Nagyjából meg is válaszoltad a saját kérdésedet. Az alap gondolatkísérlet úgy szól, hogy ha egy zárt liftben vagy nem tudod eldönteni, hogy egyhelyben állsz s gravitációs erõ hat rád, vagy gyorsulsz, és nincs gravitáció. Ebbõl Einstein arra következtetett, hogy amikor egy testre csak a gravitáció hat, akkor valójában nem gyorsul semerre, csak a tér görbültsége miatt látszik úgy. Amikor pedig gravitációs térben valami megtartja a testet, akkor az valójában folymatosan gyorsul, és ezt lehet gravitációs erõként érzékelni.
Mit értesz gravitáció alatt? Az erõt vagy a gyorsulást? A gravitációs gyorsulást "érezni" mert hisz épp emiatt zuhan a föld felé. Amit nem érezni az a gravitációs erõ mert hogy "se nem huzza se nem nyomja az alátámasztást". Amugy szerintem a gyorsulást közvetlenül nem is érzékelheted, inkább az abból keletkezõ erõt.
"Úgy tudtam, hogy mikrogavitációs kísérleteket is folytatnak az ISS-en..."
Ha pályán van azu állomás, akkor belül nem érzékelhetõ a gravitáció. Lényegében folyamatosan zuhan a Föld felé, csak mindíg elvéti. Erre a jelenségre alapozta Einstein az általános reativitás elméletet (miszerint gyorsulás=gravitáció).
Tényleg naív vagy! :) Tény hogy hülye neve van és könnyen félreérthetõ. De tényleg csak nagyon durván számolj egy kicsit. Ha a tömegközéppontra kiszámolod 'g'-t akkor kb 9,81 et kapsz. Igen ám de a föld felszine kb6700km re van a közééponttól(sac nem tom pontosan mennyi) na már most szerinted ez 150-200km-er alatt ez mennyire fog lecsökkeni?(3% os magasság változás szerinted mennyi 'g' változást okoz?)
Atom: bocsi nem a jószándékodban kételkedem csak elegem van a képmutatásból, hogy "mennyire aggódom a szegények miatt" miközben ül a tv/számítógép elött és chips-et majszol. No nem mintha én sokat tettem volna a szegényekért de legalább nem azzal foglalkozom, hogy ki mire költi a pénzét. Anteris nek azért egy valamiben igaza van nem kajára kell nekik a pénz mert az nem old meg semmit.
Bocsi de egy kicsit bosszant az a hozzállás hogy ne csináljunk addig semmit mig a világon minden szegénységi kérdést meg nem oldunk, meg hogy mennyivel hasznosabban el lehet költeni a pénzt.
A tudománynak fejlõdnie kell (márpedig az ûrturizmus, a magántõke bevonásával talán kirángathatja az ûrkutatást a több mint 25éve tartó stagnálásból), és a fejlõdés megoldja/megoldhatja a szegénységet. Azon viszont el lehet vitatkozni, hogy hol van az egyensúly a kettõ között.
Moszkva, 2005. október 3., hétfõ (MTI/Reuters) - Oroszország nyersolaj kitermelése napi 9,53 millió hordóval, 40 ezer hordós emelkedéssel augusztushoz képest újabb rekordot ért el a Szovjetunió felbomlása utáni években. Az energetikai minisztérium hétfõi közlése szerint a termelés 0,4 százalékkal nõtt augusztushoz képest, amikor szintén (napi 9,49 millió hordóval) rekordot állított fel.
---------------------------
Moszkva, 2005. szeptember 28., szerda (MTI/Reuters) - Oroszország jövõre 15 milliárd dollár küladósságot készül visszafizetni határidõ elõtt, bár ehhez néhány hitelezõ országgal még meg kell állapodni a feltételekben, mondta az orosz pénzügyminiszter szerdán. Ez 5 milliárd dollárral több annál, mint amit Oroszország a Nemzetközi Valutaalap (IMF) múlt heti ülésén bejelentett. [...] Az orosz kormányfõ ugyanakkor a konferencián hangsúlyozta: Oroszország a napi állami kiadások fedezésére nem fogja kiüríteni stabilizációs alapját, amelyben immár 30 milliárd dollárnyi összeg halmozódott fel az óriási olajjövedelmek nyomán. Mihail Fradkov ezt azzal kapcsolatban jelentette ki, hogy néhány képviselõ infrastruktúrális korszerûsítésekre szeretné felhasználni az alapban felhalmozódott pénzt.
