a CI akkor is szar, hiába véded. Kényszermegoldás. Akár mit csinálsz mindig valahogy pornós lesz a befejezés, semmi eggyéválás. Vagy leszopatod a párodat, vagy kivereted a farkadat vagy mittudomén de mindenképp alatnas lesz a vége, ez a nagy helyzet.
"mint a darwinizmus és az intelligens tervezettség. "
Én a második valamit inkább butaság, bunkóság, korlátoltság a XXI. században-nak nevezném.És ezek a szerencsétlenek a saját gyereküket hülyítik. Kezet foghatnak a Daytoniakkal, és a Salemiekkel.
Nem. Mert egy összetett folyékony állapotú több alkotórészbõl álló keverék ami az élõ omdósejteket tartalmazza. És olyan nagyon nem lehet savas mert akkor nem élnének a sejtek.
Megemlíti a molekuláris biológiát, mint ahol nem lehetett természetes kiválasztódás. Ho-ho-hó Volt is meg nem is, lásd lejjebb. Csak utóbb feltûnõbb.
Pl. Molekuláris biológia Sok mminden van a biokémán meg a légörön túl is.
Atomfizika, és egyebek
Kvantumfizika
"az evolúció önmagában képtelen megmagyarázni az összetett biológiai folyamatokat, szerinte egy magasabb rendû erõnek kell meghúzódnia mögötte." A véletlen
Ne haragudj, mindent ki lehet magyarázni. Engem a mellébeszélések nem érdekelnek. Én a követendõ elvet írtam le. Ha megnõsülök én biztos így cselekszem, meg elõtte is.
Tudod Epi, az a helyzet, hogy láttam már gyereket felnõni anyjával úgy, hogy kár volt mindkettõjüknek. Meg az a nagy helyzet, hogy már néhány olyan normális háttérrel bíró lányt is láttam, aki 14 évesen teherbe esett, szült és onnantól gyereknevelés... Meg láttam részegen is összejönni embereket, de úgy, hogy reggel szivük szerint egyikük se emlékezett volna, nem hogy 9 hónap múlva. Abban igazad van, hogy a védekezésre is lenne más megoldás (óvszer, kutyafüle...), meg van pl. esemény utánni tabletta is. De részegen egy buliban, meg utána másnaposan sokaknak nem ez jár a fejében... és ezen meg se kell szerintem lepõdni, a BK-ban se ezen megy a problémázás... Szerintem manapság az, hogy egy nõ "megtermékenyül" (hú de finom voltam:) ) vagy gyereket akar attól akivel van nagyon nem esik egybe. John Lennon-nak van egy általam kedvelt mondása: "Ezen a bolygón, különösen Nyugaton, az embereket egy üveg whisky miatt szülték szombat éjjel. Így 90 százalékunk - ez mindenkire vonatkozik - baleset." ... és van egy másik - dalszöveg - is, ami meg Pink Floyd: "Amilyen sokáig élsz,/és amilyen magasra törsz,/amennyit mosolyogsz, és amennyit sírsz,/az amit megfogsz/és az amit látsz:/az életed csak ebbol áll.". Ha a kettõt összerakod rájössz, hogy a onnantól, hogy megvan a nem akart gyerek a szülõje is és gyereke is egy szarabb síkra helyezi az életét. Mert a gyereknevelés nem két perc, hanem akár húsz év, és egyikünk életébe se sok húsz év akad.
(Gondolom, akkor igaz, amit írtál, ha olyan szinten megszakítják, hogy egyik sem jut el az orgazmusig. Se együtt, se külön, sehogy. Lehet, hogy egy idõben így csinálták, túlzott szemérmesség miatt.)
"Ekkor jöhet a coitus interruptus ("megszakított közösülés")."
A coitus interruptus megbontja a partnerek közötti harmóniát, késõbb potenciazavarhoz, ill. frigiditáshoz vezethet.
A gumi az igazi, márcsak azért is, mert a sperma egy savas folyadék, és bár jó, ha hozzászokik a hüvely, de egy idõ után azért meggyengítheti a hüvelyflórát, szerintem. Annyir azért ne, vagyok ebben profi. Mindenesetre, van egy olyan gyanúm, hogy fõleg olyan nõknél, akik genetikailag hajlamosak hüvelyrákra, a sperma nem igazán jó. Kivéve, amikor el vannak szánva a fogantatásra.
Gumival eleg vacak csinalni, erzesre is es nem egy lelekemelo dolog :-/ Es ez se 100%. A c.i. pedig szerintem elegge hazardirzas... Orom ? Hat ahol tervezik es varjak ott igen...
