Maradjunk 3 dimenziónál. Az idõ nem dimenzió, tekintettel arra, hogy segédfogalom, és egyirányú. A hõmérsékletet nem akarod felvenni dimenziónak? Vagy az energiaállapotot? Esetleg a színeket?
A mi négydimenziós (3+idõ) világegyetemünk egy ötdimenziós világegyetemben lévõ fekete lyuk.
Hmmm... Ismét beindult a mellébeszélés, egyelõre kvantumok nélkül, de már ez is haladás. :))) És ha már "zavaros" és "értelmetlen" valami, az a mellébeszélés.
"Arról nem is beszélve, hogy minél távolabbi galaxisokat figyelnek meg, azoknak sokkal közelebb kéne látszódni egymáshoz, mint ami az észlelt valóság, ha valóban volt õsrobbanás."
Ez egy kicsit zavaros. A megfigyelés különbözik az észlelt valóságtól??? Egyébként meg nem szabad elfelejteni, hogy a tér maga tágul, ami hatásal van a felénk közeledõ fényre is. Emiatt nem olyan képet látunk, mintha a galaxisok az egyébként statikus térben repülnének szét.
"Az meg csak hab a tortán, hogy arra a szélhámosoknak még mindig nem sikerült magyarázatot adni, hogy ha volt õsrobbanás, akkor az a valami, ami felrobbant, az hogyan lett. És mitõl és miért robbant fel."
Megint értelmetlen dolgot mondassz. Ráadásul ezt is tisztáztuk már néhányszor. Ennek analógiájára mondhatnánk, hogy csak a fizikusok egy kis csoportja mondhat olyat, hogy "süt a Nap", mert csak õk tudják, hogy pontosan mitõl, és hogyan süt.
"a szélhámosok sosem állnak le az alapállításokról vitatkozni, mert akkor az összes, arra épülõ kamu is egybõl megdõlne. A taktikájuk az, hogy zavaros, egyértelmûen nem bizonyítható részletekre próbálják terelni mindig a vitát. De ebbe nem kell belemenni."
Igen, én is ezt figyeltem meg. De attól tartok te nem pont ugyanazokra gondoltál, mint én.
"az a ciki, hogy minél messzebbre nézel, annál inkább visszamész az idõben, és ugye régen a világegyetem, már ha volt õsrobbanás, gyorsabban tágult mint ma. így, távoli galaxisok megfigyelése alapján azt állítani, hogy gyorsulva tágul a világegyetem - botorság."
Érdekes érvelés. Megmondod az eredményt, majd ebbõl levezeted, hogy ennek az eredménynek ellentmonó adatokból következtetést levonni hülyeség. Szeritnem célszerûbb úgy következtetni, hogy a megfigyelésekbõl haladunk az eredmény felél. Eszerint pedig gyorsulva tágul a világegyetem.
Arról nem is beszélve, hogy minél távolabbi galaxisokat figyelnek meg, azoknak sokkal közelebb kéne látszódni egymáshoz, mint ami az észlelt valóság, ha valóban volt õsrobbanás. Az meg csak hab a tortán, hogy arra a szélhámosoknak még mindig nem sikerült magyarázatot adni, hogy ha volt õsrobbanás, akkor az a valami, ami felrobbant, az hogyan lett. És mitõl és miért robbant fel.
PS: a szélhámosok sosem állnak le az alapállításokról vitatkozni, mert akkor az összes, arra épülõ kamu is egybõl megdõlne. A taktikájuk az, hogy zavaros, egyértelmûen nem bizonyítható részletekre próbálják terelni mindig a vitát. De ebbe nem kell belemenni.
az a ciki, hogy minél messzebbre nézel, annál inkább visszamész az idõben, és ugye régen a világegyetem, már ha volt õsrobbanás, gyorsabban tágult mint ma. így, távoli galaxisok megfigyelése alapján azt állítani, hogy gyorsulva tágul a világegyetem - botorság.
nem értem lola hogy te minden témában ilyen okos vagy? Mindenhol teg tudsz cácolni mindent? A legjobb viszont az hogy mindenhez hozzá tudsz szólni de igazából mindenhez hülye vagy, mint ahogy a 4 évszakos autógumi is jó mind a 4 évszakra, de igazából mindhez szar.
Nem elhinni kell (azt máshol kell), hanem elfogadni. "Na de remélem, nem a legfõbb mérce, hogy "reálisan hangozzon"" - nem, de én nem is így fogalmaztam.
