A Marson is van élet, csak más fajta rezgés szinten. Ez van. Lehet, hogy a földönkívüliek a mi bolygónkat elemzik, mert nem látnak rajta semmit. Úgy mint mi a marsot.
Eddig, amit hallottam a GÉNMANIPULÁCIÓRÓL, elég dorva eszközökkel dolgozik: 1. keres egy megfelelõ fajt, amiben megvan a kívánt tulajdonság 2. megkeresi a tulajdonságért felelõs géneket 3. ezeket a gének elkülönítik különbözõ kémiai-fizikai behatásokkal 4. az így elkülönített géneket becsomagolják egy vírus örökítõanyagának helyére 5. az így létrehozott "vírus"-sal megfertõznek egy-két sejtet, embriókat lehetõleg (növényi v. állati, tök mindegy) Mivel az így létrehozott génmanipulált sejtek nagy részénél nem sikerül a dolog, sokkal kell végrehajtani a mûveletet, és még azután is sokan "meghalnak" a sejtek közül, ergo nagyon sok sejtbõl néhánnyal eredményes Tudtommal. A mutáció pedig tudtommal néhány bázispár rossz helyen/helyzetben levése. Egy "kis" hiba a DNS replikáció során. Tudtommal. vagy nem???
"A másik, hogy nem csak szén alapú lehet az élet, arra találunk példát a sci-fi világában is" - a sci-fit ne keverd ide. Vagy esetleg jöhetnének a mesék is, meg a vallások, stb?
Az emberek többsége azt mondja, hogy az univerzum mérete végtelen. Tehát a galxisok száma is végtelen, magyarul a lakható bolygók száma is végtelen, tehát enyhén beképzelt az az ember, aki azt hiszi, hogy a végtelen számú lehetséges helyek közül csak egyetlen-egyen alakult ki értelmes élet(persze mihez képest értelmes...). A másik, hogy nem csak szén alapú lehet az élet, arra találunk példát a sci-fi világában is(pl.: Csillagkapu-Replikátor faj), sõt, még a galaxis útikalaúzban is ott van a kék szín egy szuperinntelligens árnyalata...
Az újabb számítógépes modellek szerint nem. Az M típusú csillagok elég halványak és kicsik (kb. jupiter méretûek és legalább 80 jupiter tömegûek). Önmagában az nem jó, hogy mindig a napjuk felé fordulnak, de nem is kizáró ok, mint ahogy azt régebben gondolták.
Minden biztató tényezõ jól jön! De ez utóbbit nem értem, miért jó ha mindig a nap felé fordítják ugyanazt az oldalukat.Nem lesz attól egy kicsit merkúros a táj? A másik oldala meg fagyos?
Ne felejtsd el a gázóriások körül keringõ nagyobb holdakat sem. Ugyanúgy megvannak az árapályerõk, meg a forgástengely stabilitása. Aztán ott vannak az mostanában pedzegetett hosszúéletû M típusú csillagok lehetséges bolygói, amik mindig ugyanazt az oldalukat fordítják a nap felé. Szóval van lehetõség bõven.
Hidd el vagyok annyira SCI-Fi rajongó, hogy feltegyem nem csak szénalapú létformák létezhetnek. Csak hát szerintem nehéz elképzelni az olyan létformát amely nem hogy más alapú, de máshogy is müködik.
