanyi jogon jár mindekinek a zene, film, könyv. Mellesleg a zeneipar és filmipar kapzsi és unszimpatikus társaság valóban. A könyvkiadásnál viszont a terjesztõ zsebébe vándorol a könyv fele. Szóval elöbb tájékozódni, aztán pocskondiázni. Részemrõl fullreszpekt a könyvkiadók egy részének...
A világ vaskalapos urai a jogvédõk, és a kiadók !! Szerintem örülni kéne ennek. Mert ha nem lenne, lehet hogy eggyes szerzõket senki nem olvasná. Akkor aztán a sírba is vihetné a saját jól megérdemelt jogait, de persze, errõl pár száz embernél több nem is tudna. Aztán meg jön õ, vagy az unokája, hogy õ egy fel nem fedezett zseni (volt), milyen kegyetlen a világ, mert senki nem olvassa a mûveit. Hát kérem itt egy hatalmas lehetõség az emberiség mûveinek összegyûjtésére. De ehhez másképp kéne gondolkodni, amire a nagy írók, és kiadók úgy látszik képtelenek.
4 az az 5, bocsánat. vagyis a külföldi kiadók is 4 évre adjék ide a jogokat.
ööö. ez így egy kicsit össze-vissza,homályos és dezinformatív. nem kellene összekeverni a könyvkiadókat egy írói (szerzõi) érdekvédelmi csoporttal. másrészt meg nehezen tudnák megfúrni az egész projektet, lévén az adott szerzõk max csak a saját anyagukat vetethetik le a netrõl. kiadók itthon 5 évig rendelkeznek a kiadott anyag ilyetén jogaival, utána csak és kizárólag a szerzõ. szóval hangulatkeltés helyett gondolkozzunk...