valaki el tudja magyarázni hogyan is véd pontosan minket a föld elektromágneses mezeje, ill, hogyan is van ez kapcsolatban a gravitációval? tudunk bármilyen hasonló mezõt generálni, ill. meglévõt bárhogyan is manipulálni?
Hát jó kedveském .Hallgatok tanulok figyelek kussolok de NEM NYALOK.Meg nem skalpolk indiánt nem veszem el az életét se földjét se nem megyek el az egymással vitázó népekhez rendet tenni csak azért hogy aztán hazahordjam a kõolajukat ingyen mert ugye segitettem nekik elõször összeveszni aztán békétkötni....Na de ennek semmi köze az ûrkutatáshoz.Csak elragadtattam magam ha valakit is megbántottam vele hát E L N É Z É S T K É R E K Visszatérve az ESA hoz egy egészséges verseny nem egymás ellen hanem egymással az mindenképpen jó
És mi a helyzet a Phoenix projekttel? Úgy tudom,hogy az eddigi modell aerodinamikai tesztek jól sikerültek.
OFF
Neked inkabb hallgatnod kellene, de jo melyen! "nem is toltunk ki annyi nemzettel nem raboltunk ki mindenkit önzõ módon gátlástalanul mint ahogy õk tették" - Nem, mi??? Mindek dumalsz, osztod az eszt? Inkabb uljel a hatadon, figyelj, tanulj es kussolj!
Folyékony hidrogénnel töltött fal, mûanyag, szupravezetõ tekercs. Mind védenek a kozmikus sugárzástól. Az elsõ kettõ a nagy energiájú fotonoktól, az utolsó a töltött részecskéktõl.
A NASA jó ideje dolgozik olyan aktív és passzív védelmi megoldásokkal, amelyek megvédik a satnya kis emberi lényeket a hajótestben, vagy más bolygók felszínén. :) Nemrég (fél-egy éve?) volt hír, hogy már ott tartanak, hogy kisérleti szinten igen vékony rétegekben alkalmazott technológiákkal képesek kiszûrni a káros sugárzásokat (az eddigi megoldások legtöbbje vagy nagyon sok helyet igényelt (vastagnak kellett lennie) vagy nagyon nehéz volt).
Hajtómûvekre vannak alternatívák. Az atomhajtómû lenne a legideálisabb megoldás, ezekkel három hónapon belül el lehet érni a Földrõl a Marsot (persze amikor a két bolygó közeli állapotban van).
A robotjármûvek fontossága megkérdõjelezhetettlen, de az emberes ûrkutatást sem szabad elhanyagolni, hiszen ha elhanyagolják, akkor annyival több idõre lesz szükség az alapvetõ kutatások kikisérletezésére (az emberi szervezetre gyakorolt káros hatások kiküszöbölése, a szocializáció problémája, az elszigetelt helyeken való tartós élettel fellépõ problémák feltárása és megoldása, stb.).
A katonai jellegû programok jelentõs része a Pentagonon vagy más szerveken keresztül van támogatva, pl. a CIA pénzelte és pénzeli ma is a kémmûholdak többségét (de az USAF és az US NAVY is rendelkezik saját mûholdprogramokkal). Az ûrsiklóprogram valóban drága, de alapvetõen a rosszul, pazarlóan megszervezett rendszer miatt.
AZ OROSZOKKAL ÖSSZEFOGNI ????? Annak már a gondolata is HÜLYESÉG! Hidegháború ide vagy oda.Az viszont hogy a MI mûholdunkat az orosz hordozórakéták vigyék fel az OK.Ne értetek félre nem vagyok se orosz se amerika ellenes de azt sem nézném szivesen ha még mindig az lenne hogy: csak az orosz meg csak az U.S.A akik ilyesmit tudnak az európai szakemberek közremûködésével.Ennek kapcsán el kell mondanom azt is hogy TISZTELET jár kinának sokat fejlõdtek .Mi pedig próbáljunk a saját lábunkra állni és egy versenyképes Europai ûrkutatási programot mûködtetni , nem azért hogy MEGMUTASSUK NEKIK! Hanem hogy magukkal egyenrangúnak tartsanak a NAGYOK,mert szerintem nem vagyunk mi se butábbak tõlük se rosszabbak .......Vagy IGEN? Mert ha igen akkor állok elébe: NYALJUNK CSAK TOVÁBB vagy RUSSZIÁT vagy AMERIKÁT esetleg a változatosság kedvéért A KINAIAK SÁRGA VALAGÁT??????{tisztelettel maradtam.}
Az emberes urutazas halott ugy. Miert? Kozmikus sugarzas. A Marsnak nincs eros magneses mezeje mint a Foldnek, aki odamegy annak hosszu elete mar nem lesz. Karosodnak a genek es rak. Amig nincs erre valami technika, addig ertelmetlen. A masik problema, a jelenleg hasznalt hajtomuvek tul gyengek, nagyon hosszu az ut a Marsig. A verseny sztem is jo, egy nagy monolitikus szervezet csak a pazarlasra jo - lasd NASA. Minel nagyobb egy ceg annal nagyobb a korrupcio, a beszallitok lefizetik a hivatalt, hogy toluk vegyen, az ursiklo meg felrobban.