"Ekkor jöhet a coitus interruptus" - erre maximum hagyományos aktusnál van szükség.
Sajnos nem esetleg, hanem nagyon is jól ismert mellékhatásai vannak a fogamzásgátló tablettáknak. (A régebbieknek fõleg, de a maiaknak is, hiszen mindenképpen kell benne lennie hormonnak.) Növeli a hüvelyi fertõzések megjelenésének esélyét, gyakoriságát, ezzel összefüggésben rossz irányban befolyásolja a bélflóra összetételét, sokszor csökkenti a nemi vágyat, depresszióra hajlamosít, stb.
Én azt gondolom, hogy a sûrûbb partnerváltás teenager kori szokás, és idõvel kinövi az ember. Addig lehet gumit használni. Idõvel megtalálja az ember, akivel hosszabb távon is együtt tud élni. Ekkor jöhet a coitus interruptus ("megszakított közösülés"). Ez biztosítja, hogy ne szülessen túl sok gyerek. De ha néha "becsúszik" 1-1, nincs semmi probléma, inkább öröm...
Az abortusz természetesen javallott, ha a születendõ gyermeknek súlyos genetikai vagy egyéb problémái vannak. Ezek ma már elég nagy pontossággal és még idõben megállapíthatók.
Tessék biztos módszereket használni. Vannak erõs gumik, ott nincs becsúszás. Én egyébként alapból ellenzem a fogalmazásgátló tablettákat, (kapok ezér' deztõl egy piros pontot), mer' olyan kemikália, amely esetleg hosszútávon is ronthat valamit az emberi testben. A gumi nem, feltéve, ha vki nem allergiás rá. Ha meg igen, akkor van spirál, pesszárium, kalendárium, stb.
Egyébként meg tessék gyerekeket vállani, nem hedonistáskodni! (Én facér vagyok, és helyettem is köll.)
Ha pedig már megfogant a gyerek, akkor nincs mese, minde egyéb okoskodás másodlagos, nincs pia, nincs cigi, nincs stressz, és egészséges utódot kell létrehozni.
Aki szeret b*ni, az vállaljon minden ezzel járó felelõsséget is! Punktum.
Off Ezt én is mondhattam volna, amikor állandóan velem b.szakodtál. Vagy azt már szemérmesen elfelejtetted? On
A tablettaszedés melletti terhességbõl nem sok jó fog kisülni. Általában az a javallat, hogy a kívánt terhesség elõtt legalább 3 hónappal abba kell hagyni a tabletta szedését, hogy legyen ideje a szervezetnek kitisztulni.
off: "személyeskedés, flame az evolucio topikban" Nem veletlen kaptad... miert nem tanulsz ? Lehetek dislexias is, nem ?(nemvagyok amugy) Edisonba is belekotottel volna azert mert nem ugy ir ahogy te sztned ? Elegge izgaga, eroszakos fazon vagy on: Epik: es ha becsuszik egy gyerek ? tabletta mellett?
"Nagyon fura, hogy ezt dogmatikusan elítéled, de a génmanipuláció az bezzeg nyugodtan jöhet"
dez, hogy te miket tudsz, írni. le vagyok döbbenve. mi a fura abban, ha elítélem az abortuszt?
én mindig is az élet, a fiatalok pártján voltam. gyilkosokkal nem közösködöm, és nem alkuszom, semmilyen körülmények között. ha egy anya nem tudja vállalni a pajzánkodása gyümölcsét, ott vannak a kórház bejáratába tett inkubátorok. (annyi kiegészítéssel, hogy 50 korbácsütést kellene nekik adni, kiegészítésképpen, esetleg felezve az apával)
A génmanipulációt meg szintén úgy fogom fel, mint amely segíti az életet, ill. a teljesebb életet. Következetes vagyok. A génmanipulációt csakis a fehér mágia keretein belül fogadom el, nem a fekete mágia keretein belül. Ennél egyértelmûbb nem tudok lenni.
Az abortusz nem egy jó dolog. Csak mint leutolsó lehetõség jöhet számításba a "libsik"-nél is. De vannak, akik úgy gondolják, hogy ha egyátalán nem kívánt a terhesség, és csak tönkretenné az anya és a születendõ gyerek életét is az egész, akkor se lehessen hozzá folyamodni. (Amikor a magzat-kezdemény még szinte csak pár sejt.)
