Nem a becsapódásra gondoltam, hanem az ismeretlen organizmusokra vagy anyagokra amiket a kis szondácskákn magukkal hoz az égbõl.
aha, persze. azzal a csigalassusagu tempoval amivel erkezne?!
Ez csak egy feltevés hogy az üstökösök adták az életet. Amúgy látnok vagy hogy aztmondod hogy ez lesz a pusztulásunk forrása? :D
Egy üstökös nem olyan nagy alapból, és nagyon sok jeget tartalmaz. Na ha egy ilyen beérne a föld légkörébe valószítnûleg szépen elpárologna, a légellenállástól.
A parsec az egy kicsit nagyobb távolság :)
1 parsec = 206265 AU (csillagászati egység, nap föld távolság)
A pluto pályájának legközelebbi pontja a naphoz 29 AU-ra van (ilyenkor az Neptunusz és az Uránusz pályája között van a legtávolabbi pont 49 AU-ra van, tehát erõsen ellipszis pályán kering, elég nagy dõlésszögben (17 fok) a többi bolygóhoz képest
Valóban, ez eléggé nyilvánvaló, de én hol írtam errõl? :)
Mindenesetre köszi a pontosítást.
Egyébként elgondolkoztató hogy a Plútó pályája kb. 11 parszek (nap-föld távolság), az Oort felhõ határa pedig több mint 100000. Több holdnagyságú bolygó is keringhet ott (párat már találtak is, pl.: a Quaoar és az Ixion, sõt, igazából a Plútó is ide tartozna és nem a belsõ naprendszerhez). Van egy elmélet, miszerint olyan 40000 parszekre van egy a Jupiternél 10x nagyobb tömegû valami.
Sajnos az elemeknek igazából nincs "kora" és története. A kintrõl gyûjtött minták az összetételük, fizikai szerkezetük és a bennük található molekulák miatt érdekesek.
Megreped? Sztem örülhetünk ha nem ég el a légkörben a cucc :) 13 km/h-s belépési sebességgel. Csak összehasonlításképpen az ûrsiklók kb 6,5-7,5 km/sec sebességgel lépnek be a légkörbe, és még az sem kevés :)
sikertelen landolás következtében megreped a burkolata, akkor a tudósok elbúcsúzhatnak a mintákban rejlõ felfedezésektõl, illetve egy 7 éven át tartó projekttõl - több is az 7 évnél
Minden hidrogénnél nehezebb anyag a csillagok halálakor keletkezett, szóval nem csak az arany :)
13 km/s-el érkezik a légkörbe? az szép :D kíváncsi vagyok kibírja e
Soha nem felejtem el, amikor a néhai Carl Sagan, egyik tudománynépszerûsítõ filmben büszkén jelentette ki, hogy mi mindannyian valamikor réges-régen egy csillag anyagát alkottuk.
Ehhez adnám hozzá én: "Csillagporból lettél, és csillagporrá válsz." (Mennyivel optimistább a kicsengése, mint a hagyományos mondásnak!)
A földön és a napban minden részecske idõsebb magánál a napnál :)
Te pl. rengeteg szenet tartalmazol, ami bizony már megjárt legalább egy csillagot. A hidrogénen kívül szerintem minden (de majd a nagytudású kollégák kiigazítanak).
Az dolog lényege az lenne, hogy az elmélet szerint az üstökösök az Oort felhõbõl - a nap gravitációjának hatására - kiváló nagyobb tömegû testek. Az Oort felhõ veszi körül a naprendszert (a Plútó pályáján túl), és ugyanazokból az anyagokból áll, amibõl a belsõ naprendszer (minket is beleértve) kialakult. Így tehát ha mintát veszünk egy üstökösbõl, az ugyanaz mintha az eredeti felhõbõl vennénk mintát, amibõl aztán maga a nap is kialakult.
Informatika és tudomány
: többi bolygó keringési síkjához képest.
