Remélem nem haragszotok ha idézek a Depressziótól:
Múlnia muszáj
Nézd meg, hogy rohannak el A röpke földi évek És ha nem figyelsz, A nagy lehetõségek Így hát most azonnal Lépned kell, amíg bírsz Mert senki nem fog helyetted Utólag már hiába sírsz
Nem baj, ha néha félsz Vagy mástól is segítséget remélsz De tönkremész Ha mindig félve élsz
Annyi mindent veszthetsz még el Ha a bentlakó félelmekkel Nem tudsz mit kezdeni Hát kezdd el õket leküzdeni
A benned élõ félelem Lehet óvó védelem De lehet nagy kudarcot tápláló Élelem Csak úgy vallhatsz kudarcot Ha nem is próbálsz tenni Csak az nem fél semmitõl Akinek nincs mit veszteni.
Minden ami fáj Múlnia muszá
Mindenkiben ott lakik a rossz, és ott csírázik a jó. Csak segíteni kell egyiket, akadályozni kell a másikat. (NEM ELFOLYTANI!!! LEGYÕZNI)
A filmekben mindig egyértelmûen tudjuk, hogy ki a rossz és ki a jó (fõleg a szar akció filmekben...), de az életben milyen nehéz már ezt elkülöníteni?!
Tisztában vagyok vele, hisze engem is rengeteg sértés ért. Általános suli, majd középsuli. Elõször, mert túlsúlyos voltam, majd mivel ronda vok. :) Lol...
ezt fojtatva: És ne tessék félre érteni, nagyon sok jóbarátom van!--> azóta (ez egy másfél éve volt) ---> és nagy része nem oda valósi ahol a sulim is van
Hogy Osho tanítását fogalmazzam meg: Halgass mindig a szívedre! - És akiben van szeretet, és együttérzés, lelkiismeret, az tuti hogy fog segíteni másokon.
Igen-igen ez nagyon nehéz és tényleg félelmetes! Ez persze ma már valahol tényleg sablonosnak tûnhet a sok tisztaszívû hõsök mellett, akik a filmekben szerepelnek, de persze átélni teljesen más.
"Amúgy minél különbb, egyedibb az ember, annál izgalmasabb, színesebb, és jobb az élet. Szerintem. :)"
Ez teljesen így van! Nagyon is egyetértek veled! Én is rengetegszer esek dilemmába. Karrier vagy élet? Valahol úgy érzem nem lehet egyesíteni a kettõt, csak nagyon nehezen. Sokszor van olyan vágyam, hogy felkapnám a hátitatyóm és elindulnék bele a világba. Na jó én már kezdek máshol kilyukadni. :-)
Azt sohasem mondtam, hogy nem kell másokkal "törõdni". Nagyon is kell, és én gyakran igyexem így tenni. A másokkal nem foglalkozás kategória alatt azt értem, ha piszkálnak téged, vagy ha vmi másoknak nem teccik rajtad, azokkal ne foglalkozz. Én szeretek másokon segíteni. Ezért is szokok részben fórumozni. Tehát ilyen téren fontos hogy foglalkozzunk, vagy inkább úgy fogalmazzunk, hogy törõdjünk a másikkal.
De sok embernek az életét pont az keseríti meg, hogy mindenki csak a saját dolgával törõdik. Pl.: amikor én egyszer egy osztálytársam miatt komoly bajban voltam, csak nagyon kevsen segítettek és még a mainapig sem hevertem ki, ma is szoktam félni meg minden, pedig nem csak nekem volt vele bajom...Mindenki elakarta tusolni a dolgot..szörnyû érzés. Aki még nem élte át nem tudhatja!