Nagyon fura, hogy ezt dogmatikusan elítéled, de a génmanipuláció az bezzeg nyugodtan jöhet. (Miközben igazából még alig ismerjük a testünket, másról nem is beszélve.)
régóta reagálni akartam erre, de most van idõm: "de rengetegen ma még az abortusz ellen is kikelnek"
Már ne is haragudj, de magzatok legyilkolásával ki az a normális ember, aki egyetérthet? Van óvszer, van fogamzásgátló tabletta, ha vki nem kíván/tud gyerket vállalni akkor használj azt, de ne gyilkoljon meg alig megfogant életeket. Ebben nagyon határozott vagyok. Érdekes, hogy épp azok támogatják az abortuszt, a libsik, akik más esetekben a diszkriminációellenesség felkent bajnokai. A képmutatók. Bárcsak az evolúció kiszelektálná a halálkultusz eme rafinált híveit.
A 2. bekezdes egesz erdekes, egyettertek. Mindenesetre erdekes lenne, hogy mitortenne ha mindenki olyan lenne amilyen szeretne lenni, megmaradnanak-e ezek a -kulsovel kapcsolatos- dolgok kiveteles erteknek.
Lola: Errõl van szó... 100 éve még nukleáris energia se nagyon volt.
A csernobili katasztrófa óta nagyon sok embernél elõjött a napallergia. Legalább 20 különbözõ életkorú embert ismerek, akiknek elõtte semmi problémájuk nem volt, de azóta napallergiások.
"100 éve az emberiség hány százaléka volt szemüveges vagy allergiás?"
Én mint teljesen laikus minden témában arra tippelnék, hogy 100 éve nem volt még talán tv, nem volt monitor, én mint laikus hozzá nem értõ úgy tudom, hogy a szem ráadásul diffúzióval "lélegzik" de úgy gondolom (de biztosan tévedek) 100 éve a levegõ minõsége sokkal magasabb szinten volt mint most. Allergia: 100 éve nem volt ilyen mértékû vegyszerhasználat a termõföldeken, kertekben, ültetvényeken, erdõkön. Persze a vegyszer az olyan, hogy szeret felszívódni és bekerül a növényekbe, állatokba mi ezeket elfogyasztjuk a talajvíz, folyók szennyezésrõl nem is beszélve. Teljsen laikusként úgy gondolom, hogy azért van most több szemüveges és allergiás mert: 1. terheljük a szemünket a CRT-vel, rossz minõségû levegõvel, légkondival (aki kitalálta lelõném). 2.Allergiás pedig az eszetlen vegyszerfelhasználás és a légszennyezés miatt. Nem egy emberrõl tudok aki középkora ellenére soha nem volt allergiás semmiért és most szinte egyik pillanatról a másikra allergén reakciókat mutat különféle dolgokra. Persze az allergia örökölhetõ is, de ilyen méretekben? Nem hinném.
Szia BíróAndris!
Épp ezen filóztam én is, hogy mi aj, hogy jó gén? Ha lenne jó gén, akkor ma ölég egyforma lenne az emberiség. Mindig az adott körülményekhez alkalmazkodunk, gyorsabban vagy lassabban. A titok, persze, az, hogy minél gyorsabban váltani tudjon egy-egy vonal (klán).
Most épp a kibodyzott, jó humorérzékû, dögös a menõ. Mellettük vannak sokan, akik az oldavizeken eveznek. A génmanipuláció azért is lenne király, mert mondjuk egy ember életében lehetne - akár többször is - cserélni. Ennek lenneének elõnyei, és hátrányai is. Valahogy olyan a dolog, mint a házassággal. A sok nemibaj odavezetett, hogy felmagasztosult a hitvesi hûség. Épp az orvostudománynak köszönehtõen is, ma a partnercsere gyakoribb, de azért a szívünk mályén mind irigyeljük azokat, akik egész életüket leélik egymás mellett. Ha az ember a külsejét is tudná variálni, a prákapcsolatok labilitása, szerintem, tovább nõne. Hogy ennek mi lenne a következménye? Attól függ. Ha marad a jelenlegi indvidualizmus, akkor nem sok jó. Ha sikerül erkölcsileg is továbbléptetni az embert, megnövelni a felelõsségérzetet, a kollektív szellemet (kommunizmus), akkor nem is lenne olyan rossz.
Ezért is elsz elkerülhetetlen a génmanipuláció. Még mindíg jobb a hibás géneket lecserélni némi kockázat árán, mint az egész beteg gyereket ledobni a szakadékba. A gond csak az, hogy ha túlzásbavisszük, és túl tökéletes gyerekeket csinálunk, akkor fontos gének is elveszhetnek, és nagyon lecsökkenhet a génállomány változatossága.
lola, nálad kétségtelenül sokminden felhalmozódott már, például felkiáltójelbõl is három van neked, bár én is, ha így haladok
erre az ironkás megjegyzésre nem is tom mit mondjak...
bûvös kör lenne? nem hiszem.
hiába van úgymond jó dzsinetikád, ha elvisz egy soha nem látott kór, akkor neked annyi. lényegében ez is egyfajta szelekció, hogy ki tudja jobban kihasználni az orvostudomány elõnyeit.
meg hát ot van az, hogy mi az, hogy jó gének, életképes egyed stb. stb.
a puding próbája az, hogy megeszik, a jó gén próbája az, hogy fennmarad.
