Nem szélhámosság, hanem némileg felelõtlen általánositás, hipotézisek tényként való beállitása! valami konkrét alapjuk mindig van, de nem mindig vonják le belõlük a megfelelõ értékelést! Azzal sincs semmi baj, hogy a popularizmusra hajtanak, mivel õk is a piacról élnek és az is haszon . hogy felkeltik a laikusok figyelmét a téma iránt! A sokkal szárazabb tudománynak ez nem sikerülne! Nem az a célunk egy egy kérdésben, hogy a laikusokat gyõzzük meg valós/vélt igazunkról, hanem a kollegákat, a többi ugyanabban a szakágban mûködõ kutatót!
már miért cáfolnám, ami kézzelfogható? ráadásul jómagam is fogtam eleget a kezemben!-:))
a bizonyiték mégis mibõl áll? hogy egy xy nevû kutató úgy véli, hogy repülhettek is akár?
Azért látom mutatsz némi fejlõdést. Igen, ezt nevezik a természetfilmek bizonyítéknak, miközben nem más mint egy feltételezés. Megalapozott, vagy megalapozatlan, de csak feltételezés. És akkor ezt még négyzetre is emelik, mikor már nem bizonyítéknak nevezik, hanem kijelentõ módban, többször elismételve, igazságként vésik bele a fejekbe. Szélhámosság ez kérem a javából. És nem bírnak vele megbukni. Egyre csak szaporodnak az ilyen produkciók, a jónép meg benyalja õket. Komolyan mondom, csak olyanok állhatnák útját ennek a folyamatnak, mint amilyen te is vagy. De neked eszed ágában sincsen tiltakozni. Te még élteted ezt az áltudományos halandzsát. Miért nem szólsz? Illetve most elõször olvastam tõled hogy szólsz. Vélhetem ezt egyfajta pálfordulásnak? Szeretném hinni, hogy így van!
Te látom nem akarod felfogni, hogy az, hogy valami valahol van csak arra bizonyiték, hogy akkor és ott keletkezett, de arra nem, hogy miért van ott! A felfedezõk meg persze a legszenzációsabb, legérdekesebb szituációt vázolják fel legvalószinübbnek! Feltáráskor a jelenlétemben történtek érdekes véletlenek! Pl. dinótojást keres mindenki, mig aki egyhelyben áll, annak pont a talpa alatt van egy! Persze a fészek nem ott volt, mivel a talajmozgás/víz vihette le a lejtõ aljára.
Allo helyzetében a feltárásokat végzõ illetõ elmondta, hogy több család fészkelt egy helyen, és rengeteg csontot találtak, miben különbözõ korú (életkor)allosaurus fognyomok vannak. Valahol lejjebb már szerepelt ama tudós neve.
Valamennyi ikra/pete/tojásrakó/elevenszülõ szárazföldi, de akár vizi állat is (kivéve a nyilt vizieket) készit valamiféle fészket, gondoskodik valamiféleképpen az utódairól, De ez nem jelenti sem azt, hogy kikölti õket, sem azt, hogy gondja is van rájuk kikelés után. A krokodilok az egyedüliek a mai hüllõk közül, amelyek efektiv védik a fiókákat, sõt át is viszik õket egyik helyrõl a másikra, ha szükséges. De õk sem etetik õket. mivel a dinoszauruszok, pteroszauruszok, akárcsak a madarak a krokodilok távoli rokonai (Archosauria leszármazottak),feltételezhetõ hogy az elõzõ két - már kihalt - csoport is ezt tette. A táplálás is elképzelhetõ. De figyelembe kell venni, hogy a nagytermetûeknél is aránylag igen kicsik a tojások a szülõk testméretéhez képest (jóval kisebbek mint pl. ma egy krokodil, strucc, hattyú, gödény esetében) s így mind a védelem, mind a táplálás igencsak problematikus lehet. Nos az Allosaurus vagy a nagy pteroszauruszok esetében ilyen a helyzet.
