2. epizód: Mérföldekkel jobb kivitelezésileg. Az animáció rendben van, nincs váltogatás a történetek között, egy sztorit kísérünk végig, és még a tudományos hátteret is elmagyarázzák a jelenetek között.
Csak néhány olyan részlet volt, ami kirántott az élménybõl. Fõleg az Ornitholestes és Rhamphorhynchus folyamatos párharca meg az Allosaurus és Dinheirosaurus közti barátság volt furcsa.
Megnéztem a mûsor elsõ részét. Tûrhetõ adás. Van benne tudomány, de leginkább a laikusokhoz szól, szóval aki ismeri a dínókat, annak nem hoz újat.
A bemutatott történetek, ahogy már tárgyaltuk, eléggé mesébe illõek. Az állatok ugyan nem viselkednek annyira emberszerûen, mint ahogy attól tartottam, de azért volt pár nagyon is antropomorf megnyilvánulásuk, pl. ahogy a nõstény Cryolophosaurus biccentett a párjának, hogy intézze el a másik hímet. Meg az utolsó történet befejezése, ami egy Tom & Jerry vagy Bolondos Dallamok rajzfilmbe illene, ahogy a naplementében kergetik egymást a dinoszauruszok meg a szúnyogok.
Igazából azt az egész befejezést nem értettem. Van egy vezérhím Glacialosaurus, aki védi a háremét. Amikor arra szalad egy Cryolophosaurus, õ tök hirtelen beáll elé, és elkezd menekülni elõle, holott az nem is rá vadászott, hanem csak a szúnyogok elõl futott. A nõstények csak nézik, hogy mi van. Aztán egy másik hím csak úgy odamegy, és ettõl az övé lesz a hárem. Mondom OK, ezek szerint a jurában a házasságtörés mindennapos dolog lehetett.
A grafika erõsen közepes. Egyáltalán nem olyan minõségû, mint ígérték, csak átlagos TV-show minõségû. Az állatok mozgása néhol nagyon pocsék, fõleg az ugrások. A környezettel való érintkezésük sem jobb. Talán a legrondább rész közvetlenül a mûsor eleje, amikor a permi kihalást mutatják. Na, azon meglepõdtem, hogy hogy merték leadni, olyan bénán nézett ki, na meg giccses is volt (fõleg az, amikor a láva elnyelte a gorgonopsidát, az meg csak levegõvé vált). A másik zavaróan rossz animáció a Zalambdalestesek futása volt. Mintha nem is érintkeztek volna a talajjal, hanem csak siklottak volna fölötte néhány snitten.
Viszont a hátterek tetszettek. A triász ürességét nagyon jól visszaadták a sok sivataggal és kopársággal. Az antarktiszi õserdõ is szép volt.
Egyéb hírekben az USÁban lement a Dinosaur Revolution elsõ két része. Olvasgatom a véleményeket, és az átlag kábé ez:
1. epizód: Szó-szó, itt-ott kimondottan pocsék. Az állatok kinézete rendben van, csak az animáció gyatra.
2. epizód: Sokkal jobb. Errõl eddig csak pozitív véleményeket olvastam.
Pillanatnyilag egy nézhetõ minõségû felvételt keresek, mert állítólag sokan felteszik a netre...
Igazából a mûsorban is mondták, hogy felnõttként vagy nem is volt tolla, vagy csak nagyon kevés. Mondjuk az "sörény", amit ráraktak, tényleg hülyén nézett ki.
A lábtollas dolog nekem is szembe szokott tûnni. Néhány Deinonychusauria lábát ugyanis végig tollak fedték (a lábujjakat is), ezért egyesek ezt akarják ráerõltetni az *összes* raptorra, és lehurrogják azokat az ábrázolásokat, amik szabadon hagyják a lábat. Még gúnynevük is van az ilyen képeknek, az ún. "gorillajelmez" raptorok, vagy "félkész, elbarmolt" raptorok.
