Ezt most nem értem? Miért sugározna ki bármi fényt? Van a modell, hogy megmondja. Elkezdik a matematiaki modell alapján vizgálni, hogy milyn anyag, milyen külsõ behatásra hogyan viselkedik, és kijött, hogy a sókristály valamilyen fiikai behatásra lézerszerû fényt állít elõ.
Bár, visszaolvasva a korábbi hozzászólásokat, úgy hiszem, most feleslegesen amortizáltam a billentyûzetemet.
Nem én nevezek mindenkit szerencsétlennek, aki felfogja, hogy nem érthet mindenhez - anélkül hogy jobban utánanéznék a dolgoknak. Lehet, hogyha megnézed a cikkben is található linket megkíméled magad attól, hogy éppen a te viselkedésed tartsák szánalmasnak ;)
Szerintem sürgõsen hagyd ott azt a szakot, meg menj egy kis terápiára ott majd lenyugtatnak, meg elmondják, hogy nem mindig neked van igazad ;) Szerintem egy ehez hasonló cikkbõl nem lehet túl pontosan következtetni a kutatók módszereire.
Abban egyetértek veled, hogy a modelleken alapuló szimuláció eredménye nem feltétlenül esik egybe a valós kísérletekkel, de azt nem értem, miért olyan hihetetlen, hogy ez jött ki a szimulációban.
"de abban biztos lehetsz hogy az eredményt ott kapták, és nem elõre ismerték és beleírták" - na ez az igazi LOL! Miért is kéne ebben biztosnak lennem, te szerencsétlen?
asztali só szuperlézer :))) A cikk elején azt reméltem hogy én is elõtom álítani, de úgy látom azért mégsem csak asztali sóra van szükség
lola hát te egy nagy lol gyappant vagy lol! ahogy a neved is mutatja egy LOL vagy :D Attól hogy valamit nem értesz meg, és nem értesz hozzá, nem kell fikázni, fogadd el hogy így van. Honnan tudod mit írtak abba a szimulációs számítógépbe? mert a cikk nem írta le? de abban biztos lehetsz hogy az eredményt ott kapták, és nem elõre ismerték és beleírták.... lol
A bakkerezés nagyon megy neked, de azon kívül semmi. Egy ismert jelenségnél, ahol ismerjük a fizikai jelenséget, és az azt leíró matematikát is, ott lehet szimulálni orrvérzésig. Felesleges volt leírnod az "elektromágneses feladatoknál" való modellezést, mert villamosmérnök vagyok, ismerem... Sõt, elárulom neked, hogy analóg számítógépekkel is dolgoztam, amihez elengedhetetlen a pontos matematikai összefüggés ismerete, és kicsit gyorsabb ilyen feladatokra, mint a digitális számítógép... A cikkben lévõ esetben viszont mi a lóf.szt írtak le, te korlátolt, ami azt a "terahertz frekvenciájú sugárzás"-t eredményezte?
