Igazából kissé félve nyitottam meg e topicot, hiszen mostanság divat, hogy mindenkit leszúrnak, aki meg mer nyitni egy-egy új témát, ám úgy gondolom, hogy e dokumentumfilm-sorozatnak érdemes egy saját zugot szánni.
Elõre le kell szögezni, hogy a film nem a fizikusok számára készült, hanem fizikusok készítették olyan átlagembereknek, mint amilyen én vagyok. Szó van benne a mostanság újult erõre kapott húrelméletrõl, párhuzamos dimenziókról, és a gravitáció rejtélyes gyengeségérõl - igencsak vad elképzelések. Ha érdekel a film, a Google videon megtalálható mindhárom rész, ha van szabad három órád, igazán érdemes megtekinteni - talán újat nem tudsz meg belõle, talán néha zavarni fog, hogy mennyire "hülyének" néznek a sok képi magyarázattal, de biztos vagyok benne, hogy nem érzed majd elpocsékolt idõnek. Várom az esetleges hozzászólásokat, kíváncsi vagyok egy-egy igazi fizikatudor véleményére az ilyen vad dolgokról, mert bár közvetlenül semmiféle kihatással nincsenek az életünkre, jó érzés (lenne) belegondolni, hogy a világegyetem cseppet sem olyan statikus, "szabályos" hely, mint amilyennek tûnik.
(A filmsorozat amúgy nemrég a Spektrumon és a Discovery-n is látható volt.)
"kíváncsi vagyok egy-egy igazi fizikatudor véleményére az ilyen vad dolgokról"
nah iylennel garantálom hogy nemfogsz találkozni sg-n :) mükedvelõkkel esetleg, érdeklõdökkel esetleg, okostojás kontárokkal esetleg, vagy olyannal aki azt hiszi hogy õ a lángész közbe csak a keze a bilibe lógott..., de igazi fizikatudorok majndem tuti hogy ha valahova nem hát ide nem irnak :P persze egy minimális esély van de az annyira elenyészõ hogy jaj... :D
Én is láttam ezt a három részt a spektrumon, nagyon jó, de sztem hiába magyarázzák óvodás szinten még így is nehéz téma...oda kell figyelni rendesen... Kár hogy ritkán adnak az univerzummal, csillagászattal foglalkozó mûsorokat a tematikus csatornák, dehát amíg van net nemgond...:)) A véleményemre voltál kiváncsi...sztem ez már olyan szintû elméleti fizika és matematika, amire csak azt tudom mondani, lehetséges, érdekes, elképzelhetõ...de én soha nem fogom teljes valójában megérteni, mint ahogy nehéz elképzelni a távolságok nagyságát is az univerzumban... De szuma szummárum sztem lehetséges a húrelmélet, a több dimenzió, az idõ viszonylagosága, stb...
Erdekesnek tunik, ezt csekkoljuk majd. :) Kivetelesen ertelmes topik nyilt, ennek orulni kell. ;)
Tényleg kívételesen érdekes topik, különösen hogy én relatíve mélyebben is geleástam magamat a témába. Meg van nekem az Elegeáns univerzum címû könyv mely Brian Grence csodálatos alkotása(mellesleg a film ihletõje) és igen elõrehaladott állapotban tartok annak végigrágásában. A film meglehetõsen komoly részeket hagy ki, de hát "nem fizikusoknak készült". A könyvet mindenkinek ajánlom, tökéletes magyarázatokat ad a relativitás és a kvantummechanika összeférhetetlenségére. A húrelmélet szépsége és tisztasága engem egyszerûen megfogott. Jó volna kérdéseket felvetni a témában hogy bõvüljön a topik.
Igazából nehéz népszerû topikot létrehozni egy háromórás, csak streamelve elérhetõ, angol nyelvû ismeretterjesztõ film köré, de valóban felvet sok-sok kérdést.
Nekem csak egyetlen lenne: arról volt szó, hogy a feltevések szerint nyolc dimenziónak kell lennie ahhoz, hogy a húrelmélet valamennyire megállja a helyét, de ez a szám ezek szerint nem egyenlõ a maximális párhuzamos univerzumok számával? :)
(hangsúlyoznám ismét, azon dolgoknak, melyeket leír a film illetve könyv, SEMMI bizonyított alapjuk nincsen, csak elmélkedések, tehát a flame-et lehetõleg kerüljük, köszi :))
De mindezek ellenére tök logikus, és egyszerûen SZÉP.
A scifi filmekbõl értettem meg ezt a hurelméletet, és nagyon tetszik!
Szerintem az álmaink ilyen hurdimenziokban zajlanak le.