Én nem láttam a mûsort,de szerintem is hülyeség,na nem az állat öszképe miatt.... Szerintem a nagy dinoszauruszoknak nem volt tolluk(esetleg kevés),mert minél nagyobb testû egy állat annál több hõt termel,szóval elég melege lett volna szegénykének.Kivéve ha valami sarkkori állat volt. Meg azt birom mikor pl a velociraptort úgy ábrázolják mint egy pulykát,a lábán is végig tollal,ami ha valóban úgy néztek volna ki akk akadályozta volna a futásban.Nézzük meg a futómadarakat mint a strucc is,a lába tök csupasz....
Most megy egy mûsor az Anchiornis színeirõl meg a tollas dínókról úgy általában a NatGeo-n. Ez az, amiben a T. rex egy nagy, narancssárga tollsérót visel. Mint egy oroszlán sörénye.
Csak éppen a narrátor meg a tudósok is azt mondogatják, hogy ez mennyire sz*r, meg hogy milyen béna lett a T. rex. Hát, ömm... kapják be? Hogy akarják így a paleontológia felé vonzani az átlagembert, ha azt hangoztatják, hogy a tollak valahogy elrontják az állat összképét?
Na én ismerek egy nõnemû és fekete paleontológust! Igaz délafrikai! S a tojáshéjak egyik legjobb szakértõje a világon! De az USA-ban pl. már nem tudok egyrõl sem, Európából meg pláne! Afrikában, természetszerûen, azért akadnak. De errõl nem a rasszista és himsovin fehér férfiak tehetnek!
Kijött egy rendesebb, szakavatottabb kritika is a mûsorról. Ugyanazt mondja, amit eddig is tudtunk: túl sok a rajzfilmes elem, az állatok moziszörnyek módjára viselkednek és nem magyarázzák el, hogy mire alapozzák a filmben látott teóriákat, hanem csak annyit mondanak, "egy bizonyos ponton túl csak a fantáziára hagyatkozhatunk". Ez azért zavaró, mert úgy reklámozták a mûsort, mint a legmodernebb tudásanyagokra támaszkodó, az eddigi legjobb effektekkel rendelkezõ dokumentumfilmet. De igazából csak egy szórakoztató, nem oktató jellegû dínós TV film, nem több.
Meg az is zavarta a kritika íróját, hogy nem szerepelnek benne fekete és nõnemû paleontológusok. Ez nekem mondjuk nem kimondottan probléma. Értem, hogy egyenrangúság meg ilyenek, de egyesek úgy viselkednek, mintha fõbenjáró bûn lenne kizárólag fehér, férfi kutatókat mutatni.
Éreztem hogy befog szakadni a föld a gigantoraptor alatt.
Víz alatti hangok tényleg ratyik.
Eiraptoros vicces kategória, az a része amikor pont a támadó szájába löki az emlõst.
A számítógépes animáció azonban enyhébb csalódás. A fizika szabályainak nem nagyon engedelmeskednek a lények, és a vízben is úgy mozognak, mintha levegõben úsznának. A hang is úgy terjed, mint a szárazon.
Hát... kicsit elhamarkodott volt az a nagy hírverés a mozifilm szintû effektekrõl.
Mosasaurus a cápák ellen: Eddig ez a kedvencem. Nem tudom, hogy mennyire reális az ilyen mértékû szülõi gondoskodás az óriásgyíkok részérõl, de megható.
Eoraptor esküvõ: Itt viselkednek a legemberszerûbben az állatok, de a végén van egy jó poén. Egyáltalán nem élethû, de viccesnek vicces.
Az imént olvastam egy nem túl pozitív kritikát egy olyan alaktól, aki látta a kiszivárgott Cryolophosaurusos részt. Az állatok társas viselkedése eléggé fantázia-alapú. Egészen konkrétan arról van szó, hogy egy nõstény szemrebbenés nélkül végignézi, ahogy egy hím megsemmisíti a fészkét, aztán lelép vele, és otthagyja az addigi párját. Nem úgy van, hogy ha már egyszer lerakta a tojásait egy állat, akkor azokat meg is védi, fõleg, ha párokban élõ állatokról van szó? Az oroszlánok csinálnak olyat, hogy megölik más hímek kicsinyeit, hogy aztán párzhassanak a nõstényekkel, de azok oroszlánok, nem dínók...
