ezek mind azt a gépet authentikálják ahova a kártyaolvasó van dugva (azaz a LOCAL GÉPET) és nem azt a TÁVOLI X SZERVERT ahova fel akarsz menni. Lassan olvasd mert többször nem írom le... Nem az a kérdés, hogy át lehet a kérelmet küldeni hálózaton (mégjóhogy, hisz az auth szerver sosics helyben)
Nem vitatkozom persze a távoli SSH szerver helyben authol. :) Mostmár csak egy kérdés tudod te mi az az SSH ??? Vagy esetleg az "távoli" X szervere felmenni: "your terminal is the "server", the remote applications are the "clients"" (lásd még X wiki) :). Esetleg X-et láttál már élõben?
remélem most nem elõz meg, de elment _megint_ egy egész 150es topik arra, h az egyetlen érv a linux mellett a kvázi ingyenessége maradt. nem ez az elõs eset. sztem itt még a opensource állítólagos elõny is elég jól meg lett kérdõjelezve.
"aztán keveri a sharepointot az owa-val" mint ahogyan a _csak_ wines adminoknak is baromira nem fog sokat mondani a webmin, és a munin amíg nem látják hogy mire is való.
Úgy érzem kissé általánosítasz az általad ismert esetekbõl. Biztosan Én vagyok a hülye, de ahol eleddig linuxot alkalmazott felénk cég/szervezet annak azért (többnyire forintban mérhetõ) oka volt. Persze ha mondjuk idejössz és lecseréled mondjuk X közintézmény teszem azt Samba szervereit, és azt mondod h a per user licencet tökre megéri nekik kicsengetni mer' úgyis olcsóbb, akkor szvsz a gazdasági vezetõk elõször kicsit furán fognak rád nézni (fõleg hogy még azt is magyarázni kell sok helyen hogy a WinXP liszensz nem azt jelenti hogy annyi gépre tolják fel ahányra karják). ;)
ja igen, az egy másik szál a témában, ha mûködne akkor kaptuk volna 2 újabb komponenst az eddigi tucatnyihoz, hogy valami hasonlót gányoljunk belõle össze linuxon, amit winen out-of-the-box egymáshoz optimalizálva az rdp nyújt sokéve..
"Ha így lenne akkor valószínûleg jópár helyen csupán elfogultságból nyomnák a linuxot webszerverként, fájlszerverként, stb."
Hát elolvasva itt a hozzszólásokat, ha egyik másik emberke itt üzemeltetéshez jut, akkor nem lepõdnék meg, hogy oda is linuxot próbálna erõltetni, ahol winnel sokkal jobban járnának. És ismétlem, a cég gyakran nem is tudja, az jobb-e, ha még sosem látott exchange-t, owa-t, outlook-ot, sharepointot, akkor elhiszi, hogy csak "annyit tud a számítógép" amit a linux nyújt nekik... (ráadásul úgy tûnik még a linux huszár sem tudja, mert csak távolról látott 1-2 ilyen technológiát a szomszéd teremben, aztán keveri a sharepointot az owa-val...)
felhívnám a figyelmedet, h egy szóval nem állította, h nem lehet. sõt, végig arról beszélt, h mind a kettõ alatt megoldható. csak nem mind1 hogyan. ezt asszem min 10x leírta, de ennek ellenére nem jutott el az adás.
ezek mind azt a gépet authentikálják ahova a kártyaolvasó van dugva (azaz a LOCAL GÉPET) és nem azt a TÁVOLI X SZERVERT ahova fel akarsz menni. Lassan olvasd mert többször nem írom le... Nem az a kérdés, hogy át lehet a kérelmet küldeni hálózaton (mégjóhogy, hisz az auth szerver sosics helyben)
szövegszerkesztõ a wordperfect elõtt is volt. az ofisz volt a lényeg. ofisznak sokkal nagyobb a jelentõsége, mint véletlen irodai alkalmazások összesége.
#125 nem. Az volt a kérdés, h miben jobb az opendoc (leszámítva, h nyílt, mivel az ms-é is az lesz. de azt is nézhentnénk, h miben jobb az oben doc, mint az ms zártja, leszámítva, h nyílt, mert tech infókra vagyok kiváncsi. mert a nyíltság nem hat meg). nem kaptam rá választ. a te kérdésedre viszont én már adtam. pár senki ne akarja megmondani, h mi a frankó egy ekkora projektben mint az ms ofisz.
"Igen, ilyen is van, csak ott sincs túl sok érv a linux mellett."..erre azért ne fogadjál túl nagy lóvéval! Ha így lenne akkor valószínûleg jópár helyen csupán elfogultságból nyomnák a linuxot webszerverként, fájlszerverként, stb. Biztos valamilyen "összeesküvés" lehet a site üzemeletõk között is hogy ezt nyomják, pedig ott az MS is.. ;)
Hát persze... Mutass egy implementációt. Féleg a valódi világ nagyságrendekkel bonyolultabb mint ahogy te azt elképzeled. (próbáltam már utalni, hogy leszámítva, hogy eleve halott ügy a sima mount, smart cardoknál eleve nem mûködik, mert nem is azt a gépet kell hitelesítse ahol a kártyaolvasó van, hanem azt ahova bejelentkezik, ez pedig igen bonyolult)
Én csak ezt a kettõt használom remote auth-ra, és érdekes módon mindkettõ megy smartkártyával.
Nyilván nem, de azért vannak a linux huszárok, hogy ha kijavítsanak, ha valótlant állítok. Ma ez nem sikerült, de sosem lehet tudni, elõfordulhat...
Valótlant állítasz. :) Nézd meg a M.U.S.C.L.E-t vagy esetleg egy Google smartcard-howto utána gondolkozz el és állíts ilyen baromságokat, hogy linux alatt nem lehet smartcard-ot használni (akár local, akár remote authra)
"Tehát elmondhatjuk hogy a nagyvállalatokhoz még el kell nõni a linuxnak "
Sajnos minden topicban ide jutunk, mégis rámegy 1-1 nap, mire mindenki belátja.
"De mint eleddig is holnap is úgy fog ébredni pár ezer rendszergazda hogy "affene már megint nem mission critical rendszert kell adminolni, ellenben a usereim igényeit k*ra ki kell elégítenem". "
Igen, ilyen is van, csak ott sincs túl sok érv a linux mellett. El lehet azzal is evickélni, fõleg, ha még nem láttak a userek exchange-t, outlook-ot, owa-t, sharepointot stb... De egyszerû környezetekben valóban lehet létjogosultsága a linuxnak - én is felügyelek 2-t is egyébként.
