Igaz. A real world alkalmazásoknál meg fõleg arra gondoltam, hogy sokszor egy egésszen más terül az ember elé mint amit az egyetemen csinált. Nem gondoltam negatív vagy pozitív oldalra, csak csupán a különbségre. Különben igaz, hogy sokszor a real world-ban komolyabbak az emberi mint a technikai problémák, de azért minden lehetséges, míg az egyetemeken álltalában egy relatív zökkenõmentes projektvonalat kisérnek, ahol pl. nem kell egy 97 beli Windows 3.11 gép egy 2000 beli Windows 2000 gép mûködjön egy .NET és egy Java alkalmazással, de pl. a .NET 2.0 miatt az SP4 (Windows 2000) telepítése után a Java alkalmazás legöglik... de még van egy darab hardware amelyre nincs Win2k/XP meghajtó és ezért Win98-al kell tekerni, de a cégvezetõség nem akar beruházni, hanem tákoltatja a rendszert még össze nem rogy... na de aki tudja mirõl beszélek annak nem kell mesélni. :) Különben az egyetem valójában egy lehetõség (éppen ezt akartam az elõzõ hozzászólásban hangsúlyozni), és aki tényleg akarja sokra viheti. A probléma csak ott van, hogy a legtöbb egyetemista nem így mûködik, hanem csak oda megy ahová viszik, és az IT ezt kapja, nem csak azt a 3-5% ot aki komolyan csinálja, hanem azt a 95%-ot is aki csak végigviszi a minimál requirements-el.
Ja és Dubai... még nem vagyok Dubaiban (Március 24-én megyek) egy kis halasztás jött éppen valami IT dolgok miatt amit meg kellett oldani - régi ügyfél stb. - de hogy ne dumáljak. Különben a körkép talán jó, bár jónak látszik innen messzirõl :)
Különben az ötletek a cégeknél... hát kivétel ugyan van, de legtöbbször úgy van, ha valami ötleted van akkor azt elmondod a fõnöknek és az veszi fel a jutalmat, és csak õ tudja, hogy a te ötleted volt igazán, és 2-3 jó ötlet a fõnöködnek, elõrelépéshez vezetheti, és akkor esetleg te jöhetsz az õ helyébe... ezután a te ötleteidért tovább is a felettedvalóé a jutalom, az alattadvaló ötleteiért meg a tiéd... és a kör megy tovább. A baj ott van, hogy ha az ötleteidet hierarchián kívül akarod érvényesíteni, akkor nagy az ellenálás és még általában ellenségeket is csinálhatsz magadnak. Ez persze messzirõl sem igazságos, de legtöbb cégnél ez a valóság.
"az egyetem csak diplomát ad és egy csomó rövidtávú általános tudást (kb. 90% elfelejted a vizsga utáni 6 hónapban) speciál ha nem alkalmazod."
Ez teljesen így van,már középiskolában is hasonló volt a helyzet.Emlékszem földrajzból azt kellett bemagolni,hogy a szovjetúnióban milyen bányakincseket termelnek ki....Most már nem kell ilyeneket azért.Azért megfigyelhetõ némi javulás az oktatás színvonalában,de még koránt sem mondható jónak a helyzet.Mindenesetre át kéne szervezni az egész oktatást,gyakorlatiasabban oktatni,de ez sajnos nem ilyen egyszerû.Ha idõm engedi próbálok itthon is tapasztalatot,ismereteket szerezni,amiket az iskolában nem tanítanak meg,fõleg az internetrõl szerzett anyagokból.De egyenlõre még messze vagyok attól,hogy azon gondolkozzak mi lessz ha dolgozok.De ha eljön az idõ megpróbálok jobban felkészülni.
