Olyasmira emlékszem, hogy a fekete lyuk egy-egy nagyon intenzív anyagelnyelés után a felszabaduló sugárzással kisöpri az anyagot a környékérõl és így idõbe telik mire megint köré gyûilk. A keringõ anyagnak mindig van energiavesztesége, idõvel mindenképp a fekete lyukban köt ki.
Olvass figyelmesebben! "nem szívnak anyagot a környezetükbõl (pedig éppen lenne mit)"
"de szerintem inkább arról lehet szó mindössze, hogy elért egy olyan tömeget aminek a gravitációs ereje és a körülötte keringõ anyag centrifugális energiája többé-kevésbé kiegyenlítik egymást"
Ez nem tömegfüggõ szerintem. Inkább az elnyelhetõ anyag fogy el.
egyszer láttam valamelyik csillagászati mûsorban egy érdekes dolgot, amit nem igazán tudtam elfogadni: a galaxisok középpontjában lévõ szupermasszív fekete lyukakról szólt és azt mondták benne, hogy léteznek olyan fekete lyukak amelyek nem szívnak anyagot a környezetükbõl (pedig éppen lenne mit), mintha jól laktak volna de szerintem inkább arról lehet szó mindössze, hogy elért egy olyan tömeget aminek a gravitációs ereje és a körülötte keringõ anyag centrifugális energiája többé-kevésbé kiegyenlítik egymást ezért a táplálkozás radikálisan lelassul, de a lassú evéssel is nõ a tömeg, majd ha kellõen megnõ a tömege ismét beindul a zabálás sztem. nem?
egy valamit asszem már most állíthatunk, arrafelé mindenki sötét ;)
attól függ mit nevezel gondnak :) ez a folyamat elég sok helyen megtörténik a világegyetemben. az biztos, hogy a fekete lyuk lakói számára a 'lyukon' (hm, lyukon élni:) ) megnõne a hidrogén és a hélium mennyisége (illetva ami abból lesz ottan addigra), de ha az addigiakat kibírták, akkor ez már aligha oszt-szoroz :)
Egy napot? Nap csak egy van, Ez a neve a mi naprendszerünkben lévõ csillagnak. És ahogy Ackro is írja, er nem olyan, mintha egy meteor csapódna be egy égitestbe, hanem fokozatosan szívja el az abyagát, ami az akkréciós korongba megy elõször majd onnan a fekete lyukba.
egy fekete lyuk közelében az a csillag már csak gáz és por nem úgy kell elképzelni, hogy egyszerre teljes tömegével csapódik bele a fekete lyukba, hanem fokozatosan, de még ha teljes tömegével csapódna is be max a jet vastagodna meg kicsit a hirtelen nagy anyagbecsapódás miatt.
mi van ha egy feketelyuk beszippant egy napot? mert szerintem ott elég nagy gond lehet, nem?
rolika#26 Az akkréciós korongról beszélt, nem egy galaxisról, de mindegy
a galaxisok nem 2D-s korongok, van vastagságuk bõven, nagyonnagyonnagyon sok fényévnyi vastag egy galaxis, csak még sokkal nagyobb az átmérõje, ezért látjuk szegénykéket laposnak. Egyébként ha "mindössze" 200000 év, mire az anyag a feketelyukba kerül, akkor lehet, hogy az a vizsgált galaxis nincs is már ott, hiszen a fénye 47000000 év alatt ér ide. Persze lehet, hogy valamit félreértettem, ezt kérem jelezzétek.
ezzel csak azt akartam mondani, ha nem lett volna egyértelmû, hogy mi is itt keringünk már egy ideje szal nem kell hozzá nagy ész meg évekig tartó kutatómunka, hogy levonjunk egy ilyen konzekvenciát. a gerincmûtéttel nem sok kapcsolata van a dolognak, és még cinikus túlzásnak is rossz. ami meg ceeph-et illeti õ is rájött hogy hülyeséget írt kb egy hsz-el feljebb ha esetleg nem láttad volna...
pharaoh#13: én úgytutam h csak az életet pusztítya el és a földet enm kebelezi be
ecology#18: soha nem lehet tudni h mi lesz késõb hasznos és mi nem. ha csak a jelenlegi problémáinkkal foglalkoznánk akkor... van 1 aszem kínai mondás h bolond az az ember ak akkor kez el kutat ásni amikor már szomjas...
#26,27 kb síkban szippantja befelé az energiát. oyabn mint 1 búgócsiga. a teste ahogy az anyagokat gyûjti, és a szára ahol "fel és le" kilöki magából. bár ez még az okos tudósok által is vitatott, azért nem ismerik minden részletét a rejtéyes feketeyuknak.