Egyébként azt szerettem volna azzal mondani, hogy ha csak a szénalapú létformákat feltételezzük és azt vizsgáljuk. Az élet kialakulásának lehetõségeinél azt vettem észre, hogy egyre szûkül a kör. Persze amit most írok mind feltételezések és amit én megértettem belõle és röviden szólva: Mért ne lehetne élet a mi galaxisunkban máshol is ott van az a billiárdnyi csillag. Na igen,de nem lehetne túl közel a galaxis középpontjához mert akkor túl közel vannak a csillagok és jól elintéznék a bolygót (a becsapódásokat és az élet fejlõdését vizsgálták) meg minden. Túl távol sem lehet mert ott meg nem lennének becsapódások. Na jó de hát az mág gy is több száz milliárdnyi csillag. Igen csakhogy a bolygókeresõ kommandó egyelõre csak olyan csillagokat talált amelyek körül oriásbolygók keringenek (persze azért is lehet ez mivel ezt tudják kimutatni ezzel a módszerrel) és nemigen olyanokat amelyeknek hozzánk hasonló bolygói és bolygórendszere lenne. Mivel gyakorlatilag véletlenszerûen választottak csillagokat, ha ez lenne a tendencia akkor máris csak több 100 millió csillagokban gondolkodhatnánk. Azután TF találnak hozzánk hasonló naprendszereket. De a hozzánk hasonló élet fejlõdéséhez egész hosszú idõre van szükség. Meg arra , hogy megfelelõ energia jusson a bolygóra. Tehát nem Merkur (és nem vénusz) és nem is plútó( nem is mars) Azért csak tovább szüköl a kör! Azután meg valaki modellezi mi van ha a földnek nincs kisérõje és nem stabilizálja annyira, hogy a pálya és a forgásirány dõlészöge viszonylag kicsi maradjon. mert a modell szerint ez a kár a pályasikkal 0 fokot is bezárhat, de ha van egy kisérõ akkor ez hosszútávon stabil. Szóval az ilyen kis stiklik tovább csökkentik és lassan már csak millió csillagokban gondolkodhatnánk egy billiárdnyi csillagokból álló rendszerben.
Mielõtt mindent megcáfolnátok ez vélemény,érzés nem tudományos álláspont és a számok még csak hozzávetõlegesek sem mondhatóak nem pedig megalapozottak. Csak úgy érzem ha az élet minden bolygón is elkezd fejlõdni akkor sincs sok esélye. Az pedig, hogy értelmes élet fejlõdjön ki... az még kevesebb.
Nem emlékszem pontosan, mi van a középiskolai tankönyvben, de azért abban remélem megegyezünk, hogy nem a Dr. Átlag Géza által írt tankönyvet kellene tekinteni a hivatalos tudomány reprezentánsának...
Ne haragudj, de keveredik benned a vírus és a mutáció fogalma. Méghogy a vírushoz nem kell sok minden ? Javaslom nézz utána a témának, mert ez kb. olyan feltételezés mint az õsnemzés volt párszáz éve.
És még mi lehet az. #120: ott normál gépvírus volt, amit a srác írt, csak úgy ripsz-ropsz Egyébként a vírusokhoz nem kell túl sokminden, csak egy bizponyos fajta behatás egy sejtre, asszem vmi ilyesmit használnak a génmanipulációnál is.
"Mondtam én, hogy nagyon különbözõek?" Mármint mind. Én max. lehetõségeket fejtegettem, azzal kapcs. hogy mit is nevezünk mi életnek.
Bár nem vírus, de csak egy példa arra, hogy milyen kis változás is elég egy nagy betegséghez.
Mondtam én, hogy nagyon különbözõek? Csak azt mondtam szinte bármi lehetséges, egyébként inkább csak kérdéseket tetegettem fel, amik éppen eszembe jutottak. valaé valaé ná: én azt írtam "egyszerû", a mi vagy a káposzta DNS-éhez képest tényleg semmi-kis vmik. Mégis elég sokmindent csinálhatnak. Egyszer már írtam a "sarlósejtes vérszegénységrõl" (asszem), hogy mindössze egyetlen bázispár-megfordulás eredményezi. És baromi ronda betegség.
Ja és még valami. Ha valami gyengíthetné a természetes evolúció elméletét, az maga a vírus kifejlõdése. Mert igen nehéz elképzelni, hogy ilyesmi magától létrejöhet.
Többé-kevésbé jól becsomagolt DNS-RNS. Csakhogy önmagában semmire sem jó. A feltételezés, hogy idegen vírusok árthatnak földi életformáknak olyan, mint amikor a Függetlenség napja címû filmben az ügyeletes zseni megfertõzi az idegenek ûrhajójának számítógépét vírussal(wéndóz vagy mi). Sõt még olyanabb.