Az egy dolog, hogy zavaros gondolataid vannak, de hogy elferdíted azt, amit leírtam, az több a soknál. 1. nem én állítom, hogy gyorsulunk. Alapul vettem a feltételezéseket (nem az enyémeket), és azok alapján számoltam, kvázi indirekt módon bizonyítottam, hogy ezek a feltételezések, és az azokból levont következtetések miért hibásak és miért mondanak ellent egymásnak. 2. "végtelen idõ múlva pedig tulajdonképpen megállna a gyorsulás(ellentmond saját feltételezésének)" - Ilyet sehol sem írtam. Neked el kéne végezned egy magyar nyelvtanfolyamot, mert képtelen vagy megérteni, amit írok. Melyik idegen nyelv fekszik neked jobban? :)) 3. "ez a jelenlegi megfigyelések szerint nem igaz, mert pont gyorsulunk(a cikk szerint)" - "az õ módszerével(azt feltételezte gyorsulunk)" - akkor ki tételezett fel mit? Be vagy lõve? Vagy csak gyenge a felfogásod? 4. "a 100adát sem látom át" - mást sem. 5. "pláne hogy, abból indult ki, hogy minden fénysebességgel indult. e=mc^2!!! nagy sebességgel" - ezt hol olvastad? Ne hazudozz itt össze-vissza! 6. "mi értelme van kiszámolni egy fizikai állandóból, meg az összes eltelt idõbõl pl: a föld gyorsulását." - csupán annyi, hogy rávilágítsak egy képtelenségre. Ugyanis azt tételezik fel, hogy gyorsulunk. Egyfolytában. Ezt a vöröseltolódással magyarázzák. Én arra mutattam rá, hogy ha a feltételezett õsrobbanás óta folyamatosan gyorsulnánk, akkor olyan minimális lenne a gyorsulásunk, hogy semmilyen jelenlegi mûszerrel nem lehetne észlelni vöröseltolódást.
Nagyon szépen megkérlek, hogy ha rám hivatkozol, akkor pontosan idézz tõlem, ne pedig olyan hebehurgya sületlen hazugságokat, mint amiket írsz.
azt hogy miért számolta ki, hogy mennyi a gyorsulásunk most, az õ módszerével(azt feltételezte gyorsulunk), azt nem tudom. de ezen logika szerint az õsrobbanás utáni elsõ ezredmásodpercben elképzelhetetlen nagy gyorsulások voltak. végtelen idõ múlva pedig tulajdonképpen megállna a gyorsulás(ellentmond saját feltételezésének). ez a jelenlegi megfigyelések szerint nem igaz, mert pont gyorsulunk(a cikk szerint). azt hogy mennyi a gyorsulásunk most, azt viszonyítási pont nélkül a semmiben lógva nem tudjuk ilyen egyszerûen kiszámolni. eddigi felfogásunk szerint a fénynél gyorsabban nem megy semmi vákuumban. erre építik az egész relativitás elméletet, meg még sok mindent(-> a 100adát sem látom át). továbbá azt sem értem mi értelme van kiszámolni egy fizikai állandóból, meg az összes eltelt idõbõl pl: a föld gyorsulását. mert: az idõk kezdetén még nem volt föld! a napunk 5mrd éves hát még a naprendszer bolygói mire anyagkupacokká tömörültek.. tudom, hogy lola az összes anyagra gondolt és az már a kezdetektõl fogva tágul, de volt ott galaxis meg naprendszerképzõdés is.. kupacok jöttek össze, ezek is hatnak a gyorsulásra. meg hogy egyáltalán nem biztos hogy sugárirányba, széjjelfelé megy minden, mert a galaxis forog, a bolygók keringnek -> minden körbe megy. annyira összetett, hogy egy a=v/t képlettel lehetetlen jól mûködõ összes anyagra vonatkozó összefüggést felírni!! pláne hogy, abból indult ki, hogy minden fénysebességgel indult. e=mc^2!!! nagy sebességgel oké. de nem ennyire.
Na de remélem, nem a legfõbb mérce, hogy "reálisan hangozzon"... Hol van az elõírva, hogy a világnak olyannak kell lennie, amit az ember könnyen elhisz, elfogad?
Khmmm.... Ha modern fizika alatt a szélhámosságot értjük, akkor azzal valóban nem értek egyet. De hajlandó vagyok elfogadni minden újdonságot, ha logikus, realisztikus, és van alapja.
Õõõ. Huh. Köszi, igyekszem nem túl nagy butaságokat írni. :) Hát igen, arról pl. én is hallottam, amit a gyorsulással kapcsolatban írsz, mármint suliban. De látod lola "alapjaiban" nem ért egyet a modern fizikával, és ezt nem is rejti véka alá. Azt hiszem, nem csak úgy, hanem neki is megvannak az egyéni elképzelései, ami alapján így vélekedik. De nem akarja bõvebben kifejteni, hogy is gondolja. Pedig én is kiváncsi lennék rá. (Az igazat megvallva én nyitott vagyok az ilyenekre, mert magam is úgy látom, hogy sok dolog nem egészen úgy van, ahogy annó tanították, vagy ahogy általában goldolják, stb. Itt nem kimondottan elméleti fizikára gondolok, mert ahhoz csak érintõlegesen konyítok.)