1xûen téged is szétszedne a gravitácós erõ meg a tehetetlenség ... halott meber meg hát nem lát.
Az anyag szemszögébõl nézve az idõtorzulás miatt végtelen ideig tart a fekete lyukba való belehullás, ugyanis Einstein szerint a fekete lyuk eseményhorizontja egyben az idõre is vonatkozik, így ott lényegében megáll az idõ, addíg pedig folymatosan lassul. Persze kívülrõl nézve mást mérünk, de ez meg attól függ, hogy honnan szemléljük.
Saját galaxisunk közepét eltakarja maga a galaxis többi része, más galaxisra meg felültõl vagy alulról is rá tudunk nézni. mienket csak abban a sikban nézhetjük ahol minden van.
Márpedig az lenne a legszerencsésebb, ha a legközelebbit tudnánk vizsgálni, ami ugye a mi Tejútrendszerünk centumában van, csak a helyzet nem ilyen egyszerû. Por és gázfelhõk takarják el elõlünk a magot, így sajnos a vizuális tartomány kiesik, infravörösben kell vizsgálódnunk, ami számos nehézséggel jár a vizuálishoz képest. Vagy a rádiótartományban.
"és ehez egy 47 millió fényévre lévõ galaxist kell vizsgálni?"
Ertem en, teljesen logikus. Tehat, ha egy gerincmutetre raszorulok valaha, a legesszerubb ha en magam vegzem el a beavatkozast, hiszen sajat magamhoz en vagyok a legkozelebb.
BTW, a Tejutrendszer nem fekelyuk kozpontu galaxis.
"Véleményem szerint az ilyen (az emberek számára lényegtelen) kutatások helyett inkább a földi problémákkal kéne foglalkozni.Modjuk a rák ellenszerével és még sorolhatnám. Ugyanis ez a felfedezés semmit nem mozdít elõre ahhoz,hogy jobb élet legyen a földön."
Stilszerubben fogalmazva: - A szemeknek nincs is gyakorlati haszna! Miert kell akkor cipelnunk valamit feleslegesen? - tette fel a kerdest a struc, majd nehany centivel melyebbre furta a fejet a sivatag poraba.
Velemenyem szerint meg aki ertelmetlennek tart egy kutatast az tagitsa ki az ismereteit. Aztan miutan mindez megtortenik, felismeri a gyakorlati hasznat is.
ezen el lehetne vitatkozni olyan hogy idõ tulajdonképen nincs is csak egy általunk kitalált azonosító a testek mozgásához viszonyítva
A lenyege az, hogy a behullo anyag magas homersekletre hevul, es gyorsan forgo plazma jon letre. Ez a forgo plazma az energiajanak egyreszet a jet letrehozasaval adja le. Gondolom arrol lehet szo, hogy a forgo plazma elektromos aramot hoz letre, ami magneses teret kelt. A Fold magneses terehez hasonlo alakzat jon letre. A Fold eseteben a toltott reszecskek a polusoknal el tudjak erni a felszint ott, ahol az erovonalak is elerik. A korong eseten egy forditott iranyu folyamat jatszodik le, azaz a tengely menten kiaramlik az anyag.
Az idõdilatáció csak az eseményhorizont közelében növekszik számottevõen, a lyukba hulló anyag útjának döntõ többségét úgy teszi meg, hogy a relativisztikus hatások elhanyagolhatóak.
A részecsekegyorsítók mellett a csillagászat nyújthat választ a fizika alapvetõ kérdéseinek megválaszolására, a világegyetem történetére, mibenlétére.
Mondhatták volna a kvantummechanikára is hogy ez 'nem mozdítja elõ az életünket a Földön' és akkor ma nem lenne magmágneses spektroszkópia (NMR), ami a legfejlettebb orvosdiagnosztikai technika.
Visszatérve a cikk témájához, persze hohy hosszú ideig tart az út a fekete lyukhoz innen nézve, mert ott lassabban telik az idõ így innen nézve szinte állókép az egész.
Ha nagyon gyorsan mozoag az anyag/részecske nincs ideje az akkréciós korongba rendezõdni, de ehez golnolma nagy senesség kell, a fény pl tuti nem megy a korongba.
Ahogy a Föld jközeledik a fekete lyukhoz a hatalmas gravitációs tér miatt egyszercsak darabjaira hullana szét, majd atomjaira, és egyszerûen leeseik a fekete lyuk felszinére.
a galaxisok is csak kis részei 1 nagyobb halmaznak, vanak super galaxix halmazok melyekbe több ezer több millió galaxis beletartozik , szóval szinte lehetetlen kiszámolni hogy pontosan hogy mozognakmert nem lehet belátni az egész rendszert
Az utolsó képen mi az a függõleges fényes vonal a feketelyuknál ?
