En olvastam Ciolkovszkij egy 1905-ben keszult regenyet. Meg azt is leirta, hogy lehet az urben fürodni. Nem semmi, ahhoz kepest hogy akkor meg repulni se nagyon repultek az emberek.
Én is láttam már, úgyhogy kikapcsoltam.
Ez egy Solaris remake.
Tessék nézni a TV2-t MOST!
A halál ûrhajója, vagy valami ilyesmi.
Az alapján, amit az elkészült prototípusok nyújtottak, tényleg nem volt több, mint az F-106 Delta Dart (amely viszont 1959-ben már rendszerbe is állt). Persze ilyenkor jönnek a "ha..." kezdetû mondatok. Ha az Iroquois hajtómû megvalósította volna az eredeti igéreteket, ha befejezték volna az Astra tûzvezetõ rendszert és a Sparrow II. rakétát, ha a nagymama villamos lett volna... :)))
Na ja. A film ráadásul démonizálja Diefenbakert. Gondolom annyira "kedvelik" (-ték) a kanadai liberálisok, mint az itteniek OV-t :)
Kösz az infot, amúgy szép gép volt az Arrow... De ezek szerint nem lett volna sokkal nagyobb szám, mint pl. az F-106 Delta Dart, ha meg is válósul...
A V2 rakéta kb akkor találmány a haditechnikában, mint a kerék az autóiparban! A V2 az a raksi amit még a 40-es években fejlesztettek ki a nácik. Megjegyzés: MINDEN ballisztikus/mûholdkilövõ rakéta a V2-n alapul.
"ami egy régi V2 rakétára épül és szuborbitális repülésekre szánják."
Csak nem a legendás német V2 rakétára?
Na elmész kukutyinba, neked is mi tünik fel: este 11-kor, félkómában nem veszem észre, hogy Widowmaker helyett Windowmakert sikerült írnom...
1.: A CF-105-nek és az SR-71-nek semmi köze egymáshoz.
2.: A CF-105 Arrow körül kiépült egy szép kis álomvilág, miszerint az Arrow lett volna a világ legjobb vadászgépe az 1950-es és 60-as években, de az Egyesült Államok önös érdekbõl ezt megfúrta. Ez az álomvilág nagyban köszönhetõ a "Sebesen, mint a nyíl" c. TV-filmnek, ami egy dramatizált változat, és kb. annyi köze van a valósághoz, mint a K-19 Windowmaker-nek. :)
Igen, volt egy CF-105, igen, kétségkívûl jó gép lehetett volna, de nem lett.
Pár megjegyzés:
-A CF-105 eredetileg 8db AIM-4 Falcon rakétával lett volna felfegyverezve. Errõl a rakétáról késõbb kiderült, hogy erõsen korlátozott a használhatósága, manõverezõ vadászgépek ellen csaknem használhatattlannak bizonyult Vietnam felett. 1955-ben módosították az Arrow programot, hogy a 8db Falcon mellett négy Sparrow II. is része legyen a fegyverzetnek az Astra tûzvezetõ rendszerrel együtt. Az Astra igen bonyolult volt, és a fejlesztése igen lassan haladt a rengeteg felmerülõ probléma miatt.
-Nem említik a filmben, hogy a Sparrow II. azért lett "kanadai" program 1956-tól, mert az US NAVY kiszált belõle, és utána csak a Kanadai Légierõ és a Douglas (a gyártó) maradt csak a programban. A mihez tartás végett: a Sparrow II. nem volt más, mint a csaknem három évtizeddel késõbb megvalósuló AIM-120 AMRAAM - egy aktív radarral felszerelt önirányítású levegõ-levegõ rakéta, amely a Sparrow rakétatestét, hajtómûvét és robbanófejét örökölte volna. Az US NAVY-nek lett végülis egy hasonló rakétája tizenöt év múlva: az AIM-54 Phoeinx. Csak annak a fejlesztése is megér egy külön misét, és ráadásul annak darabja csaknem annyiba került, mint egy vadászgép!
-Azt sem említették, hogy a CF-105-ös megrendelését eredetileg 100-ra csökkentették, mivel a fejlesztés költségei, és a várható vételár iszonyatos módra elrohant. Gyakorlatilag Kanada egyetlen programba ölte a védelmi költségvetésének döntõ részét, mind a légierõ, mind a haditengerészet, mind a hadsereg kénytelen volt egyéb, komolyabb fejlesztéseit felfüggeszteni, hogy az Arrow program feneketlen bendõjét megtölthessék pénzel.
-1959-ben az Astra tûzvezetõ rendszert és radart, valamint a Sparrow II.-õt leállították, mivel a fejlesztési költségek már az egekbe jártak, és még mindig nem látszott a problémák erdejében a megoldást jelentõ fény. Érdekesség: a Sparrow II. helyett ekkor a Genie atomrobbanófejes levegõ-levegõ rakéta alkalmazását vetették fel.
-Az USA igencsak segítõkész volt, az USAF kölcsönadta az egyik B-47E bombázóját, hogy rászerelve kipróbálhassák az Iroquois hajtómûvet 1957-ben. A bombázó a tesztek után visszakerült az USA-ba, de az asszimetrikus erõhatások miatt megrongálódott sárkányszerkezetû gépet végülis leselejtezték. Az USA beleegyezett, hogy Kanada a Sparrow II. program résztvevõje legyen, sõt, amiatt sem nehezteltek, hogy saját radart és tûzvezetõ rendszert kívántak használni, és akkor sem gördítettek akadályt eléjük, amikor az US NAVY kiszált a programból. Arról nem is beszélve, hogy az Arrow prototípusai az akkori csúcs J75-ös hajtómûvel repültek - amit szintén az USA engedélyével adtak el nekik.
