A Kapcsolat késleltetése kb. 18 és kb. 2 perc között váltakozik attól függõen, hogy hogy állnak a bolygók egymáshoz képest. Amikor a Mars látszólag a nap mögött van, akkor gondolom nincs kapcsolat, viszont ez nem lehet túl hosszú idõ.
Nem tudja valaki, hogy hol lehet ilyen robotokat venni? Nekem is kéne egy. Vagy legalább a kerekeit megszerezni?
Cifu mestertõl majd a jövõben lehet várni egy ilyen ûrhajókra részletesen kiterjedõ cikket? Annyira otthon vagy a témában, mi meg nagyon szivesen olvasnánk róla. :)
A robotok élettartamát elsõsorban a becsapódáskor keletkezõ meghibásodások (megsemmisülés) miatt nem lehet meghatározni. A korábbi jármûvek alapján, és ismerve a bolygó tulajdonságait, azért nagyjából tudják, h mennyit bírnak. Persze mindig vannak nem belekalkulált dolgok, pl a szél leporoló hatása. Vagy egy negatív példa, a Flash-memória. De a tapasztalatok, pont erre jók. Csak tanulni kell belõlük. Az, h garantálni tudnak-e valamit, az más kérdés. Még itt a Földön sem lehet mindent elõre garantálni. Ez a kockázat. Azonban ilyen tétnél már inkább kiszámított kockázatról van szó, ami részben terv.
Szerintem nem tart még ott a más bolygók felszinét kutató robotszondák fejlesztése, hogy garantálni tudjanak bármilyen hosszúságú élettartamot, az adott súlykorlátot betartva. A roverek 90 napos élettartama csak egy tervezett volt, amit túlteljesítettek.
Azért azt be kell látni, hogy ez az élettartam-növekedés nem volt betervezve. Szerencsés véletlen volt. Tény, hogy a költségvetés befolyásolja az egészet, de ha hosszú élettartamú gépeket csinálnak (termésetesen ez magával vonja technológiai fejlesztéseket), akkor lényegesen olcsóbban tervezhetnek hosszabb idõre, ami a nagyobb adatmennyiség alapján pontosabb következtetést, véleményezést tehet lehetõvé.
A Roverek eredetileg tervezett élettartama 90 nap volt. Most már két éve dolgoznak rendületlenül, és nem kizárt, hogy a vége az lesz, hogy a NASA elöbb fogja a küldetés támogatását felfüggeszteni, minthogy a roverek tönkremennének. Azért ez nem kis teljesítmény! A fejlõdés tehát nem az élettartam terén lesz kritikus, hanem inkább a nagyobb önállóságot, jobb tudományos mûszereket, illetve a nagyobb adatátviteli sebességû kommunikáción lesz jelen. Ez utóbbi terén például most a lézer alapú kommunikáció az egyik legigéretesebb.
Sajnos a te bizonyítványod magyar nyelvbõl nem ilyen jó.
Bocsánat, de szót kell végre emelnem ez ellen a "respect, vagy "riszpekt"-ezés ellen. És nem azért, mert valami bajom lenne az angol nyelvvel, szerintem jobban tudok angolul, mint te, de tök fölösleges olyan dolgokat is angolul kifejezni, amelyekre megvannak a rendes, szép, kifejezõ magyar szavaink: minden tiszteletem/elismerésem/megbecsülésem stb. XY elõtt. Vagy: meghajlok XY nagysága/tudása/ismeretei elõtt.. Szóval sokféleképpen ki tudjuk ezt magyarul fejezni.
Eddig volt az OFF (ez indokolt, mert rövidebb, mint a magyar körülírása!).
Az ON meg az lenne, hogy én azt hittem, hogy a Föld körül keringõ mûholdakon keresztül zajlik a kommunikáció, és azok továbbítják a jeleket a Földre.
A Mars körül meg végképp nem értem, hogy miért nincsenek marsi stacionárius pályára helyezett mûholdjaink, de biztos nincs ennyi pénz (kellene belülük jó sok: 8, 12, 24).