De találtak egy fészekrakó helyet, errõl valahol valami elfeledett fiókban legalább valami tudomány cikk csak van.
nézhetni nézhetnék, de szerinted van erre valami mérvadó közvetlen bizonyiték? mert szerintem nincs! legfeljebb olyan közvetett, mint aminek alapján az Oviraptort fészekrablónak képzelték! Vagy igaz , vagy sem! Bármennyire is vonzó téma a dinoszauruszok életmódja, tudomásul kell vennünk - még ha nem is tetszik! - hogy az igazat ebben a témáéban sohasem fogjuk teljes mértékben(sõt jóval kevésbé sem) megismerni! mert egyszerûen lehetetlen! Persze, különféle bakafántos elemzések/méricskélések, stb. alapján lehet eredményekre jutni, csak azokat nem lehet a valósággal egyeztetni, mivel a valóság min.65 milió éve elillant! S nyomot alig hagyott maga után! Magam is ebben a cipõben járok, mivel konkrét bizonyiték hiányában bármilyen szépen is mutat (logikailag levezetve, közvetett bizonyitékokkal megtámogatva) a hipotézisem, mégsem sikerül univerzálisan elfogadtatni, mivel ami hiányzik, az nem pótolható!
Juhé már megint egymás mellet beszélünk el. Az elõbb nem a pterokrol írtam.
Tényleg, ha tényleg olyan nagy szakmai illetõség vagy, nem néznél utána az Allosaurus utódgondozásának? Mert neten én sehol nem találtam azt mit kerestem.
a bizonyiték mégis mibõl áll? hogy egy xy nevû kutató úgy véli, hogy repülhettek is akár? vagy videofelvétel van róla? nekem ez a szakmám, de soha nem írtam le egy dolgozatomban sem, hogy x õslény biztosan ezt és ezt csinálta, biztosan tudta ezt vagy azt, stb. Azt igen, hogy ennek és ennek az alapján úgy vélem, hogy csinálhatta ezt vagy azt! A kettõ nem ugyanaz!
Had ne írjam má le milliószór ez nem spekuláció, erre bizonyítékot találtak. áááááá
Ennyi erõvel már az is csak elmélet, hogy az embernek szüksége van az oxigénre. elmélet, me nincs bizonyítva. Az allosaurusos eset pont ilyen...
no igen,ez az õslénytan spekulációs része! Erre lehetetlen bizonyitékot találni, ahogy pl. a zsigerek többségére sem. Csak közvetett bizonyitékokkal lehet operálni s logikai levezetésekkel.
ezt ugyanbiza ki állapitotta meg és honnan? ja, volt patagiumuk!-:)) csak a már kitollasodott fészekhagyó madaraknak is van, mégis eltelik egy idõ mig repülni tudnak, de a fészekben maradók sem repülnek ki a fészekbõl rögtön a kitollasodás után!
persze a párás levegõvel együtt (keltetõgépekben ezért nedvesitik a levegõt) a benne levõ víz is átmegy a pórusokon s bekerülhet a tojásba. Csak kérdés, hogy felhasználódik e? Valószinüleg inkább a kiszáradás ellen védhet.
Bocs, tán félreolvastam. De azt tudom, hogy nemcsak levegõ, hanem víz is átszivárgott. A számítások szerint akár meg is kétszerezõdhetett a felszívott nedvességtõl a tojások súlya.
3. a héjon csak a levegõ hatolhat át! minden más tápanyag benne kell legyen a szikben! 4. a pterosauruszoknál nyugodtan létezhetett ivadékgondozás/etetés(költés az persze nem), de ha nem, mivel a fiókák 4 lábon tudtak közlekedni a talajon, fogyaszthattak apróbb gerincteleneket/gerinceseket.