Hát persze... Mutass egy implementációt. Féleg a valódi világ nagyságrendekkel bonyolultabb mint ahogy te azt elképzeled. (próbáltam már utalni, hogy leszámítva, hogy eleve halott ügy a sima mount, smart cardoknál eleve nem mûködik, mert nem is azt a gépet kell hitelesítse ahol a kártyaolvasó van, hanem azt ahova bejelentkezik, ez pedig igen bonyolult)
"De biztos lehetsz benne, ha kellene, akkor megcsinálnák, és idõvel meg is fogják."
Erre mit mondjak? Legyen igazad, de én sajnos a jelenben élek és nem egy "idõvel". Ma, per pillanat a linux fényévekkel le van maradva ezekben a technológiákban a win mögött. Ez tény, lassan mindenki belátja. Hogy holnap mi lesz, majd beszéljük meg holnap. (de megjegyzem, a linuxnak alapvetõen más a szemlélete, hatalmas az elavult technológiai teher a hátán, csak toltozzák-foldozzák, nem tud elég gyorsan változni a mai követelményeknek. Egyáltalán nem mozdultak rá a komoly központosított menedzsmentre, a terminal szolgáltatásokra, wmi szintû menedzselési apikra stb-stb, szóval én szekptikus vagyok, 5 éve halljuk minden évben, hogy most jön a linux és elsöpör mindenkit, aztán hová jutott? Igazából sehova. De mondom hagyjuk a jóslatokat, a jelenrõl beszéljünk.
"Csak azért azt se felejtsd el, hogy linux fejlesztõ igaz, hogy 10x annyi van, mint MS, de ehhez a lefedett terület meg 100x, vagy még többször akkora.(Mármint ha az egész GNU-t nézem)"
Nos, ez egy ismét hatalmas mentalitásbeli különbség, én magasról teszek rá, hogy kinek milyen nehéz dolga van (az ms-nek se könnyû, állandó célpont) engem az érdekel melyik a jobb. Most a ms az, "sajnálatból" nem fogok linuxal szívni... (ha fordul a kocka, vagy jön egy nevetõ harmadik ami mindegyiknél jobb, akkor a ms-ot se fogom "sajnálatból" használ, váltok a jobbra. És ez az amit a munkáltatók elvárnak egy komoly szakembertõl, hogy kizárólag szakmai szempontok vezéreljék és ne, hit, sajnálat, a "szabad világ" iránti elkötelezettség vagy a kommunizmus eszméje...
A kerdesedre valaszt adtam, pedig magat a kerdest is rosszul tetted fel. Mert hat valojaban a kerdes az, hogy minek az MS szabvanya egyaltalan? Hiszen ott van az OpenDoc. Azert van az MS-nek sajat szabvanya, mert az OpenDoc veszelyezteti az MS monopoliumat. A valaszt nem a technologiai, hanem az uzleti szempont adja.
ms ismerte fel, ms valósította meg, ms formálta, piacot teremtett
Igen, például kiadták a Word-öt a WordPerfect elõtt. (felismerték, hogy jéé ilyen is van :D:D) Aztán formálták az Office csomagjukat, piacot teremtettek maguknak a konkurrenciát meg lenyomták. És most felismerték, hogy jééé van ez a fránya OASIS OpenDocument standard amit ráadásul egy fránya Office már a második verziójának elsõ vagy második bétájában implementált (.odt=Open Document Text :)), és jééé nézzétek már egy két-amerikai állam úgy döntött ha nem csinálunk más program által is feldolgozható formátumot (azaz maradunk a bináris maszlagunknál) megválnak a csúcsszuper office solutionünktõl, és jééé sajnos kénytelenek vagyunk lépni (de mentjük a menthetõt, a saját "nyilt" szabványunkkal).
ms annak köszönheti sikerét, h nagyon gyorsan felismer dolgokat és ekkora vállalathoz képest nagyon gyorsan reagál. nem mellesleg (ellentétben pl az IBMmel), nagy sikerrel tud a hátrányból elõnyt kovácsolni. itt sincs szó másról. ofisz ügyben msnek mindenkinél nagyobb létjogosultsága van. ms ismerte fel, ms valósította meg, ms formálta, piacot teremtett. 1-2 éves újkeletû arcok ne akarják jobban tudni.
tudom, csak poénkodtam ;) hozzászólásom nyomokban iróniát tartalmazott.
#115 szólj ha tévednék, de asszem nem kötelezõ errefele olvasgatni.
MrCrowley, az a helyzet, h vállalatoknál ms tarol (kliensen is...), és web servereken is elég jól nyomul, 3-4 éve nagyon beindult a témára, látszik is az eredménye. nagy clusterekre egyelõre csak béta win van, az is nemrég óta, szal nem nehéz ott erõsködni, ahol az ms szinte egyáltalán nincs jelen fejlesztésben (vagy csak most indul). majd 5 év múlva térjünk vissza erre.
írnék többet is, de holnap korán kelek. majd Equ ;)
"azt mondjátok meg nekem, h jön az új ofisz, amiben a default formátum xml alapú és még nyílt, szabványosított(!) lesz, így várhatóan a világ nagyobbik fele azt fogja használni (minthogy marhára nem érdekli õket az egész, csak az ms ofiszt akarják használni), szal akkor mért is ez az opendoc? miben is jobb?"
Itt annyi tortent, hogy megjelent az OpenDocument szabvany(?) es az MS latta, hogy ez veszelyt jelent az irodai szoftverekben levo egyeduralmara. Ezert kihasznalja ezt a monopoliumat es megjelentet sajat szabvanyt, hogy tovabbra is fenntartsa vezeto helyet.
