Ezt a lemezest idézõjelbe kellett volna írnom. Belul nem tudni milyen, ezt gondolom az orosz Phobosz szondák derítették volna ki, ha anno oda érnek. Minden esetre a felszínûkön párhuzamos vonalakból álló struktúrák vannak.
Amúgy ha jól emlékszem valahol azt írták a Mars holdakról, hogy befogottak, de ezt is csak akkor fogjuk gondolom biztosra tudni, ha egyszer végre valami leszáll rajtuk, és mintát vesz.
Nem tudom mi a "hivatalos" álláspont de szerintem ott nem állt össze (rendes,nagy) bolygó. (az össz anyag kb 1 Marsot tesz ki). A kisbolygóövben vannak üres részek, kihagyások (Kirkwood zónák) ezek a Jupiterrel való 2/1, 3/1, 5/2, 7/3 rezonanciáknál találhatóak. Itt a Jupiter és a Szaturnusz a kisbolygók pályáját annyira eltorzítja(periodikusan), hogy a Mars, illetve a Föld pályáján is belülre kerülhetnek(és vannak is ilyenek). Itt aztán akkora perturbálást kapnak, hogy elhagyják a zónájukat. Érdekes, hogy a kisblygók közül a kisebbek gyorsabban forognak, a nagyobbak lassabban, mert ezek inkább széttöredeztek az ütközések során, minthogy felgyorsultak volna. A 125km-nél nagyobbak viszont megintcsak gyorsan forognak, mert ezek már nem tudtak széttörni az ütközésektõl. Ugyhogy nem hiszem, hogy egy összeállt bolygó (Phaeton) maradványa lenne a kisbolygóöv, inkább csak olyan anyag ami nem tudott összeállni az erõs perturbációk miatt.
azt, hogy ha az élet mizerábilis protexusait precíz kritika alá produkáljuk, egy olyan masszív illusztrált dedikációt konyjugálhatunk, melyre nézve garanciánk obszerválódik.
Asszem a többtest probléma kaotikus voltára hívta fel a figyelmet.
A kaotikus rendszerek esetében, a paraméterek mért és valós értéke közötti kis eltérés egy viszonylag pontosan meghatározható idõ után már gyak elõre jelezhetetlen helyzethez vezet.
A naprendszer viszonylagos/látszólagos egyszerûsége elfedi azt a tényt, hogy igen is egy kaotikus rendszerrel állunk szemben.
Ha valaki lefordítaná pontosan, hogy mit mondott ge3lan, akkor nagyon megköszönném, mert biztos valami frankót mondott, de én aligha értettem gey-két szót is.
Látom egész magas szinten vágod a témát, ezért had kérdezzem meg, a kisbolgóövrõl mi az aktuális álláspont?
Ugye van olyan elmélet, ami szerint valamikor ott is egy bolygó volt (Az egyik kedvenc fantasztikus könyvem az Aster is errõl szól;)
10 éve még az volt viszont az általánosan elfogadott álláspont, hogy ott soha nem állhatott össze bolygó.
Másrészt elég sok kisbolygónak és a Mars holdaknak is (amik valszeg szintén befogott kisbolygók) szintén szabálytalan alakjuk és egyfajta lemezes szerkezetük van, mintha valami nagyobb égitest köpenyének darabjai lennének.
A teljes Naprendszer stabilitásáról nem sokat tudunk, a belsõ bolygóknál a karakteriszitus idõ a bizonytalanságban 5 millió év! Tehát pl egy 15 méters pontatlanság (ami semmiség az úrben) 10 millió év alatt 150 méterre nõ, 100 M és valatt pedig 150 M km-re! Ez már egyáltalán nem kevés. Ezért aztán kb 20 M évig tudunk bármi értelmeset mondani a bolygók mozgásáról
De mindezek ellenére mégis az jött ki egy 875 M évre történt számolásból, hogy a Plútó kaotikusan mozog, a kezdeti bozonytalanság exponenciálisan nõ, 20 M éves karakterisztikus idõvel.