Persze, de én arra utaltam, hogy tudod mit keress, és nagyjábol átlátod a dolgot mi több nagyrészét azért érted is. Mi több ki is tudod közvetiteni ide, olyan tökfejeknek mint én pl :) Jó hogy vannak ilyen emberkék is.... Bár néhány ütödött nagyon szórakoztató, hehe De azért ne ájulj el, van amiben nem értek egyet veled...és vitatkoznék napestig :) de ez benne a jó :)
Örülök, h így sikerült ez az expedíció. Nagy hasznot jelent a kövekezõ generációs robotoknak. Egyébként minden egyes hibának haszna is van. Megnézhették, h hosszabb távon mik hibásodnak meg, és milyen sorrendben. Rájöhetnek rejtett gyengeségekre. Lehet, h a következõ robotok akár 5 évig is mûködõképesek lehetnek majd. Ez pedig hatalmas elõrelépés lenne.
Semmi ördöngõsség nincs benne, egy kis Google-kereséssel bárki képes rá. ;)
Õõõõ... szerintem félreértetted, illetve hát végülis én vagyok bûnös, mert szûkszavúan fogalmaztam. :)
A DSN egy jelenleg három bázisból álló antennahálózat, egy bázis az USA-ban, a Mojave sivatagban van, a második Spanyolországban, Madrid közelében, a harmadik pedig Ausztráliában, Canberra mellett. A három bázis kb. 120-120°-os szögben helyezkednek el a Földön, tehát így nincs vakfoltja, állandó kapcsolatott lehet tartani bármelyik bolygóközi misszió ûrszondájával, amelynek rálátása van a Földre. A DSN felelõs a bolygóközi missziókkal való kapcsolatfentartásért, már a Voyager és Pioneer küldetések idején is.
Nem is tudtam, hogy van ilyen deep space network, de jó, hogy létezik. A pioneer-eknek, meg a voyagereknek még ha jól tudom a Föld fele kellett küldeniük a jelet.
lényeg szerintem az, hogy megépitik ezeket az ürjármüveket(bármelyiket) irnak roluk sok mindent, eddig meüxik meg ezeket csinálja majd. Aztán élesben lehet hotegyenest másképp lesz. elromlanak, nem szállnak le nem nyilik ki, vagy éppen mint itt a rovereknél, extrém hosszan müxenek, mikor pedig már rég be kellett volna krepálniuk :), vagy a titan szonda, az is tovább müködött mint számitották :) szerintem a tudosoknak gözük sincs mire készüljenek fel, annyi az ismeretlen tényezö még odakinn. probálkoznak oszt vagy bejön vagy nem. de: go rover go :)
Én csak azt nem értem, ha egyszer minden információ publikusan elérhetõ a roverek felépítésétõl kezdve az óránként frissített képekig, akkor miért születnek olyan hozzászólások, amelyek szinte biztos butaságot tartalmaznak. Bár ha egyszer az itteni sg-s cikk is hibás, már nem csodálkozom semmin...
Mintegy 5 perc és 25 perc között változik az egyirányú kommunikáció "lagja", mivel ugye a Föld-Mars távolság nem állandó, lévén mindkét bolygó a saját pályáján kering a Nap körül. De ez csak az egyirányú kapcsolat, tehát ha meg a rover, megy, és feltünik egy akadály, akkor még Mars-Föld közelségnél is 5 perc, amíg a Földön meglátják azt, és a kitérésre vagy megállásra utasító parancs megint 5 percet utazik a Marsra. Föld-Mars eltávolodásnál ez sokkal zûrösebb is lehet, lévén egy rövid idõre a Nap a két bolygó közé kerül... Egyszerûen hangzik? Pedig ennél is sokkal bonyolultabb. Tudnillik ez egy ideális világban lenne így, ahol a roverek és a Föld között állandó rádiókapcsolat van.
Mivel a Mars felszinérõl sem lehet mindig a Földre látni, így a rover szemszögébõl nézve a közvetlen kapcsolathoz a Földnek a Marsi horizont felett kell lennie. Ezt meg lehet kerülni úgy, hogy a szonda a Mars felett keringõ átjátszómûholdon keresztül küldi az adatokat a Földre, de a mûholdakkal is csak akkor tud kapcsolatot tartani, ha az éppen felettük jár, akkor is csak kb. 10 percig (a roverek esetén ezek a Mars Odyssey és Mars Global Surveyor).
