Én konkrétan egyrõl tudok, úgyhogy igazándiból nem tudom, honnan jön a soktojásos elmélet. Lehet, hogy onnan, hogy a tojás maga csak pár centis, és a mai hüllõkéhez hasonló felépítésû, õk meg általában sokat raknak.
"2, A tojásban lévõ embriók fejlettségi szintje milyen volt?"
Kikeléskor gyakorlatilag a felnõttek kicsinyített másai voltak. Az elõtt meg bizonyára fejletlenebbek.
"3, Földbe? Akkor mik voltak a növényzeti viszonyok, talajminõsége milyen volt, környezet milyen volt."
Olyan környezetben találták meg, ahonnan a tollas dínók is elõkerültek. Tehát nedves, tápanyagokban gazdag talaj kellett, hogy a lágy héjon át az embrió felszívhassa azokat. A lágy héj azt is bizonyítja, hogy az állatok nem ültek a tojásokon, mint azt korábban feltételezték.
"4, Ha nincs utód nevelés, akkor a fikák mit ettek stb?"
Fikák?
De a fiókák, gondolom, úgy ösztönösen tudták vagy mi. A mostani hüllõk, õk honnan tudják?
Na, persze nem zárható ki, hogy volt némi szülõi nevelés, de mivel a tojások felépítése olyan, mint a mai magányosan felnevelkedõ hüllõk tojásai, az elfogadott nézet az, hogy a pteroszauruszok is így nevelkedtek.