Az az "ennyi" pénz az nem túl sok. Gyakorlatilag évi ~600 millió dollárból élt eddig az orosz ûrkutatás - Ennyit a NASA esetén egy komolyabb ûrszondára költenek el. Egy Progresz felküldése ~22-25 millió dollár, egy Szojuz felküldése cirka 40-50 millió dollárjukba kerül. Szóval a helyzet az, hogy az ISS-el kapcsolatos személyzettel ellátott küldetéseken kívûl semmire sem volt pénzük. Orosz tudományos mûholdak nem nagyon vannak. Nincs rá pénz. A különféle, szovjet érából maradt dolgokat igyekeztek megõrizni, vagy tovább vinni, de a pénzhiány erre is rányomta a bélyegét - az orosz ûrsikló program gyakorlatilag szétrohadt, ami pedig még megmaradt, azt egy roskatag tetõszerkezet nyomta agyon. A hajdan volt félelmetes Enyergia hordozórakéta senkinek sem kellett, és az új hordozórakéták (Angara, Onega, Bajkal) megépítésére és fejlesztésére évek óta nem sikerült elég pénzt összekalapozni.
A Kliper ûrsikló esetén is az ESA beszállását valóságos csodaként értékelték, pedig az amerikai ûrprogramokhoz hasonlítva a fejlesztése nevetséges összegbe kerül (mintegy 200 millió dollárba - becslések szerint).
Szóval hogy folyamatosan fejlesztenek, az túlzás. Vagy egy csomó tervük, és csinálnak újabb terveket - aztán megpróbálnak valahogy támogatókat, befektetõket keresni, általában kevés sikerrel...
1-Annyira azárt nem kapkodják el.... 2-Oroszország gyakorlatilag a kõolajból él,aminek az árfolyama az elmúlt öt évben kb. 3-4 szeresére emelkedett.....
Te Cifu, szerinted honnan a rákból van ennyi pénzük a ruszkiknak az ûrhajózásra? Tudtommal volt ottan nekik egy csomó válságuk, most pedig szinte egyedülállóak mennyit birnak költeni rá, folyamatosan fejlesztenek, épitenek, engem ez frankón elképeszt, hogy hogyan is csinálják :P
Hát bizony az Onega a Szojuz továbbfejlesztett változata.Eccer láttam róla egy képet,hogy fog kinézni,és lényegében annyiban tér el a Szojuztól,hogy van rajta +1 fokozat....
Az Onega-indítórakéta talonba került, jelenleg Zenyit hordozórakétában gondolkodnak, késõbb Angara-3 vagy Szojuz-3 hordozórakétában. Errõl többet itt olvashatsz.
A Szojuz esetén nem olyan meglepõ a dolog - minimális változtatásra lesz csak szükség, mivel az egyenlítõrõl fog indulni, az ESA Kourou-i ûrközpontjából és nem Bajkonurból. Így pedig a jó öreg R-7-es család bizony még egy jó ideig szolgálatban lesz... :)
Azt ugyan bajosan lövik fel a Szojuz hordozórakétájával, ugyanis majd' kétszer olyan tömegû, mint a Szojuz. Egyébként egy Onyega nevû hordozórakétát fejlesztenek hozzá.
ezt a "fejlõdés" szócskát nyugodtan idézõjelbe tehetjük:) mások az európai és mások pl az afrikai szegények...
nah mindegy, végül is úgysem tudjuk megállítani a világ körforgását, de beletörõdni akkor sem fogok és legalább néha kieresztheti az ember a gõzt, ha már mást úgysem tud tenni...
nem hülyeségbõl amit írtam, amit írtam, szerinted leírom, ha én nem gondolkoznék el rajta? nap, mint nap ezen töröm a fejem, hogy hogyan és miért így mûködik a világ... talán épp az baj, hogy én elgondolkozom rajta...
