Kijött egy rendesebb, szakavatottabb kritika is a mûsorról. Ugyanazt mondja, amit eddig is tudtunk: túl sok a rajzfilmes elem, az állatok moziszörnyek módjára viselkednek és nem magyarázzák el, hogy mire alapozzák a filmben látott teóriákat, hanem csak annyit mondanak, "egy bizonyos ponton túl csak a fantáziára hagyatkozhatunk".
Ez azért zavaró, mert úgy reklámozták a mûsort, mint a legmodernebb tudásanyagokra támaszkodó, az eddigi legjobb effektekkel rendelkezõ dokumentumfilmet. De igazából csak egy szórakoztató, nem oktató jellegû dínós TV film, nem több.
Meg az is zavarta a kritika íróját, hogy nem szerepelnek benne fekete és nõnemû paleontológusok. Ez nekem mondjuk nem kimondottan probléma. Értem, hogy egyenrangúság meg ilyenek, de egyesek úgy viselkednek, mintha fõbenjáró bûn lenne kizárólag fehér, férfi kutatókat mutatni.