A FED képernyõk is nanocsõ alapúak lesznek. (Nem keverendõ a Toshiba-Canon féle SED-del, bár sok tekintetben hasonló, csak nem nanocsõ-alapú, hanem nanorés. :) )
Csak érdekességképpen (eléggé off): Az Opel Vivaro kisfurgon alatt a laprugó hátul nem acélból, hanem mûanyagból van.
ROTFLMAO :DDDDD
Ezen hatalmasat derültem ;]
Én egy fontos alkalmazási területet szeretnék, mondjuk kilincseket is csinálhatnának belõle, és akkor nem csapódnának mindig a falba, vagy épp az oldalamba.. :)
na akkor ebbõl kell hidakat, autókasznikat, hajókat, meg tengeralattjárókat építeni
Hogy miért vannak elájulva a kutatók és magam is a nanocsövektõl ?! Szakítószilárdságuk péppé veri a legjobb acélét vagy mûanyagét(pl.:kevlár), ugyanakkor rendkívül rugalmasak (180 fokos hajlításból visszaugranak), elektromos vezetõképességük minden eddig ismert vezetõnjénél jobb (kivéve szupravezetõket). A tömegük pedig kicsi. Egy acélcsõ kb. 5x akkora tömegû mint egy nanocsõ szövetbõl összeállított azonos méretû csõ, a mechanikai tulajdonságai pedig messze a nanocsöves csõnek a jobbak ! Képzelj el egy olyan gyémántot ami rugalmas és az olvadáspontja a wolframé fölött van !
még egy felhasználási terület egy filmben: valami Stallones filmben az autó utasait nem légzsák fogta meg ütközéskor, hanem az egész légteret habbal fújta be a jármû. ha az utasok nem fulladnak meg, talán nem is rossz ötlet :D
Én valahogy nem vagyok elájulva ezektõl a nanocsövektõl. Biztos okos volt, aki feltalálta, de szerintem még mindig nem tudják, hogy mire is lehetne használni. Ugyanis a 10000 összenyomásnál lényegesen többet tud egy acélrugó, és nem szenved olyan mértékû maradandó alakváltozást, mint a nanocsõ. Az elsõ "Holdraszállás" elõtt az amerikaiak egy új ûrruhát készítettek. Sok rétege volt (legalább 7), a legkülsõ rétege egy olyan speciális mûanyagból készült, ami 2 millió hajtogatást bírt ki károsodás nélkül. Ezt abban a filmben láttam, amit a "Holdraszállás" után kb. 2 évvel késõbb az Uránia csillagvizsgálóban mutattak be 2 alkalommal. Egyszerre kb. 50 ember fért be, tehát nem sokan látták. Szóval ez a nanocsõ még egyelõre semmi olyan extrát nem tud, amit más ne tudna sokkal jobban teljesíteni.
amúgy egy megjegyzés. Szerintem sokkal jobban fellendülne az oldal, hogyha több tudományos hír lenne. pl: a Newsscientist-en több tucat hír van napont. Ha 2-3 le lenne belõlük fordítva naponta, azt már nagyon tudnám értékelni, és nem csak én, hanem sokan mások is szerintem. :)
nah ez tetszik. Kiváncsi vok, mikor építik elõször katonákba, hogy kicsit jobban bírják a strapát. :)
A napból meg pont fénysebességgel jönnek ki a fotonok.
Informatika és tudomány