Az a velemenyem, hogy robottechnikas viszonylag olcso urkutatast kell eroltetni. Lehetoleg azt aminek hosszu tavon gyakorlati haszna is van, de az elmeleti problemak is fontosak, azokbol lehet a holnap technikaja.
Ebben van is valami... A NASA tevékenységének elég nagy része katonai jellegû,így ezekrõl nem is nagyon beszélnek,de a pénzt meg viszik.......
A 16 milliárdos NASA költségvetésrõl a Függetlenség napja jut eszembe("maga komolyan elhitte, hogy 25000$ba kerül egy kalapács?":)). Az ûrsiklóprogram pl iszonyú összegeket emészt föl, nagyjából fölöslegesen.
Verseny meg mindenképp kell. Ha összegeznénk az összes tudást, akkor egy darabig jó lenne, de lelassulna a fejlõdés.
Már egy ideje vége a hidegháborúnak. Minek ellenségeskedjünk? Egy csomó gazdasági és tudományos haszonnal lennénk gazdagabbak, ha az oroszokkal összefogna az ESA. Nem beszélve a megtakarított pénzekrõl. Minnél nagyobb egy cég, valószínûleg annál nagyobbak a lehetõségei, és a hatalma. De te tudod...
Egy kis felhomályosítás, mert úgytünik nem igazán vagy tisztába a helyzettel: az ESA orosz Szojuz-2 hordozórakétákkal fogja felbocsátani mûholdjainak jó részét. Már épül az indítóállás Francia Gayanan, az Ariane indítóállások mellett...
Belekezdtek. Anno a Franciák még az 1980-as években elkezdtek egy ûrsiklóprogramot, amely késõbb egy páneurópai fejlesztéssé vittek tovább. Egyfajta átmenet lett volna a Szojuz és az STS között. Egy Ariane hordozórakéta vitte volna fel, és sokkal kisebbre tervezték, mint az STS-t, így három ûrhajós volt a személyzete. A terveket többször is átdolgozták, de a sehogy sem sikerült zöld ágra vergõdni a bürokrácia és a politika szinfalai mögött. Mintegy kétmilliárd dollárt költöttek összesen a Hermes programra, mielött lelõtték végleg az 1990-es évek közepén.
A Hermes makettje 1985-ben
Kutatók, mérnökeink nagyon jók vannak, pénzügyi háttér is biztosított nagyrészben, akkor miért nem kezdenek hozzá?
Nincs egy megfelelõ politikai ösztönzõ erõ a háttérben, amely megtámogatná kellõen az emberes ûrkutatás fejlesztését. A pénzügyi háttérrõl meg annyit, hogy elég összehasonlítani, mennyi a NASA éves költségvetése (jelenleg mintegy 16 milliárd dollár), és mennyi az ESA éves költségvetése (jelenleg mintegy kétmilliárd euro, vagyis mintegy 2.35 milliárd dollár). Beszédes...
