"stephen hawking azt mondja, a világegyetem véges, de határtalan. olyasmi, mit a föld felszíne: egy vitorláshajóval nem tudsz lemenni róla. ugyanígy a világegyetemet sem tudnád elhagyni egy ûrhajóval, mert valahogy visszagörbül önmagába :) még belegondolni is nehéz :)" Jó gondolat, csakhogy: A földnek a peremén sétálgatunk, a világegyetemben pedig benne vagyunk. Ha a föld belsejében élnénk, akkor boiztos megpróbáltunk volna kijönni.....lehet hogy sikerült is volna.
Ez nem a ... khm bigyód, amit collstokkal meg lehet mérni. De azért szellemes voltál... A Tejút EU-inkompatibilitását melyik irányelvbõl következtetted ki? Talán a tejre vonatkozó elõírásokból? Mert, ha igen, az nagy tejfelesszájúságra vallana.
Szerintem az a távolság csak másfél méter, most mértem meg collstokkal.:) A Tejút meg monnyon le, mert biztos hogy nem EU-kompatibilis.
azér mégiscsak jókishely ez a mi Földünk.
Hát sok külömbözõ adat van fent a neten itt egy bizonyos Philip Plait még 1996-ban azt állapította meg a veszélyes távolságot valaki kérésére,nem tudtam pontosan lefordítani,nem vagyok jo angolos.
Ami adatokat sikerült osseszednem a magyar oldalakról a szupernovákkal kapcsolatban íg hirtelenjében(google,wikipedia):
- A Napban és Földünkön található lítiumnál nehezebb elemek (arany, urán...) annak köszönhetõek, hogy a Naprendszer keletkezésekor a közelünkben szupernóvarobbanás történt.
-A szupernóvák többször 10 a 44-ediken joule energiát képesek kibocsátani(többféle adatot találtam), nagyjából annyit, amelyet a Nap egész élettartama során
-Az egyik legjelentõsebb,1987-es szupernóva robbanás 160 000 fényév távolságra történt és a déli féltekén volt látható. Amint az várható is volt, a robbanásról az elsõ jelet a neutrínók hozták. Február 23-án egy-két percen belül a különbözõ neutrínó megfigyelõ állomások egyszerre hihetetlenül megnõtt neutrínó fluxust észleltek (3-4 neutrínót két-három perc alatt). Azután a hatalmas lökéshullám miatt kemény ultraibolya sugárzás lépett ki. Amikorra ezt megfigyelték, már halványodott. A teljes sugárzás összességében szintén halványodott az elsõ órákban, de a látható fényesség nõtt.
-Mivel a szupernóva-kitörések gyakorisága jóval felülmúlja a GRB eseményekét, ezért inkább van okunk a Naprendszerhez közeli szupernóváktól tartani, mint más eruptív sugárzási és csillagközi lökéshullámfrontokat létrehozó jelenségektõl, (például összeolvadó kettõs neutron csillagok, a galaxismag esetleges extrém kitörési aktivitási fázisai) jóllehet, ezen utóbbiak energiaprodukciója is nagyobb és már százszor akkora távolságból is veszélyesek lehetnek, különösen a Naprendszer felé irányított energianyaláb esetén, mint a közeli szupernóvák. Kérdés továbbá, hogy az adott GRB vagy más - vagy korpuszkuláris sugárforrás mennyire irányítottan sugároz és milyen távol van a Naprendszertõl, vagy más veszélyeztetett térségtõl. Az irányított sugárzás intenzívebb; de speciális geometriai konfiguráció kell ahhoz, hogy a veszélyeztetett zóna térben és idõben is a sugárzás útjába kerüljön. Egy másik lehetséges térbeli terjedési mód a gömbszimmetrikusan terjedõ lökéshullám, illetve sugárzások. A térben gömbszimmetrikusan terjedõ lökéshullámfront és sugárzás energiasûrûsége valamivel kisebb, de ez is igen veszélyes, amennyiben túl közel van (ezer parszeken belül). Annak ellenére tehát, hogy a GRB források erõsebben sugároznak és nagyobb távolságból is veszélyesek, mégis egy közeli szupernóva és a csillagközi anyagban terjedõ szupernóva-maradvány közelébe kerülés a valószínûbb, mert maguk a szupernóvák gyakoribbak, mint egyéb égi sugárforrások. Ezeken kívül nyilvánvalóan a Nap esetleg eddig nem ismert gigantikus energiájú flerezési periódusai pedig még veszélyesebbek lehetnek a bolygónkhoz való térbeli közelségük miatt, de az ilyen flerezési aktivitás lehetõségét még nem ismerjük.
Megfogtál, nem tom konkrétan hogy mekkora a veszélyes hatósugár.
Amit tudok, hogy ÁLLÍTÓLAG 200 millió évvel ezelõtt szupernovarobbanás után érkezõ lökéshullám pusztította ki a földi élet 90%-át. A 200 millió éves kõzetekben sok vol valamilyen kémiai elem aránya, meg talán kis gömböcskék (szferulák) is voltak...
Ezzel szemben a kb. 65 millió évvel bekövetkezett aszteroidabecsapódás csak a földi élet 70%-át nyírta ki (jól mondom?), beleértve a dinókat is, de lehetõséget teremtett az emlõsök elszaporodására.
Mivel a tejút több száz milliárd csillagból áll, valószínüleg már elég sok szupernóva robbanás történt. Fõleg hogy jópárat észleltek is úgytudom. Egy szupernova robbanás nem tud olyan nagyon nagy gondot okozni, mert a galaxison belüli távolságokhoz képest egy ilyen robbanás elég kicsi. Pár csillagra hatással lehet, de semmi több.
igen, ezek nem autópályaütközések, de a hatásoktól félni lehet. különben ha csak egy szupernóva robban itt a Tejúton, már abból is lehet komoly kalamajka.