-Az Arrow sose bizonyította be, hogy különösebben rendkívûli gép lett volna, a Mach 1.5-öt elért prototípusban nem volt sem fegyverzet, sem radar, sem tûzvezetõ rendszer, így gyakorlatilag még ezt a teljesítményt is "lekönnyítve" érte el. Az Iroquois hajtómû sem érte el soha az eredetileg igért teljesítményszintet, ráadásul a nagy mennyiségben használt titán ritkasága és magas ára (a nyugati féltekén) miatt a sorozatgyártása igencsak problémás lett volna. Ugye a titán fõ kitermelõje akkoriban a Szovjetunio volt (megjegyzés: az SR-71 kémgépekbe beépített titánium is fõleg innen származott!).
Ezen felül az egész program túlfûtött volt a nemzeti érdekektõl, gyakorlatilag arra kellett volna képesnek lennie, mint a MiG-25-ösnek, az YF-12-esnek vagy az XF-108 Rapiernek. A Rapier csak az életnagyságú makett szintjéig jutott el, az YF-12 az A-12/SR-71 program oldalága lett, gigászi költségvetés mellett, és végül leállították, mikor kiderült, hogy a Szovjetunio nem fog Mach 3 sebességû bombázógépeket rendszerbe állítani, illetve a stratégiai csapásmérés a ballisztikus rakéták privilégiuma lett. A MiG-25-ös pedig sokkal kevésbé ambiciózusan valósította meg a célt, pédául neki is csak félaktív radar irányítású illetve infravörös önirányítású rakétái voltak. A gigászi hajtómûvei is csak 100kN tolóerõt adtak le utánégetõvel (az Iroquois 15kN-al többet igért, 10 évvel korábban).
Az Arrow szerintem tipikus példája annak, hogy kell egy mítoszt felépíteni. Jó gép lett volna? Talán, ám sose lett az. De csináltak egy TV-filmet róla, egy kissé fals képet adva arról, miért is függesztették fel a programot (az a bizonyos elnökök közötti horgász-jelenet sose történt meg pl. a valóságban), és lekicsinyítve azt a tényt, hogy Kanada gazdaságát mennyire leterhelte az egész program, plusz pár dolgot elhalgatva, pl. az Astra/Sparrow II. fejlesztési nehézségei, majd leállítása, vagy utána a Genie-fegyverzet terve. Ez utóbbi nyilván nem illett volna a hõseposz szerû történetbe, merthát hogy néz ki, hogy az istenitett gép valójában két nukleáris töltetû rakétával repkedett volna...
Nem tudom ki mennyire emlékszik, de volt már egy Kanadai Arrow project, amit sajna leállitottak. Na az egy ütõs gép volt(egyes feltételezések szerint ebbõl lett az sr-71-es). Szóval én csak drukkolok nekik. Kár, hogy szinte semmilyen feljegyzés nem maradt a gép technikai hátterébõl. Mert ha azt tudnák fejleszteni, akkor õk lennének az elsõk, akik manõverezhetõ ûrhajót küldenének fel.
Szerintem :D
MI?? már a kanadaiak is az ûr felé néznek?? Mi lesz ebbõl!!!
V2 rakéták pedig tényleg a régi német rakéták?
nincs vmi újjab, vagy leragadtak annál a szintnél?
Nah majd pont kanadai rakétával fognak amerikaiak repülni az ûrbe..
Az amik kb annyira csípik a kanadaiakat, mint mi a ci izé románokat :)
Szal nem lesz ebbõl semmi..
Ha ez ugyanaz a V2 akkor az nagyon nagy eges. Lassan 65 éves a technológia, semmit nem tudtak hozzátenni?
(na jo, ott vannak a szilard hajtoanyagu raketak..)
"Silver Dart programja teljesen különálló a Canadian Arrow-tól, ami egy régi V2 rakétára épül és szuborbitális repülésekre szánják."
mi van, már megint a német rakétatechnikát alkalmazzák?? A Saturn V óriásrakétát is a SS tiszt von Braun tervezte nekik
Lehetni lehet, de nem szoktak, mert értelmetlen. Óriási méretû lenne. Viszont az üzemanyag kontrolljához és a hajtómû vezérléséhez tökéletesen jó az analóg számítógép, és ezért ez praktikusan hidraulikus vagy pneumatikus. Bár ha jobban belegondolunk, akkor ezek inkább kicsit bonyolultabb vezérlések és szabályozások összessége.
Természetesen analóg számítógépekben létezik elektronikus is, de azokat elsõsorban valamilyen folyamatnak a lemodellezésére használják, illetve olyan esetekben, ahol az input és/vagy output is elektronikai eszköz.
Basszus ez úgy néz ki mint a Star warsban episode 1ben ..talán.. az a repcsi, amivel a királynõ közlekedett.. (sry nem vagyok vmi jártas az új sw-ben)
Vagy mint a fejvadász hajója.
Mindíg csodálkoztam, hogy egy olyan nagy és gazdag országról, mint Kanada, amely vetekedhetne az USA-val is, sose hallani SEMMIT. :)
Szóval most, hogy a Nasa nem kap zsét az ûrrepülõ tervekre, az ESA meg nem kapott pénzt szintén, "véletlenül" elõhúzták a akalapból?
Létezik pneumatikus is, de ugyanúgy, mint a hidraulikus, ezek analóg számítógépek.
" belülrõl azonban a kialakításhoz jóval könnyebb anyagokat és modern elektronikát alkalmaznak. " ...még szerencse. Izgi lenne a régi ruszki hidraolikaus számítógépekkel .:-D Úrhajósanak nem maradna hely.
tiszta Wraith Dart :)
kár, hogy ez több fokozatban emelkedik fel :(
Informatika és tudomány