Akkor amit leírtál, az mégsem egészen a "hivatalos tudomány álláspontja", mert pl. középiskolai tankönyvekben (legalábbis régebben), ill. tudományoskodó mûsorokban nem pont így adják elõ. :)
Agyalni lehet, de aztán jön osonva a valóság Occam-borotvája, és szépen kinyírja ezeket az alternatív létformákat. szerintem a világyegyetemben nincs olyan sok variáció. Még az is lehet, hogy az elsõ lények, akikkel találkozni fogunk unalmasan hasonlítanak majd ránk, mindenben.
A "hivatalos tudomány álláspontja" az, hogy gõze nincs a kemoevolúció meg a földi élet keletkezésének pontos mikéntjérõl. Ötletes elméletek vannak, de mindnek van hibája. Sajnos túl kevés információ áll rendelkezésre. A tettes feltehetõleg pár tûnékeny molekula, amiket cirka négymilliárd éve felfaltak, így elég hosszú nyomozás elõtt állunk. De abban azért a legtöbb biomókus hisz, hogy a dolog lehetséges Isten ujja nélkül is. Kicsit visszakanyarodva a cikkhez, ezért lenne jó a marsi élet felfedezése, mert feltehetõleg egy alacsonyabb szinten konzerválódott állapotot õrzött meg, illetve egy alternatív útvonalat ismerhetnénk meg általa. Gondoljatok bele: egy történész a fél karját odaadná azért, ha le tudná futtatni újra a történelmet például Hitler nélkül.
A vírusok egyébként csak "egyszerû" molekulák, molekulahalmazok. Van olyan, amit szinte lehetetlen "csak úgy" elpusztítani. Mármint mondjuk különbözõ hõhatásokkal.
Szóval van aki azt hiszi, hogy a HIV vírusa fölön kívül pottyant ide ? Elég sötét lehet az illetõ, mivel egyrészt ez egy régi majmokban meglévõ vírus mutációja, másrészt oly kevéssé ellenálló, hogy még szabad levegõn sem bírja ki csak néhány percig, nemhogy a világûrben. A vírusok egyébként sem túlságosan ellenállóak, azonkívül szaporodni sem tudnak "kompatibilis" gazdatest nélkül. Szóval csak baktériumok jöhetnek számításba.
És ha mondjuk nem "víz-származású"/"alapú" egy életforma??? Vagy nem szén alapú??? (lásd: Evolúció c. film ) Esetleg fémes? Vagy nem olyan elveken épül fel, mint a miénk? Vagy extrémen: Mi van akkor, ha vmiféle "energia" alapú? stb ... s.a.t. ... etc. ... elég sok kérdés felvetül azzal kapcsolatban, hogy mit is nevezzünk életnek, és milyen fajtái létezhetnek. Nem tudunk róla túl sok mindent, bár ha többet fektetnénk be néhány alapkutatásba, legalább a Föld-i életet megérthetnénk egy idõ után. Szerintem.
A mi általunk ismert fajta élethez elég sok feltételnek kell egyszerre teljesülnie, viszont ezek a feltételek még így is elég sok ilyen (M) típusú bolygót, és rajta életet, engednek feltételezni. Na ezt aztán jól megasszontam. A tudósok jó része, abból kiindulva, hogy mekkora is a világegyetem egyetért azzal, hogy az élet nem lehet egyedi az univerzumban. Odakint csak a mi galaxisunkban több tízmillió (?) Nap-típusú csillag van, mégha feltételezzük is a kicsiny valószínûségét az életnek, több ilyen bolygónak is kell lennie. Várom az építõ kritikát, ti tuti többet tudtok.