Soknak tûnik ebben a viszonylatban,de egyfelõl a világ szegényeihez képest csepp a tengerben,másfelõl fejlõdésre (mert az ûrturizmus is az) is költeni kell,mert valljuk be manapság szegénynek lenni azért nem ugyanaz mint pl a középkorban... Másrészt ezt a pénzt a kilövés finanszírozására költik,amin a rakéta és a hozzávalók legyártásától kezdve az elõkészületekig,és az ûrközpont karbantartásáig,takarításáig sok-sok ember dolgozik,és hát arrafelé nem veti fel õket a pénz..... Tehát,ha úgy vesszük a szegények kapják....
Kiváncsi vagyok ha elmész szorakozni és elköltesz 10e fornitott akkor elgondolkozol e azon hogy ezzel a penzzel más országokban 1hétig jól lakik egy család... Vagy ha teszem fel elmész nyaralni és 100 ezret költesz el. Szerintem te sem gondolkozol el ezen, és õksem teszik. Most mondhatod hogy de ez mennyivel több pénz, de õk meg ennyivel többet keresnek. Rohadt egy világ ez igaz, de nem biztos hogy minden baj forrása a gazdagoknál van, mert bár kicsiben de nagyon sok ember ugyanigy gondolkodik. Képmutató ez a világ.
Epikurosz: "Vagyis 9 (kilenc) perc alatt itthagyod a Föld gravitációját.." Hát a gravitációt nem hagyod ott mert ott is elég jelentõs, most nincs kedvem kiszámolni de szerintem azon a magasságon max a felére csökken.
20 millió dollár... a szívem fáj, mi lenne, ha ezt a szegények kapnák... sajnos ilyen ez a rohadt világ...
A kornak kevés köze van hozzá. Egyfelõl megfelelõ kiképzés kell, ami sok ideig tart, másfelõl rengeteg ûrhajósjelölt van, tehát van bõven mibõl válogatni. Egy 45 éves, rutinos, évektizedek óta ûrhajósprogramokban dolgozó ember pedig jobb választás, mint egy huszonéves, akinek képletesen a tojáshéj még a fenekén van.
Ûrtészta LoL de azért belegondolni is rossz hogy mi lesz itt.. az egész kezdõdik egy reklámfilmmel.. cégek bérelnek helyet az ûrálomáson.. aztán jön a sikló-parkolásidíj.. ..ûr-hirdetõtáblák (ha jóltom fel is vetették az 5letet már korábban )
"Van elképzelés egy Atlanti óceánalatti vonatra, amivel a Párizs-New York út csak 1 óra lenne. Persze nem holnapra lesz megvalósítva." Aki anno nézte a SeaQuest címû sorozatot..az egész ötlet ott merült fel elõször kb 10 évvel ezelõtt )
"Ehhez képest Budapest-New York - ha jól tudom - több, mint 8 óra repülõút."
Van elképzelés egy Atlanti óceánalatti vonatra, amivel a Párizs-New York út csak 1 óra lenne. Persze nem holnapra lesz megvalósítva.
Hoppá. Mindjárt adódik a kérdés: hány kilométerrel van a fejünk felett az ISS? Én úgy tudom, hogy 600 km, de erre nem vennék mérget.
ha a budapest - new-york utra sok ember képes lenne 20 millió dollárt fizetni, akkor az se lenne sokkal több, hisz ez piaci lehetõség de még azt a néhány condorde-ot se tudták nyereségesen üzemeltetni...
höhöhöhöhööhö Hát ja :) Azért a rakéta gyorulása picit más nagyságrend, mint a repülõgép. De azért azt is számold bele, hogy az ûr csak 150 km. New York messzebb van. Igaz, ottkint a pályasebesség már 7,9 km/s, úgyhogy New Yorkba is elég hamar elérne.
Engem meglep az ûrutazók kora, de örülök neki ha minél többen feljutnak
Ebben az egészben a legcsodálatosabb az, hogy "Rakétájuk kilenc perccel a kilövés után állt földkörüli pályára, miközben három gyorsító fokozatot hagytak maguk mögött." Vagyis 9 (kilenc) perc alatt itthagyod a Föld gravitációját, és már kint is vagy az ûrben. Ehhez képest Budapest-New York - ha jól tudom - több, mint 8 óra repülõút.
ûrtészta :)
gondolom az a tészta reklám is fedezte a költség egy részét :)