Te pl. mit gondolsz arról, amit az #59-ben írt? (Vagy ezt már le is írtad, csak nem figyelek? :) )
azért hivatkoztam pont linuxra, mert pont meg vannak különböztetve.
Kissé felületes vagy. Javaslom, hogy mielõtt leirsz valamit, egyszer gondold át és rendszerezd, ellenõrizd a mondandódat. És mielõtt elküldöd, olvasd át.
PS: a legkevésbé sem érdekel, hogy milyen oprendszert használsz. A magyar helyesírás elõbb létezett, mint a linux. Ráadásul linux alatt a kis- és nagybetûk meg vannak különböztetve ugyanúgy, mint a helyesírásban. Vagyis az, hogy pont a linuxra hivatkozol, elég nevetséges.
de tanultam nagybetûket, de nem szeretem használni, mert linux alatt egy rakás gondtól szabadulok meg ha nem használok annyi nagybetût. csak ennyi. rámragadt. sorry. ne ebbe köss bele.
még mielõtt le lennék ugatva. a baktérítõ délen van. csak ugyanolyan térítõ és megzavart. ---->> ráktérítõn vannak merõlegesen beesõ napsugarak nekünk nyáron <<----
elnézést:) millió. igen, az évszakváltás valóban a forgástengely dõltségébõl adódik. nyáron ugyanaz a fénnyaláb kisebb felületen nyelõdik el, mert a merõlegeshez közelebbi szögben éri a felszínt. nyáron (nekünk) a baktérítõn merõleges (deleléskor). télen meg jobban szétterül.
"amikor a naptól távolabbi csücskében vagyunk az elipszisnek" - lola ez a te hozzászólásodból adódik és csak ellenpéldaként hoztam.
egyszerûen imádok flame-elni. de komolyan. életemben nem csináltam még. de ez már az.
dez, áldott legyél, téged egy logikus és átgondolt embernek ismertelek meg, így a fórumhozzászólások alapján. nagyot tévednék? tényleg tök hülye vagyok? :):) ha válaszolsz megköszönöm:):)
A pálya pedig szerintem a keringési sebességtõl függ, minél gyorsabb annál elnyújtottabb az ellipszis. A Nap-Föld távolság minimuma 147 millió km maximuma 152 millió km ez szerintem már ellipszis, bár tény, hogy közel van a körhöz.
Tudtommal a nyár/tél abból adódik, hogy a Föld és a Nap tengelye nem párhuzamos, ezért attól függõen, hogy a Föld épp melyik oldalán van a napnak az egyik féltekét másképp érik a napsugarak mint a másikat, ezért van egyszer melegebb egyszer hidegebb és ugyan ezért van a két köztes idõszak(tavasz/õsz). Az egyenlítõ mentén pedig azért kiegyensúlyozottabb az idõjárás mert az logikusan mindig ugyanúgy kapja a napsugarakat.
Azt jól teszed, ha ilyen "tudással" nem vitatkozol velem.
Momentán nincs a kezem ügyében sehány jegyû fv.tábla. Az "5mrd kilométer" 5 milliárdot akarna jelölni? Ez ugyanis érdekes lenne, mert a Nap és Föld közötti távolság durván 150 millió km.
"a föld pályája majdnem tökéletes kör forma" és "amikor a naptól távolabbi csücskében vagyunk az elipszisnek" - egyik szavaddal ütöd a másikat...
a 60` as evek vegefele, volt egy elmelet, hogy nem a VE tagul hanem az atomok lesznek kisebek - es ettol ugy erzekeljuk mintha tagulna. ezzel a teoriaval mi a helyzet ??? valaki valamit nem tud a dologrol - szoljon ha tud, mert egyebek is erdekelnenek
lola : nem fogok veled vitatkozni de egy valamit mondok, a föld pályája majdnem tökéletes kör forma. azért ábrázolják elipszinek mert talán szebb nemtom. nézd meg a négyjegyû függvénytáblát a max min napközéptávolság között 5mrd kilométer van. na ez annyi mintha a föld pályáját a táblán egy másfél méteres krétával rajzolt kör ábrázolná. ekkor a föld valódi pályája benne van a kréta nyomában és sehol nem lóg ki. ennyit a föld eliptikus pályájáról. még valami, ha valóban elipszis lenne a logika szerint is gáz lenne. az oké, hogy nálunk olyankor van tél, amikor a naptól távolabbi csücskében vagyunk az elipszisnek, de sajnos a föld másik féltekén akkor van nyár.. gondolkozz el rajta. és szerintem jobb lenne ha jobban utánagondolnál dolgoknak, mielõtt lehurrogsz valakit. ha tudsz mondani olyat ami mögött kellõ bizonyosság van, akkor bármit meghallgatok, sõt ha belátom hogy hülyeséget mondtam, akkor még azt is mondom, hogy igazad van. de addig..