"1, Mennyi tojást rakott?" Én konkrétan egyrõl tudok, úgyhogy igazándiból nem tudom, honnan jön a soktojásos elmélet. Lehet, hogy onnan, hogy a tojás maga csak pár centis, és a mai hüllõkéhez hasonló felépítésû, õk meg általában sokat raknak.
"2, A tojásban lévõ embriók fejlettségi szintje milyen volt?" Kikeléskor gyakorlatilag a felnõttek kicsinyített másai voltak. Az elõtt meg bizonyára fejletlenebbek.
"3, Földbe? Akkor mik voltak a növényzeti viszonyok, talajminõsége milyen volt, környezet milyen volt." Olyan környezetben találták meg, ahonnan a tollas dínók is elõkerültek. Tehát nedves, tápanyagokban gazdag talaj kellett, hogy a lágy héjon át az embrió felszívhassa azokat. A lágy héj azt is bizonyítja, hogy az állatok nem ültek a tojásokon, mint azt korábban feltételezték.
"4, Ha nincs utód nevelés, akkor a fikák mit ettek stb?" Fikák?
De a fiókák, gondolom, úgy ösztönösen tudták vagy mi. A mostani hüllõk, õk honnan tudják?
Na, persze nem zárható ki, hogy volt némi szülõi nevelés, de mivel a tojások felépítése olyan, mint a mai magányosan felnevelkedõ hüllõk tojásai, az elfogadott nézet az, hogy a pteroszauruszok is így nevelkedtek.
1, Mennyi tojást rakott? 2, A tojásban lévõ embriók fejlettségi szintje milyen volt? 3, Földbe? Akkor mik voltak a növényzeti viszonyok, talajminõsége milyen volt, környezet milyen volt. 4, Ha nincs utód nevelés, akkor a fikák mit ettek stb?
Egyebek felõl kijött egy másik videó is, de ennek még csak a vázlatait tették közzé, nem a kész animációt. Ez lesz a Rahonavis központú történet, benne az madagaszkári óriásbékákkal. Ebben is lesz némi humor. Itt van, ni.
Maga David Krentz (aki a rendezõ, a dínók egy részének megtervezõje és egyebekben híres paleo-mûvész, szobrász) narrálja a mesét, és õ adja a hangeffektusokat is, amik egészen kitûnõek.
Darwinopterus. A földbe ásta lágy héjú tojásait, és a leletet leíró egyik tudós szerint nem volt szükség szülõi gondozásra, mivel olyan sok utódot nemzett.
Van egy új felfedezés, hogy az anya a tojásait a szárazföld belsejében rakta le, lényegében mint egy gyík, és otthagyta azokat. Aztán a kicsik elég fejletten keltek ki ahhoz, hogy szinte azonnal repüljenek.
Pteroszaurusz Bolondos dallamok -- ez meg egy régi Tapsi Hapsi rajzfilm újragondolása, csak ügyefogyott keselyû helyett valami segghülye Anhanguera anyával, aki lehajítja a fiókáit a szikláról. Pedig úgy tudtam, bizonyítékok támasztják alá, hogy a pteroszauruszok maguktól nevelkedtek, és alapból tudtak repülni.
S azt hiszem, ezennel meg is foszthatjuk a filmtõl a dokumentumfilm címet, és besorolhatjuk groteszk animációs komédiának. Szinte csak a "zsutty" meg "platty" hangeffektusok hiányoztak.
Ja, itt egy újabb videó is. Egy szerencsétlen Torvosaurus harcol Dinheirosaurusokkal, egy Allosaurusszal meg egy csapat Miragaiával. Eléggé random, ahogy egyik pillanatról a másikra elõjön a sok dínó a semmibõl. Ez is kissé humoros, már csak annyiban, hogy a Torvosaurus balszerencséje komédiába illõ. De hatalmas pozitívum, hogy nem egy legyõzhetetlen über-szörnyként mutatják be.