Még ha így is van, akkor sincs szelekciós nyomás (nem jár szaporodási elõnnyel egy esetleges elõnyös mutáció, mivel mindenkit meggyógyítunk, a genetikai betegségben szenvedõknek is lehet gyereke stb), ergo nem változik az emberiség, csak szépen lassan romlik a génállomány az egyre jobban felhalmozódó hátrányos allélok miatt(nincs ami kiszelektálja).
Sajnos a fejlett orvostudománynak hosszútávon ez az eredménye. Egyre többen szorulnak rá, egyre több a különbözõ veleszületett betegség. 100 éve az emberiség hány százaléka volt szemüveges vagy allergiás? Persze az emberi gondolkodás azt diktálja, h megmentsük a betegeket és jól is van ez így, de nagy távlatokban meglesz a következménye...
Az emberi test 150 éve szerintem jobban mutálódik, mint korábban. Az újabb hatások miatt, mint - növényvédõszerek - gyógyszerek - környezetszennyezés - rádióhullámok - táplálékban található szintetikus anyagok - stb. az emberi test fokozatosan alkalmazkodni kényszerül, és ezért a mutáció valószínûsége sokkal nagyobb, mint korábban, amikor hosszú ideig a környezetben nem volt nagy változás.
Tõled is kérdem:
Ki mondta kire, hogy most akkor meglátja az én tankhadosztályaimat?
"""Dugóhúzóba került repülõgépen nem találsz ateistát.""
Ahogy írtam ez az egyik kedvenc mondásom:"
Nekem is. :)
"Zuhanó repülõgépen nincsenek ateisták....csak csalódott hívõk."
én azt elhiszem, h te nem ragaszkodnál, de rengetegen ma még az abortusz ellen is kikelnek, úgyhogy jelentõs változás kell ehhez még az társadalomban a tekintetben, h mit fogadnak el
a jövõt én pár ezer évben gondoltam messzinek :) csak az én szutyok kis életembe... azon azért jóval túlmutat, de ha csak 100 évvel az is túl sok
én ezekhez a külsõségekhez annyira nem ragaszkodnék. jól érezném magam úgyis, ha a feje búbján, hátul van még egy szemem. a jövõ nincs annyira messze. hogy mást ne mondjak, a pólusváltást is sokan meg fogják szívni, és állítólag már csak pár ezer év van hátra. honfoglalásnyira van a mától - mondhatnám.
ami már a körmünkre égett: a jelenlegi éghajlatváltozás is rendesen rostál, de sajnos nem épp a legjobb szemcsemérettel. és akkor még nem beszéltem a csirkekórról. viszi a tyúkokat. :-)
azér az biztos, hogy ezzel a technológiával egyelõre vigyázni kéne, hogy még az ükunokáink is két lábbal meg két szemmel szülessenek:) aztán a jövõ meg: úgyis hozza amit kell, mi meg már úgyse érjük meg
Inkább a Neptunuszra, mert az csak 3-szor nagyobb a Földtõl, s igy könyebben plazmává robbantható, mint az Uránusz, vagy a Jupiter.
Hogy milyen modón tették, arról egy scifi ir, a "Sehollakók" cimû francia scifiben egy Napot gyujtanak be újra, amelyet a Mislicek oltottak ki, mivel õk a hideget jobban birják!
A génmanipuláció bármennyire kényes, elkerülhetetlen. Ma úgy óvnak tõle, mint az ókorban a rabszolgák felszabadításától. Pedig én secperc alatt filozófiailag, teológiailag megindokolom neked: Ha minden ember egyenlõ, akkor mindenkinek joga van szép testhez, jól mûködõ agyhoz, stb. A mai társadalom fizikai és más jellemzõk alapján diszkriminál. Ez ellenmond az isteni sugallatoknak is, mert Isten kinyilatkoztatta, hogy mind az õ képét viseljük, tehát egyforma örökösi jogaink vannak.
No, akkor lesz majd a bazi nagy forradalmi változás, amikor nem szólhatod le a selypítõt, a kancsalt, a satnyát stb. Mellesleg az egyház ezt nem tartja jónak, de mentségére legyen szólva, nem tudja mit beszél.