Bakker, veled még vitatkozni sem érdemes, azt sem fogod fel, mire írtam elõször. Nem arról van szó hogy elhiszem-e vagy sem. De bakkker azt írtad,többen is idézték: "De nekem ne mondja senki, hogy ilyen eredmény ("terahertz frekvenciájú sugárzás") kijöhet bármilyen számítógépes szimulációból, hacsak nem volt ELEVE BEPROGRAMOZVA az eredmény. Ezért tartom idiótaságnak." Amirõl tényleg az derül ki, hogy van valami korlátolt elképzelésed a szimulációkról, és annyi. És azt írtam, hogy pl az elektromágneses feladatoknál így csinálják. A szimuláció tulajdonképpen az, hogy van egy gerjesztés, egy modell, és kijön belõle a válasz. AEhhez kell a modell. Az elektromágneses feladatoknál egy rendszer modellezéséhez az állapotegyenletek kellenek, amik tulajdonképpen lineáris diff-egyenletrenódszert alkotnak, és minél bonyolultabb, annál több paramétere van, és annál több diff egyenletbõl áll. És ez nagyon sok számolás, pláne ha valmilyen finom felbontással minden idõpillanatra végig kell számolni õket - nocsak erre a jó aszámítógép. És nem fogod elhinni, az elektromágneses példákat is szokták szimulálni -így. Ja, és itt a modellt úgy állítják fel, hogy egy ismert vizsgálógerjesztésre többnyire dirac impulzus (nem tudom mond-e valamit) megnézik, mit válaszol a rendszer. És ebbõl meghatározzák az átviteli függvényt, és ezekbõl az állapotegyenletek is felírhatóak, sõt, egy csak tárolókból, súlyozókból és összegzõkbõl felépülõ visszacsatolt hálózat bármilyen rendszer modellezhetõ. (szíves figyelmedbe ajánlom a Hálózatok és Rendszerek könyvet). És képzeld ebben a szimulátorban csak is az állapotegyenletek vannak bene, és így bármilyen gerjesztésre megadja a választ (persze ezt kézzel is végig számolni pár év alatt), ÉS NEM VOT BELEÍRVA a programba, hogy mi lesz az eredmény. Hopááá, mik vannak? És ezt nem én gondolom így, mert ez így van, olvass utána ha gondolod, nem valami érdekes téma, de még mindíg jobb mint nekiállni fikázni. Ja, és ilyen modell nem csak elektromágneses pélkdákra állítható fel, hanem fizikai példákra is. Amúgy a modell ismerete nem csak szimulátoroknál szükséges, hanem a szabályozástechnikánál, már pedig az elég fejlett manapság. Szerinted hogy méreteznek visszacsatolótagot egy szabályzóba egy olyan komplex rendszerhez, mint egy helikopter vezérlése? Szerinted kikísérletezik? - Hopp ez nem jó mer leesett a gép...
vannak mas szimulaciok is amiket ezek szerint +kerdojelezhetsz: vegyuletetek, gyogyszerek, atomrobbanas, aerodinamikai stb.
"De nekem ne mondja senki, hogy ilyen eredmény ("terahertz frekvenciájú sugárzás") kijöhet bármilyen számítógépes szimulációból, hacsak nem volt ELEVE BEPROGRAMOZVA az eredmény. Ezért tartom idiótaságnak."
Ezek szerint fogalmad sincs róla, hogy mi az a számítógépes szimuláció. De persze azért fikázol ezerrel. A szimulációkba egy matematikai modellt programoznak be, amivel aztán a gép számol, és kihoza az eredményt. Mondok egy egyszerû példát (ezt még a gimiben írtam) : Szimuláljunk egy gumikötelet. - Ennek a modellje úgy néz ki, hogy van egy halom pontszerû súly sorban összekötve rugókkal, a két végpont pedig rögzítve. - A rendszer viselkedése könnyen leírható a newtoni mechanika segítségével. - Az egyenletek megadják, hogy a rendszer egy adott állapotában milyen erõk hatnak, és ezek hatására milyen elmozdulások történnek. - Kiszámoljuk (mármint a szgép) az erõket, majd a rendszer új állapotát egy megfelelõen rövid idõvel késõbb. És ezt a két lépést ismételjük folyamatosan.
A modell és a számolás is sok közelítést tartalmaz, de megfelelõ paraméterekkel jó eredményt ad. Nyilvánvaló, hogy nem a kötél viselkedését programoztuk be, hanem a felépítését, és a fizika törvényeit. Amit a képernyõn látunk, az viszont egy teljesen valósághûen viselkedõ gumikötél. Ha megmozgatjuk, akkor szép hullám alakul ki és a végekrõl visszaverõdik ahogy kell. Ha nem egyforma elemekbõl rakjuk össze a kötelet, akkor bonyolultabb viselkedést is kihozhatunk. Pl. a váltásoknál a hullámok részben visszaverõdnek, és a hullámhossz is változik. Megfigyelhetjük azt is, hogy a rögzítetlen végek a visszaverõdõ hullámhoz képest dupla amplitúdóval rezegnek. Ha áttérünk kötélrõl lepedõre, akkor egy egész sor új jelenséget figyelhetünk meg ugyanezekkel az egyenletekkel (törés, elhajlás, interferencia, teljes visszaverõdés, alagút effektus, ...).