A Plútó és a Neptunusz kb 3/2-es rezonanciában van egymással, együtállás csak a Plútó naptávolpontjában(aphélium), illetve 76 fokos környezetén belül hetséges (19670 éves periódussal oszcillál). Ahol a pályák "kersztezik" egymást ott nem tartózkodhatnak egyszerre, így aztán 18 CSE-nél jobban nem is közelítik megy egymást. Ehhez a stabilitáshoz az is hozzájátszik, hogy a Plútó perihéiuma nem vándolrol körbe, hanem 4,1 millió éves periódussal oszcillál, 23 fokos amplitúdóval, ezért a Plútó aphéliuma nem is kerülhet bele a Neptunusz pályasíkjába.
Kétségtelen, de itt bolygóformálú méretû ütközésekrõl van szó, ahhoz pedig egy néhány kilométeres "kavics" kicsi.
Akkor sa becsapódás után a Mars tuti, hogy nem volt még megközelítõleg sem gömb alakú.Azt biztos tudjátok, hogy akkor hogy lesznek a bolygók ilyenek? Az erõhatások miatt?
Az a "jó nagy" egy több darabra szakadt üstökös volt, ami viszont jó kicsi, elhanyagolható méretében, még inkább tömegében a Jupiterhez képest.
"A külsõ naprendszerben a Plútó keresztezi asszem a Neptunusz pályáját - de valaminek a pályáját egész biztosan."
Nem keresztezi az, csak kozelit hozza. A ket keringesi palya ket legkozelebbi pontja kozt is kb 10x akkora tavolsag van mint a Fold-Mars keringesi palyak ket legkozelebbi pontja kozt.
Elég nagy baj lenne, ha nem tudnánk megmondani pontosan, hogy hol lesznek a bolygók x idõ múlva. Ha van ami nem mocorog szabálytalanul a Naprendszerben, akkor azok a bolygói.
Okulásul ajánlom figyelmetekbe a Celestia nevû kis programocskát, ingyenesen letölthetõ... hmmm... mit is? Hívjuk Univerzum-szimulátornak. Nem semmi, amikor alacsony Föld körüli pályáról indulva fél perc alatt kizoomolok a teljes Lokális Csoportra. :)
No szóval lehet, hogy elég fura pályán kering pár dolog odakint, de azért azokat már elég jól nem ismerjük, és nemhogy becsülni nem kell, de nagyon pontosan kiderülne az is, hogy esetleg mikor ütközne össze két égitest. A nagyobbakra gondolok persze, a kicsiket már jobban megrángatják a zavaró hatások, ott tényleg nehéz hosszú távon számolni.
Ha "felülrõl" 2d-ben nézzük a naprendszert és a bolygók pályáit akkor úgy néz ki mintha a neptunusz pályát keresztezné, de 3d-ben már nem így néz ki :) mivel a pluto pályája 17 fokra meg van dõlve az ekliptika síkjához képest.
A Jupiterre azt is szokták mondani, hogy egy porszívó. És az hogy a belsõ naprendszerben viszonylagos stabilitás van, nagyban annak köszönhetõ, hogy a Jupiter elég sok ilyen szemetet begyûjtött.
A külsõ naprendszerben a Plútó keresztezi asszem a Neptunusz pályályát - de valaminek a pályáját egész biztosan. Az a baj, hogy nem nagyon lehet megbecsülni, hogy mikor ütközik a két bolygó, mert a Plútó eléggé szabálytalanul mocorog.
Vagy izé.
Olyan nagy instabil pályán keringõ "ojjektum" :) nincs, ami bármelyik bolygót jelentõsen eltérítene. Bár pár éve becsapódott a jupiterben valami jó nagy, de meg se kottyant neki :)
már csak egy kis bibi van: hol van az a hipotetikus objektum a belsõ Naprendszerben aminek nekiment a Merkur??
Hmm vannak még ilyen nagy objektumok instabil pályán a belsõ naprendszerben?Nem lenne jó ha eltérítené bármelyik bolygót is,mert akkor lehet tömegkarambol lenne a vége.
Informatika és tudomány