Azt hiszem a sok barnatörpe csillag is azért lehet, mert nem mindig sikerült a magfuzió beinditása az angyaloknak, vagyis, ha a gázbolygó tul sürü volt, akkor az energia lelassult benne, s akkor nem gyulladt ki olyan Nap az égen belõle, mint pl. a miénk.
AZONKIVÜL AZ ÓRIÁSI CSILLAGOK, MINT A BETELGUSE LEHET, HOGY 400 CSILLAG EGY FEKETELYUK KÖRÜL.
Jé, egy másik felkiáltójeles :-) Melyik gázbolygóra gondoltál? A Jupira? Láttad az Ûrodüsszeia 2001-et, gondolom.
a génmanipuláció, tegyük hozzá, hogy: ma még kényes téma, de ma még az abortusz is az sokszor, szal ezen a téren asszem gyerekcipõben járunk (pedig a görögök a Tajgetosszal már utat mutattak ;DD )
(egyébként mostanában néha belegondolok, hogy annyi minden látszik a (távoli?) jövõben ami valszeg megvalósul és nem fogom megérni, pedig szivessen megnézném)
Aztán mi lesz, ha ugy döntenek, hogy Isten teremtette a csillagokat?
Én is ugy vélem, hogy a gázbolygók begyujthatók magfuzióval, s akkor az egész égitest õlazmává válik.
az elégedettséggel kapcsolatos eszmefuttatásodra reagálva: a nagy felfedezéseket mindig is azok csinálták, akik elégedetlenek voltak a helyi viszonyokkal. kár, hogy ma az állam tartja kezében az ûrexpedíciókat, de tény, hogy kolumbusz utazásait is a spanyol királypáros (állam) szponzorálta. ahogy nõ itt a népsûrûség úgy fog nõni a nyomás, hogy egyesek kimenjenek. ez elkerülhetetlen, és lesz még pár áldozat is, gondolom. sokat kell még adaptálódni is az új kihívásoknak való megfeleléshez. de sztem itt már nem elég a természetes evolúció, tervezett génmanipulációkra lesz szükség, csak ugye ez egy kényes téma.
én nem vagyok ennyire szkeptikus (más témában persze nagyon az vagyok). ha anettka feljut, akkor én miért ne? az más kérdés, hogy jobb szeretném magam csinálni a járgányt, mert nem bízom másokban. :-)
jut eszembe, fogalmam sincs a megvalósíthatóságáról, de a világûr asszem elég hideg... persze, hogy milyen a hûtésfoka az nem tudom, de talán lehetne használni ilyen célra
ezzel kapcsolatban már felmerült egy nukleáris energiával (reaktorral) táplált ion hajtómû is, ami így együtt szerintem elég jól hangzik (persze mi aligha ülünk valaha is ilyenen:) )
én is régóta rágódom ezen. Az a másik pasas azzal a kifogással élt, hogy nincs 3000 celsiust kibíró ûrhajótest. pedig vannak kerámiák, de azok törékenyek. viszont, ha betétet használsz, ami átveszi a húzóerõket, akkor nincs gond. mondjuk megerõsített gyémántból fasza kis ûrhajót lehetne csinálni. csak ki kellene vájni, méretre. (az indiaiaknak ehhez lesz türelmük)
:DD komolyan mondom ez már... :) idézet az elõzõ hozzászólásomból a másik topicban: © valamit ma 18:19 | Privát | Válasz | #79 ..."ahonnan pl. nem okoz gondot nukleáris hajtõmûvel ûrhajót indítani (mert ha ott robban is az elég messze van már, hogy itt ne fájjon)"... de amúgy ezt is írtam már régebben itt az sg-n :)
no mindegy, végülis a fórumozás a kollektív tudat megnyilvánulása. (a nagyon tiktos terveim épp ezért nem írom le, mert azért szeretem a babért én is. különben még mindig zárójelben: lola meg az vette tõlem, hogy az itteni moderátorokat, ha az alkalmazottjuk lenne kirúgná. amúgy tetszett, lola, örülük ha sikerül klónozni a gondolataim :-) (így szaporodom)
A másik topikba már nem megyek be, mert nyagyon fáradt vagyok, sok a munkám. Örülök, hogy az a pasas, (ki is?) nyomatja az atomenergiát, mint a legjobb ûrhajóhajtónergiát. Tudomásul kell venni, hogy egyelõre az atomenergia a legtökösebb energia, amit uralunk, és messzire tudna vini, rövid idõ alatt, persze kellõ biztonmsági intézkedések mellett. szólj a nasa-nak, hogy ezért kellene a Hold, hogy onnan induljanak a távolsági vonatok, és baleset esetén itt ne legyen gáz.