Ha nem tudod, pontosabban a "FASZOD tudja", akkor nem kellett volna a képzelgéseidet leírni. Én nem magát a szimulációt tagadom általában, hanem az ezzel a konkrét esettel kapcsolatos állítólagos szimulációt. Kacsa az egész.
nem vagyok fizikus, nem tudom hogy készítik a modelleket, de az összes szimulátornál kell egy modell, márpedig sok dolgot nagyon jól le tudnak szimulálni, gondolom meg van rá a módszerük. De ha röviden kéred a választ: a FASZOM tudja.
Emberkék! Én sokat olvatam a lézerekrõl, sõt a MASER-rõl is hallottam, ahol mikróhullámmal gerjesztik a kristályos anyagot. Az egész fantasztikusan hangzik, mert csak olyan kristályos anyagokrõl olvastam, amihez gyalog földi halandó ezen élete alatt nem találkozhat soha.
Ezek szerint, ha a gyakorlatban nem fog mûködni, akkor el is felejthetik a szimulációjukat? Esetleg az jön ki, hogy a só rosszul tudja a fizikát, és be kéne íratni egy gyorstalpalóra, ahol megtanulja, hogy neki igenis "terahertz frekvenciájú sugárzás"-t kéne produkálnia?
Szerinted hogyan lehet lemodellezni a sót, hogy ez az eredmény jöjjön ki?
Lola, ez nem olyan program, hogy van 5 lehetséges kimenete, egyik a terrahertz, a második a krumpli, a harmadik Michael Jackson, 4-ik 12 és fél, és az 5-ik pedig a mikulás, és ebbõl pont a terrahertz jött ki. A fizikai állapotot gondolom idõfüggõ állapotegyenletekkel írják le, és a szimulátor egy idõfüggvényt ad vissza. És ha egy idõfüggvénynek megnézed a fourier transzformáltját, megkapod, milyen frekvenciájú (és mekkora) összetevõi vannak. Lehet hogy nem így mûködik, de én valahogy így gondolom, mert az elektromágneses feladatoknál így csinálják, a fény pedig ha jól tudom, erõsen elektromágneses hullám. Úgy hogy ha jól le tudják modellezni a sót, akkor tényleg úgy viselkedik majd a valóságban, ahogy a szimulátorban.
""nem biztos", hogy a számítógépes modellbe ültetett, jelenleg érvényesnek tartott fizikai törvények megfelelnek a valóságnak" - az egy dolog, hogy én mit gondolok. De nekem ne mondja senki, hogy ilyen eredmény ("terahertz frekvenciájú sugárzás") kijöhet bármilyen számítógépes szimulációból, hacsak nem volt ELEVE BEPROGRAMOZVA az eredmény. Ezért tartom idiótaságnak.
Nyilván úgy gondolta lola, hogy "nem biztos", hogy a számítógépes modellbe ültetett, jelenleg érvényesnek tartott fizikai törvények megfelelnek a valóságnak. Épp ezért kell valós kísérletekkel is ellenõrízni, fõleg ha ilyen újdonságról van szó. Kicsit túlzás, hogy idiótaság elõször szimulációval vizsgálódni, de természetesen a valós ellenõrzés sem maradhat el.
érdekes dolog, de kíváncsi vok rá h mire jó és az mennyibe kerül :D
Amugy most jut eszembe a so igenis ad ki feny, meghozza ha felmelegitik(pl forro femlapra szorva) De akkor a cukor is hasonlo, ugyanis az pedig floureszkal egy ideig.