Na igen. Meg olyan csillagpor amelyben olyan kis nyomelemek keletkeznek mint a szelén,arany stb amik ugyan csak kakatalizátorok,de azért elengedhetetlen. A tudomány mai állása szerint ezek meg a legjobb helyen két összolvadó neutroncsillag körül keletkezhetnek ( mármint az Arany után )
Na meg aztán ugye a víz kérdése, ami elég sokáig kellett folyékony állapotúnak lennie, hogy valami olyasmi alakuljon ki mint a földön. Mert ugye egy kicsit ha tartósan forro >373K akkor olyan mint a vénuszon ha meg kicsit hideg >273K akkor meg sokáig tart , bármaly bolygó amely távol van a naptól
"Namost azzal elég sokan egyetértenek hogy a földön kívül is van élet"
hat tenyleg eleg nehez elfogadni, hogy a "teremtes" csucsa egy a roliika-hoz hasonlo fanatikus high-tech hivoket kitermelo tokeletlen faj, de eddig meg semmi bizonyitekunk sincs az ellenkezojere
Egyébként ja, egyes feltételezések szerint néhány vírus is a világûrbõl pottyant közénk egy-egy szikladarab hátán, abból következtetnek erre, hogy rendkívüli hirtelenséggel jelent meg a kórokozó, és hihetetlen gyorsasággal terjedt, itt gondolok most az AIDS-re például. Egyébként ebbe nyugodtan bele lehet kötni, mer' úgy kezdtem, hogy "egyes feltételezések szerint", meg nincs is túl sok alapom az egészhez, mivel régen hallottam ezt és csak úgy eszembe jutott a hozzászólást olvasva, de szerintem lehet valami a dologban.
Azt írták valahol, hogy a jelenlegi modellek nem igazán teszik lehetõvé, hogy becsapódás következtében a Vénuszról vagy a Földrõl anyag szabaduljon el, ahhoz nagyon nagy a szökési sebesség. Bár egy Chicxulub méretû eseményt okozó kavics alighanem dobott ki elég sok mindent (a számítógépes szimulációkon úgy néz ki egy ilyen becsapódás, mintha egy tóba dobnának egy kavicsot, ami aztán azonnal megfagy), de alighanem sokezer fokos olvadt formában. De például a vulkánkitöréseknél úgy tudom, 80-100 km magasba is el tud jutni finom por, ahonnan talán elképzelhetõ, hogy egy erõsebb napkitörés kifújja.
Szerintem ha egyszer találnak a Marson bakteriális életet, akkor alighanem idõvel be fogják bizonyítani, hogy földi eredetû. Akárhogy is, hihetetlen izgalmas lesz a biokémikusoknak (és persze mindenkinek). Sokkal közelebb jutunk egy tucat alapvetõ kérdés megválaszolásához. Például: mi az esélye az életnek idegen bolygókon? Mennyire alkalmazkodóképes az élet, mennyire törékeny a földi bioszféra? Mennyire univerzális a genetikai kód? Hogy alakult ki az élet a Földön?
Picit más az arány: a #9-en berakott link a NASA egy oldalára mutat, ami így kezdõdik:
"Of the 24,000 or so meteorites that have been discovered on Earth, only 34 have been identified as originating from the planet Mars."
Persze nyilván a sokadik kommersz kondritos meteoritkõzetet - gondolom - a kutató is otthagyja az antarktiszi jégben, ha már tele a hátizsákja, és inkább a marsit viszi el :) Bár kétlem, hogy a hátizsákkapacitás szab gátat az ilyen keresgélésnek.
Bocsánat, rosszul írtam, évente gyûjt ennyi anyagot a Föld, valószínû a linken levõ elsõ forrás elírta. Régebbrõl is úgy emlékeztem, hogy napi 100 tonnára becsülik a beesõ anyagmennyiséget. De tényleg napi 2 ér le.
Ismét tévedsz. Én nem személyeskedtem veled, csak figyelmeztettem azt a pár embert, aki még nem ismer, hogy ne pazaroljon a drága idejébõl feleslegesen a veled való vitakozásra. Személyeskedni te kezdtél, ahogy szoktad.
Ellenben ha valami értelmes, logikus, vagy némileg tudományos érvet felhozol a cikkben leírtakat megcáfolandó, mindent visszavonok.
