hülyeség. Csak az van, hogy a Locheed Martinnak annyi pénze van, hogy 200M USD-t kidob arra, hogy kiderítse, hogy a szervezeti struktúrája rossz, és nem segíti a minõségi termékek elõállítását. Remélem a többi cuccuk is hasonlóan minõségi.
Hát bocsánat, hogy én itt lefitymáltam ezt a programot, és egyébként ez nem a kutatók hibája, de nekem csak fura lenne ha bemennék a szalonba venni egy ferrarit és kiderülne hogy a gyárban -ennyi pénzért- olyan trehány munkát végztek, hogy kifelejtették belõle az ékszíjat, rossz rajt az ablaktörõ meg léngondi és ez az amaz. A kettõ nem lenne arányban a ráköltött pénz mennyiségével.
Az az orbiter volt, a leszállóegység hibáját pontosan senki sem tudta megmondani. Nagy esélye van, hogy az okozta a vesztét, mikor néhány száz méterrel a talaj felett kinyitotta a landolótalpakat, a landolást észlelõ kapcsoló bebillent. Ez akkor még nem volt probléma, ellenben néhány másodperccel késõbb, pártíz méteres magasságnál a szoftver már figyelembe vette ezt a tényt is, és kikapcsolta a hajtómûveket.
Hogy röhej vagy sem? Több évnyi / évtizednyi munka, emberek ezrei dolgoznak egy-egy szondán - mégis örök igazság marad, hogy tévedni emberi dolog. Ahhoz viszont szvsz senkinek sincs joga, hogy utólag, a vizsgálat után, okoskodva szidja õket. A kutatók számára egy ilyen eset általában úgy nyilvánul meg, hogy egy élet munkája veszett kárba.
Ez röhej - elköltenek több száz millió dollárt egyetlen ûrszondára meg egy visszatérõ egységere és egy alkatrészet fordítva szerelnek be. Ettõl nagyobb csak egy régebbi marsszonda halála volt, aminél rosszul váltottak át egy mértékegységet, és a marsra való ereszkedés során az ejternyõ nem fékezte le eléggé. (nem sok minden maradhatott belõle)
Fizikailag rakták be fordítva. Simán fejjel lefelé, így aztán nem adhatott kontaktot, vagy bármilyen használható jelet. A kilincs sem nyitja a zárat, ha felfelé húzod ezerrel. Ha a szerkezetét fordítva szereled, ugyanide jutsz. Ennyi.
Szerény véleményem szerint a fordítva beszerelt kapcsoló alatt azt értik hogy felcserélték a pólusait. Vagyis zárlatosan kötötték be, vagy hasonló. Persze lehet hogy én tévedek.
Na de az ûrsikló sem csupa kinyitott nyílással jön ám lefelé. Láttál már a siklóról hõtérképet, ami a legnagyobb melegedés mértékét mutatja? Hõpajzs (csempe) ott kell, ahol magasra, akár ezer fok fölé megy a hõmérséklet, mint például a szárnyak belépõélei, vagy az orr. Máshol is igen magas hõmérsékleteket mérnek, de azt a gép teste már bírja. Ez viszont nem jelenti azt, hogy a gépben levõ berendezések is bírnák.
Az tény, hogy ezt használják a kicsit okosabb embertársaink külyüik lejuttatásához.
Még 300km magasságban is alig kisebb a gravitáció mint a földfelszínen :) a légkör pedig 100km alatt van :D Akkor elég érzékeny gravitációs kapcsoló lehet az :). De amikor belép a szonda a légkörbe akkor rázkódik, így hol nagyobb hol kisebb gravitációt kéne mérnie, a rázkódástól függõen :\ bár lehet hogy még az ûrben kapcsol, és elindít egy idõzitõt ami majd kinyitja az ernyõket amikor kell.