És ne tessék félre érteni, nagyon sok jóbarátom van!
hehhe van egy kistermetû srác! valami baj is van vele de fain és csak vele találom meg a kellõ témákat és felvetettem hogy elhívjuk az ofõt is (25-26) éves suna és hogy jön az ofõ is és meg...hatja ha akarja :) elmosolyodott én meg szakadtam a röhögéstõl megkérdezi erre az ofõ hogy min nevetek a sráctól elre hott unott hangon ez nem vicces na akkor könnyeztem már a röhögéstõl és amikor meg ismét rákérdezett a tanár akkor emg azt mondta szintén unottan hogy ez nem publikus :D na akkor már sírtam :D
szal mások meg rajtam röhögtek hogy majdmeghalok :D szal én se vok épelméjû de ha az lennék akkor az életem bepunnyadna :D
Nem tom. :-) De amúgy tényleg rémesen sok gyökér él a világon és fel sem fogják milyen gonoszság az amit tesznek. Ezek a vicces beszólások persze teljesen helyénvalóak, nem is azzal van a baj.
Sajnos van erre ellenpélda is. Itt le is írtak egy párat meg én is. De egyépként nagyszerû dolog, ha ilyen jól betudtál illeszkedni, van akinek egészségesen sem sikerül. Gondolom te nem is szoktad magad sajnáltatni. Valószínûleg erõs vagy mentálisan.
Amúgy a témakörrel kapcsolatban ajánlanám Osho - A bátorság címû könyvet. Kissé veszélyes, ha rosszul értelmezik, de tulajdonképp ezzel a témával foglalkozik, kicsit másképp. Amúgy minél különbb, egyedibb az ember, annál izgalmasabb, színesebb, és jobb az élet. Szerintem. :)
példaként megmagyarázom van egy focista haverom aki ujpesti folyton savazuk egymást becézgetem hogy újtepsi meg szoktak flashek lenni van hogy porig alázzuk egymást de semmi harag :D szal érted? :D
Ebben nagyon igazad van!!!! Soha nem az számít, hogy mit mond más! Nem másoknak élünk, hanem magunknak! Ha egyszer megszülettünk, élnünk is kell, élveznünk az életet, és másoktól függetlenül kell élnünk. Ez nagyon nehéz. De másokkal soha nem szabad foglalkozni. Most ez sablonszövegnek tûnik (az is), de igaz!!!!!
Hat nemtudom ... akkor en biztos szerencses vagyok Mozzgasserült vagyok.durvan 12éve jarok suliba ,normal iskola ,normal emberekkel(szki).Senki nem kozositett ki , senki nem szolt be durvan(mivel jo a humorerzekem vannak persze vannak helyzetek amikor adodnak vicces parbeszedek"Halajd mar Geri!Persze futok :DD ).Segitenek ahol csak tudnak, vagyis inkabb ahol kerem (utalam a szanalmat).Nemtudom, velem torodnek az emberek, es egyszer nem volt meg olyan h fikaztak volna emiatt.Mi folyik itt Gyöngyösön ? :D
Nem tudom, én sem vagyok arra képes, hogy ezeket elodázzam magamban és azt hiszem az se, akinek az egészélete ebbõl áll. A vagyoni dolgok nem érdekelnek (még most), de a többi sajnos igen.
Nagyon tévedtek! A felnõtteknél is ugyanúgy megvan az elnyomás és a megalázás, csak már más témakörben. Itt az embert nem a haja miatt cikizik, hanem pl a vagyona, a szokásai miatt, hogy milyen a háza, milyen a pázsit, meg mennyit fizetett a cipõjéért. A társadalom szinte minden korosztályában megtalálható ez. Csak egy dolgot tehetsz. Legyél te a kivétel! Ne érdekeljen, ha ezért lenéznek, ne másokkal törõdj hanem az elveiddel.
hát volt aki engem is úgy álított be mint egy suttyó menõjenõt :D pl most tervezek egy 10 napos nyaralást és elhivtam pár általam cikizni szokott emberkét de nem azért hogy legyen kin röhögni :)
És ha bejuttatják a szüleik olyan hejekre ahonann oszthatják tovább az észt és mások fölött ítélkezhetnek? Mert ezek közül jópárat nem a kétszemükért vettek fel, meg a tanulmányiátlagét, hanem azért, mert apuka meg anyuka jó hejen dolgoznak.
Ez csak a suliban illetve a "vagány" bandákban mûkik. Felnötteknél már nem. Aki pedig gyerek korában ilyeneket csinált, az felnõtt fejjel nagyon rosszul fogja érezni magát amikor visszagondol majd a szemétségeire...