Equ vegyél már vissza, mert nem kicsit vagy unalmas (állandóan csak magadat ismételgeted)... Egyrészt amirõl beszélsz az csak egyfajta felhasználás (mi köze egyáltalán a cikk témájához?), másrészt meg nem hinném, hogy bármelyik distro-t vagy akár unix rendszert ismernéd olyan szinten mint a drágalatos m$száksz rendszereidet... Nagyon szép az elvakultság, Te gondolom még azt is elhiszed magadról, hogy nyitott vagy :) Szóval értettük, szerinted a pici puha az ász (innovativ, enterspájz redi meg hasonlók), a többi meg szar és semmire sem jó. Ez mind szép de hála a /dev/urandom -nak meg számos emberkének nem igaz :)
Korrekt. Tehát elmondhatjuk hogy a nagyvállalatokhoz még el kell nõni a linuxnak (kivéve talán az IBM..annak ott az AIX). És nem a smart card linuxos támogatásával hanem az X fejletlenségével van bajod..há' ez korrekt _az_ tényleg fejletlen. De mint eleddig is holnap is úgy fog ébredni pár ezer rendszergazda hogy "affene már megint nem mission critical rendszert kell adminolni, ellenben a usereim igényeit k*ra ki kell elégítenem". További szép napot nektek! ;)
Tudom. És? Ha kezeli, akkor megy az a hálón keresztül is. De ha már eleve ilyen perifériák vannak csatlakoztatva, azt a legkevésbé hívják terminálnak.(jó, ezzel lehez, hogy kicsit maradi vagyok :)) De biztos lehetsz benne, ha kellene, akkor megcsinálnák, és idõvel meg is fogják. Csak azért azt se felejtsd el, hogy linux fejlesztõ igaz, hogy 10x annyi van, mint MS, de ehhez a lefedett terület meg 100x, vagy még többször akkora.(Mármint ha az egész GNU-t nézem) Azért mindent nem dobozolhatnak elõre, így is szép teljesítmény, amit nyújtanak.
"ezzel az a bajom hogy ha ez így lenne akkor nem értem miért vannak mégis olyan sz*r helyen mondjuk Cluster téren az MS-ék. Vagy ez nem elég komoly?"
Nos cluster téren igen jól áll az ms, ha 2-4-8 node-osról beszélünk, mert ez az a szegmens, amit a nagyvállalatok mission critical rendszerekként használnak és még megfizethetõ rá a license. Ahol nem áll jól a win az a több ezer node-os klaszter, ahova irdatlan összeg a win license jelenleg (de ezen jövõre változtat az ms). De még igy is van pár wines szuperszámitógép a top500-on is. De kétségkívül itt a linux költséghatékonyabb, kivéve, ha olyan feladatról van szó, amiben a win még igy is jobb, ez az a pár rendszer amire mégis wint raktak a szupszerszámitógépek közül.
"akkor miért nyomul a Novell meg a Red Hat ezen a téren is az Amcsi minõsítéskért?"
miért? pénzért. :) És hogy milyen sikerrel? Nézd meg a piaci részesedését...
" Diák billentyûzetbe betol, linux bejelentkezik, használ, örül! ;)"
Igen, a helyi kis számítógépére és nem egy távoli X kiszolgálóra... Gizike-gõzeke..
Equ, FTeR: szép, hogy megosztjátok velünk a gondolataitokat, de én pl. szívesebben olvasgatom független szakértõk írásait... ;)
Ja, a smartcardra: pcsc-ccid Csak beírtam yast-ba, debian valószínû többet dobott volna ki rá.
Equ: szoktál Szegeden járni? Esetleg menj be a TIK-be! Ott megnézheted ami neked hiányzik. Diák billentyûzetbe betol, linux bejelentkezik, használ, örül! ;)
"de komoly környezetben szóba sem jöhet"..ezzel az a bajom hogy ha ez így lenne akkor nem értem miért vannak mégis olyan sz*r helyen mondjuk Cluster téren az MS-ék. Vagy ez nem elég komoly? Azt értem hogy vannak körülmények amik megkívánják az ilyen eszközök használatát. Azt is hogy van az MS-nek ilyen megoldása (de miért lenne csak neki?). De ha ez az "entöspájz" réteg számít ( csak ez létezik a világon, vagy mi? akkor dúrjuk le a webszervereket, és éljen az enterspájz!) akkor miért nyomul a Novell meg a Red Hat ezen a téren is az Amcsi minõsítéskért?
De az új fele jó. Új rendszermaggal is mûködik minden. Régire ki váltana? Aki nem ismeri az iptablest, és csak az ipchains jó neki? Azt is lehet új kernellel is használni. Sõt még az ipfwadm-ot is. A lib-ek is mindig tartják a kompatibilitást. Az lehet, hogy az újban van olyan is, ami a régiben nem, dehát az természetes.(Jó van erre ellenpélda, de a csomagkezelõ ki is dobta nekem, és mondta, hogy downgradelni kell. Meg azért nem túl sok). A másik: persze, hogy biztonságosabb, de a kulcs akármilyen hosszú is lehet. És a feltöréshez szükséges idõ pedig hatványozódik, szóval nem tudják annyi idõ alatt feltörni a világ összes számítógépével sem, ami alatt cserélik a kulcsokat(rendszertõl függ, van ahol évente, van ahol havonta, van ahol sûrûbben)
dehogynem írja, csak nem a jelszavát hanem a smartcard pin kódját, a kártyát meg kiveszi az olvasóból és beteszi a bill. alá mikor otthagyja a gépet...
Hé Én nem mondtam hogy jobb, csak azt hogy kb Én is ilyeneket csinálok linux alatt csak más eszközökkel. Nemde?
"(nem, a titkosított jelszó küldés kutyagumit sem ér ilyen környezetben)" Ok. ezt értem, bár azt nem hogy miért lenne csak win függõ..de ebben nem vagyok otthon, tehát tõlem akár az is lehet.
"Bizony a linuxot is idõrõl idõre frissíteni kell, ilyenkor nem mindegy, hogy egy komponensed van aminek csak önmagával kell mûködnie és minden funkcióját a komponenst iró cég tesztelhette" Igen, de az sem mindegy hogy egy évben csak kettõt kérdezhetek vagy amennyi nekem tetszik. Számomra mindegy ki teszteli ha a komponens jó. Illetve akkor is érdektelen ha rossz, de nem használom (ki az adott funkciót/komponenst). Azért mondjuk arra befizetnék hogy az MS hány gyártót ismer el azok közül amelyek idehazai piacra programoznak külön a magyar igények és törvények szerint. "Mert én inkább a programba nyúlnék egy debugerrel, nem az oprendszerbe" Ebben van valami, csakhogy a kolléga (nem Én) éppenséggel egy triviális jogosultsági kiosztást szeretett volna eszközölni..ami így eléggé meghiúsult. "az nem egy általános eszköz, azt nem lehet csak úgy" tehát hw! és az MS nem a kisujjából szopta hozzá a supportot, IGAZ? Nem a Bill bácsi fejében villant a szikra ami az adott eszköz támogatásához kell, hanem nyomtak nékik némi doksit is a jóemberek. "felbecsülhetetlen értékû enterprise passwordnek a hálón utaznia" lol...és ha van más út is akkor miért is? #103 Igen, ez helytálló. Feltételezem hogy itt a disztributor (akármilyen rendszerre is fejlezst) tudja mit csinál és nekem (mint helyi adminnak) már "nem sok dolgom van vele", mert Õk kész megoldást szállítanak. Ez esetben valóban a backup/restora, illetve a helpdesk opciók maradnak a "házon belül".
mellesleg mintha elérkeztünk volna arra a pontra amikor a linuxosok belátják, hogy mégsem lehet megcsinálni ami winen gyerekjáték és kezdõdik a mellébeszélés, hogy valójában nincs is arra szüksége a világnak...