még valami! Elindulsz A pontból, nem válroztatod az irányod, sebességed állandó. Vissza jutsz a kezdeti A ponta, térben is, és idõben is! Ilyeneket egyetemen tatitanak.
Napkitöréseket vizsgáló tudósok megfigyelték, h. a napkitõrést - mielõtt érzékelnék bármilyen mûszerrel - minden alkalommal megelõzi egy magas frekvenciás hang. Felfedezték hogy elektromágneses hullámból áll, 8x gyorsabban terjed mint a fény, mindenen áthatol, és magasfrekvenciás hang kiséri. Ez a hetvenes évek elején történt, amit 1975-ben nyilvánosságra is hoztak.
Aki megérti a relativitáselméletet, az látja azt is, hogy hol vannak benne a hibák. Aki nem érti meg, az viszont - hogy ne látszódjon mások szemében nagyon ostobának - szajkózza.
Tudom.Azt is tudom hogy miért. Mert az akkori tudósok nem értették meg a relativitás elméletet(sztem a maiak sem igazán), igy aztán inkább a fénnyel kapcsoaltos elméletéért kapta meg. Azt könnyeb volt felfogni
Mondjuk annyira nem ismerem Egely találmányait de egyszer olvastam tõle egy könyvet. Nem állitom hogy igaza van, de mivan pl akkor ha felfedezett vmi új energiaforrást, és az müködteti a gépeit? vmi olyat amit a mai fizika még nem ismer, igy aztán a gép örökmozgónak tünik, pedig nem az. Egely meg eccerüen csak nem birja megmagyarázni :) Szóval sztem attól még vki épithet egy ilyen gépet hogy nem ismeri a müködési elvét.
Másrészrõl meg én egyáltalán nem értek egyet azzal hogy a fénysebesség állandó és megdönthetetlen vagy túlléphetetlen lenne. Inkább csak a jelenleg ismert legnagyobb sebesség.Mert józan paraszti ésszel belegondolva, a világegyetemünk ugye majdnem végtelen nagy, és ráadásul azt se tudják mi van azon kivül és azután szóval kiba.. nagy. Na most azért kicsit nevetségesnek hat hogy pont egy ilyen kis ló..sz sebeség lenne a határ. Pont ugy mint hogy léteznek e idegenek. Szerintem ott is egyértelmüen ki lehet jelenteni hogy igen, ha figyelembe vesszük az univerzum méretét, az már teljesen már kérdés hogy jártak e itt. De hogy valahol vkik még léteznek rajtunk kivül azt szinte teljesen biztos. Valahogy a fénysebesség is ilyen.Tuti hogy van nála nagyobb sebesség és azt lehet érni. Csak mi ehhez még túl hülyék vagyunk, még kell pár eistein akik majd kidolgozzák rá az elméleteket.
Én is imádok elméleti fizikusokkal vitatkozni!;)
És ha azt mondom nekik, amit te is, hogy semmi különbség az õ elméleti légváraik között, meg az Egely találmányai között, akkor általában megsértõdnek. Bár az okosabbak csak nevetnek rajta!
Szal nekem is hasonló érzésem van az un. nagy tudománnyal kapcsolatban.
Én is hasonló univerzum híve vagyok csak az még csak nem is mozog különösebben!;)
Ha az univerzum a téridõben nem lapos hanem görbült, akkor a távolabbi dolgok ugyan úgy vörös eltolódást mutatnak, mintha egy sík univerzumban távolodnának!!!;)
A 99%os C sebességnek megfelelõ vörös eltolódás, pedig nem az univerzum valódi határa, hanem csak a látóhatárunk! Ha úgy tetszik egy hatalmas méretû, de roppant híg fekete lyuk (ez az univerzum) általunk érzékelt esemény horizontja! És az a szép ebben az elméletben, hogy ua belefér a rel. elm-be mint az õsrobbanás.
A "gyorsulás" pedig felvet egy érdekes kérdést! Az az eljárás/megfigyelés ami a gyorsulás és a mögötte álló nagy ismeretlen erõ eszméjéhez vezetett valójában egy elég lokális jelenség! Nem olyan mint általában a távoli testek vörös eltolódása, hanem egy sokkal konkrétabb és speciálisabb esetrõl van szó. Ha ez tényleg egyfajta speckó csillagfizikai jelenség akkor nincs is gyorsulás és nincs is sötét erõ. Amúgy a szupernovákról/nag tömegû/energiájú objektumokról marha keveset tudunk, és mindíg okoznak valami meglepetést.