Mintha itt is keverednének a fogalmak, fõleg a dimenzióé. Pl. a jó régi Bakos szótáram szerint: 1. térbeli kiterjedés 2. vmely mennyiség és az alapmennyiségek közötti összefüggést megadó hatványsorozat 3. méret, nagyság, arány Wikipediában meg így írják: http://hu.wikipedia.org/wiki/Dimenzi%C3%B3#A_matematik.C3.A1ban Bár kicsit kevés. A saját fogalomhasználatomat meg sajna nem tom megfogalmazni redesen.
Már megint ez a túlbonyolítás. Állítólag már 11 dimenziónál tartanak :-)
Aranyos, mármint a másikdimenzióban játszódó álom ötlete, de ez mindössze kémiai anyagok által keltett ingerek.A könyv nekem is megvan, remek írás, de ezt a sorozatot nem láttam, de ha tényleg a könyv alapján készült akkor nem is kell már látnom. Nekem a Calaby-Yau terekkel kapcsolatos fejezet volt nagyon érdekes, kíváncsi lennék ti mit gondoltok ennek valóságosságáról. A neten hiába keresek magyar nyelvû anyagot, semmi értelmeset nem találtam még.
Jaj, bocsi elírtam ezek Calabi-Yau terek. Röviden arról van szó, hogy a maradék néhány dimenzió, amik nem csavarodtak le, ilyen alakzatokba csavarodtak fel, ezeknek az alakja meghatározza elvileg a fizika törvényszerûségeit is, pl ezeken amolyan lyukak vannak, amik pedig azt határozzák meg hogy hány részecske család van. Mindez elég vad elképzelés, de nagyon egyszerûen leírná a világot, ha így lenne.
közelít a megoldáshoz, de még gondolkodjatok rajta :-)
Van biztosan, mert az ajtó sem látszik a folyosón, ha a fal mellett állunk és ugyanigy egy másik huron rezgõ tér sem látszhat, akár a folyosó ajtajai!
Ó a kis zseni nem vagy te egy picit egoista? És akkor mi a jó megoldás? feketeribizli:????????????????????????????????????
most volt a 3. rész a Spektrumon. Még én is értettem belõle valamennyit zsal jóak:)
ez úgy kell elképzelni, hogy a 3D-s gömb felülete 2D-s, tehát a 4D-s gömb felülete 3D-s. És ez a 3D-s felület a Calabi-Yau alakzat. ilyen alakzatba csavarodik fel a tér a Plank-hossz körüli mérettartományban.
De én se vagyok mûértõ, csak kontár!
Csalodás a lét, benne minden elfér! Ragya agyi mezõk kiáltoznak fujtatnak, s belül az atomok suhognak, dobognak, mint andaluz lovak patái andaluziában.
Hagy idézzek egy klasszikust a témában:
If God is a DJ Life is a dance floor Love is the rhythm You are the music
If God is a DJ Life is a dance floor You get what you're given It's all how you use it
hát nem, megmondta a tutit értelmesebb, mint az, hogy 26 dimenzió :DDD
ennek az lenne a lényege hogy a tér két pontja közötti távolság az euklidészi rendszer szerint tévesen meghatározható távolságú ? vagyis mivel a fény terjedése után tájékozódunk, lehet egy másik hely "légvonalban" sokkal közelebb vagy távolabb van tõlünk mint azt a fény és annak elhajlásából számítanánk? vagyis ha a tér görbületét vissza tudnánk nekünk megfelelõen görbíteni akkor hatalmas távolságokat lehetne áthidalni pillanatok alatt?
A képpel a baj csak annyi, hogy semmi sem látszik rajta rendsesen, ahogy kéne. Ugyanis két dimenzióban van ábrázolva egy négy dimenziós test. Ez olyan, mintha egy három dimenziósat, pl egy kockát, akarnánk egyben, nem sok látszana, a kockából csak egy egyenes vonal. Érzékeltetésnek azthiszem megfelel.
Steweee: Nem egészen, ezeket a tereket kiegyenesítve nem tudnánk távolságokat megtenni velük. Ha elolvasod a könyvet, ami a topic címét adta, megérted. Azonban az ötlet tényleg jó, ha a normál teret összegyûrnénk és azon átutaznánk, majd újra kisimítanánk pillanatok alatt meg lehetne tenni óriási távolságokat. Persze ez energia téren még több lenne, mert elméletileg lehetséges, legalábbis szerintem, ugyanis a folyamat hasonló lenne mint az Õsrobbanás, csak fordítva.
Szia!
Azt ugye tudod, hogy a gömb a 4D-s térben is gömb, és a 4D-s térbeni gömb is gömb a 3D-s térben, mert a gömb egy 3D-s alakzat(fogalom).