Én már csak így állok hozzá: maga az alapötlet, hogy tegyük komikussá a dínóvilágot, nehogy az átlag nézõ szétunja magát, nem tetszik. Persze a való életben is csinálnak furcsaságokat az állatok, de nem hiszem, hogy ilyen valótlanságok, mint amik ebben a mûsorban lesznek, olyan gyakran elõfordulnának. Nekem az is megfelelne, ha órákon át csak élethû viselkedésû, "unalmas" állatokat néznék. De nyilván a TV producerek szerint ez nem növeli a nézettséget, ezért csakis a látványos meg fura jelenetek jöhettek szóba.
Viszont a kivitelezés még tetszhet. A technikai megoldások, egyes állatok kinézete, meg ilyenek. És lesz vagy 4 epizód. Abban biztosan lesz olyan rész is, ami már normális képet fest az állatokról.
A második képen egy toll nélküli Ornitholestes látható, ami a pterót akarja elkapni az odún keresztül. Állítólag kidûl a fa, rá egy pihenõ Allosaurusra, aminek az elõbb tisztította ki a száját a pteroszaurusz.
Készüljetek fel az ilyen fura jelenetekre. Lesz seggfolyadékot spriccelõ õshód, szúnyogok ellen menekülõ Cryolophosaurus, árnyjátékozó Rahonavis, dínó pornó, és akkor a K/Pg esemény utóhatásainak bizarr képi megvalósításáról még nem is beszéltem.
Megint bocsánatot kérek, hogy eltérek az éppen tárgyalt témától, de sok új infó jött ki a Discovery és BBC nemsokára adásra kerülõ mûsorairól.
Elõször is, a BBC-féle "Planet Dinosaur" ezt a videót és ezeket a nagy felbontású képeket mutatja fel. Jónak tûnik, csak aggasztó, hogy miképp akarnak kihozni 24 történetet és 50 õsállatot 6 db félórás epizódból. Lesz Spinosaurus VS Carcharodontosaurus csatajelenet is, ami könnyen giccses és elcsépelt lehet.
Ezzel szemben a Discovery-s "Dinosaur Revolution"-ról szinte mindent tudni már. Maga a film is kiszivárgott a netre, csak a készítõk lecsaptak rá és levettették (én lemaradtam róla, de aki látta, azt mondja, hogy az állatok mozgás-animációja gyengus). A hivatalos oldalra tettek fel képgalériákat (azt a Gigantoraptort nézzétek!) meg gyorsan lejátszódó animált sztoribordokat. Ami ezekbõl kiderül, hogy a történetek meseszerûek és az állatok nagyon antropomofizáltak lesznek. Szóval ez tényleg nem dokumentumfilm lesz, inkább animációs film. Kb. olyan, mint a Disney-féle Dínó, csak beszéd nélkül és rengeteg vérrel meg erõszakkal. No meg marad továbbra is a vizuális humor és a sok groteszk, morbid jelenet. Nem tudom, hogy mi lehet a célkorosztály.
Engem momentán a BBC alkotása érdekel jobban, talán mert arról kevesebbet tudok.
Folytatódhat a beszéd az ornithopodák tollairól!
Dakotán a Hadrosaurus múmián pl egy szál toll sem volt...
Találtak egy Lesthosaurushoz hasonló tollas példányt, továbbá a ceratopsidáknak is lehet, hogy voltak tollaik, vagy azok primitívebb változatai. De egyértelmûen nem jelenthetõek ki, hogy tollasak voltak.