Általánosságban azt lehet momdani, hogy a téridõnek vannak alaptulajdonságai, amiket bizonyos határig egymásssal lehet konvertálgatni. A téridõ viszont nem végtelenül rugalmas ilyen szempontból, nem akármilyen módon alakítható. A tér és idõ összerendelésének leghétköznapibb jelensége a sebesség (impulzus) maga: M tömeg T idõ alatt, S távolságot tesz, és az elõbbiekhez szükséges sebesség/impulzus megszerzéséhez E energiát használ fel a gyorsuláskor.
A rel. elmélet a különbözõ paraméterek közötti kapcsolatot a C fénysebesség határsebbességként való leírásásval adja meg.
Ez nem egy önkényes dolog, és nem az az oka hogy E. nek ez volt a mániája, meg nem aztért találta ki, hogy az emberekkel ezután jól kitoljon, hogy ne tudjanak a csillagokba utazni. Ez egy felfedezés, ami a kísérletek során bebizonyosodott! Azt mondja ki, hogy a sebeségek/paraméterek viszonylagosak, és ha pl látsz egy tárgyat fénysebssséggel suhanni, az annál már nem mehet gyorsabban. Viszont az utasok meg örülhetnek, mert a fénysebességgel suhanásuk közben a saját idejük lelassul, szal az õ szempontjukból nincs jelentõsége a 2X 3X 20X fénysebességnek, mert már 1C esetében is leállni látszik az idõ!!!! Máskérdés, hogy bármilyen kicsinyke tömmeggel rendelkezõ tárgy C-re való felgyorsításához végtelen energia szükséges!!!!
Szal E. szerint nagyjából így néz ki ez a kiba. univerzum.;)
Jaj! "megy egyenesen, deee hat rá a nap gravitációja. ezáltal görbül a pályája. annyira görbül, hogy kör forma lesz belõle." - jó lesz az elliptikus pályának is... "hallottál arról, hogy maradnak fenn a mûholdak?" - én igen, de te ezek szerint nem.
Ezek a kvantumos dolgok is erõsen szélhámosság-gyanúsak. Vagy inkább a tudatlanság selejtjének nevezném. Már annyi képtelenséget hordtak össze, hogy mindig nehéz eldöntenem, hogy kínomban sírjak vagy röhögjek? Persze mindig akadnak szájtáti csodavárók, akik ezeket a vad dolgokat úgy isszák, mint a szomjhalál szélén lévõ ember a vizet. És persze legalább olyan erõsen hirdetik a "tanokat", mint a vallásos emberek a különbözõ szentírásokat. Az elméletekbe - figyeljétek meg - mindig be van építve valami korlát. A vallásoknál ez a korlát a halál, ugyanis a hazugságokra akkor lehetne csak fényt deríteni, ha valaki vissza tudna jönni a halálból (valódi halálról beszélek, vagyis agyhalálról, nem klinikai halálról). A relativitáselméletben a korlát a fénysebesség. Persze azért ez, mert jelenleg nem ismerünk a fénynél gyorsabban haladó dolgot, így az az észlelés sebességének a határát is jelenti jelenleg. Szerintem a gravitációs hatás gyorsabb, mint a fénysebesség, de ez csak az én véleményem. A kvantummechanika legnagyobb szemfényvesztése a határozatlansági reláció, mint a megismerhetõség korlátja. Ezt az elvet becsempészik mindenhova, van ahol ez látványosan jelentkezik, van ahol csak érintõlegesen. A tudomány egyre inkább szennyezõdik a megannyi sarlatán eszement fantáziálgatásával, és már ember legyen a talpán, aki el tudja határolni az ésszerû és valós dolgokat a kamutól. Ezt a posványt lovagolják meg a félmûvelt csalók is, mint pl. Egely, vagy a mûveletlen "táltosok", "boszorkányok", és egyéb állatfajták. A tanultabbak persze különbözõ matematikai levezetéseket kreálnak/szajkóznak, bizonyítva, hogy minden stimmel az elméletükkel. Csak van egy bibi. A matematika színtiszta elméleti tudomány, és az eredményei sokszor köszönõviszonyban sincsenek a valósággal, ha hülyeséget számolunk ki. Írok is két pédát: 1. 100 fok Celziusz - 1000 fok Celziusz = -900 fok Celziusz. Jelen tudásunk szerint -273 fok Celziusznál nem lehet semmi hidegebb. Pedig matematikailag milyen jól kijött a -900, igaz? 2. Most jöjjön egy egyszerûbb példa. 5 ember utazik a villamoson. Ha 7 ember leszáll, akkor kettõnek vissza kell szállnia, hogy üres legyen a villamos... 5-7+2=0. Ez matematikailag tökéletes, de ugye belátható, hogy lehetetlen. És egyben az is belátható, hogy ha matematikailag valami tökéletes is, az még nem igazolja az elmélet helyességét, mert ha hülyeségbõl indul ki valaki, akkor az eredmény is hülyeség lesz. Különösen fiatal korban jellemzõ az emberre, hogy a különbözõ sci-fi, fantasy és egyéb filmeket/könyveket egyre jobban összemossa a valósággal, és akár hajlamos is ezeket elhinni. Jól példázza ezt az sg fóruma is, amit túlnyomórészt a fiatalabb korosztány látogat.