NA VÉGRE beindulhat azEUROPAi ûrkutatás is teljes lendülettel..... Régóta érezhetõ hogy AMERIKA tõle telhetõen mindent elkövet hogy a legelsõ legyen MINDENBEN és MINDENHOL Mi hülye õslakosok akik maradtunk a fenekünkön a nagy KIVÁNDORLÁS idején nem fejlesztettük se a gazdaságunkat se. se. se. semmit olyan ütemben mint ÕK nem is toltunk ki annyi nemzettel nem raboltunk ki mindenkit önzõ módon gátlástalanul mint ahogy õk tették.Most pedig amikor lassan mégis versenyképesek lehetünk velük akkor NÉHÁNYAN KÖZÜLÜNK NEM AKARJÁK.......... inkább az OROSZOKKAL?? MI?????? HÁT NEM VOLT MÉG ELÉG A NYALÁSBÓL.????????..Én azt mondom HAJRÁ E.S.A.
nah végre valami, ami nem a NASA-ról szól, de mégis ûrkutatás. :) Amúgy az európaiak miért nem kezdenek bele egy ûrsikló kifejlesztésébe? Ha az USA-ban lehet, nálunk miért nem? Most bizonyosodott be, hogy az EU nem akar lemaradni kína és az USA mögött, és mindent pénzt megadnak a fejlõdésre, és haladásra. Kutatók, mérnökeink nagyon jók vannak, pénzügyi háttér is biztosított nagyrészben, akkor miért nem kezdenek hozzá?
"Kornan: Ezt te sem gondoltad komolyan ugye? :) Technológiát megosztani egymással ingyen? Az amcsik még nekünk sem adnának ingyen semmit, hát még a kínaiaknak, vagy másnak. Na meg szerinted beengednék õket azokba a laborokba ahol a legújabb cuccokkal kísérleteznek, melyek egy része katonai felhasználásra készül?" Igen :) és utánna egységes védelem egységes világ... Az még egy kicsit odébb van...
Petruz! Már a Deep Space2 is ionhajtómûvet használt a teljes küldetés során. NEXUS: Ez arról szól, hogy ha saját rakétákkal lõjük fel a cuccot, akkor azt itthon rakják össze, tehát ezzel munkahelyeket teremtek, és így a pénz jó része visszafolyik költségvetésbe, ezenkívül hosszútávon mindenképp hasznos, és olcsóbb a saját rakétatechnológia kifejlesztése.(pl. mi is bérbe/eladhatjuk majd másnak) Kornan: Ezt te sem gondoltad komolyan ugye? :) Technológiát megosztani egymással ingyen? Az amcsik még nekünk sem adnának ingyen semmit, hát még a kínaiaknak, vagy másnak. Na meg szerinted beengednék õket azokba a laborokba ahol a legújabb cuccokkal kísérleteznek, melyek egy része katonai felhasználásra készül?
Magyarország amolyan elõ-tagsági viszonyban van az ESA-val (PECS-program). Ami azt jelenti hogy az éves befizetésünk kb. a tizede annak amit rendes tagként kell majd befizetnünk. Ez a befizetés az idén 1,1 millió euro volt.
AZ ESA úgy mûködik hogy a tagállamok a befizetett tagdíj 90 százalékát vissza kell pályázzák kutatásra és fejlesztésre. Ez nálunk sem volt és lesz másképp.
A japcsik már helybõl, saját kilövõállásról dolgoznak.
A szonda, meg amire finoman céloztál, hogy eltûnt a hírekbõl, köszöni szépen, egyelõre jól van, bár most megint egy kicsit zûrösen viselkedik. Hayabusa a neve, és az Itokawa kisbolygóra sikeresen leszállt (igaz, elsõre elvétette), mintát vett, és úton van hazafelé (kb. másfél év múlva ér vissza). Egyébként elég trükkös kis eszköz ez: az elsõ ûr-egység, ami már ionhajtómûvet is használ (hosszú távra), vaslamint nagyon fejlett automatikus navigációs rendszere van (amikor elsõre elvétette a kisbolygót, és elveszett vele a kapcsolat, azt hitték, becsapódott, de kiderült, hogy biztonságos módba kapcsolt és szépen elnavigálta magát; másrészt a leereszkedést és a mintavételt saját kamerás feldolgozó egységgel és négy lézeres távmérõvel önmagától végezte).
Ez pozitív, bár a Kliperért tényleg kár. Lehet a vezetõk nem akarnak vegyülni az oroszokkal. Pedig inkább orosz, mint kínai.
de az ESA nem egy évre kapott 8,1 milliárd eurót, hanem 4évre... (2006-2010) a NASAnak meg 1éves költségvetése 16milliárd dollár között van. és régen, amikor még volt verseny az oroszokkal és amikor az ûrkutatás volt a "nagy szám" akkor még jóval több pénzbõl gazdálkodott a NASA... manapság már szinte nincs semmi elõrelépés...