A faji diverzitást nem a kréta legvégére értem. Ha nem azt, hogy jura: Stegosauriák és Ornithopodák (dryosaurus, camptosaurus stb.) Míg krétában ezekbõl úgy mond több volt. Bár régen foglalkoztam rendszertannal, így lehet tévedek.
Én szerencsére még idejében jutottam értelmesebb forrásokhoz, mielõtt a téves, médiában felvázolt teóriák beleágyazódtak volna az elmémbe.
És mivel olyan nagy dolog volt ebben a fórumban a Magyarosaurus és az a csúnya média, jelentem, készül egy új dokufilm, amibe szintén belekerül a "mi dínónk".
a 80-as évek vége felé jelent meg Nyugati egyetemeken ez a felfogás s rohamosan elterjedt, ma már igen komoly kutatók is csatlakoztak hozzá. Nálunk is. S jól lehet a szakcikkeket neves folyóiratokban közölni ebben a témában! próbálja csak meg valaki a cáfolatukkal! Azon kivül, hogy bizonyos körökben "leprásnak" tekintendõ! A vicc benne, hogy - utánanéztem - a 80-as- 90 -es években kizárólag a tengeri/óceáni üledékek gerinctlenjeinek maradványairól szól a mese! S csak az utóbbi évtizedben terjesztették ki a szárazföldre is! de ha egy üzlet beindul.....
csak a fene se érti ezt a forditott Nóé bárkája szerû felfogást! Hogy megy az, hogy mindenbõl pusztul is meg marad is, pláne 90/10%-os arányban? Megtizedelés (forditva)? Mert ha egy fajból/családból6rendbõl, stb. minden egyed elpusztul, akkor hogy jelenhet meg késõbb? Újrateremtéssel? Ugyan , nem egyéb ez , mint a Cuvier idejében divatos kataklizma teóriák felmelegitése! Lám, semmi új sincs a Nap alatt!
na igen, az aszteroida úgymond csak pont volt az i-re. ezt tv-s dolgot én is alá tudom támasztani, fõleg mikor ilyeneket mondanak, hogy a becsapódás után minden olyan állat, ami nagyobb egy macskánál azonnal meghalt. A másik kedvencem meg a földi élet 90%-a kihalt... na meg hogy a Föld történetének legnagyobb kihalási eseménye (inkább legismertebb), gondolom a perm/triász, meg a többi eseményrõl nem hallottak semmit. És az a legrosszab, amikor ezeket egy úgymond "ismeretterjesztõ filmben" hallani...
igaz, de feltehetõleg õ is tudja azt amit a legtöbben nem: a kihalás nem virágkoruk közepén érte a dinókat! a fejükre zuhant aszteroida miatt! Ezt viszont sokan elhiszik a tv-t nézve!
nõtt a faji diverzitás, de nem a dinoszauruszoknál és rokonaiknál, hanem a többi, fõleg melegvérû szárazföldi gerincesnél (a növényeken és gerincteleneken kivül).
az nem lehetséges! melegvérübõl nem lehet változó testhõmérsékletû! Az anyagcseréjük miatt! Hibernálni lehet, akkor lecsökken a testhõmérséklet is, de közben mozogni stb. azt nem! A madármedencéjüek jóval kisebb termetûek és ott voltak tollak is, ami már melegvérüséget is jelenthet! Az alacsonyabb oxigénszintet kompenzálni lehet nagyobb vörösvérsejt számmal. A problémát a gázcsere megoldása okozza. ugyanis elõbb a CO2 kell elhagyja a hemoglobint, ahhoz, hogy helyébe belépjen az oxigén! S ez fajlagos gáznyomás különbségen alapszik! Ezért leszünk rosszul egy elhasznált levegõjû teremben! pedig ott is van 15%-nyi oxigén a levegõben! (belégzéskor a beszivott levegõben az oxigén 20,5%, kilégzéáskor 16,5!). no ezt kellett valahogy az akkori állatok szabályozzák. De mivel a vízben élõ, buvárkodó fajoknak is megy ez, megoldották õk is!