Még valami: Ez a cikk ugye arról szól, hogy Einstein mégsem tévedett. Pedig, mielõtt ez a hír megjelent, mindenhol azt harsogták a szócsövek, hogy Einstein elmélete n+1 alkalommal "igazolva lett". Miféle igazolások lehettek ezek, ha az így eleve nem igaz, vagy téves? A Hawkins hívõk és az elméletét szajkózók számára is nagy arculcsapás lehetett, amikor Hawkins maga is beismerte egy tévedését? És még hány ilyen lesz!
Értem, amit írsz, de "egyre gyorsuló ütemben taszítja el õket egymástól" - ezt nem fogják észlelni akkor sem. Másrészt ehhez a "gömbfelület"-hez nem kell bevezetni egy negyedik dimenziót, 3 dimenzióban is leírható. A példád viszont így nem igazán jó.
Van egyszerûbb magyarázat is az univerzum gyorsulva tágulására, és még a fekete energiára, vagy a fekete anyagra sincs szükség hozzá. Képzeljük el, hogy az õsrobbanás után a mi három térdimenziós világegyetemünk egy negyedik dimenzióban egy gömbfelületen tágul. Ha így szemléljük a tágulását, minden nagyon egyszerû lesz. Írok egy példát Mondjuk a föld felszíne lesz az a gömbhéj, amin az univerzumunk tágul. A déli sarkon földrengés van, és minden irányba elindul egy hatalmas hullám, egy cunami. Két hullámlovas meglovagolja ezt a hullámot, csakhogy az egyik Ausztrália, míg a másik Amerika felé indul Menet közben, ahogy figyelik egymást, azt tapasztalják, hogy a köztük lévõ távolság egyre nõ, sõt egyre gyorsuló ütemben nõ. Pedig õk „egyenes vonalú egyenletes mozgást végeznek”. Elkezdenek morfondírozni, és kiokoskodják, hogy kettejük között taszítóerõ lép fel, sõt egy sötét energiafajta, ami nem látható, egyre gyorsuló ütemben taszítja el õket egymástól. Itt tartunk most mi is. Ez egészen addig így lesz, míg el nem érik az egyenlítõ vonalát. Akkortól ez a „taszítóerõ” hirtelen vonzóerõvé alakul, és a két hullámlovasunk egyre gyorsuló ütemben kezd egymás felé száguldani, végül az északi sarkon egymás nyakába borulhatnak. Ez szerintem elég egyszerû, és elfogadható hipotézis, és magyarázatot ad arra is, hogy a szétrepülõ anyag, hogyan fog újra egyesülni. Remélem érthetõen írtam le az elképzelésemet.
A természet törvénye örök ,az algoritmusok ezt csak követni akarják. Az algoritmusokat az emberiség találja ki
Nem tom, én nem vok szakember. Amit irtam csak kitaláció, bár számomra elég hihetõ (fõ az önbizalom), csak arra akartam mutatni egy példát hogy lehetséges hogy lehet gyorsabban haladni a fénynél ugy hogy mégsem léped azt túl.És ez esetben dõl az egész és ha fénysebbesség igy változhat akkor lehetséges hogy igy megmagyarázható a világegyetem tágulása például és nem kell állandókat bevezetni.
ha az a galaxis fénysebességgel megy o-ból északra, mi pedig ugyancsak fénysebességgel megyünk o-ból délre, fogom e én látni valaha is még?
Nos a cikk azt mondja, h Ei. nem tévedett..a fény sebessége mindenütt állandó..az egész Univerzumban. De már kb 15milliárd éve gyorsulunk, és az õsrobbanás részecskéi elméletileg fénysebességgel kezdtek el távolodni egymástól..szal ezt valahogy nem veszi be a szervezetem..
