még valamit, tudott dolog, hogy a kamatláb (rajta keresztül az infláció) a - gazdasági - kockázatvállalás mértékének szabályozója. mivel manapság pénzre épül a világunk, gyakorlatilag minden kockázat is gazdasági. (az emberélet is sok tekintetben) na mármost, a fejlett országok mire törekszenek? alacsony inflációra, ezen keresztül alacsony kamatlábra, ezen keresztül alacsony kockázatra. alacsony kockázat meg alacsony(abb) szintû változást (pl. fejlõdést) tesz lehetõvé. mindehhez még hozzájön, hogy kényelemre és (ál)boldogságra épül a társadalom, ami szintén nem a változást (pl. fejlõdést) ösztönzi. márpedig egy társadalomnak nagyon fontos, hogy képes legyen változni. lásd pl. római birodalom.
nincs igazad, ott van példának amit írtam a Nasaról, vagy ott például az emberi klónozás esete és a többi... pl szoftverszabadalmak, jogvédelem, stb. egyszerûen vannak dolgok amiket nem látunk át, hogy milyen hasznossága lehet (pl. ki tudta, hogy ha felfedezik Amerikát azzal Eldorádót és Klondikeot is?) és így nem lehet azt mondani, hogy tudjuk, hogy milyen nyeresége lehet a befektetett pénznek: nagyon sok esetben nem tudjuk. csakis ha biztosan tudjuk, hogy lehet belõle nagy haszon akkor kockáztatnak, de ez már szvsz nem igazi kockázat.
Hát igen a világot télleg bizonyos emeberek kockázatvállalása és nem a mindent bebiztositó tervezés viszi elõre.
Bár a média hajlamos a szerencsétlenségeket is úgy bemutatni mintha bizonyos emberek kockáztattak volna és nem jött be a dolog. (Pl háború, szegénység, katasztrófák stb) Ez néha még az emberben némi kárörömöt is felidéz, mint amikor az ellenfél kocsija kisodródik. Csak a médiagecik azt felejtik el hangoztatni, hogy ezekben az esetekben már nincs visszatérés a pályára!
Na és ekkor jön elõ, hogy a hétköznapi de kockázatot rejtö dolgokat katasztrófává nagyitják. "Veszélyes" játszóterek betiltása, veszélyes élelemiszer adalékok miegymás.
Hat vitatkozzak egy picit: a pénz igen is szereti a rizikót, csak a rizikó mértékének és a várható haszon arányának kell stimmelnie.
A haláleset meg a lehetõ legjobb reklám: lásd 2pac, Notorius BIG, Antal József. Másrészt az autó- és motorsport is sokkal kevésbbé lenne népszerû, ha nem lenne meg bennük a látványos és veszélyes balesetekre a potenciál.
A balesetek,katasztrófák és háborúk a legjobban tejelõ témák a médiának. A NASA-val ne keverd össze, az állami intézmény, nem gazdasági szervezet, döntéseit politikai szempontok vezérlik. Amíg egy nagy veszteségekkel járó háború rengeteg nyereséget hozhat a médiának, addig egy kormányt könnyen megbuktathat. Ha jó a marketing és globális versenysorozatban gonodolkodnak a szervezõk, nagy jövõje lehet a dolognak.
Valszeg lbf-ben van megadva a tolóerõ az igazi forrásban (azaz "fonterõ"). Amúgy az angol mértékegységrendszer nagyon sokan anyázták már. Ha jól tudom például Ausztráliában valamikor teljesen át akarnak állni az SI-re.
Viszont súlymérték, és ezért tolóerõt is lehet vele kifejezni, akár a metrikus mértékegységekkel (lásd tonna/kg mint tolóerõ, monnyuk asszem nem teljesen szabványos, de szokták).
Reno Air Race. Az USA-ban azt hiszem ez a legkomolyabb. Van mindenféle futam, a biplánoktól a jet (fõleg L-39 Alba) egészen az "unlimited" osztályig (ez utóbbi fõleg tökig felturbózott második világháborús légcsavaros gépeket takar).
"A gépeket fedélzeti kamerákkal is ellátják, valamint a játékos kedvûek egy virtuális X-Racer ligában, szimulátor segítségével otthoni konzolaikon vehetik fel a versenyt a valódi gépekkel" Hmm ez izgalmasnak hangzik,bár szerintem pénzbe fog kerülni.
Én csak archív felvételrõl láttam, azt hittem hogy régen eltörölték a balasetek miatt. Legalábbis abban a filmben sok volt :)
Az indexes cikkben írták, ebben tényleg nincs benne. De közben megnéztem az oldalt, és ott már 10 perc meghajtás nélküli repülésrõl van szó. Úgyhogy az index volt a hülye (meg én, mert nem néztem meg hamarabb az eredeti forrást) :))
Amit megfogalmaztál az szvsz a jelen/közeljövõ egy komoly problémája: a pénz nem szereti a kockázatot, (minél nagyob összeg, minél hosszabb táv, annál kevésbé) nem szereti az emberi veszélyt se (irtózatosan rossz reklám egy haláleset) márpedig veszély és kockázat nélkül a fejlõdés könnyen lelasssulhat, bizonyos területeken hosszú idõre be is állhat.
Ilyen például a Nasa ûrprogramja, jó ideje ember nélküli küldetésekben gondolkodik - Challenger tragédia - vagy a Columbia katasztrófája utáni állapotok is jó példa erre.
És mi van akkor amikor az új fejlesztésû gépek a nézõk szeme elõtt robbannak apró darabokra??? Ez inkább "grillparty" lesz, mintsem verseny. Bár lehet, h csak én vagyok kételkedõ.
Na hát arra befizetek, hogy hogyan építenek olyan gépet, ami képes egy 2*1*1 mérföldes boxban levegõben maradni úgy, hogy egy óra alatt csak 4 percig mehet a hajtómû. Ahhoz kellene vagy 200-as siklószám... :D LOL
Jó kis levegõszennyezéses, közönségbe zuhanós, sok halálos versenyek... hm, már elõre sejtem a szalagcímeket...
még ha nem is lenne látványos, remélem nem csak kósza nekifeszülés lesz a projectbõl. biztos kitalálnak még majd pár dolgot, amit más gépek meghajtásánál is lehetne alkalmazni. innen már csak pár lépés az antigravitációs hajtómû...:):)
Ugyanmár, a F1 is költséges, veszélyes de nem felesleges, ahogy ez sem. A fejlõdést húzza magával, és ahogy nézem egy kicseszett gyors és látványos ultrahighttech versenyrõl lesz szó, tuti a fél világ nézni fogja, ha meglesz a rendes 10-es vagy nagyobb mezõny.