Nõt a faji diverzitás? A Krétában kezdtek eltûnni az egyes ágak, a kréta végére végére már a legtöbb alrend és alrendág már eltûnt vagy kihalófélben volt.
Viszont elvben olyan õsökkel rendelkeztek mik melegvérûek lehettek. De engem két dolog zavar: 1, 15% alatt volt az oxigén szint. 2, És a madármedencéjû dinosaurusok? Az oxigén szint növekedésével mintha a faji diverzitás is nõt volna. Ezeknek az állatoknak mennyire volt könnyített csontozatuk a hüllõmedencéjûekhez képest? illetve rendelkeztek-e légzsákokkal?
no ebben elég sok a spekuláció! a szokásosnál is több! Pl. azt egyszerüen lehetetlen bizonyitani, hogy miyen gyakorisággal válthatták a fogaikat. Igaz, az örlõkövek pótolhatták a rágást, csak hát kicsi szájjal csak kicsit lehet harapni/nyelni. ha nem voltak melegvérüek, akkor viszont nem kellett túl sokat egyenek, illetve megtöltve a bendõjüket hosszú ideig emészthettek.
hogy rágtak e vagy sem, azt elárulja a foguk rágófelülete. A zsurlókban elég sok szilicium van, annak meg semmi a tápértéke. persze, voltak még páfrányfélék és nyitvatermõk is, de azoknak most sem túl a nagy a tápértéke.
- ugyanakkora - mivel közelebb volt a Hold, így nyílván vmivel több lehetett, de elhanyagolható mértékben.
Régebben olvastam vhol, hogy a sauropodák azért nõhettek olyan nagyra, mert állandóan zabáltak, nem nagyon rágtak csak nyeltek, mego olyna növényeket ettek, amit a mai növényevõk hanyagolnak. Asszem zsurlót is ettek, aminek elég nagy tápértéke van. Elvileg ha mindent alaposna megrágtak volna, mint a mai növényevõk, meg haonló koszton éltek volna akkor nem lettek volna ilyen böszme nagyok.
Az elmélet inkább az ízeltlábúakra igaz, azokat befolyásolja za O2 szint, a trachea tüdejük miatt, ezért léteztek a karbonban és a permben óriás szitakötõk pl. Asszem ezt már kísérletekkel is alátámasztották. Hogy a dinók miért nõttek meg nagyra azt fene tudja már, régen azt volt az elmélet, hogy hidegvérûek voltak és így nehezebben hûltek le, de ezt tudjuk hogy nem igaz. Gondolom azért nõttek meg, mert nem konkurenciájuk, ha azt nézzük az emlõsök is milyen szép méreteket ölöttek a dínók eltûnése után, elefántfélék, bálnák vagy mondjuk az Indricotherium.
Nem magasabb? Akkor az az elmélet hülyeség hogy a magas oxigén szinttõl is függ az állatok mérete? Szóval alacsonyabb oxigén szint mellett voltak nagyobb állatok mint ma? Huhú... jó tudni
háát, eddig ahány borostyánba ágyazott állatot (legyen az gerinctelen vagy gerinces) próbáltak kiszabaditani, mindig csak egy csipetnyi por volt az eredmény! Elméletileg a szúnyog, tetû,bolha, kullancs a melegvérüeket kéri fel véradásra, de láttam már gyíkot tele kullanccsal! Ha sikerül a szarupáncélon áthatolni, akkor elvileg nincs akadálya vérszívásnak.
JP féle "elmélet". Valóságban nem mûködik több okból, révén az egy emésztet vér, stb.
Az sem lehetséges, azt a szúnyogot már csak a borostyán tartja össze. Amint levegõt kap, szét is bomlik vagy ilyesmi, ha jól emlékszem az ÉFT elõadásra.
El megyünk az õs dínó DNS bótba és veszünk. Ha sikerül is dínó DNS-t kivonni, akkor is töredékes, és esély hogy sikerülne ugyan abból a fajból teljeset összerakni nagyon lehetetlen. Jégkorszakban kihalt állatok klónozása még lehetséges, de azon túl nem.