Csak ez a mentalitás éppen a smart cardok esetében nagyon nagy bukás... (esetleg megint oda juthatunk ki, hogy nagyon egyszerû környezetben jóval nagyobb energiabefektetéssel és szenvedéssel mûködhet a linux, de komoly környezetben szóba sem jöhet)
"Olyan nincs, hogy az új kernel nem kompatibilis a régivel."
Már hogy ne lenne... Szinte nincs is olyan komponense a linuxnak, aminek ne lenne kernel verzió vagy egyéb rendszerelem függõsége. Nem lehet a kernel és program verziókat eszetlenül keverni, mert sok program használ olyan kernel hívásokat amelyek csak az új kernelekbe vannak, így a régiekkel meg sem nyikkanak. Aztán azok a programok amelyek ezen programoktól függnek, amiatt halnak meg, ezt nevezik kártyavár effektusnak, szinte mindent cserélni kell, hogy jól mûködjön.
"Akkor, ha új funkció kell, akkor új /dev eszközt hoznak létre hozzá, de a régit is meghagyják."
Nem eszközökrõl beszélünk hanem kernel hivásokról, programok verzió függõségérõl.
"Azt nem tudom, hogy miért nem bízol a kétkulcsos titkosításban."
Csak abban bízok. De mivel az sem fertörhetetlen, csak idõ és pénz kérdése, ezért én (a smart card) nem is jelszót titkosítom, igy értelme sincsen feltörni, mert csak percekig érvényes...
(de szépen kérlek, ne süllyedjünk odáig, hogy a smart card-ok nagyságrendekkel biztonságosabb voltát kelljen bizonygatnom egy sima titkosított admin jelszó átküldése felett...)
Olyan nincs, hogy az új kernel nem kompatibilis a régivel. Akkor, ha új funkció kell, akkor új /dev eszközt hoznak létre hozzá, de a régit is meghagyják. Ez már évek óta így van.
Azt nem tudom, hogy miért nem bízol a kétkulcsos titkosításban. Az RSA matematikailag bebizonyítható, hogy csak brute-force-al lehet feltörni, de kellõen hosszú kulcsok esetén az nem vezet eredményre.
egy valamivel egészíteném ki, megtörtént eset, hittérítõ linux guru, multinacionális vállalat file szervere, majd õ megmutatja milyen hatékony az open source, beleberhelt az egyik rendszer fileba 1-2 új funkciót 2 hét alatt. Aztán megérkezett egy hivatalos javítás a disztribtõl, minek következtében az egész rendszer összeomlott, mivel olyan függõségei lettek amit a kézzel összebarmolt rendszer nem teljesített... :)
Backup-ból teljes rendszer újrahúzása és az illetõ operátori státuszi pihentetése után a fõnökség belátta, hogy mégsincs akkora elõnye a linux forrás módosíthatóságának, így aztán vissztértünk egy 2k3 szerverre itt is, ami azóta is vígan megy, bár sajnos nem tudok a forrásába piszkálni, bármennyire is szeretné az igazgatóság... :)
engedjétek, h szerény személyem egy jelentéktelen közbevágással bele kontárkodjak e magas röptû vitába és némikéb a visszhang szerepét felvállalva, a magam egyszerû módján a következõt vessem közbe: ha jól tévedek a distributorok nem vállalják a felelõséget, ha önszorgalomból a rendszerbe történt "fejlesztés", "helyreigazítás" követõen egy éppen aktuális hivatalos patch után a rendszer összeomlik. sõt kimondottan jvasolják, h ha nem tudjuk/akarjuk az eredetibe visszaállítani a rendszert, akkor legalább egy biztonsági másolatot készítsünk (nem mintha egyébként nem tennénk). asszem redhatéknál (mint legjelentõsebb linux server forgalmazó) még a kifizetett supportot is elveszítjük egy ilyen eksön után. ebbõr merem venni azt bátorságot, amivel Equ-nak igazat adok és bátorkodom, azt mondani, h még a distributorok sem szeretik (feltételezni merem valamilyen negatív tapasztalat nyomán), ha a rendszerükbe kontárkodnak, mégha a nagy opensource szellem ezt lehetõvé is teszi. köhm. elnézést és köszönöm. még1x elnézést.
"multkor 1100 user egyik mezõjét (shell) állítottam át fél perc alatt scriptel"
és nekem szerinted meddig tart 4 kattintás control lenyomva tartása közben? :) Ez egy kicsit beszûkült tudatra utal. A komoly rendszergazdák már rég belátták, hogy egyik sem jobb a másiknál. Feladattól függõen vagy a gui vagy a terminal a hatkékonyabb...
"mindenhol a kerek-e világon?"
Nem, csak ahol a rendszer lehetõvé teszi, hogy ne utaztassunk feleslegesen nyilvános hálózatokon olyan jelszavakat amikkel multinacionális vállalatokat lehet rövid idõ alatt megfektetni... (nem, a titkosított jelszó küldés kutyagumit sem ér ilyen környezetben)
"frissül? ki beszélt itt verziófrissítésrõl?"
Én. :) Bizony a linuxot is idõrõl idõre frissíteni kell, ilyenkor nem mindegy, hogy egy komponensed van aminek csak önmagával kell mûködnie és minden funkcióját a komponenst iró cég tesztelhette, vagy 10 féle komponensed 10 féle gyártótól akik nem is hallottak egymásról és esélyük sincsen a kompatibilitás ellenõrzésére...
"XY prg szabálytaaln mûv..." szóval ilyenkor biza jól jönne az hogy az ember kézzel bele tudjon kicsit gányolni a rendszerbe."