Egyépként lehet, hogy fikáztok valakit csak nem úgy veszed fel, hogy ez neki tényleg rosszul esik. Nem kell senkivel sem túlságosan is elnézõnek leni, de azért ne alázzuk porig. Ahogy a koléga írta: arany középút!
én sem találom viccesnek mikor vihorásik a padtársával elöttem és nem értem mit mond a tanár és 50-edjére szól rá hogy kusoljon! õ sem kérdezi meg hogy zavar-e :) ilyenkor szokott elcsattani pár poén a számból "hirtelen felindulásból" (odadobok egy szendviset hogy erre használja a száját ne pofázásra :)) de táblánál is kint áll mint egy tuskó és kurvára nem látok semmit akkor mondom hogy guruljon arébb de ezt nekem is szokták mondani :)
szal van aki bunkón csinálja és aki viszafogotabban én nem utálom és nem kezdem el lögdösni emg ütögetni mint egy boxzsákot bár....
ha odajönne és megkérne hogy hagyjam akkor abbahagynám és elhiheted senki nem röhögné ki és senki nem szálna rá! ez egy osztályközöség ami nekünk van mi nem úgy vagyunk hogy kényeszbõl szeretjük egymást! jó vannak akiket utálok de hidd el meg van az okom!
Errõl tényleg hónapokig lehetne beszélni.. 40 évvel ezelõtt más volt minden. az emberek viszonyulása a másikhoz.. Megjegyzi: ebben a topicban még nem sikerült nyelvtanilag korrekt módon leírni a "haj" fõnevet.
nem kell állandóan a másik problémájával törõdni, arról volt szó hogy egyáltalán nem törõdünk az embertársakkal. a középutat kéne megtalálni. és van különbség a sértõ meg a vicces jellegû "poénok" között
amugy meg középiskola utána majd kinõttök belõle... :) addig meg éljétek tul a csodás szociális érzékenységeteket :)
Ott a pont, és sajnos én is mondok ilyeneket embereknek, habár ha valaki erre felhívja a figyelmemet akkor borzasztó lelki ismeret furdalásom van, de van akit teljesen hidegen hagy a másik.
Egyépként arra jöttm rá, hogy az ilyen faszagyerekek miatt az egészközösség ki van szolgáltatva. Én szociálisan érzékeny vagyok ez meg van mondva. Ha rám rosszat mondanak az nagyon megmarad bennem vagy ha fikáznak(pedig nem kapok olyan borzasztó sokat), sajnos ilyen vagyok, de zavar az is ha másokat bántanak.
"addig amig nem látom rajta hogy ez sértõ neki és vihog rajta õ is addig miért ne cukkolnám?"
Na látod pont az ilyen emberkék miatt jött létre ez a topic... Azért mert vihog rajta, még nem jelenti azt hogy jólesik neki... sõt tuti hogy épp az ellenkezõje az igaz... de ezt a hozzád hasonló "élvezetbõl cukkolók" sose fogják megérteni
Csak arra akartam felhívni a figyelmet, hogy annyira majmoljuk ezt a linkséget (én is nagyon benne voltam tavaly), hogy kiakarunk tûnni, de sajnos csak úgy tudunk ha alapvetõen aljas emberi tulajdonságokat "humoros és vicces" ruhába öltöztetünk fel! Azt akartam, hogy néhányan gondolkodjanak el rajta, hogy biztosan jó-e ha ezt tömik magukba. Higgyétek, el, hogy nem emberi dolgokat csinálunk néha s észre sem vesszük!