egyébként talán ezt is olvastad (a hasonló szóhasználatból gondolom):
© valamit tegnap 13:28 | Privát | Válasz | #44 ja igen, már valamikor írtam, de fentartom: Asimov a Halhatatlanság halálában elég jól fejtegeti azt pl., hogy egy az elégedettségre épülõ társadalom a fejlõdésében milyen nehézségekkel néz szembe. ugyanis a változás nem szabadna, hogy egy ilyenben bárkinek is igénye legyen, hiszen a cél: az elégedettség. (boldogság, stb.) pedig az igazi nagy fejlõdések jelentõs változást, helyenként akár sok ember életet követelõ kockázatot rejtenek magukban, olykor akár önfeláldozást.
:) nem hinném, hogy nekem itt van haverom, webmester meg pláne nem... :) amúgy ezt a dolgot már hetekkel ezelõtt is vmi másik tudományos topickban itt már fejtegettem, csak kevésbé kereken írtam akkor le (vmi utalást is tettem a Halhatatlanság halálával kapcsolatos Asimov mûre, ami erre a témára engem rávezetett, és ajánlom neked is ha még nem olvastad, jó kis könyv) az meg csak jó, ha hasonlóan gondolkodunk valamiben...
viszont lécci ne fenyegess, h figyelni fogsz, mer már így is túl sokan mondják, h üldözési mániám van;)
már errõl egyszer hasonló témában írtam. szal az a véleményem, hogy a jelen társadalom, ill. gazdasági rendszer nem szereti a kockázatot, és ezzel ellene hat nagy avagy gyors változásoknak
mire törekszik szinte minden gazdaság? alacsony inflációra. a fejlett társadalmak többsége 1-5 % körüli inflációval gazdálkodik. ez egyszersmind a kockázatvállalási küszöb is (pl. a kamatlábon keresztül). azaz, sokan mernek így majd vállalkozni, hisz 10 %-os nyereség már hasznot hoz, ez viszont általában nem igényel nagy kockázatot. (hisz épp ezért mernek vállalkozni) a hatalmas összeggel való hatalmas kockázatvállalás meglehetõsen ritka (és tök érthetõ is) a globális növekedés egy-két százalék körül van, ez kb. azt jelenti, hogy a változás elég kicsi világszinten. (persze tudom, h cél a fenntartható növekedés, ami meg teljesül)
(persze lehet ez tök hülye megközelítés, mert most találtam ki:) ) mindenesetre érdekel kinek mi a véleménye errõl
... de végülis kiderült, hogy a kockázatról szóló elmélkedésed elõttem 1 órával született, így a vádjaimat visszavonom. Lehet, hogy sikerült idõutaznod, és elolvastad a késõbbi hozzászólásom, és saját gondolatként adta el...vagy a webmester a haverod, és átállította az órát
No, mindegy, most megúsztad, de vigyázz, mert szemmel tartalak.
létszi homályosítsál már fel mi volt az az ötlet amit elloptam tõled? (nekem most per pill fogalmam sincs, de kiváncsivá tettél)
az meg, h ki nagy pofájú, aztán talán ott kezdõdik, h megnézem kinek vannak büntetõpontjai, meg nem ott hoz fel témákat, ahol elõjönnek (goto egy bekezdéssel feljebb)
Mi az lola! Visszajött a neved? :-) Különben én is kaptam egy büntetõpontot, képzeld. :-)) No, ennyi baj legyen. Amúgy, ha már szóba hoztad a loppintásokat: Érdekes, hogy olyan emberizing, aki itt nagypofájúskodik (valamitre gondolok) az ötleteimet egy másik topikban sajátjaként próbálja eladni. Egy másik, meg - utánam - hosszasan fejtegeti, hogy miért kellene atommeghajtású ûrhajó. Jó hely ez az SG. :-))
Elolvastam egy csomó idézetet, amit én írtam, mindegyik után volt egyéb szöveg, de sem magyarázatnak, sem logikus érvelésnek nem tûnt egyik sem.
"Ez az önszervezõdés - kvantumfizika ide vagy oda - kurvára nem mûködik. Ha ez így lenne, akkor bumm bele egy lombikba az összetevõket, majd jól önszervezõdnek. Hát ez eddig nem sikerült, bármennyit is próbálkoztak."
Senki sem mondta, hogy minden esetben mûködik. Megvannak a feltételei (pl. az egyensúlyi helyzetétõl messze levõ rendszer). És hogy mûködik, azt nem nehéz belátni. Önszervezõdés eredményei az atomok, a molekulák nagy része, és a kristályok. Pl. amikor a víz jéggé fagy, akkor erõssen önszervezõdik.