Ez meg egy harcjelenet két T. rex között. Figyeljétek meg, ahogy az egyik megropogtatja a nyakát, mielõtt harcba szállna.
Csak gondoltam, ha ez egy éjszaka aktív állat, akkor biztosan jó a látása a sötétben, plusz ha a fejét kapta el, akkor nyilván nem hátulról támadt.
Reálisnak valamelyest reális, mi több, nemrég olvastam, hogy még az ember is "él" akár egy teljes percig is, ha lefejezik, csak... hát, mint írtam, kissé morbid. Akkor már miért nem ette meg az egészet? Meg hogyhogy nem látta, hogy jön az anya?
Ez az a hírhedt jelenet, amiben egy fej nélküli dínó rohangál, miután egy felbõszült ragadozóanya lefejezte. Eléggé morbid, és ez a humor is erõltetettnek érzõdik.
De pozitívum, hogy alig van narráció.
Néha én is nekilátok egy-egy magyar Wiki cikk átírásának vagy frissítésének, de hamar elmegy a kedvem, olyan hiányosak.
Köszi srácok. Wikinek nekiesek, meg pár egyéb angol oldalnak. Tényleg gáz, h magyar wikin az Archaeopteryx madárként van... :S
Magyarban még az is vicces, hogy még a hazai fajokról is alig írnak vmit, jóval több van az angol nyelvû részben... Ha lenne idõm még meg is csinálnám, majd talán idõt szakítok rá 2 õslénytan elõadás és gyak között :D
Igen, én is azt javaslom. A Wikipédia általában megbízhatlan, de az õslényes lapokat ellenõrzik és rendesen frissítik, meg szerencsére forrásokban is gazdagok.
Persze mindent azok se írnak le, de amit keresel, azok ott vannak. Csak vigyázni kell, mert elég sok állatról nehéz eldönteni, hogy külön faj vagy ugyanaz, mint egy másik. És mivel ezekrõl még folynak a viták, a Wikipédia nem tud állást foglalni az ügyben.
wikipédia, de inkább az angol, magyart nem tudom milyen gyakran frissítik, mert pl az Archaeopteryx még mindig a madarak osztályában csücsül (angolban már jó).
Tudtok megbízható weboldalakat, ahol leírják a különbözõ dinoszauruszok fajait/alfajait, elsõ leleteik felfedezésének helyét és idejét, továbbá a felfedezõ nevét? Nem gond, ha angol nyelvû. Gyûjtõmunkába kezdtem... :) Elõre is köszi a segítséget!
Nem emlékszel, kábé mikori lehetett az az Allosaurus családos doku, amit láttál? Vagy egyáltalán valami részletre azon kívül, hogy a szakállas Bob Bakker meg csapata megy ásni?
"Érdekes mód az Allosaurus fészkelési szokásait is kitárgyalják, de csoportos tevékenységrõl nem esik szó. Tán megint rossz szakértõhöz fordultak, mint annál a pisilõs Postosuchus jelenetnél?"
Mivel a valóság pont hogy az ellentétje ami a filmben van. IGEN. Vagy csak leszarták magasból, mert az átlag TV nézõ nem kedves szülõket akar látni, hanem gonosz szörnyeket.
Továbbá a Diplodocusos jelenet: Az nekem is tetszik, az egésszel egy elvi hiba van: Mivel csoportosan több család együtt fészkel, így valószínûleg ezek a családok vadásztak így. Nem a semmibõl összeverõdött szörnyek.
Az elsõ jelenet. De az epizód maradék negyed órányi része már szinte tökéletes (olyan dolgoktól eltekintve, hogy a Dryosaurusnak egyel több ujja van, mint kéne, vagy az Ornitholestesnek meg orrkinövése, bár az a készítéskor még "helyes" volt).