Tudod mont a körlap. A 2D-s térbeli alakzat a 3D-s térben is körlap.
Ebbõl is látszik, hogy egyesek mekkora butaságokkal akarják hülyíteni a naívokat..
A kvantummechanikai fázissebességet ez az egyenlet adja meg. Vajon honnan eredhet?
w=c*gyok(k*k+m*m*c*c/(h_bar*h_bar))
v_f=w/k
A hullámszám és a hullámhossz aránya: k=2*pi/l A körfrekvencia és a frekvencia aránya pedig: w=f*2*pi A redukált Planck állandó, a h-vonás értéke: h_bar=h/(pi*2) Az m az elektron tömege, c a fénysebesség. v_f a hullám fázissebessége, tehát nem az elektron sebessége, hanem az anyaghullám fázissebessége.
Tehát az egyenletek a részecske anyaghullámának a frekvenciájából és a hullámhosszából erednek.
y=1/gyok(1-v*v/(c*c)) Az anyaghullám frekvenciája: f_DeBroglie=m*c*c*y/h
és hullámhossza: l_DeBroglie=h/(m*v*y) végül a fézissebesség: v_f=f_DeBroglie*l_DeBroglie
A fázissebesség fénysebességnél mindig nagyobb, de mint írtam, ez nem a részecske sebessége. Minél lassabban halad a részecske, annál nagyobb a fázissebesség. Aki már látott állóhullám-térben mozgó ponton hogy alakul a frekvencia, annak ez már ismerõs. Lássuk, leírható ez az egész egy állóhullám térben mozgó ponttal?
f_compton=m*c*c/h
f_a=f_compton*gyok(1-v/c)/gyok(1+v/c)
f_b=f_compton*gyok(1+v/c)/gyok(1-v/c)
f_DeBroglie=(f_b+f_a)/2 , frekvencia
f_a=f_compton*gyok(1-v/c)/gyok(1+v/c)
f_b=f_compton*gyok(1+v/c)/gyok(1-v/c)
f=(f_b-f_a)/2
l_DeBroglie=c/f , hullámhossz
Az egyenletek helyes értéket adnak, de lehet csak közelítõleg. Levezethetõ a kvantummechanikából az utóbbi kettõ?
Az f_DeBroglie értéke a két elméletbõl az alábbi rövidítéssel írható fel.
f_compton*y=(f_compton*b1+f_compton*b2)/2
y=(b1+b2)/2
A kérdés ez, a gamma, ami a relativításból ered, megegyezik vagy nem a duppla relativisztikus Dopplerbõl kapott frekvenciával?
Igen, természetesen. A pontszerû elektron egy hullámtérben mozog, és nem az rezeg, hanem a vákum.
Az impulzusmomentum ezért állandó értékû, mert a vákum mindig a Compton frenvenciával rezeg.
Ez a rezgés 3 dimenzióban forgáshoz, vagy örvényléshez hasonlít. Ebben mozog a pontszerû elektron. Természetesen hogy alapállapotában az atom körül nem sugároz elektromágneses hullámokat, mivel a tér pont annyit fordul el alatt, mint amennyit õ maga. Igy valójában nem is kering innen kivülrõl szemlélve, tehát nincs is váltakozó elektromos tér.
"A kérdés ez, a gamma, ami a relativításból ered, megegyezik vagy nem a duppla relativisztikus Dopplerbõl kapott frekvenciával?"
A gamma természetesen nem frekvencia, így helyes "a gamma*Compton frekvencia"
A négyesimpulzus Lorentz transzformációja pedig megegyezik a két frekvencia komponens re számolt relativisztikus Dopplerrel.
A Lorentz transzformáció helyettesíthetõ egy dupla Dopplerrel, frekvencia térben.
y=(b1+b2)/2
Ebben a képletben nincs frekvencia, úgyhogy mindkét mondatom hülyeség volt. Az egyenletek viszont hibátlanok.
Nem várok cáfolatot, mert nem is lehet cáfolni itt semmit.
A feírt egyenletek azt írják le, amit mondtam, és levezethetõek a kvantummechanikából. Csak leírtam, hogy ez is egy lehetséges "értelmezése" a kvantummechanika egyenleteinek, nem csak a multiuniverzum meg a társai. Ráadásul ez is egy relativisztikus megoldás.
Sztem keress egy nõt magadnak :)
Szerinted ha lövésed nincs hozzá, ne szólj bele xd
Ezzel nem értek egyet. A 3D-s gömb a 2D-ben pl. csak egy körlapnak tûnik. Ilyen módon viszont a 2D-s körlap lehet a 3D-s térben egy gömb is, mert eredetileg egy magasabb szintû dimenzióbeli alakzat, csak mindig az aktuális méretû szelete látszik 2D-ben. Ebbõl kiindulva lehetséges, hogy a 4D-s gömb (inkább nevezzük tökéletes alakzatnak), szóval a 4D-s tökéletes alakzat 3D-beli megjelenési formája a gömb, mert csak annyi látszik belõle 3D-ben (gömb a 3D-s kivetülési formája).