Konkrétan mit szeretnél az oprendszerbe nyúlni, amikor egy felhasználó program le nem kezelt kivételt dob? Mert én inkább a programba nyúlnék egy debugerrel, nem az oprendszerbe. (persze még a rendszerbe is belenyúlhatsz windbg-vel, még egy távoli gép kernelét is debuggolhatod, csak éppen az esetek 99,999%-ban nem ott van a hiba)
"Nem értetted a kérdés lényegét: az MS sem tud infó nélkül drivert szülni a "semmibõl"."
Ja, bocs. Azt hittem értetted, hogy miért a smartcardot kérdezem, az nem egy általános eszköz, azt nem lehet csak úgy átvinni a távoli gépre, mivel nem a jelszavadat pötyögi be az ablakba, hanem kettõs kulcsú titkosítással challange/response alapon azonosítja a számítógépet és a felhasználót a pin kódja alapján, úgy hogy a user jelszava nemhogy a hálózatra de még arra a gépre sem kerül egy pillanatra sem ahova a smart card olvasó csatlakoztatva van... Ahhoz hogy ez távoli gépen mûködjen a certificate alapú cross signingtól kezdve a transitive delegation-ig sokminennek mûködnie kell amirõl az x mégcsak nem is hallott...
"Tehát ezt nem a linux fejlesztõinek a nyakába kenném, max a linux hiányosságai közé sorolnám."
Habár a felhasználó szempontjából édesmindegy, hogy a linux fejlesztõk hiányos szaktudása vagy a gyártók világméretû összesküvése miatt kell a felbecsülhetetlen értékû enterprise passwordnek a hálón utaznia mindenn nap tucatnyiszor, egyszerûsítsuk úgy a kérdést, hogy véletlenül a linux támogatja a smart card olvasónkat...
nos, a .docx nyílt lesz. csak "korlátozottan" felhasználható (van némi megkötés, ezért sokak szája sír). szal nincs itt "ha". egyébként egyet értünk, szal nicns itt gond :)
"4 különbözõ ou-ban lévõ userek jelszavát kell reseteljem" lol..multkor 1100 user egyik mezõjét (shell) állítottam át fél perc alatt scriptel. :)
"mission critical szerverre kimondottan csak smart card-al lehet feljelentkezni" mindenhol a kerek-e világon? ;)
"Mikor a linux komponensek kártyavárként omlanak össze mikor frissül egy kernel vagy függõ komponens? Ne vicceljünk..." frissül? ki beszélt itt verziófrissítésrõl? ha sima sec frissítés/update akkor meg sajna nem tudom visszaigazolni amit mondasz (persze lehet nem egy linuxot/disztrót használunk).
"Dehogynem, ha értessz hozzá, bármit meg tudsz csinálni rajta." akkor az a koléga nem ért hozzá akinek az SBS szervere kissé szétszállt mikor megpróbálta adminolni, és vohogy nem sok tool van ami az "XY prg szabálytaaln mûv..." szóval ilyenkor biza jól jönne az hogy az ember kézzel bele tudjon kicsit gányolni a rendszerbe.
"van amelyiket helybõl támogatja, van amihez a gyártó ad." Nem értetted a kérdés lényegét: az MS sem tud infó nélkül drivert szülni a "semmibõl". Mint ahogyan a linux fejlesztõi sem. Kell(ene) hozzá a gyártók támogatása. Ez szerintem nem új dolog. Tehát ezt nem a linux fejlesztõinek a nyakába kenném, max a linux hiányosságai közé sorolnám.
"Ha arra használod hogy szervereket adminolj akkor pl a grafikus felület is csak nyûg."
Ez se mindig igaz... Ha 400 usert kell felvegyek activedir-be egy excel táblából, akkor tényleg elég egy konzol és irok rá egy 5 soros scriptet, ha viszont 4 különbözõ ou-ban lévõ userek jelszavát kell reseteljem, akkor bizony 5-öt kattintok gui-n minthogy megpróbáljak ldap query-t irni rájuk... :)
Ráadásul mission critical szerverre kimondottan csak smart card-al lehet feljelentkezni, szóval nem csak nyûg ez a sok távoli erõforrás...
"Én inkább veszõdök egy hetet a barkácsolással _egyszer_ "
Egyszer? Mikor a linux komponensek kártyavárként omlanak össze mikor frissül egy kernel vagy függõ komponens? Ne vicceljünk...
"minthogy rezignáltan megállapítsam h ez sajna megint sz*r az új verzióban is, és számomra használhatatlan a tool amit X cég kiadott az Y termékéhez. "
Ez éppen az rdp-re nem jellemzõ, de ha néha elõ is fordulna ilyen, akkor még mindig ugyanott vagyok mint linuxon, nekiállhatok komponensekbõl felépíteni azt az összetett rendszert amit az rdp nyújt...
"Az MS nemigen ad módot a barkácsolásra, míg a linuxot szétszedheted ízeire ha kell (és van merszed hozzá)."
Dehogynem, ha értessz hozzá, bármit meg tudsz csinálni rajta. Csak winen semmi szükséged barkácsolni az esetek 90%-ban amikor linuxon hetekig barkácsolsz... A 10%-ban, ha tényleg különleges az igényed, akkor meg ugyanannyi munka és szakértelem kell hozzá.
"Ez a smart card olyan stuff amihez az MS saját maga hekkel drivert infó nélkül?"
Az a kártyától-olvasótól függ, van amelyiket helybõl támogatja, van amihez a gyártó ad.
"egy hét barkácsolással már megy is egy távoli gép erõforrásainak elérése... :)" Feladat kérdése. Ha arra használod hogy szervereket adminolj akkor pl a grafikus felület is csak nyûg. Ha klienseken kell babrálni az persze más. Én inkább veszõdök egy hetet a barkácsolással _egyszer_ minthogy rezignáltan megállapítsam h ez sajna megint sz*r az új verzióban is, és számomra használhatatlan a tool amit X cég kiadott az Y termékéhez. Az MS nemigen ad módot a barkácsolásra, míg a linuxot szétszedheted ízeire ha kell (és van merszed hozzá). Az hogy _neked_ melyik felel meg jobban az ízlés kérdése.
"nézz utána a platformfüggetlenség fogalmának."..erre írtam hogy értem a logikádat, de sajnos a #65 elején leírtak arra engednek következtetni hogy más dolgokat is ide keverünk. Attól hogy valami paltformfüggetlen nem garantálja hogy bárki számára késõbbikben olvashatóvá válik pusztán az által hogy a formátum leírása nyitott. Szerintem egy jó nyitot formátum elsõsorban ezen a téren tesz nagy dolgot le az asztalra és nem pedig a platformfüggetlenségen. Ahogyan te Írtad _ha_ (!!!) az MS portolná az XY alkalmazását akkor megnyitható lenne a doksija. (Még MacOS-re sem tették ezt újabban, nemhogy linuxra) Nos ezen a _ha_ szón van a hangsúly. Ilyen dolgoknak nem szabadna lenni ha dokumentumokról beszélünk, és ezért kell(ene) a hordozhatóság.