"Az érdekes lenne, ha a gravitáció is beleszólna a sejtek differenciálódásába, mert az anya testhelyzete nem állandó (áll/fekszik/hajol)."
Nagyjából mindíg ugyanarra ven a lefelé. És nem kell abszolút pontosnak lennie, elég ha csak átlagosan jó az irány.
"Mivel az õssejtek ugyanolyanok, és minden õssejthez (kellõ számú osztódás után) ugyanannyi további õssejt kapcsolódik, így kommunikálhatnak azok egymással ahogy akarnak, nem lesznek elõrébb."
Van sorrend köztük, vannak külsõk, és belsõk, és van egy már a kezdeteknél meghatározott hossztengely (asszem ehhez kell a grav., de ebben nem vagyok egészen biztos). Ezen kívül van még a véletlen, ami kis különbségeket okozhat. Ha már egyszer megvanak az alapirányok, a többi már gyerekjáték, akkor már van mihez viszonyítani.
"Amíg a magzat meg nem születik, az immunitásról az anya szervezete gondoskodik. Sõt, utána is még az anyatejjel sokmindent kap a csecsemõ, ami szükséges a védekezéshez."
Igen, és?
"Nem tartom elképzelhetetlennek, hogy az immunrendszer sejtjeiben nem a DNS változik, hanem egyéb."
Én úgy tudom, hogy ezt igazolták. De egy biológust kéne megkérdeni (vagy google, de ahhoz már fáradt vagyok).
"Elvégre van a sejten belül a DNS-en kívül egyéb is."
Van, de a DNS irányít majdnem mindent. Nem kell túlmisztifikálni a dolgokat, egyszerûen arról van szó, hogy a szervezet rengetegféle antitestet gyárt, melyek küzöl 1 majdcsak felismeri a kórokozót, és ha az megvan, akkor jöhet a sorozatgyártás. Ezért kell több idõ a betegség legyõzéséhez az elsõ alkalommal, és ezért van, hogy sok betegséget csak 1x lehet elkapni.
"Ha igaz az, hogy a DNS végébõl állandóan letörik valami, akkor nem igaz az, hogy az ember minden sejtjében azonos a DNS."
A DNS maga ugyanaz, de a végekre rá van rakva egy "kupak". Annak nincs semmi más szerepe, mint egy visszaszámlálás. Mellesleg ez az egyik védelem a rák ellen.
Szó nem volt élõ dologról. Az evolúció elméletének mûködõképességét igazolják a szimulációk. Sokan mondják azt, hogy a mutáció+szelekció nem képes belátható idõ alatt rendezett, mûködõ struktúrákat létrehozni.
"Hiszen attól, hogy a program valami eredményt ad, az még nem bizonyíték arra, hogy az életben is igaz lesz."
De igazolja, hogy elvileg lehetséges. És támpontod adhat a valós kísérletekhez.
"Részeredmény nem eredmény."
Nagyon tévedsz. Lényegében minden amit tudunk részeredmény valamilyen szempontból, mégis remekül elboldogulunk velük.
Ez az önszervezõdés - kvantumfizika ide vagy oda - kurvára nem mûködik. Ha ez így lenne, akkor bumm bele egy lombikba az összetevõket, majd jól önszervezõdnek. Hát ez eddig nem sikerült, bármennyit is próbálkoztak.
"én azt olvastam hogy még a mai legjobb emelú daruk segítségével is igen nehéz akkora kövek mozdítása...aztán lehet hoyg téves az info, nem tom"
Néhány ezer tonnát vígan emelnek.
"Már az ostoros baktériumok ostorának kialakulása igen sok problémát felvet, hiszen annak kialakulása már túlságosan nagy ugrás lett volna..."
A szokásos hiba itt, hogy klasszikus fizikában gondolkodnak. Az a bizonyos ostor molekuláris méretû, tehát a kémia és a kvantumfizika írja le õket, nem a mechanika. A kulcsszó az önszervezõdés, és az egyszerûség. Az önszervezõfés aazt jelenti, hogy ha az alkatrészeket összeöntöd egy kupacba, és kicsit felrázod, akkor maguktól összeállnak egy rendszerré. A másik dolog pedig, hogy nem egy lépésben jönnek eezk létre, a ma látottaknál lényegesen egyszerûbb szerkezet is mûködõképes, megint csak azért, mert nem a megszokott merev fémszerkezetekrõl van szó, hanem rugalmas, alakváltozásra képes óriásmolekulákról. Ráadásul nincs súrlódás sem.