Bár ha 1 gal. a fény sebességével távolodik 1 elméleti "O" ponttól északra, a mienk pedig déli irányba, akor az egymástól való távolodás mért sebessége lehet 2*c...elméletileg.De a galaxisok nem lépik túl akkor sem a c-t..( vagy mégis??) De az a kérdés, jelenleg mekkora a Tejútrendszer sebessége a térben? Mert akkor ezek szerint nincs "álló" galaxis, akihez képest mérni tudnánk a sebességünket( Tejútrendszer) Nehezíti a kérdést az is, hogy galaxisok halmazba rendezõdve egy tömegközéppont körül forgó mozgást is végeznek...
hm... Kajakra? És ezt hogy mérték meg? Mert régen kicsit foglalkoztam csillagászattal, és például egy csillag távolságát 3szögeléssel mérik meg.És ott sem mérik a fénysebességet csak megszoroztak cvel az erdményt és igy jött ki a távolság.
Amugy én simán kitaláltam hogy mozoghat vmi a fénysebesség két háromszorosával vagy gyorsulhat ugyanennyivel vagy akár a többszörösével :) Ugye azt tudjuk hogy a fény sebessége nem mindig ugyanannyi, attól függ hogy hol mérjük. Az ürben a leggyorsabb jelenleg (300ezer km/s).
Na most mi van akkor ha van pl egy olyan galaxis aminek más a vonatkoztatási rendszere mint a miénké. Szóval hogy ott a fény sebessége nem 300ezer, hanem mondjuk ennek a 3szorosa?Ez esetben ez a galaxis mozoghat a mi fénysebességünk kétszeresével mert nem éri el a saját rendszerében a fénysebességet csak annak kb a 70%át. Mi viszont innen a földrõl ezt majd ugy látjuk hogy jéé ez a 2c-vel mozog, ez lehetetlenség nosza rajta gyerünk gyártsunk vmi jó kis képletet, amivel kijön hogy még a 100 lábunak is mindig csak maximum 2 lába van.(nem vicc tényleg alkottak ilyen képleteket,amikor kiderült hogy bizonyos galaxisok a fénysebesség többszörösével távolodnak tölünk)
Na ezt az elméletet persze csak nemrég szültem meg,meg semmi bizonyiték rá, csak arra akartam rámutatni hogy mehet ám vmi ugy is gyorsabban a "fénynél" hogy valójában mégsem megy gyorsabban.
Részemrõl az lesz, hogy most egy kicsit kiszállok a témából. Ezt teszem a Windows oprendszerekkel is. Amikor kijön egy-egy újabb verzió, hagyom, hogy mások kipróbálják, és én általában 1-2 év múlva szoktam frissíteni, amikor a Mikrószoft már kijavított sok hibát. Várok ezekkel az elméletekkel is, és amikor már több konkrétum lesz, akkor beseprem a zsetonokat. Jó felfogás, mi?
kedves lola. ki a bánat beszélt szerinted a föld gyorsulásáról? a föld kb 28 km/s sebességgel rója a pályáját már pár milliárd éve. semmit nem csinál. megy egyenesen, deee hat rá a nap gravitációja. ezáltal görbül a pályája. annyira görbül, hogy kör forma lesz belõle. hallottál arról, hogy maradnak fenn a mûholdak? esnek a föld felé. ha egyenesen esne lefelé és nem lenne légkör akkor bizony g-vel gyorsulna. egyfolytában. azért nem teszi mindezt mert kapott oldalról egy veszettnagy rúgást és megy oldalirányba is. a sebessége állandó, viszont és itt a lényeg!! az iránya NEM! ehhez kell az a gyorsulás amirõl én beszélek. és ha a fejed tetejére állsz ezt akkor is gyorsulásnak nevezik. aminek igen, ahogy te is írod van centripetális és tangencális összetevõje. a kettõ eredõje meg pályán tartja a kócerájt. ha a tangenciális nagyobb akkor elõfordulhat, hogy szép spirális pályát fog leírni a test kifelé. mint a példaként említett holdunk aki kb egy métert távolodik évente. kb.