Ilyen hatalmas professzortól az ember elvárná, hogy elsõre is megérti amit a buta halandók mondanak neki... :)
De megpróbálok a kedvedért egyszerûbben fogalmazni, hátha: a konkrétum az, hogy szép dolog ez a tucatnyi szedett vedett programocska, csak az életben nem fognak olyan integrált környezetet alkotni és úgy együttmûködni (kezdve a sávszélesség optmiális együttes kihaszálástól a verzióváltások problémájáig) mint az rdp.
(és persze a smart card-ot sokadszorra is megpróbáltad a szõnyeg alá söpörni... na nem mintha számítana, mert nem az elvi megoldhatóság a lényeg, hanem a gyakorlati használhatóság, ami az általad kitalált gányolásnál a nullához konvergál)
Nevezd ahogy akarod, a tényeken nem változtat, gyk: más tollával...
"A remote device-ra annyit, hogy ha mûködik az általam írt megoldás, akkor egy scriptel pillanatok alatt megoldható BÁRMILYEN hardver hálózatilag transzparenssé tétele"
Igen, HA mûködne, akkor valószínûleg alapból benne lenne az összes user friendly disztribben és attól lenne hangos az összes hittérítõ fórum, hogy feltalálták a melegvizet... :) (neked is külön ajánlom a figylmedbe a smart cardos távoli bejelentkezést a távoli X-en, hátmég egy sima mountal, bruhaha)
"szóval talán azért nincs dobozos, mert alapból tudja, mint rengeteg mást."
talán azért nincs dobozos, mert ez sem megoldható kulturáltan és valószínûleg emiatt emleget tucatnyi szedett vedett gányolást dr. Analízis is ugyanerre a problémára...
"Hogy win alatt van néhány eszköz, amit lehet hálón keresztül? És?"
Semmi különös, csak ez linuxon úgy tûnik nem mûködik a 30 éves "nagyon kiforrott" X-el. Nem kell ettõl felkapni a vizet, csak el kell könyvelni, hogy eljárt felette az idõ. (és nem csak ezek miatt, hanem a sávszélesség pazalása miatt is)
"Fizethetsz érte"
Igen, bár éppen a munkahelyemen a linuxért is fizetünk, csak éppen winnél kapunk is valamit a pénzünkért, méghozzá komoly rendszereket amiket általános feladatra nem kell hetekig hackelni...
" holott ha nem téged alkalmaz, hanem mondjuk valaki mást, lehet, hogy nem többért, õ megoldotta volna"
Ez biztos. Hogy ugyanannyit kérnének egy heti szenvedésért (meg utána mikor a tucatnyi komponensbõl az egyik frissül és felborul az egész, emiatt állandóan buherálni kell) mint amennyit én elkérek azért hogy rányomok a remote desktop ikonra és beirom a távoli gép nevét, azt egy "picit" kétlem... Bár linux hittérítõk biztos ingyen dolgoznak heteket, hogy egyel több installjuk legyen és "bebizonyítsák" a hozzá nem értõknek, hogy hú de fejlett ez a linux, egy hét barkácsolással már megy is egy távoli gép erõforrásainak elérése... :)
:D milyen véletlen. Magyarországon csak kevesen azért is divattevékenység külföldön munkát vállalni. Itt szinte bárki lehet informatikus. Ezeknek az úgynevezett 'alkalmazásfejlesztõk' két csoportja ismeretes nálunk, egyik részük járt pár évet egyetemre (info területen) csak nem sikerült befejeznie, és még ez a jobbik csoport. A másik sajnos ebbõl van több közelébe sem került. De õket valóban 'megtudja fizetni' az átlag magyar vállalkozó. Kérdés mire megy vele, mert a 'semminél jobb' mentalitással nehéz lesz verenyben maradni az EU-ban. Valóban nehéz érvelned ha csak én írok érveket. Ne kelljen keresned becopyzom itt vannak a válaszok, az X alapú /kliens server problémákra.
'A nyomtatás nem az X feladata, viszont nyomtatószerverrel és a használt alkalmazások megfelelõ konfigurálásával egyszerüen megoldható, hogy minden X-en megjelenített program ugyanarra a nyomtatóra nyomtasson. Vágólap, bár nem így hívják, de soha nem volt probléma. Akár úgy is ha minden alkalmazás a munkafelületen más más serveren fut. Meghajtók memóriakártyák használata egyszerûen megoldható NFS-el például vagy CIFS és még sorolhatnám. A hang esd, arts sound demonokkal egyszerüen megoldható X-kliensen. A tömörítésre használtak LBX proxyt régebben, de kiderült, hogy az SSH (nem is oda való tömörítése:) megfelelõbb a célra. Az X server/kliens éppolyan hatékonyan haszánlható, csak érteni kell hozzá' Nos ezekre kellen konkrétumokkal reagálnod(tok), de az tudud nem a 'az a fájó, h a lényeget nem érted' szintet jelenti. Az sem érv, hogy ennek a telepítése 'hetekig eltart', persze ha kifogytál az érvekbõl el is lehetne ismerni, kár hogy az soha nem fog menni.
Ezt a ki mit használ dolgot szerintem hagyjuk, nem látod, hogy a NASDQ, az OTP és az MNB mind pénzügyi szervezetek, a többi meg tudományos kutatóintézet? Tipikus szálka és gerenda esete.
A linux nem koppintás, hanem klón. Ahogy az OS X is.
A remote device-ra annyit, hogy ha mûködik az általam írt megoldás, akkor egy scriptel pillanatok alatt megoldható BÁRMILYEN hardver hálózatilag transzparenssé tétele, szóval talán azért nincs dobozos, mert alapból tudja, mint rengeteg mást.
Hogy win alatt van néhány eszköz, amit lehet hálón keresztül? És? Fizethetsz érte, persze neked nem gond, szólsz a fõnöknek, hogy ilyen kell, õ meg hisz neked, és megveszi, holott ha nem téged alkalmaz, hanem mondjuk valaki mást, lehet, hogy nem többért, õ megoldotta volna.
Tudod a mérnöki munka arról szól, hogy olyat valósítunk meg, amit addig még nem csinált senki. Aki csak alkalmazza, az felhasználó.