A fergeteges Diplodocus vadászjelenetet például a mai napig az egyik legjobb filmre vitt dinoszauruszos pillanatnak tartom. S maga a "ballada" az Ornithocheirusos epizódot ugyan nem múlja felül megható drámaiság szempontjából, de azzal ellentétben legalább nagyrészt szilárd tudományos alapokon nyugszik, ami a második részbõl ki is derül.
Ezért is tartják sokan a legjobb dinoszauruszos mûsornak: mert van maga a történet, aztán azt követi egy félórás doku, amiben kivesézik a jelenetek tudományos hátterét, az Allosaurus sérüléseinek okát, táplálkozási szokásait, hasonlókat.
Érdekes mód az Allosaurus fészkelési szokásait is kitárgyalják, de csoportos tevékenységrõl nem esik szó. Tán megint rossz szakértõhöz fordultak, mint annál a pisilõs Postosuchus jelenetnél?
Nagy Al utóízét szádból ki nem moshatod? A magam részérõl én érdeklõdve várom, mert korábban nagy rajongója voltam legtöbb õskoros munkájuknak, és ha tudománytalanok is, legalább szórakoztatási és kivitelezési szempontból rendszerint élenjárók. Ugyanakkor el se bízom magam, mert... hát mert. Mert minek?
A BBC sem tétlenkedik, mert be is jelentette új õslényes sorozatát itt.
Azt írja, sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek a tényszerûségre, tudományosságra és élethûségre, mint eddig, de amin a leginkább megakadt a szemem, hogy 24 történetet akarnak filmre vinni, összesen 50 õsállattal. Nem semmi, fõleg, hogy össz-vissz 6 epizód készül.
Ami még érdekes, ám kissé aggasztó is, hogy laza kamerakezelést és gyors vágásokat akarnak, meg drámai, de nem túl giccses történetvezetést. Az utóbbit jó olvasni, ám az ilyen rázós-rezgõs kameramunka inkább egy akciófilmbe illik, nem természetfilmbe.
Ja, és a sorozat címe az eredetiséget fényévekre sugárzó "Planet Dinosaur" lett. Nem gondolják, hogy így könnyû lesz összekeverni a Discvorey-s Dinosaur Planettel?
De ebben a legnagyobb hülyeség az, hogy ha hidegvérû akkor naponta több tonna húst kell elfogyasztania? Ez ott hülyeség ahol van. A krokodilfélék közül jó pár ha egyszer jól belakik akkor akár egy évnél tovább is kibírja evés nélkül.
persze hogy rokona, csak távoli!-:)) Az oroszlánnak, tigrisnek sem kell egyszerre egy egész antilop! Az állatkertben is kb. 10 kilónyi húst kapnak naponta! S a szükséges energiaforrás nem egyenes arányban áll a testmérettel!
Na az elõbb kapcsoltan át az O.Network-rõl egy sportcsatornára, mert amit ott mûveltek az inkább szomorú, mint nevetséges! Amikor olyant lehet hallani az oregoni egyetem tanárától, hogy a T.rex hidegvérû (forditási hiba?), hogy naponta egy elefántnyi húst kellett volna meg egyen, hogy a madarak elõdje (??) volt, azon inkább sírni, mint kínosan röhögni lehet! Pláne, ha tudja az ember, hogy ezt sokan nézhetik, s még rosszabb, el is hihetik ezeket a marhaságokat!
Video elõzetes. A mozgáson itt-ott eléggé látszik, hogy számítógéppel készült, a hátterekbe sem illenek tökéletesen az állatok, amúgy nem valami nagy szám, de nem is szörnyû. Lesz benne meghitt T. rex családi pillanat.
Az egymásra ugró Cryolophosaurusok jelenete egyértelmû utalás Charles Knight híres harcoló Dryptosaurusaira.
Az "arckifejezésére" értettem. Olyan ebbõl a szögbõl, mintha vigyorogna.