Hmm, szerintem az egyetem, mint minden más, egy lehetõség. Persze hogy nem univerzális megoldás, de szerintem nem is akar az lenni. Én legalábbis nem érzékeltem, hogy kifejezetten csõbe akartak volna zárni; gyakorlattal, laborokkal (akár külsõ cégekkel is) mindenre volt lehetõség. Aki akart. Utcáról beesve szerintem jóval kevesebb esély lett volna ilyen helyeket végigjárni. Nekem inkább pont olyan tapasztalataim vannak, hogy az egyetemi pörgés után a "real world"-ben egy hatalmas kézifékes megtorpanás volt. Tulajdonképpen ezért is mentem vissza csinálni még egy diplomát... Olyan témát csináltam amivel szinte kiröhögtek, de engem ez érdekelt, hagyták és lehetett találni is hozzá õrült embert. Amúgy akiket ismerek mind csinál meló mellett valamit, aminek szerinte értelme van. Akár saját magának, akár másoknak. De szerintem ez nem csak IT-ben van így. Valamiért úgy látom, hogy az egyetem jobban tolerálta azokat akiknek ötlete volt, mint a cégek (akiket eddig láttam). (Hacsak nem csinál sajátot, ami megintcsak roppant elterjedt, és nem elsõsorban a pénz-kivételi formára gondolok. De ehhez meg vevõt találni nehéz persze :)) Tényleg, milyen a körkép most Dubaiban? :)
"És itt sok ember amúgy szereti az informatikát és ért hozzá,kibukik."
szédületes, hogy mennyire igaz, nagyon sok jó sráccal ismerkedtem meg akik jó agyak, értik a dolgokat, de vagy kibuknak az egyetemrõl (egyszerûen nem látják az értelmét), vagy kedvtelenül valahogy átvészelik magukat.
Neked azt ajánlom, ha érdekel az informatika és nem csak diplomás, hanem jó szakember is akarsz lenni, hogy az egyetemi dolgokon kívül más könyveket is olvass, fõleg ajánlom az IT project management és a software engineering témákat, mert ott van a pénz nekünk európaiaknak, ezenkívül persze fontos maga a technológia is, de ide inkább fontos a gyakorlati képzés, ezért jó ha az ember dolgozgat is részidõben (távmunka stb.) Nem a halgatók a hibássak, hanem a rendszer, van köztük sok jó fej, de sajnos a rendszer könyörtelenül törli fõleg azokat akik saját agyukkal gondolkodnak. Különben ez egy örökölt dolog a régi kommunista rendszerbõl és sok évtizedbe fog kerülni mire megváltozik, "amit mondunk az úgy van, ne gondolkodj, csak vágd be, mert ha gondolkodsz akkor esetleg rájössz, hogy nincs igazunk és akkor..." na de mindegy, alapjában az informatikához a következõ dolgok kellenek
1. könyvek 2. gyakorlat 3. diszkusszió társak 4. real world lehetõségek (a tapasztalat megszerzésére)
az egyetem csak diplomát ad és egy csomó rövidtávú általános tudást (kb. 90% elfelejted a vizsga utáni 6 hónapban) speciál ha nem alkalmazod.
Mindenesetre szeretném megbátoritani azokat akiket érdekel az informatika, nagy jövõ van benne, de csak tölled függ, hogy részed lesz e ebben a jövõben vagy sem, a legfontosabb ott lenni és harcolni érte, és felkészülni minden szempontból, mert ha igazán fel vagy készülve akkor nem sok esély van a negatív forgatókönyvre, és ne gondold, hogy valakitõl kapsz valamit, amit akarsz azért meg kell küzdeni, de hogy esélyed legyen ebben a küzdelemben elõbb jó fel kell készülni. Sok szerencsét. Meglátod megéri.
Hmm én fõiskolára járok,részben rám illik az általad másodiknak leírt jellem.Eddig az a tapasztalatom,hogy nálunk például elég sok felesleges dolgot tanítanak,igyekeznek minket minél mûveltebbé tenni,de ezt nagyon rosszul csinálják.A legtöbb ilyen nem szakmai tantárgyat megutáltatják mindenkivel,a lexikális tudásra kíváncsiak,be kell magolni rengeteg tételt,példamegoldásokat.És itt sok ember amúgy szereti az informatikát és ért hozzá,kibukik.Én részben azért választottam ezt a szakmát mert jól fizetnek,meg azért egy kicsit érdekel(nem minden területe),de még nemtudom milyen irányba specializáljam magam ha egyáltalán eljutok odáig,ami igencsak kétséges.