abelr #82 - épp a cikk fogalmazza meg hogy azért gyorsul szétfelé az egész rendszer mert kell lennie egy az univerzum 75%át adó sötét anyagnak. képzelj el azonos ponttöltéseket, lógni a semmiben. azonos nagyságúk és töltésûek, mondjuk elektronok egy kupaca. ha rajtuk múlna szerteszét mennének mert az összes taszítja az összeset, mint a mágnesek azonos pólusai. ha ebbe az említett rendszerbe 25%aránnyal raknánk pozitív töltéseket is, amik közel ugyanakkora tömegûek mint az elektronok, akkor egy egy pozitív töltés rácuppanna egy egy elektronra és egyfajta csomópontokat alkotnának, de mivel az elektonok még mindig többségben lennének a rendszerben ezért továbbra is tágulna az egész. vedd úgy, hogy a különbözõ töltésû részecskék közötti erõ a gravitáció, az azonos töltésû részecskék közötti erõ a sötét anyag "ereje", továbbá a csomópontok pedig a galaxisok. ekkor alkottunk egy kisméretû modelt ami egész jól szemlélteti a tágulást. itt már csak az a gond, hogy ahogy a töltések egyre távolabb kerülnek egymástól a taszító hatásuk csökken.(E=k*Q/r^2 alapján ahol k egy állandó, Q a töltés nagysága, r a töltéstõl mért távolság, E a térerõ. tehát hogy mekkora erõvel hatna egy másik töltésre). na ha még rávennénk az egész modelt hogy forogjon akkor már egész jó lenne. :):)
Az a másik nagy problema, h a gravitációs erõt(?) semmilyen módon még nem sikerült kiküszöbölni-leárnyékolni. Igazából a mibenlétérõl csak találgatások vannak. Míg valaki(k) ezt az erõt le nem írják, addig a fizika a jelenségek magyarázata terén igencsak a sötétben tapogatódzik..
Mindenesetre lehet agyalni a dolgok miértjén, és hogyanján! A véleményeim szubjektivek ...
ha meg van gravitáció miért gyorsul a tágulás? inkább lassulni kellene neki, majd egy holtponton idõzve összegûlni a materiálnak
a földi g-t nem kell figyelembe venni mert minden repeszre hat
látszólag az energia egy ismeretlen formája vezérel. - ezt komolyan is gondolják?
En meg fogtam egy labdat es keringettem korulotte egy 6x kisebbet. Az egesz rendszert elhajitottam, es hat a kis labda nem folytatta a keringest, elszallt + mindketto le is esett a foldre. Tehat nem igaz, hogy a Fold korul kering a Hold.
Bizonyos csillaghalmazokban található csillagok egyszerûen nem jöhettek létre ilyen "rövid" idõ alatt!
Én az õsrobbanás elméletet látom egyre inkább viccesnek, ahogy olyan dolgokat kénytelenek belerakni, amit még sehol senki nem látott!
Pl ahhoz, hogy ezt az elméletet a kvantum mechanikával legalább egy kicsit össze lehessen párosítani, be kellett vezetni a felfúvódás jelenségét. Ez azt jelenti, hogy ha ez nincs akkor a világegyetem, a kezdeti nagyon sûrû és forró állapotból nem tud kiszabadulni. A gond az vele hogy ezt a folyamatot nem lehet reprodukálni, ráadásul nem az anyagnak, hanem a téridõnek kell a fénysebességet meghaladó módon tágulnia!!!! (Ezek után, ha ezt a tudósok teljes melszélességgel elfogadják, akkor nem értem mit problémáznak pl az örökmozgókon, meg a kanálhajlítgatókon???;))))
Én általánosan azt látom problémának, hogy az õsrobbanás elmélet megszületésekor egyszerûen kifelejtették a kvantummechanikát a dologból. Talán Stephen Hawking volt az elsõ emberke, aki a csillagászati, a kozmológiai elméleteket és a kvantummechanikát megpróbálta összehozni.
A probléma viszont valójában mélyebb, mivel nincs kísérletekkel is alátámasztott kvantum-gravitációs elmélet, márpedig csillagászati léptékekben a gravitáció az ami az anyag mozgását befolyásolja. Vagy is van egyszer a fa meg egy vaskarika külön, amirõl valakik azt állítják hogy ezek ugyan azok.;)))
A gravitációt pl el lehet egy fajta járulékos erõnek is képzelni. Lehet hogy a gyenge kölcsönhatás nagyléptékekben megjelenõ változata(????) A gond ezzel az, hogy ha a gravitáció valamelyik ismert, a kvantummechanikával is leírt kölcsönhatás/erõ nagy léptékek esetén megjelnõ egyfajta módosulása, akkor az egész õsrobbanás elméletet ugy ahogy van el kell felejteni, a fekete lyukakkal együt. Mert ez azt jelentené, hogy ilyen extrém gravitációs jellemzõkkel rendelkezõ objektumok nem vagy nem olyan formában jöhetnek létre, mint ahogy azt a rel elm a maga látványos egyszerûségével leírja.
Einstein utálta a szingularitást -ez a fekete lyukak és az õsrobbanást megelõzõ univerzum "magja"-, ezt a pontot inkább tekíntette az elméletének látványosan (a végtelenbe tartó függvények formájában megmutatkozó) korlátjának, mint valós fizikai jelenségnek.