0. Igazad van 1. nem tudok belekötni 2. pontra Sõt lehet, hogy a marsi élet (mármint ha van-volt , a baleset elõtt is) az is a földrõl származik. Egyik TV mûsorban arra kerestek választ, hogy a földre kerülhetet e az élet máshonnan, eljuthat-e az élet máshova. Namármost arra jöttek rá, hogy egyes baktériumok képesek lehetnek évmilliókig fennmaradni (nem feltétlenül élni) az ürben egy sziklába zárva és megõrizni örökítõanyagukat a sugárzások, a hideg és egyéb problémák ellenére is. A földbe is csapódtak meteoritok néhánymilió évente jó nagyok is és bizony (bár igen csekély az esélye eljuthattak a marsra is) Nem mondom ott aztán nehéz dolguk lehetett!:)
Kukacos kösz! Tehát naponta 2 meteorit ami el is éri a földet és meg is található. 2*365*200 000 000 ~ 146 000 000 000 és abból csak kettõröl feltételezik hogy marsi , nem tünik olyan hihetetlennek, bár még így is kicsi a valõszínüsége. (persze ez a szám teljesen félrevezetõ, mivel 200 millió év alatt sok minden megváltozik a földön, hogy megtalálható legyen, de remélem érzékelteti nem kicsiben nagyban kell gondolkodni)
Egy kicsit mintha már eltértünk volna a tárgytól. Én speciel inkább kivárom, amíg lesz vmi érdemleges. Egyelõre két véleményem van: 1. Nem abba kéne belekötni, hogy a Marsról származik-e, hanem abba, amibe a tudósok bicskája is beletört: ez a szén vajon élõtõl van-e? 2. A Marson bizonyítottan van élet: mi vittük oda. Emlékeztek? Néhány baci túlélte az utat egyik-másik szondán. Az Evolúció c. filmben volt vmi hasonló: nem feltétlenül a fejlettebb életforma az, amelyik túlél. Nem emlékszem már a pontos mondatra, de van benne vmi. Azok a kis bacik eljutottak oda ahová még senki nem merészkedett.
Ez egy kicsit vicces tudálékoskodás volt. Azt hittem, hogy többre vagy képes, de tévedtem.
Nyelvészkedni kizárólag te kezdtél, amikor kezdtek a kérdések számodra kínossá válni. Konkrétumot azóta sem mondtál, és én is elfáradtam abban, hogy megpróbáljam kihúzni belõled. #62-ben olyan kérdéseket tettem fel, aminek semmi köze az én szerény és - minden bizonnyal téves - értelmezéseimhez, de ezekre valamiért nem adsz választ, mert megsértõdtél. Na, ilyenkor tényleg óvóbácsinak érzem magam, aki épp egy duzzogó nagycsoportosból próbálja kihúzni, mi baja. Bocs, ha nem esem hasra a "véleményed" elõtt, mert - és itt hadd legyek akkor kivételesen én, aki megválogatja szóhasználatát - neked az nincs. A véleményhez ugyanis az én szótáramban szervesen hozzátartozik, hogy legalább valami alapvetõ szinten konzisztens, tehát meg tudjuk védeni az alternatív értelmezésektõl. Erre - úgy tûnik - te képtelen vagy.
Igen. Ez szerintem ez is arra ösztönözhet, hogy gonduljuk át világról alkotott elképzeléseinket, még ha sejtjük is, hogy az egész nem lehet igaz. Öööö..az ott nem egy vogon ha... és vége.
Szerintem te azért vagy itt, hogy provokáld egy kicsit a nagyérdemût. Csakhogy ez nem az a fórum.Lóf@szt se érdekel, hogy te mit hiszel vagy mit nem. Ha majd esetleg észérvekkel cáfolod a bizonyítékokat, talán komolyan is vesz valaki. De ez elég nehéz lesz alapfogalmak ismerete (és megértése) nélkül.
Vagy úgy is fogalmazhatnék, hogy mesterien tárja elénk az említett, tulajdonképpen önmagukban is komikus, sõt néha már abszurd visszásságokat (belefonva a történetbe). (Végülis az egész életbõl.) A film ebbõl vajmi keveset ad vissza.
Bocs. Szerintem a panorámaképek elõtt, sz@rt se tudtak a marsról. Most már e cikket olvasva, eljutottak a béka v@laga alá. De hiszem , hogy ez lassan megváltozik.
nem teljesen arra reagáltál amit én a hozzászólással próbáltam kifejezni.