Nagyrészt korrekt, annyit még hozzátennék, hogy Magyarországon nem tisztességes a piac sem. Gyakorlatilag a cikkben is szereplõ "valahol megszületik a know-how" dolog még megvan, csak utána Magyarországon az következik, hogy és a befeketetõ le is nyúlja. A Szilikon völgyben ez úgy müxik, hogy egy ötlettel (üzleti tervvel) odamehetsz egy befektetõhöz, és az ha tetszik neki akkor ajánl egy összeget, meg egy részesedést. Ha nem tetszik akár neki a terv, akár neked amit ajánl, mehetsz a köv. kockázati befektetõhöz. Magyarországon meg - csak a web részét ismerem - kitalálsz valamit, odamész egy az adott területen vezetõ portálhoz, az meg elküld, hogy nem érdekli a dolog, és láss csodát 2-3 hónap múlva megjelenik a szolgáltatás amit kitaláltál az oldalába intergrálva. Szóval amíg ilyen Magyarországon a dologhoz a hozzáállás, addig megy az ember inkább Londonba buszt vezetni.
Hosszúéves szoftveripari tapasztalatom azt mondja, hogy az informatikai munkaerõpiac nagyjából 3 részre osztható.
Az 1. a lelkes számítógépszerelmesek tábora, ezek nagyjából még az egyetemi évek allatt dolgoznak részidõben és amikor végeznek már megvan a munkahelyük, de általában szerelembõl ülnek a gép elõtt és a pénz másodlagos számukra, úgy 30+ éves korig, amikor jönnek a gyerekek meg stb. és ekkor veszik észre, hogy jócskán alulfizetve dolgoznak már évek óta. De vannak közöttük olyanok is akik nem végzik el az egyetemet, mert valahól útközben elvesztik érdekeltségüket az egyébként elég gyenge oktatási szint miatt, és persze a részidõbeli munka átalakul teljes munkaidõt követelõ munkává persze szeretik csinálni, meg még pénz is jön és ezek kb. 30 évet betöltve döbbennek rá, hogy azért elkellett volna végezni az egyetemet, mert most így diploma nélkül hiábba a tudás nem igen van esélyük magasabb fizura, de a gyerekek és a család pénz nélkül nem igen boldogul.
A 2. az egyetemre járó "gépemberek" akik nem igen használják agyukat de nem is törekszenek, végigjárják az elõirt utat, lenyelik a leckéket és fejbõl kiköpik, elég könnyen végzik el az egyetemet, és a pénz már fontos számukra, mert szerelem az informatika iránt soha nem is volt nálluk, de valamit végezni kellene és miért ne lenne az informatika, hisz jó fizuk vannak, bár ezt lehet mindenhol hallani. De ezeknek nem igen jut a pénzbõl, ezek inkább lesznek a friss diplomás munkanélküli informatikusok, mert álapjában elég keveset lehet velük kezdeni, ezért mindenki kerüli õket (tisztelet a kevés kivételnek).
A 3. na ezek a kereskedõk, a marketinges kereskedõk akik eladják a hardware-t a software-t a megoldásokat stb. Ezek tartják a nagy PR dumát és ezek teszik zsebre a pénzt. Az 1. nélkül ugyan nem tudnának sem mit eladni sem mirõl dumálni, de õk ellenörzik a piacot és töllük függ az 1. és a 2. sorsa.