Most eszembe jutott valami. a JP féle elmélet hogy borostyánban lévõ szúnyogból vért kivonni... A szúnyogok nem csak melegvérû állatokat támadnak meg?
no igen, mamuthoz nem nehéz ép DNS-t nyerni (sejtmagostól), amit egy elefántsejtbe/petesejtbe ültetve mamutfiókát lehet elvileg létrehozni. de honnan szereznek dinoszaurusz DNS-t/sejtmagot??????
"Tényleg,minden nap? de jó neked....A madár az madár...."
Ahogy a közismert kisiskolás mondás egy kicsit elcsavart változata tartja, "minden madár dínó, de nem minden dínó madár".
Tényleg,minden nap? de jó neked....A madár az madár.... Látszik nem sokat értesz a genetikához,attól,hogy madarakból állítanák elõ,nem fogas madarak lesznek.Csak mivel a legközelebbi rokonaik belõlük lenne "egyszerûbb".Az igaz,hogy nem konkrét faj lenne,de akkor sem értem,hogy például a kutyatenyésztésnél,vagy egyéb genetikailag módosított állatoknál mért erkölcstelenebb.... mindenesetre én támogatom az ötletet.
Nini, az imént a TV-ben is pont errõl beszéltek az egyik ismeretterjesztõ csatornán, meg mutatták a folyamatot is. Bár nem mondtak sokat, mert a mûsor lényege a Torosaurus=Triceartops elmélet volt.
Kezdjük azzal, hogy pl. a mamut esélyes, hogy a mi hibánkból halt ki, így az az erkölcsös ha kijavítjuk a hibánkat. A Csirkeszaruszrol meg csak annyit, hogy nagyon férre sikerülne ha megcsinálnák.
Hüm. Várom a sok riadalmat meg filozofálást, hogy megvalósul a Jurassic Park, mint amikor a mamutklónozást is bejelentették. Mert tudjuk, ha mamutot vagy fogasmadarat csinálnak, akkor annak elkerülhetetlenül emberevõ T. rex lesz az eredménye, kövér, szabotáló beépített kettõsügynökök ide vagy oda.
Én naponta reeeeeeeeeeeengeteg élõ dínót látok. Mellesleg, ha így csinálod ez egy mestersége faj lenne. Plusz jajde sokat érnénk egy kotkodácsoló "tényleges" dínóval.
Tollnak nem mondanám, inkább amolyan vastag szõr-rostok vagy tüskék, ha pontosabbak akarunk lenni. A Psittacosaurus ugyebár tövises farokkal rendelkezett, de hogy a csoport egyéb nemzetségei is... Van az a sokat tárgyalt Triceratops lelet, amit évekkel ezelõtt találtak, és megvan a bõrlenyomata is: nagy, krokodilszerû pikkelyek a hason, a háton elszórt rücskök, és állítólag a farkon (de tán a háton is) tövisek.
Sajnos nem találok róla rendes tudományos cikket (van egyáltalán?).
A Discovery közzétett még némi infót a mûsorukról.
Itt látható három új kép: Torvosaurus (asszem), Protoceratops meg egy nagyon rosszul tollazott Velociraptor.
Aztán kijött egy epizódlista is, ami a következõket ígéri:
1. Epizód: A dinoszauruszok fejlõdése, kezdve az Eoraptortól a Cryolophosauruson és Gigantoraptoron át a T. rexig. Úgy látom, fõleg a Theropodákra koncentrálnak. Lesz benne egy, a kicsinyeit védelmezõ Mosasaurus is.
2. Epizód: Jura idõszaki Portugália, ahol egy tavacska körüli élõvilágot és a különféle dinoszaurusz fajok egymással való kapcsolatát mutatják be.