1. a kijelentést én is elfogadtam, csak elsõ pillantásra nekem is az jutott eszembe mint lolának
2.lehet, hogy a földre kéne költeni többet, én nem ezt mondtam, költsenek rá annyit amennyit gondolnak én csak azt a kételyt akartam kifejezésre juttatni, hogy akkor az eddigi kutatások gyakorlatilag -hogyismondjam csak, hogy ne sértsek meg senkit...- sz@rt se érnek? :) és itt most pont az ûrszondákra gondolok, nem a laborában görnyedõ tudósra aki egy kavicsot kaparászik egész nap. :) mert ugye vannak remek panoráma képeink a marsról, meg tudjuk, hogy hogy kell a rakományt odajuttatnunk, nemmondom ez is fontos tapasztalat meg hasznos adat, de az õ elmondásuk alapján ennek fõként nem ez volt a célja, hanem a víz meg az élet keresése. ebben viszont kudarcot vallhattak ezekszerint, ha egy földön talált marsi kavicsból akarják megfejteni. bár lehet, hogy rosszul látom.
Nem egy szokványos olvasmány. Tele van váratlan fordulatokkal és olyan dolgokkal amit nem is lehet elképzelni. Megmozgatja a fantáziát. Nem a szokványos módon és szerintem ez a lényeg. Szerintem , ahhoz kell fantázia, hogy egy földön lévõ kavicsról elképzeljuk, hogy az a marsról származik. Elképzelni azt, hogy végül is ez hogyan történhetett.
Egyébként pont az ilyen megjegyzések elkerülése végett másoltam ki amit irtál. Igaz kiemeltem mire akarok utalni. Ha mégis elirtam sajnálam, nagyon lent volt és nem akartam negyvenszer fel és le csusztatgatni.
Talán meghökkentõ, de úgy becsülik, NAPONTA körülbelül negyvenezer tonna anyagot gyûjt a Föld. A pontos értéket nehéz megmondani, de a becslés nagyságrendileg alighanem helyes. Ennek túlnyomó többsége persze por és apró szemcsék, amelyek ugyan elégnek a légkörben, de végül akár gázok formájában csak lejutnak a felszínre.
A nagy méretû becsapódás valószínûsége más tészta, és még nehezebb megmondani. Mindenesetre minden arra utal, hogy a Föld életében is bekövetkezett már párszor ilyen esemény.
Ha tisztában vagy vele, akkor talán próbálkozz meg a könyvvel, a film meg különben is az öt részes trilógiának csak elsõ része. Hogy ehhez a marsi témához is hozzászóljak, azt azért megjegyzem, hogy a köveket olyan emberek viszgálták, akik értenek is ehhez, és egészen biztosan nem alaptalan az a kijelentésük, hogy a Marsról származnak. Nem biztos, hogy helyes dolog megkérdõjelezni a tudósok eredményeit, ha még nem szorítottad sarokba õket magukat.
Talán igazad van. Azoban gondolom te is végigolvastad a cikket. A vizsgálatok feltételem elõbb következtek be, mint ezen cikk megírása.Azok akik ezt kutattták ( a jó ég tudja miért, de nem HISZEM , hogy ok nélkül) eldöntötték , hogy ez (és szerintem õk ugy fogalmaztak, feltételezhetõen, vélhetõen, stb) egy marsi kõzet. A cikk irója, aki nem feltétlenül vesz részt a kutatásban, esetleg csak olvasta a publikációt (mivel többnyire a tudosok nem a sajtónak írnak) és elfogadta az ott leírtakat és azt írta EZ EGY MARSI KÕZET...ráadásul igaznak vette.Szerintem minden oka meg volt rá. Persze szerintem sem biztos,hogy ez valóban egy marsi szikladarab DE Ezt se Te, se IoIa, se Én így csípõbõl nem vagyunk képesek megcáfolni (bár én igen CÁF ) Szenzációhajhász - elismerem De azért nézzünk szembe pont azzal a dologgal mennyire kicsi is a valószínûsége (ezt hangoztatja mindenki) Szerintem ez érdekes, ez szenzáció. Nekem az. Azután pedig az , hogy ezt a kõdarabot tanulmányozzák pontosan költségkímélõ, mivel néhány ember és felszerelés marsra juttatása tizen-milliárdnyi dollárokat emészt fel és mit hoznak ki (van-volt élet a marson ) Bizonyára igazad van abban, hogy inkább a Földdel kellne foglalkozni ennyi pénzért, de az is igaz, hogy lassacskán kissé szükösen vagyunk ezen a földön. Amelyre egyik megoldás, biztos nem a legjobb, de megoldás, ha egy része elköltözik (tudom IoIa szerinted nekem kellene) és csak oda tudunk tartósan berendezkedni,ahol megfelelõ körülményeket tudunk teremteni. Nem vagyok közgazdász, de ha a háború és ûrgyarmatosítás között kell választani, nem biztos, hogy a háború az olcsóbb megoldás(,bár a népességcsökkentés szempontjából biztos tökéletesebb.)