Az érdekes lenne, ha a gravitáció is beleszólna a sejtek differenciálódásába, mert az anya testhelyzete nem állandó (áll/fekszik/hajol). Mivel az õssejtek ugyanolyanok, és minden õssejthez (kellõ számú osztódás után) ugyanannyi további õssejt kapcsolódik, így kommunikálhatnak azok egymással ahogy akarnak, nem lesznek elõrébb. Amíg a magzat meg nem születik, az immunitásról az anya szervezete gondoskodik. Sõt, utána is még az anyatejjel sokmindent kap a csecsemõ, ami szükséges a védekezéshez. Nem tartom elképzelhetetlennek, hogy az immunrendszer sejtjeiben nem a DNS változik, hanem egyéb. Elvégre van a sejten belül a DNS-en kívül egyéb is. Ha igaz az, hogy a DNS végébõl állandóan letörik valami, akkor nem igaz az, hogy az ember minden sejtjében azonos a DNS. Eddig pedig mindenhonnan csak ezt lehetett hallani. Számítógépes programmal élõ dologra értelmetlen szimulációt csinálni. Hiszen attól, hogy a program valami eredményt ad, az még nem bizonyíték arra, hogy az életben is igaz lesz. Sõt, ha ez ilyen egyszerû lenne, akkor az élet titkát is meg lehetne határozni, vagy ha úgy tetszik, akkor élettelenbõl élõt lehetne csinálni. De nem lehet. Részeredmény nem eredmény.
"Ehhez képest én még sosem hallottam olyat hogy vki megprobált volna egy nyamvadt követ átcipelni a niluson és felemelni olyan magasra.Csak probaképp."
Volt ilyen próbálkozás. Sikerült is megmozgatniuk egy akkora követ, de sok technikai probléma adódott. Ezeket nyílván idõvel megoldhatták volna, csakhogy nagyon korlátozott idejük és pénzük volt, úgyhogy nem próbálkozhattak túl sokszor. Azt mindenesetre megmutatták, hogy nem reménytelen a dolog.
Dehogynem. Többször is írtam már. Pl. a tenyésztés is mesterséges evolúció. De megfigyelték számtalan esetben, pl. bacikon, vírusokon, rovarokon, sttb., valamint számítógéppel is szimulálták. Szimulációs programot én is írtam még a gimiben, és negyon szépen mûködtek. Egyszer az eygetemen is volt egy olyan matek feladat, amit genetikus algoritmussal oldottam meg, mert más nem jutott eszembe. Nem vártam tõle sokat, mivel hogy kaotikusnak látszott a rendszer viselkedése, de legnagyobb meglepetésemre tökéletesen mûködött a dolog.
"de honnan tudod, hogy az úgynevezett õssejtben nincs-e egy számláló mechanizmus, ami azt figyeli, hányadik másolata az eredeti sejtnek?"
Van ilyen. Még a neve is eszembe jutna, he kicsit kevésbbé fáradt lennék. A lényeg az, hogy a DNS végén van egy sorozat lezáró elem, amikbõl minden másoláskor 1-2 letörik. Amikor elfogynak a DNS szétesik, és a sejt elpusztul.
"Érdekes dolog az is, hogy a megtermékenyített petesejt elkezd osztódni. Egy ideig csupa egyforma sejt képzõdik (õs sejtek), aztán elkezdenek differenciálódni. De miért? Hiszen elvileg mindegyik sejtben ugyanaz a DNS van. Honnan tudják az egyes sejtek, hogy õk hányadik másolatként jöttek létre, és hogy milyen sejtté (idegsejt, hámsejt, stb.) kell fejlõdniük?"
Egymással kommunikálnak mindenféle kémiai jelzésekkel. Meg ha jól emléxem a gravitáció is beleszól (kijelül egy irányt, amihez lehet viszonyítani). ÉS bár a DNS egyforma minden sejtben, a környezetétõl függõen más-más gének aktiválódnak, és így teljesen különbözõ sejtek is létrejöhetnek. Egyébként az sem teljesen igaz, hogy a DNS azonos minden sejtben, mert az immunrendszer egyes sejtjei variálják a saját DNS-üket, hogy az új kórokozókat is fel tudják ismerni (lényegében ez is evolúció).
"Így igaz! Nem ajánlott ezért elvetni egyetlen elméletet sem azzal, hogy "bah ez mekkora hülyeség"."
Fordítva. Én pont azt mondom, hogy ezek 99.99%-a tényleg baromság. Ezért nem érdemes egyikre sem figyelni, hacsak nem tûnik ki a többi közül azzal, hogy van rá valamiféle bizonyíték.
Informatika és tudomány