"Analízis elõadóként talán vehetem a bátorságot, hogy kijelenthessem van közöm a témához."
Analízis elõadóként ahhoz veszed a bátorságot amihez akarod, legfeljebb nagyobbat égsz vele. Én speciel rendszermérnök vagyok, csak én nem szoktam ezzel kérkedni.
"Talán kiforrt annyira mint a windows az elmúlt pár évben. "
Hát saját bevallásod szerint az elmúlt 30 évben nem sikerült kiforrnia annyira, hogy alapvetõ erõforrásokat átvigyen távoli gépre... (sajnos ez a 30 éves BS sem a komoly szakemberek érve az IT iparban. Azt már hagyjuk is, hogy a linux csak a 30 éves unix koppintása, ráadásul jóval gyengébb koppintása mint pl a freebsd...)
"azzal talán egyetértessz, hogy a NASA legalább olyan 'komoly' hely"
bizony, legalább ugyanolyan, pont ezért irtam, hogy ugyanolyan "komoly" hely mégis wint használnak. Ennyit az "érveidrõl", csak gondoltam, ha már le kell alacsonyodjak hozzád, akkor olyan példát hozok amit még te is megérthetsz, függetlenül attól, hogy nem döntõ szempont a kérdésben...
"ha képzettség hiányában mélyebb összefüggések már meghaladják a képeségeidet."
hogy ki mennyire képzett az egy fórumon nem fog kiderülni, de ha te ilyen nagy szakértõ vagy, nekem meg még diplomám sincs, akkor elég nagy bajban vagy, mert még egy épkézláb szakmai érvet nem tudtál felhozni ami megállt volna a lábán és ne cáfoltam volna... :)
"Az ACL posix szabvány, úgy használhatja a Ms is mint a linux FreeBSD Aix stb. "
Itt is el vagy tévedve... :) A posixnek nincsen acl szabványa, legfeljebb tervezete és egy working groupja, talán ebbõl fakad az a káosz ami a unixok között van, ugyanis alig találni kompatibilis acl megvalósítást. (az külön vicc lenne, ha az "analízis elõadó úr" lázálma igaz lenne, akkor 2002-ig a linux nem követte a posix szabványt, ugyanis 2002-ben került bele hivatalosan acl. (windowsba 10 évvel korábban, ezek szerint a win jobban követi a posix szabványt mint a linux, mert ugye posix alrendszere is van. Legközelebb próbáld meg végiggonoldni, hogy miket halandzsázol és annak milyen következményei lesznek)
"Világosan leírtam, minden megoldható X-windows rendszerrel éppúgy. "
Én is ezt mondtam, bár éppen a smart cardot kihagytad. De elhiszem, hogy bármi megoldható, csak éppen kézzel gányolva tucatnyi külön programmal. Szánalmas.
"Érveid sajnos nincsenek, ami értthetõ is miután leírtam, hogyan lenet megoldatni az általad felvetett problémákat."
Bruhaha, képzelem milyen elõadó lehetsz, ha ez neked a megoldás, hogy összehánysz szedett vedett játékszereket két sorban és elõadod mint megoldás. Bár ez is olyan linuxos hittérítõs, problémákat megoldani nem tudsz, át se látod a kérdést, csak hittérítesz...
"nos azután hangzik ez hitelesen, ha már a zsebedben van egy prog.mat vagy matematikus, fizikus, BME vill. mérnük ... stb. diploma."
Ez a több nicken nyomulós agitprop driodtevékenység elég szánalmas.
Analízis elõadóként talán vehetem a bátorságot, hogy kijelenthessem van közöm a témához. Sõt tisztában vagyok azokkal a matematikai alapokkal, amivel sajnos a magyar 'programozók' 'rendszergazdák' nagyrésze nem rendelkezik, diplomáról nem is szólva. De azért köszönöm a kedvességedet :D A tények: X-window már 3 évtizede létezik és 1984 óta hivatalosan X néven. Talán kiforrt annyira mint a windows az elmúlt pár évben. Ha tudnál figyelmesen olvasni, nem kerülte volna el a figyelmedet a 'Nem szeretem a tekitélyelvû érvelést' mondatrész. Erre te jössz itt Nasdaq-al, azzal talán egyetértessz, hogy a NASA legalább olyan 'komoly' hely, ha képzettség hiányában mélyebb összefüggések már meghaladják a képeségeidet. Az ACL posix szabvány, úgy használhatja a Ms is mint a linux FreeBSD Aix stb. Világosan leírtam, minden megoldható X-windows rendszerrel éppúgy. A 'mennyi idõ telepíteni' típusú 'érvekre' nem vagyok vevõ, a saját bénázásod nem a linux nem a unix és nem az X-window hibája. Érveid sajnos nincsenek, ami értthetõ is miután leírtam, hogyan lenet megoldatni az általad felvetett problémákat. A '100x' fejlettebb rendszer..., nos azután hangzik ez hitelesen, ha már a zsebedben van egy prog.mat vagy matematikus, fizikus, BME vill. mérnük ... stb. diploma. De legalább épkézláb érvekekkel jönnél nem ilyen '100x fejlettebb' légbõlkapott szólamokkal.
hagyjuk a bs-et, hogy te hány perc alatt lõsz össze nem egymáshoz tervezett tucatnyi komponenst, valójában lényegtelen. A TÉNY az, hogy ez linuxon sem nem megoldott sem nem kiforrott, míg winen out of the box évek óta elérhetõ egyetlen csomagban.
A többi hülyeségedre meg csak azt tudom mondani, hogy ha a NASDAQ(!), az OTP, MNB elfut winen, akkor talán a mégsem annyira "rangon aluli" mint néhány lámer állítja...
Persze _KOMOLY SZAKEMBER_ eleve nem mellébeszéléssel és elképzelt NAGY szakemberek lázálmaira alapozza a véleményét, hanem szakmailag van olyan szinten, hogy szakmai érvekkel meg tudja indokolni, hogy pl. miért kiforottabb egy rdp, tucatnyi nem egymáshoz fejlesztett komponens kézzel történõ összehekkelésénél. A többi csak BS, ezzel nem lehet senkit se megtéríteni...
" hogy maga nagy Ms is onnan koppintotta a megoldásait."