És persze az direkt jól esikneki, hogy ezzel ütitek el az idõt! Mégis mi a fenét csináljon? Ha szépen megkérne, hogy hagyd abba, akkor kiröhögöd nem? Vagy ha te nem is,de a társaid közül hányan nem? Biztos jó egész életében ezt hallani! Ha meg visszaszól akkor egy csomóan rászálnak! Hidd el nem olyan jó ez! Meg most fikázzák a hajda pff... haggyad már.
eggyet értek azzal hogy nem törödünk egymással de nézd én se illeszkedtem be egybõl az osztályba sõt kellet egy év és senki nem segített! nem vagyok egy menõsjenõ sem márka ember de kukajakab sem vagyok! és ha mindenki mások problémáival törödnének nem jutna idõ magukra nálunk is van egy nagyobbacska lány :O (160cm 120kg) szoktam cukkolni pedig énsem vagyok egy pehelysúlyú birkózó a magam kis 90 kilómmal monnyuk magas is vok de addig amig nem látom rajta hogy ez sértõ neki és vihog rajta õ is addig miért ne cukkolnám? engem is cukkolnak a halyam miatt! elöl van a forgóm és oldalt álandóan elalszom :D jót mosolygok rajta és kész :) legalább van poénalap és nem punnyadunk be! ennyi röviden
Nekünk is volt a suliban egy srác (2 hónap után elment), neki is volt valami szellemi gondja. A szünetekben azzal szórakoztak a "nagymenõk", hogy mûsoroztatták, pl. mondták neki, hogy táncoljon, õ meg (szerintem) azt hitte, hogy barátkozni akarnak vele, ezért meg is csinálta. És szünetben ott néptáncolt, meg énekelt. Mikor meg már rájött, hogy csak szórakoznak vele, és beszólt a srácnak, azok elkezdték lökdösni meg kb 5-en szivatni. Ezt én sem nagyon értem. Én nem lennék képes egy ilyen srácon röhögni. Elég baja lehet így is neki, nemhogy még szivassák is.
látod, neked is tul sok idõ és energia lenne :) mongyuk nekem is az nem is tom mirét irogatok ennyi hülyeségre :)
izé nem vagyok se vallásos se sátánista, és segitettem kapálni, sõt mgé gödröt is ástam nagyapámmal amikor fát kellet kivágni :) nálunk nem szokták a tanárokat megalázni, sokkal inkább forditva... :) izé, hozzánk nem járnak lényok se, sé tulképp igy hirtelen nem ismerek egy kövérebb lányt se aki mellett ki kéne állni :) egyszerübb, és kevesebb fáradtság :) szenzációhajhászat, a társadalomnak unalamasak a hétköznapi dolgok :) mert tul sok fáradtság ezis, idõ és energi... :)
izé, mindenki ugyanazon a világon van utolsó ismereteim szerint, a sliders féle teoriákat még nem bizonyitották be max a sci-fi-kben :) nem csak az élhet, márha nem suicid hajlamu :)
Habár én még fiatal vagyok, de soxor látom és tapasztalom azt, hogy egyes embereket telljesen hidegen hagy a lelki ismerert, átgázol a másikon, a többiek pedig jót röhögnek rajta. Egyrészt félelembõl, másrészt azért mert õk is viccesnek tartják egy autista vagy egy beilleszkedési gondokkal küzdõ személy folytonos lejáratását és nagyon dúrva megalázását. És ha valaki ez ellen szólni akar, akkor hip hop egyedül találhatja magát, mert mindenki ki akar maradni belõle. Persze valaki mindíg segít és megértõ. Azonban a társadalmunk nem õket tartja hõsöknek, jó embereknek, hanem azt aki megmeri tekerni órán a füves cigit, aki otthagya a régibarátokat a "jóarcokért", akinek a magyarszavak már 14 évesen elvesznek a szótárából, csakúgy mint a szüzesége. Miért ciki azt mondani, hogy segítettem kapálni? Miért ciki, ha valaki vallásos és miért vagány, ha sátánista? Miért ciki kiállni egy olyan tanár melett, akit folyton megaláznak? Miért ciki, ha egy kövérebb lány melett kiállunk? Miért van az, hogy a kortársaim nagyrésze nem tiszteli azt ha valaki szenved és inkább kifikázzák az erölködését? Miért kell annak a kultúrának amit mi most átveszünk, a középpontba állítania a társadalom saját fertõzéseit? MIÉRT NEM TÖRÕDÜNK EGYMÁSSAL?
És hogy van ez a felnõtt világban? Csak az élhetigazán aki társadalmilag is elismert?