Katasztofális hatása lenne, az egész Tejút gravitációja meggalydulna, a kialakult pályák teljesen eltorzulnának, talán néhány csillagrendszer ki, vagy besodródna.
Ja de kevés az esély, hogy így ütközne a napredszerünkben valami valamivel, mert akkor is oriásiak a távolságok. Már kukkolták csillagászok, hogy két galaxis átmegy egymáson, de a galaxis "ojjektumai" nem sûrûn találkoztak :) Lehet hogy pár nem olyan messze elszáguldó csillagot fogunk csak látni, ha megérjük :D
Persze ez csak nagyon körülbelüli érték,már a mérések sem voltak teljesen pontosak és feltételezem a mi galaxisunk is mozog,ha az andromeda felé akkor idõben kevesebb lessz,aztán a gravitációs erõ is bekavar a dologba továbbá a hatása már idõ elõtt mutatkozni fog.
Nemtom hogy jol csinaltam-e majd a fizikusok kijavitanak ha nem,de leirom.2,25 millio fenyevet atvaltottam kilometerbe( 9 460 500 000 000 km=1 fényév).Aztán leosztottam 270km/s-el és megkaptam az idõt secben majd azt (3600*24*365)-el leosztottam igy az évet.
Ez mind szép és jó, de kb. 2,5 nem hiszem, hogy sok marad belõlünk, vagy ha mégis, akkor már úgy fogjuk terelni a galaxisokat, mint juhász a nyáját, és a Föld csak egy régi emlék marad. (ja, Kornan, írd már le, hogy számoltad ki)
Az androméda galaxis 270 km/s sebességgel közeledik a Naphoz.Távolsága a Naptól 2,25 millió fényév,Tömege 370 milliárd naptömeg. Érdekes hogy a mi galaxisunk körül is keringenek törpegalaxisok,amik persze közelebb vannak mint az androméda.Ha ilyen gyorsan közeledik hozzánk számításaim szerint 2499920726 földi év múlva elér minket.
Azért figyelitek milyen messze vagyunk a galaktikus fõutcától? Pont itt kellett megállni Árpád apánknak két kar között a puszta közepén... Milyen lehet az égbolt a galaxis középpontja környékén vajon? (Persze jó messze attól az éhes kis fekete lyuktól.)
Ott biztos nem kellene utcai közvilágítás, elég lenne a csillagfény. :)
Így nehéz lesz kifejleszteni a csillagközi utazást, hogy egybõl több mint 44 fényévet kell ügetni a szomszédokhoz. Soha nem tudjuk meg, hogy a Vogonok mikorra tervezik a bontást.
"Nem is tudom, rohadt egy apatikus bolygó ez, nem kár érte."
Sgben még a replikátorok is másik galaxisból ruccantak átt.
Ha valaki eme hozzászólásom hatására esetleg neki álna letölteni - amit csak bátorítani tudok - elõre szólok, hogy a szinkronos verzióban a dalok angolul maradtak(és persze ezek nélkül mit sem ér az egész), szóval érdemes akkor már az angolt tölteni felirattal
"57.600.000.000.000.000 kilométer" és ez még csak a saját galaxisunkon belül. A legközelebbi galaxis milyen messze is van? Hát nem egy maratonfutó álma. Az univerzum, maga a tér tágul, így távolságilag nem végtelen nagy. Azt mondjuk nem értem, hogy ha egyszer vannak nekünk a jó kis prefixumok, miért nem társítjuk a méter alapegységhez, így talán nem kéne 12 nullákat írni utána. Bár felõlem jó nanométerbe is
Elmagyarázom:D Van egy olyan játék hogy Space Invaders. Az olyan mint a világûr. Ha kimész az egyik oldalán akkor visszajössz a másik oldalra. És megint mehetsz annak az oldalnak az irányéba, amelyiken kimentél.
stephen hawking azt mondja, a világegyetem véges, de határtalan. olyasmi, mit a föld felszíne: egy vitorláshajóval nem tudsz lemenni róla. ugyanígy a világegyetemet sem tudnád elhagyni egy ûrhajóval, mert valahogy visszagörbül önmagába :) még belegondolni is nehéz :)
Szerintem a galaxis azért nagy, hogy ne találkozhassunk alacsonyabb rendû civilizációval, amíg ilyen barbárok vagyunk, mi, emberek, mert úgy gondolom, hogy egy-kettõre tesztelnénk néhány bombát...
meg E.T., meg han solo, meg Kirk kapitány... lehet, kevesebbet kellene TéVéznem????
Ha feljön egy ilyen téma, akkor nekem mindig az jut eszembe hogy hol van a világûrnek a vége?Én végtelennek nem tudom elképzelni, de végesnek se. Mert ha véges akkor mi van körülötte?(Nagy szakadék ahol csak lefele van út? ). A végtelen közelebb áll hozzám, de azt se tudom nagyon elképzelni. Vagy olyan mint a számegyenes?
"melynek távolságát a legegyszerûbb és legközvetlenebb módszerrel mérték meg, az úgynevezett triangulációval" Ezt magyarul nem háromszögelésnek hívják?
azért megnézném mivan, a galaktikus középpont másik oldalán :) ÁÁÁÁÁ nemhiszem el...
nájsz
ötvenhétmillió-hatszázezer-milliárd km :-D de durva tényleg valami kis jelentéktelen porszemek vagyunk :)