Ismét kaptunk egy mellébeszélést a mundér becsületét védendõen. Továbbra is: "Reed munkatársai elméletüket egy számítógépes modellen tesztelték, ami kimutatta a terahertz frekvenciájú sugárzást" - ha a programot úgy írták meg... Mekkora idiótaság ez is.
""Reed munkatársai elméletüket egy számítógépes modellen tesztelték, ami kimutatta a terahertz frekvenciájú sugárzást" - ha a programot úgy írták meg... Mekkora idiótaság ez is."
Gondolom nem láttál még szimulációt. Tudod, ezek úgy mûködnek, hogy a fizika törvényeit programozzák be, és megadják a kísérlet körülményeit, aztán megnézik az eredményt. Erre azért van szükség, mert az egyenletek cask speciális esetekre oldhatók meg analitikusan, bonyolultabb kísérleteknél csak numerikus megoldás lehetséges. Nagy elõnye az lyen szimulációknak, hogy gyakran egyszerûbbek és olcsóbbak egy valódi kísérletnél. Persze az eredményeket ellenõrizni szokták a valóságban is.
Álhír: Oszama bin Laden és csapata is elolvasta ezt a "nagyon nagyon tudományos" hírt, és kifejlesztették az új terrorista szuperfegyver 1.0-ás verzióját. Rájöttek ugyanis arra, hogy ha hagyományos, kézi hajtású kávé-, vagy mákdarálóban konyhasót darálnak, akkor olyan erõs lézerfény jön ki a daráló résein, hogy az összes hitetlen a környezetükben azonnal szörnyethal. Mivel mákból és konyhasóból ott nincs hiány, ezért különösen nagy a veszélye ennek a fegyvernek, hisz mákdaráló pl. ott mindenkinek van otthon.
Most érkezett a hír, hogy már kifejlesztették a 2.0-ás verziót is. Rájöttek ugyanis arra, hogy ha homokot darálnak, akkor a sziliciumkristályok olyan összetett lézerkavalkádot sugároznak ki a daráló résein, ami stimulálja az agyat, és az összes hitetlenbõl azonnal terrorista válik.
A Pentagon közleményt adott ki, miszerint mindennemû daráló, valamint homok exportja tilos az iszlám országokba.
:-D Ez tettszik...:-D Na de én nem ezekrõl a fluoreszkáló halacskákra gondoltam.:-) Hanem olyan nagyobb méretû körökre amelyek világítanak, erõsen. USO. Talán.
A cikk badarságnak tûnik részemrõl. A össze vissza írkál a cikk író is. Látszik,hogy csak felületes tudása van fizikából. A foton..az egy a fényt mint részecskét kezelõ jelzõ..a hullám meg elektromágneses..mivel a fénynek kettõs természete van. meg sok minden mást is elírtak benne... yep yep
"Reed munkatársai elméletüket egy számítógépes modellen tesztelték, ami kimutatta a terahertz frekvenciájú sugárzást" - ha a programot úgy írták meg... Mekkora idiótaság ez is.
A kicsi szürkék nem Los Alamosban vannak, hanem Fort Nellisben... :)
Az óceánok fénykibocsátó kis lakóit meg nem kellene idekeverni, biztos nem vennék jó néven, ha csak úgy "per só" hívnák õket.
Nahh..Los Alamos...pff...lehet hogy megint köze lehet a kicsi szürkékhez? Mert hogy jöttek rá? Véletlnül a sós csirke ráesett valami lökéshullám generátorra? :-) Na mind1. Mindenesetre hasznos dolog. Akkor elvileg megoldható, hogy pl a tenger világítson? :-) Legalábbis 1 része. Megjegyezném, hogy Kolombusz is látott fényköröket a tengerben, talán a só miatt? Ez nagyobb méretben a távközlésben is igen hasznos lehet mert minél nagyobb a freki, annál nagyobb az "adatátvivõ" képessége is :-) .
fasza. bár akkor ennyi erövel meglehetne vizsgálni több tucat másik kristályt is, nem csak a sóét, lehet azok is más tulajdonságokkal birnak?
Informatika és tudomány