Bakker ez kemény! Nem is tudtam, hogy van ebbõl film! Én csak a könyvet olvastam (azazhogy sajna az uccsó kb. 30 oldalt nem sikerült befejeznem, mert kölcsönbe volt a könyv ) de az eszméletlenül bejött! Az a legfélelmetesebb az egészben, hogy úgy "érteti" meg veled a dolgokat, hogy nem a matek nyelvén keresztül, hanem érzékelteti. Ebbõl aztán rengeteg csodálatos dolgot ki tudsz következtetni! Mostanában sokat gondolkoztam azon, mennyi mindenre rá lehet húzni a húrelméletet. Még olyan dolgokra is, amihez sokak szerint köze sincs, de én úgy gondolom, hogy nagyon is van! Ilyen a meditáció, vagy a testen kívüli élmény, és nagyon sok "marhaságnak" tartott dolog is, mint pl a telepátia vagy a tárgyak mozgatása, mivel a gondolat energia. Nem azt mondom, hogy ez ma lehetséges, de sztem egy-két evolúciós ugrás és már ott is vagyunk. Vagy pl. a képzelet, aminek hatalmasabb ereje van, mint amit el tudnánk képzelni. Jó vicc mi?
Mármint a (talán NGC-n?) vetített dokumentumfilmre gondolsz? Én ott hallottam róla elõször. Igaz a fizika ilyen mélységei kevésbé fogtak meg, de azt alá kell írni, hogy az amúgy igen komoly témát abszolute közérthetõ formába hozták, hihetetlenül profi elõadásban.
Mivel mindig 2 világvonal épít fel egy részecskét, ezért biztosra vehetõ, hogy ezeket a szubkvarkokat nem az "elektromos töltés" tartja össze.
Ezek a vonalak buborékok határoló felületeit jelölik. Ezek téridõ buborékok. Az elektron-foton szórás csak rövid távon ilyen. Hosszú távolságoknál a két vonal betölti a téridõt. Hiszen a vákuum tele van vírtualis részecskékkel.
Ezek többséggel neutrínók lehetnek, keveredve az eltévedt fél-fotonokkal. Egy foton csak akkor igazi foton, ha mindkét szubkvark újra összeáll. Igy képes a foton több útvonalat is bejárni. Egyik szubkvark sem képes egyedül leadni az energiát, hiszen egy szubkvark még nem foton. Ellenben ha nagyobb a térben a fotonszám, akkor nem csak a saját párjával képes újra kombinálódni a foton szubkvarkja, hanem a másik fotonéval is.
Ez okozza a bozonok jól ismert viselkedését.
A téridõ buborékok "forognak" a téridõben. Ennek a forgásnak az egyik vetülete az "elektromos töltés".Ezeket jelölik az ábrán a számok.
A forgás egy másik vetülete a "spin".
Nincs most idõm átolvasni a topikot, tudom javasolni viszont magyar nyelven a Morgan Freeman: a féreglyukon át címû sorozatot is.:) (remélem nem linkelte még senki, szerintem élvezetes formában és tálalásban foglalkozik rengeteg témával, hipotézissel relatív "érthetõ" formában)
quantamagazine.org/20140827-quark-quartet-fuels-quantum-feud/ “The thing you call the ‘quark’ might have quark-antiquark pairs and glue and all the rest built into it,” Nem mondod?
youtube Fay Dowker - Spacetime Atoms and the Unity of Physics (Perimeter Public Lecture)
Egy megjegyzes az Entanglement temahoz. http://phys.org/news/2013-05-physics-team-entangles-photons-coexisted.html Hallom sokszor: vegtelen sebessegel kapcsolodik a ket foton ossze. Mar ezerszer leirtam: nem. Eleg egyszeru kiszamolni, nem tudom minek ertelmetlenkedni. Egyetlen megoldas van az EPR varazslatra: idobeli oda-vissza kapcsolat. Ezt a lentebb felvazolt modell egyszeruen megoldja, minden reszecske ket subkvarkbol /vagy nevezhetjuk diquark-nak/ all. A fotonnal az egyik fel idoben elorefele "halad" a masik vissza. Az idezo jel azert kell, mert ez nem a hagyomanyos ertelemben vett haladas. Arrol nem is beszelve, hogy szamunkra a ket irany megkulonboztethetetlen. De fizikai szembontbol nem az.