...nem utolsó sorban megszilárdítják helyzetünket a...
..pedig télleg nem vagyunk tagok, nem tudom mért vannak egyesek annyira oda nincs sokkal több közünk az esához mint az orosz ûrkutatáshoz. Tudtommal. De lehet már megint kiderül hogy mennyire hülye is vagyok, tudós urak!:)
de nem. :)
Megjegyzem, ha pl. a Holdon már kellõ mértékben megvetette az emberiség a lábát, akkor a robotikus ûrkutatás is jobban mehetne (pl. a Hold körüli orbitális pályán töltenék fel a szondákat Holdról származó üzemanyaggal [olcsón], és akkor aztán azzal már neki lehet vágni a bolygóközi távolságoknak).
Akkor mondd el mi értelme van az ûrrõl nagyon sok szép infót gyûjteni, ha senki nem megy ki oda??????
Engem nem érdekel hogy percre pontosan hány éves a világegyetem, meg hasonló marha fontos adatok. Én a Marsra akarok menni, hogy egzotikusabb dolgokról ne is beszéljünk!
És miért?
MERT KIBA JÓ BULI!!!!! És nem hiszem, hogy kell más indok rá, ha hajlandó vagyok érte fizetni!
nem vagyunk teljes jogu ESA tagok, szóval a te pénzedet nem "herdálják" (szvsz ezek a szondák sokkal több új információt jelentenek, mintha Európa is emberes repülésekkel probálkozna, éppenhogy a NASAnak is ebbe az irányba kellene fordulnia)
Anyám ezek megint adtak egy pofont a sz.rnak. Könyörgöm, ha a Merkurra csak 15 év múlva küldenek szondát az kit érdekelne? De az amik és talán a kínaiak is a jövõ évtizedben már mennek a Holdra!!!! Az EU-nak ebbe az ûrversenybe beszállni csak az oroszokkal van esélyük, erre most kiszállnak az új ûrhajóból, meg rakétákból, még ha a saját x-szer annyiba kerül is. Én mint EU állampolgár tiltakozom, hogy elherdálják a pénzemet!
Ahogy jönnek fel a kínaiak gondolom õk nem fognak zsubráskodni azon a pár tízmillió eurón, hogy támogassák a Klipert!
A japánok kivel lövetik ki a cuccaikat? Mert biztos nem a kínaiakkal, akiknél optimista esetben is háromból kettõ cucc jut fel egyben ... A múltkor volt hír az egyik mûholdjukról, azt hiszem aszteróida kutató egység, aztán nem is nagyon hallottam róla a hírekben ...
Mivel a nasa lejenleg elég sok olyasmit csinál, amit mások nem , azért nem árt rájuk is figyelni.
Idézet a wikipédiáról: "A szervezetnek kezdetben 8000 alkalmazottja és 100 millió dolláros költségvetése volt. Három nagy laboratórium és két kisebb rakétakísérleti telep tartozott a kezelésébe. Késõbb fokozatosan olvasztotta magába szerte az országban azokat a nagy intézményeket, amelyek a ma mûködtetett tíz nagy ûrközpontból álló hálózat alapját képezték. Ma a NASA csaknem húszezer alkalmazottat foglalkoztat, éves költségvetése pedig 13,5 milliárd dollár."
Szerintem eggyütt kéne mûködni a föld összes ûrkutatási hivatalának,megosztani az adatokat,technológiákat egymással.Sõt tovább megyek egyesülnie kéne az összes ûrkutatási hivatalnak,amit minden kormány támogatna.Együtt többre lennének képesek.Nem a versenyszellem itt a fõ motiváló erõ.Mondjuk a politikusoknak csak az számít hogy nemzetközi elismertséget szerezzenek,és igen csak van beleszólásuk a dologba éppen ezért ez sajnos csak egy elképzelés lehet jelenleg.
Azt tudja valaki, hogy a NASA-nak mennyi a költségvetése?
Ilyen hírek kellenek. Kit érdekel hogy Nasa így, meg a Nasa úgy ?! Van Európai ûrkutatás is.
Informatika és tudomány