Nem akarok úgy hangzani, mintha reklámozni akarnám a dokut, de jelzem, hogy feltettek még pár képet. Van rendes kép kifejlett Tyrannosaurusról, egy másik a nyomi Allosaurusról, Triceratops és T. rex hullákról, meg egy idétlenül kinézõ Rahonavisról.
Az a rex elég ragyás. Holott a kisebbeken tollak vannak. Szóval ha kiskorában tollas, felnõttként nem lehetne ilyen pikkelyes.
Az átdöfött nyakú T. rex esetét is már eljátszották egyszer egy másik mûsorban. Remélhetõleg itt jobban oldják meg, nem csak úgy, hogy felbotlik és felnyársalja magát.
Az a Rahonvaiv meg olyan nevetségesen fest, kíváncsi vagyok, nem ez lesz-e az az idegesítõ dínó, aminek leharapják a fejét, mint azt valamelyik beszámoló említette.
Hátha tinédzser. Vagy nem is fiatal, csak hirtelen azt hittük róla.
S itt egy Triceratops, ugyanazoktól az animátoroktól. Látom, a színeket nála sem hanyagolták el. Remélem, a kész animáción nem úgy fognak kinézni, mintha lehányták volna õket.
Ahogy az egyik képen látható, eléggé csorba az állkapcsa. Azt tudom, hogy a mûsorban lesz egy jelenet, amiben egy még mozgó, leharapott Diplodocus farokvég megcsap egy Allosaurust, de egy olyan legyintés nem okozhat ekkora eltorzulást.
Állítólag valami komolyabb lesz, vagy betegség vagy fiatalkori sérülés, de egyelõre titok, hogy mi az oka.
Nem tudom, kövület bizonyíték van ilyen jellegû elformálódásra?
Ha nem, akkor a készítõk húzhatják be a farkukat, mert már legalább egy éve folyamatosan azt mondogatják, hogy ez lesz az a doku, ami megtöri a jeget. Amikor legutóbb egy ilyen "nagyszabású" produkció nem váltotta be a hozzá fûzött reményeket, akkor nemcsak a netre írogató paleo-fejek, hanem maguk a hivatalos kutatók is felkapták a vizet, és hadat üzentek a készítõknek.
De eddig úgy tûnik, ebben már lehet bízni. Van néhány mûvész, akik eléggé népszerûek a dínórajongók világában, és õk tervezték meg a mûsorba kerülõ állatok kinézetét. Mivel tartják a kapcsolatot a netes fórumokra írókkal, nagyjából tudják, hogy mit hogyan kell csinálni, és a tudásukat átadták az animátoroknak is.
Esetleg abban fog sántítani a produktum, hogy a költségvetési korlátok miatt nem tudtak tökéletesen élethû tollazatot összehozni, vagy hogy a TV-s fejesek kérésére néhány anatómiai részletet (pl. a Cryolophosaurus taraját vagy a Shunsoaurus farokbuzogányát) fel kellett nagyítani, hogy a nézõknek jobban feltûnjenek. Meg amiket már említettem, hogy néhány izom az állatokon nem kellõen domború. De ezek inkább apróságok, szó sincs itt olyan borzadályokról, mint a terminátor-Spinosaurus vagy a pikkelyes, JP-stílusú raptorok.
No de többé-kevésbé realisztikus állatok ide vagy oda, azért a bemutatott történeteknek is kell, hogy legyen valóságalapjuk. Szóval ezen a téren még elbukhat a show.
Még párkép a mûsorból. A fiatal Tyrannosaurus ezek szerint tollas lesz, és szerepelni fog egy fogyatékos Allosaurus is. Továbbá a Shunosaurus a farokbunkójával feltörni látszik a "Sauropodák bénák" klisét.
A keményebb dínómánok persze máris kiszúrták, hogy hol rosszak az izmok és hogy túl sok a pikkely a felnõtt T. rexeken. Ilyenkor kaparom a fejem, hogy miért nem õket kérik meg, hogy tudományos szakértõk legyenek.