Hál' istennek távoli eléréshez nem az elavult X-et koppintotta, hanem kifejlesztett egy 100x fejletebb rendszert... De a linuxnak pl. sikerült a winehez képest 10 éves(!) lemaradással belekoppintania pl az ACL alapú jogosultságkezelést... Szóval vigyázz a koppintós hittéritõ szöveggel is, mert ott is nagyot zakózhatsz... Maradjunk inkább a szakmai érveknél.
nézz utána a platformfüggetlenség fogalmának. csak egy parancs tud függeni a környezettõl, vagy függ a CPU vagy OS utasítás készletétõl (vagy éppen a futtató/emuláló környezettõl -JVM .NetFW). egy dokumentumank nincs ilyen függése. ha ms kiadná az ofiszt(vagy csak a wördöt) linuxra, akkor tökéletesen olvasható lenne ott is a .doc, de ettõl a formátum ugyan az maradt.
"egy dokumentum nem lehet platform függõ", ez nincs mit vitatkozni. ha megnyitod akár egy bináris értelmezõben maradéktalanul kinyerhetõ belõle az adat/információ. egy futtatható binárist nem lehet akárhol elindítani (adott esetben át kódolható, de az már megváltoztatja az állományt!), legfõbbképpen a fentebb említett dolgok miatt és pár egyébtõl (pl környezeti változók).
platformfüggetlenség: értem a logikádat. Ezesetben helyesebb ha úgy mondjuk hordozható formátum. Ugyanis ha a .doc paltformfüggetlen is (végül is az, mert nem csak egy platformon jeleníthetõ meg sikerrel), de aligha mondható róla hogy bármely (akár leendõ) platformon könnyedén reprodukálható a tárolt tartalom, mert hozzáférhetõ a benne kódolt adatok kódolásának módszere. Vagy tévednék?
Inkább kerüljük az ilyen fellengzõs kifejezéseket, mint pl. 'Komoly szakember'. Ugyan mitõl komoly, diplomája prog.mat.-ból? Az Magyarországon nem igazán jellemzõ manapság sajnos. Hallottam épp eleget komoly, legalábbis neves helyeken (Nasa, MIT, Berkley...) dolgozóktól, hogy a windows milyen nevetséges, és rangon aluli, hogy egyáltalán foglalkozzanak vele. Unix komoly rendszer, windows játékszer a titkárnõknek, és hasonlók. Elég vicces, hogy ezt egyesek fordítva képzelik el :) Bár nem ez a munkám, korlátlan számú kliens és tucatnyi server 'összelövése' nekem nem kerül hetekbe. Bár valóban sok magát rendszergazdának és programozónak kiadó alak található nálunk, aki csak hetek alatt képes rá, nos ez az õ hibájuk nem az X-window rendszeré vagy a unixé. Az X-window és annyira 'eleve így tervezett' rendszer, azaz hálózatos mûködésre tervezett rendszer, hogy maga nagy Ms is onnan koppintotta a megoldásait. Nem szeretem a tekitélyelvû érvelést, (le is írtam, hogy technikai szempontból mindent tud a X.windows linux/unix is), de ha a Nasa-nak megfelelõ a X kliensekkel az ûrkutatásban, akkor talán egy Magyar cégben is megfelelõ. Na persze a szakértelem hiányát csak idei óráig lehet takargatni a windows varázslóival, bár van számtalan könnyen telepíthetõ linuxos X-terminált támogató disztribúció is.
#71 lol..nem is tudtam hogy van Caro fun klub itt az sg-n..;)
"de az csak felületi kezelés" - és tárolási, és kezelési..mármint ha az elsõ pontban leírtakat nézed (mi a default kódolás). A lang értékben megadott teszem azt hu_HU-UTF8 elegendõ ahhoz hogy az egész rendszer (ha a programok fel lettek készítve rá, márpedig egy ideje _igen_) UTF8-as kódlapot használjon _mindenütt_. Ez szerintem elég is, nem?
"Másrészrõl viszont hallok/látok olyan helyet akkor out-of-the-box megoldás _nem létezik_."
Így van. Csak éppen az a primitiv feladat, hogy egy távoli gép erõforrásait a helyi gépemen elérjem (beleértve ebbe a lenti listámat is) NEM EZ AZ ESET! Ebben semmi különleges nincs, hogy kézzel kéne rá összegányolni valamit, ez egy természetes elvárás, amit userek milliói használnak winen évek óta...
"Ezért nem biztos hogy mindíg az "ez megcsinál mindent és úgy jó ahogy van" eszközök a legcélravezetõbbek."
Ez is igaz, csak nem ennél a példánál. Különleges feladatnál winen is kézzel kell gányolni, csakúgy mint linuxon. Ott is ugyanúgy bármit meg lehet csinálni gányolással, csak az egyszûbb dolgokra kulcsrakész és profi megoldásokat ad, mint pl. az rdp.
"Az Office Open XML az Office 2000 óta megtalálható a csomagban, ekkor vezette be a cég az XML-alapú dokumentumtulajdonságokat."
Ez igy ebben a formaban nem igaz. Az Office Open XML a kovetkezo MS Office-szal jelenik meg es visszamenoleg lesz patch az MS Office 2000, hogy azok is kezeljek az Office Open XML fajlokat.
#67 :) itt sg-n õ a leghajthatatlanabb. én vagyok a legnagyobb rajongója!
#69 egy dokumentum nem lehet platform függõ. ezen nincs mit nem érteni. az elõfordulhat, h az adott platformon nincs rá olvasó, de ez nem platform függõségi kérdés. egy program viszont annál inkább. fogalmam nincs, h mi a .dmg (és most nem is nézek utána), de ha futtatható állomány, akkor nagy valószínûséggel függ a platformtól, értve ezalatt a hw és os speckókat. ha viszont egy szimpla állomány, akkor csak alkalmazás függõ lehet (de az is inkább azon múlik, h mennyire zárt/kódolt).
"Tipikus példája a linuxnak és ennek a mentalitásnak. Szinte bármit meg lehet oldani, de elképesztõ mennyiségû munkával és soha nem lesz olyan mint egy eleve így tervezett és írt rendszer. Komoly környezetben erre szokták mondani, hogy gányolás..." Ez tényleg kb így van, ha úgy vesszük az egész linux "össze van gányolva". Másrészrõl viszont hallok/látok olyan helyet akkor out-of-the-box megoldás _nem létezik_. Ilyen helyeken ha nem is a gányolás, de a rendszer testreszabása elengedhetetlen -persze megfelelõ tervezéssel, és szakértelemmel társítva-. Ezért nem biztos hogy mindíg az "ez megcsinál mindent és úgy jó ahogy van" eszközök a legcélravezetõbbek.