És miért van ez így, hát nem tudom, de szerintem a szakma a hibás. Ugyanis, míg a jó szakemberek a lelkes srácok marginalizálva vannak és sok esetben ahogy valaki lennt írta Londonban kezelik a mosogatógépet (mert 200 rugóból nem lehet eltartani a családot, iskoláztatni a gyerekeket és fenntartani a szakmai szintet), addig a második csoportra írtózatos összegeket költünk az oktatáson keresztül, majdnem nulla megtérüléssel, a harmadik csoport az informatikai kereskedõk meg marketingesek, Mercikben és BMW-kben mennek ki a röptérre, hogy privát repülõgépen utazzanak le valami fontos üzleti bla bla bla-ra, és eközben olyan üzleteket kötnek amelyek azt a kevés igazi szakembert a megfelelõnek teljessen ellenkezõleg alkalmazva rogyásba sodorva teljessen elértéktelenítik az informatikát. Pedig az informatikában óriási esélyek rejtõznek és itt nem csak az olcsó ázsiai kóderekre gondolok, az informatika egy olyan széles terület, ahol tudástól, tapasztalattól és helytõl függõen mindenki megtalálhatja a saját aranyforrását, mindenki aki komolyan fogja fel és aki komolyan áll hozzá a munkának és mindenekelõtt mindenki aki komolyan de nagyon objektíven méri fel az informatika úgynevezett nagy képét (big picture) de ehhez kell némi üzleti (business) fonál is, kopasz programozással már tényleg nem lehet pénzt keresni, de az informatika még véletlenül sem egyenlõ a kopasz programozással, akármennyire is ezt magyarázzák a felsõoktatásban és még sok más helyen is.
Ja és a legnagyobb hiba, az, hogy 3 éves gyakorlat van ahová kell, de legtöbb helyen teljessen felesleges, ez pedig egyenessen a cégek (olvasd HR-esek) hibája, ugyanis nem a HR-es kell, hogy alkalmazzon, hanem a manager a team leader stb. és ha valaki ezen a pozíción nem tudja, hogy mire van szüksége, akkor már régen nagy a baj...
érdekes, hogy mennyi frissen diplomázott állástalan informatikus van. ez pedig nem csak azt jelenti, hogy a cégek szerint az informatikai felsõoktatás nem ér sokat, de azt is, hogy ugyanezek a cégek meg sem próbálnak tenni ez ellen valamit. mert egyszerûbb három-négy év gyakorlatot kérni a jelentkezõktõl, mint továbbképzést szervezni az új alkalmazottaknak. így meg persze hogy továbbra is kevés marad a szakképzett munkaerõ...
Mint állástalan informatikai szakember tudom mondani, hogy a cégek túlspecializált munkatársakat keresnek, ám kelet-európai bérért. Hacsak nem ismerõs útján találsz melót, szükséges, hogy pont ahhoz a dolgokhoz érts, és legyen legalább 3 év gyakorlatod is benne - mivel aki közvetít, vagy felvesz, az esetek nagy részében semmit se ért a szakmához.
A jó informatikus, vagy csendben melózik, és fusizik mellé, vagy Londonban háromszoros pénzért kezeli a mosogatógépet. :P
Komolyra fordítva a szót: félõ hogy a cikkben is említett román és orosz konkurencia megtöri ezt a helyzetet. Egyszerûen az nyer ami olcsóbb - ha egy román kolléga átszámítva ötven-százezer forintért elvégzi az itt háromszázezret kóstáló munkát, akkor még a középtávú prognózis sem áll meg. Rá kell jönnie az embereknek: nem szabad más alá kínálni, ha bérrõl/jövedelemrõl van szó. Túl nagyok a rések - elõbb-utóbb vissza kell õket igazítani. Egyfajta regionális minimálbért kellene bevezetni - azaz pl. Kelet Európa szakemberei (legyen szó bármely területrõl) csak ezen korlát feletti bért kaphatnának. A feketemunkával elõállított termékeket pedig nem fogadná el senki, sõt, kemény pénzbírság járna használatukért. Csak hát a multik jobban szeretik a "minél olcsóbb" megoldásokat - miattuk rohad szét minden.
Informatika és tudomány