3. Epizód: Raptorok minden méretben. Lesznek csoportosan vadászó Utahraptorok (ami lassan egy elavult klisé már), meg fára mászó Rahonavis. Az egyik történet egy kis Protoceratopsról szól, aki egyedül maradt, egy másik meg az Anhanguerákról, akiket valami ragadozó tart rettegésben. Aztán még egy történet mezozoikumi emlõsökrõl fog szólni.
4. Epizód: A kihalás. Ebben lesz látható a Tyrannosaurusok családi élete, és az, hogy a kihalás után a túlélõk (konkrétan az utolsó Troodonok) hogyan boldogultak. Állítólag szívbemarkoló és megható történet lesz.
Érdekes mûsorka lesz, csak kár, hogy a raptorokat még mindig nem tudták rendesen feltollazni -- gondolok a csupaszon maradt fejükre meg a szárnyukra, ami mintha a csuklójukig tartana, holott igazából a szárnytollak a középsõ ujjuk végéig nõttek.
Az a tény, hogy rengeteg csont gyûlt össze egy helyen az nem jelent okvetlenül fészket! Az hogy fiatal példányok fogainak a nyoma megtalálható a zsákmány csontjain csak annyit jelent, hogy a felnõttekkel együtt táplálkoztak, de azt már nem okvetlenül, hogy direkt a számukra vitték oda az ennivalót. Ami meg a pterosaurus bébit illeti, kérdés, hogy ez a homályos "majdnem teljesen megegyezett a felnõttekkel" valójában mit is jelent? Kötve hiszem, hogy a teljes elcsontosodást, mert akkor biza nem tudtak volna tovább nõni! ha meg nincs teljes elcsontosodás, akkor a jellegek sem lehetnek végleg kialakulva. Persze, hogy olyan a csontváza mint a felnõtteké, hiszen a csirke magzat csontváza sem a krokodilra hasonlit, hanem a madarakéra, méghozzá a tyúkfélékére! DE aki egy tyúkféle embrió csontjairól eltudja dönteni valaki, hogy az tyúk, fácán, avagy fajd csontjai az kész csoda lenne!
Emberek, én is végeztem némi netes kutatómunkát az Allosaurusos ügyben, mázsaszámra lapozgattam át a weboldalakat, és egy ilyen témájú könyvbe is belenéztem, de csak arra jutottam, hogy:
Igen, Bakker valóban híressé vált az Allosaurus fészkek megtalálása miatt. Mivel rengeteg csontot és fogat fedezett fel a helyen, köztük Sauropoda csontokba ékelõdött bébi Allosaurus fogakat is, arra a következtetésre jutott, hogy kisebb korukban a szülõ hozta nekik az elemózsiát. De a szövegek azt is megjegyezték, hogy ez az elmélet eredetileg erõsen vitatott volt. Hogy azóta mennyire elfogadott, azt nem tudom. Csak Bakker neve kapcsán találtam olvasnivalót, más tudósok talán tagadják az õ elképzeléseit.
A csoportos fészkelésrõl azonban semmit nem találtam. Megkérdeztem egy netre írogató dínó szakértõ fazont is, de õ csak a Coelurosauriák fészkelési szokásait ismeri, amik meg fészekhagyók.
Ami a szárnyas õshüllõket illeti, nos, akár homlokon is csaphatnám magam, hogy nem jutott eszembe hamarább ellátogatni a Pterosaur.net-re, amit kimondottan pteroszaurusz szakértõk állítottak össze. Ottan aztat írják, kérem szépen, hogy van egy még ki nem kelt Pterodaustro embriót õrzõ lelet, aminek csontozata szinte teljesen megegyezett a felnõttekével, csak épp sokkal kisebb volt. Elég erõsek voltak a végtagjai a járáshoz, és akár a repüléshez is.
Ez azt bizonyítja, hogy a pteroszauruszok rögtön kikelésükkor is úgy néztek ki, mint a felnõttek, nem kellett felnõttkorukig várni a repüléshez, és ebbõl gondolják, hogy nem kellett szülõi felügyelet se.
Olvasd el kérlek mégegyszer amit írtam. Mert nem is arra válaszoltál.