Én naívan csak azt szeretném megkérdezni hogy ha tegyük fel egy feketelyuk beszippantaná a Földet akkor mi lenne?Tudom a fekete lyuk a fényt is elnyeli,de mi történne a Földel abban a pillanatban azon kívül hogy xart se látnánk?
oké, de akkor sem hiszem, hogy egy két dimenziós korongról szippantaná be az anyagot. a nagy részét igen, de biztosan fölötte és alatta is van anyag, nemcsak mellette. úgy nézhet ki, mint egy inverz szökõkút... :)
Tudod vannak akik erer szakosodtak, nem hiszem hogy õk bármi módon befolyásolhatják a problémákat... azaz csak 1 módon, bejelentik hogy meteor várható 2 nap mulva, és elszabadul a pokol!!
Véleményem szerint az ilyen (az emberek számára lényegtelen) kutatások helyett inkább a földi problémákkal kéne foglalkozni.Modjuk a rák ellenszerével és még sorolhatnám. Ugyanis ez a felfedezés semmit nem mozdít elõre ahhoz,hogy jobb élet legyen a földön.
"Igen hosszú, eonokon át tartó spirális haláltáncot jár az az anyag, ami egy fekete lyuk fogságába esik, mire eléri végzetét, állapították meg tudósok"
és ehez egy 47 millió fényévre lévõ galaxist kell vizsgálni? a naprendszer nem egy galaxisban van? a földön kialakult az élet ami nem megy egyik napról a másikra ugye? logika?
Ez a hír arra jó, hogy megtudjuk, hogyha egy feketelyuk beszippantja a földet, akkor még van egy csomó idõnk kitalálni, hogy hogyan másszunk ki a szarból :DDDD. (bár lelassul az idõ, és akkor meg szopesz :))
A fekete lyuk valóban elég kicsi, de ami a képen van abból csak a középsõ legkisebb rész, néhány pixel a fekete lyuk, a többi az éppen beesni készülõ anyag, stb. Azért korong alakú a beeseõ anyag, mert a nagy gravitációs tér miatt gyorsan forog és a centripetális gyorsulás miatt (centrifugális erõ) egy korong alakot vesz fel. (ls Szaturnusz gyûrûi)
és a föld hány billió év muva fog beleszálni a galxisunk közepépbe ?
és a föld hány billió év muva fog beleszálni a galxisunk közepépbe ?
Nem feltétlen. A látható tartományban is van kiáramlás, sõt, gázkiáramlás is van (jet a neve), mint ahogy az az M87 galaxis középponti fekete lyuka esetén is megfigyelhetõ, földi telepítésû távcsövekkel is.
amikor ilyent olvasok, mindíg eszembe jut, hogy az ilyen elméletek tök jól megmagyarázzák, hogy hogyan folyik le a víz a kádban otthon :) Végül is ott nem sûrû az anyag, hanem besûrüsödik a tér, és ilyen térben "normális" távolság megtétele alatt valójában annak sûrûségszörösét (vagy szorosát :) értjük, tehát van olyan pont, ahol egy méter Euklideszi távolság valójában 10000000 kilóméter, és ha ott várnék el 1 m/s Euklideszi sebességet, az valójában (? :) sokkal nagyobb sebesség.
Rolika, biztos, hogy egy pont? Annak a sûrûsége végtelen lenne, de a jelen mérések szerint nem annyi a fekete lyuk sûrûsége. Az eseményhorizonton túl meg még én sem jártam :DDD
Cat: de igen. Gondolod, ha Vasco De Gama úgy gondolkozik mint te, akkor ma használhatnád a Google Earth-öt? ;) Nekem például kellett, mikor megnéztem, hogy hova megyek pár hétre lakni. Az igaz, hogy ott drágább a kenyér, de megérte. Szóval köszi Vasco, fasza csávó voltál.
Srácok: a lyuk meg forog, és a galaxis ritka kivételtõl eltekintve lapos és nem gömbölyû (akárcsak a halmazot). A mûvész képén a lyukra merõlegesen ott a tengely, ami azért egy kicsit nekem is erõs :)
de a nyomorult galaxisunk eléggé egysíkú, és a rossebb tudja (azahogy én nem), hogy nem forog e mondjuk az a lyuk? mer akkor érthetõ, hogy a forgástenglyre merõlegesen rendezõdik az anyag
király :) a fekete lyuk ilyen ábrázolása, mint az utolsó képen, eléggé leegyszerûsített, nem? úgy értem, a fekete lyuk egy pont a térben, így tk. minden irányból nézve valami hasonlót kéne látnunk... nem csak egy korongból szívja el az anyagot, hanem mindenhonnan... vagy mi... :D