A roverek ráadásul még ekkor sem lehetnek folyamatos kapcsolatban a Földel, mivel a Deep Space Network rádióantennahálózat, amelyen keresztül a kapcsolat fentartható más küldetésekkel is kommunikál, így naponta csak kétszer veszik fel a kapcsolatot a Roverekkel, egy-két óra idõtartamra.
Lehet hogy hülyeséget mondok, de miután a napfény kb 8 perc alatt éri el a Földet, a rádióhullámok pedig közel fénysebességgel terjednek, ezért picit sok lenne az a 2 óra késés. Sztem maradjunk a 7-8 percnél. ;)
nem 2 órát késik a kapcs.? én legalábbis úgy emlékszem. Javítsatok ki ha tévedek.
Lehet hogy az irányítás nem real time, de nem is iszonyatosan késik a kapcsolat, tudtommal csak 7 percet... Szerintem nincs a szondáknak akkora sebességük, hogy ne lehessen idõben észrevenni az akadályokat.
Ja, elfelejtettem írni, hogy a vezérlés nem engedi sziklának menni a jármûvet. Kikerüli.
Nem a Földrõl irányítják direktben a marsjárókat, ez a távolság miatt nem lehetséges. Megkapja ugyan a parancsot, hogy merre menjen és mennyit, de a fedélzeti számítógép dönti el a sztereo kamera képei alapján, hogy pontosan melyik is a leginkább kockázatmentes útvonal.
Pathfinder volt a legmenõbb! Majd ha 100 év múlva egy marsi lakó megtalálja õket, vicces lesz :)
Annyi napelemmel, ami ezekre ráfér nem is lehet sokkal gyorsabban menni. És fõleg azért megy lassan, mert mire a jel elér a földre, hogy jön a szikla, már neki is ment.
Azért a közeljövõben jó szemmel néznék egy gyorsjáratú kis kocsira ami egy webkamera szerûséggel rohangálna a Marson Beérem 20km/h sebességgel is.
Igaz semmi értelme,mert csak pusztaság de azért jó móka lenne Meg egy kicsit drága is.
"Emellett tönkre ment a robot irányítórendszere is, ez azonban nem gátolja a mûködést, csupán nehezebbé vált a földi irányítás munkája."
Jó móka lehet ilyen távolról irányítani ezeket a robotokat. Szeretem a körökre osztott stratégiát!;)))
De azért jól bírják! (Bár valszeg ezt az egyszerûségüknek is köszönhetik)
Kicsit 'elcseszett' perspektíva, ennyi az egész. A Spirit önarcképe egyébként nem most, hanem még nyáron készült... De nem is ez a legnagyobb baj a cikkel.
"Emellett tönkre ment a robot irányítórendszere is" - a milye? Nincs semmi gond az irányítórendszerével, az egyik kerék parás.
"A Spirit ennél is megviseltebb képet mutat, esetében már csak egyetlen mûszer mûködik, amivel a kõzeteket kapargatja." - szintén error, a Spirit perfekt állapotban van, a legutóbbi (tegnapi) status report szerint:
"Spirit is in excellent health..."
"Sols 701 to 703 (Dec. 23 to Dec. 25, 2005): Spirit completed a long Mössbauer spectrometer integration on the brushed target "Palomino," along with an overnight reading by the alpha particle X-ray spectrometer on the same target. The panoramic camera took a 16-frame mosaic from Comanche over two sols. That camera and the miniature thermal emission spectrometer observed targets in the immediate vicinity with informal names "Cheyenne," "Apache," "Kickapoo," "Chickasaw," and "Winnebago." On sol 703, microscopic images were taken of a fin-shaped feature on Comanche."
a még mûködõ karjával a robot feldobta a kamerát, amely gyors reakcióidejének köszönhetõen sok képet csinált, majd az elkapóautomatika a kar segítségével óvatosan elkapta a kamerát...szerintem
Informatika és tudomány
Meg egy kicsit drága is.