Így igaz. Nyomáskapcsoló kizárva. Gravitációs olyan mint egy rugó a fizikaórán és ha gravitáció elkezdi húzni akkor nyúlik és kapcsol :)
Az ürsiklóknak miért csak az alsó felületükön van hõálló pajzs? Hát azért mert csak ott kell kibírni magas hõmérsékletet. Nem mindenhol melegszik egy légkörbe belépõ szonda/ûrhajó, mert a cucc egy irányba megy, így a levegõ surlódása is egy irányból éri :). Egy ilyen szonda korong alakú, a korong "alján" van a hõálló pajzs, de a másik oldalon szélárnyék van belépéskor, bár igaz hogy a szélárnyékban nemigazán mûködne a magasságmérõ, mivel az végülis az egy légnyomásmérõ, dehát szélárnyékban meg nincs nyomás, legalábbis köze nincs annak a nyomásnak ahhoz a nyomáshoz ami tényleg van azon a magasságon. De igazából még mindíg nem értem mi ez a gravitációs kapcsoló, mert ha azt építették be akkor valószínû, hogy az a legjobb megoldás, legalábbis lenne ha jól építették volna be :)
Mert a magasságmérõs eszköznek kapcsolatban kell állnia a külsõ levegõvel. Kockázatos bevezetõ nyílásokat hagyni egy ilyen finom eszközhöz, amikor a külsõ burkolat ezer fokokon izzik. A gravitációs kapcsolókat bárhol el lehetett helyezni a védõréteg alatt, de fordítva igen mulatságos pont egy gravitációs erõre mûködésbe lépõ kapcsolót bekötni! Fõleg többet
A szonda nem áll fejre a zûrben me akkor elégne a légkörbe lépéskor :D mivel csak az egyik oldala hõálló :)
De én azt nem értem hogy ménem volt elég egy sima magasságmérõs kapcsolós ejtõernyõnyitás :D
a helyesírásodért nem akarsz elnézést kérni? :DDDD
btw, még mindig nem tiszta mit takar az a gravitációs kapcsoló elnevezés.. de miféle hájtekk kapcsoló lehet az, ami "iránytól függõen" mûködik.. és ha a szonda fejreáll a ZÛRBEN? :D
plusz nem értem, mért nem lehet mondjuk a gps mûholdakhoz pocicionálni, és egy hõmérõvel mérni, hogy mennyi hõ képzõdik a súrlódás során .. simább ügy, halálbiztos itt a Földön :D
Sajna nem értek a témához, bár a légellenállással még én is tisztában vagyok, bármennyire meglepõ . Úgy értettem azon kjvül nem fékezte semmi. Most, hogy így leírtad valóban logikusnak tûnik az egész és elhamarkodottnak a hozzászólásom. Mindegy, nem tudományos puklikációnak szántam Köszi az infot! Mindíg tanul valamit az ember fia.
320Km/h-nál kúrva mindegy hogy sivatag, vagy víz, ígyisúgyis szarrátört volna; illetve az kúrvára nem mindegy, hogy a sivatagban még látni néhány napig helikopterrõl, vízben meg elsüllyed kúrvagyorsan és senki sem találja meg...
Semmi baj, ez teljesen általános viselkedés / tudásszint ezen a fórumon. Büszke arra, hogy hülye, és baromságokat beszél... Mindezt "30-35 között". Akkorra azért már illik, hogy rárakódjon egy minimális általános mûveltség, technikai tudás az emberre...
Nem fékezés nélkül száguldott át, ez fizikai képtelenség, miután a légellenállás lefékezi. Nem véletlen, hogy "csak" 320 km/h maradt a sok-sok km/sec sebességébõl. Amúgy miért égett volna szénné? Hõvédõ pajzsa volt, a besült ejtõernyõ itt nem oszt, nem szoroz, ha szénné égett volna, azt még az ernyõ nyílása elõtt tette volna, az ernyõ nyitási magasságában a sebessége már olyan kicsi, hogy szénné égetõ légköri súrlódással nem kell számolni.
320-al homokba. Azért nem rossz. Legalább az anyagot nem csalták ki belõle.
Ahhoz képest, hogy fékezés nélkül átszáguldott a légkörön és becsapódott utána, egészen sok magmaradt belõle Csoda, hogy nem égett szénné vagy men robban milliü kis barabra a becsapódáskor.
Ja, öreg Murphy gyerek azt hiszem akkor mondta ki híres mondását, amikor egy Atlas rakéta tesztjénél a hat gyorsulásérzékelõbõl mind rosszul volt bekötve.
Csinálnak ilyeneket is, meg olyan emberfeletti dolgokat is, mint pl. a Gravity Probe ami elõtt tisztességes mérnökember leborulva imádkozik.
Ki érti ezeket?
Az elõzõhírben meg hiperhajtómûvet akarnak építeni, egy sima szondát nem birnak ezek a gyökerek összerakni (biztos nem volt köztük magyar:P)
"gravitációs kapcsoló nyitja az ejtõernyõt? :D nem tudom mi az a gravitációs kapcsoló, de egy sima magasságbmérõs ejtõernyõnyitás nem lett volna egyszerûbb?"
Szerintem a gravitacios kapcsolo csak azt erzekeli, hogy bolygokozelben van es bekapcsolhatja a landolashoz szukseges berendezeseket. Pl: a magassagerzekelot
gravitációs kapcsoló nyitja az ejtõernyõt? :D nem tudom mi az a gravitációs kapcsoló, de egy sima magasságbmérõs ejtõernyõnyitás nem lett volna egyszerûbb?
264 millió
"Pitiáner hiba, egyszerüen nem fér a fejembe hogy lehet ilyen hibát elkövetni mikor elvileg mindent 10x is átnéznek meg tesztelnek elõtte..."
Hat ellenorzes nelkul.
Én csak azt nem értem hogy készitenek egy rohadt bonyolult meg drága eszközt.Mindenki megértené ha valamelyik bonyolult része, pl vmelyik mikroprocesszor vagy ilyesmi felmondaná a szolgálatot.De neeeem. Képesek forditva bekötni egy kapcsolot.Pitiáner hiba, egyszerüen nem fér a fejembe hogy lehet ilyen hibát elkövetni mikor elvileg mindent 10x is átnéznek meg tesztelnek elõtte...