abban azért igaza van lolának, hogy nekem is elsõ körben ez tûnt fel, hogy azon a kijelentésen miszerint ez marsi eredetû kicsit -számomra legalábbis- hamar túlsiklottak. persze nem olvastam utána hogy hány millió dollár és évtized kutatása van benne ebben a mondatban, szal ezért nem ágáltam. a másik meg, hogy soxor -és nem csak itt- olyan tudományos cikkeket sorakoztatnak fel ami csak egy felénél tartó kutatás részeredménye (avagy hangzatos cím üres tartalommal) tehát gyakorlatilag kicsit olyan nesze semmi fogd meg jól szenzációhajhászkodás az egész. ami meg konkrétan a marsra vonatkozó kutatásokat és az ezekbõl a nagyközönség számára kiszivárogtatott hiányos információkat illeti már kicsit kezd tele lenni a hócipõm azzal, hogy van-e víz a marson, van-e/volt-e élet a marson. ha enny idõ, kutatás és pénz ráfordítás nem döntötte el ezeket egyértelmûen, akkor?? nos engem személyszerint már kicsit kezd nem érdekelni a mars vize meg a hülye kis lakói. :)
Ha már itt tartunk , egy kicsit eltávolodva IoIa (vagy mi, egyébként tetszik a név) elméleteitõl Nem tudod honnan lehet, megtudni mennyi meteorit csapódik be földünkbe? Magamba el akarnék játszani a kicsiny valószínûséggel. pld. Az hogy a Jupiterbe egy 300km objektum csapódik be még az én életemben szinmtén nem egy nagy valószínûségü esemény de azért így is megtörtént
Szerintem a "bizonyíték" és a " feltételezés helyességének az indoklása" kifejezések szinonimák, de hát ezek szerint nálad nem. Mindenesetre érdekesen kezeled a magyar nyelvet. Van egy olyan érzésem, hogy mikor kicsit sarokba szorítanak, akkor közlöd, hogy nálad a fekete valójában fehéret jelent. Végül is eddig csak négyen értettük félre, mit is akartál mondani, de hát persze nem te vagy a hülye, hanem azok, akik szembe jönnek a bal sávban az autópályán.
De hogy valami pozitívat is állíts, talán mondhatnál egy példát egy igazi bizonyítékra. Mikor hinnéd el, hogy a kövek marsiak? Mikor lenne "kétséget kizáróan alátámasztva"? Miért nem elegendõ számodra a geomorfológiai hasonlóság és az izotópos vizsgálatok eredménye?
"Tehát egy KIJELENTÉSSEL kezdõdik....csusztatok.... Erre az állításra épül fel az egész. HOLOTT, HA MÁR A FELE SEM IGAZ (vagy legalábbis csak csekély valószínûséggel bír)..."
Miböl is gondolod ahogy a vizsgált ködarab nem marsi? Tartottad kezedben , vizsgáltad ez volt a doktori disszertációd alapja? Ezek az emberek legalább vizsgáltak valamit( és most nem a cikk nyelvtani és formai kifogásiról beszélnék) aztán kijelentettek egy számomra zagyvaságot, amelybõl csak azt tudom felfogni, hogy szerintuk ez egy marsi kõzet (akárhogy is "állítja" be a cikk azért érezhetõ, hogy ez feltételezés) . Egyébként következtetés (implikáció) hamis állításból az igaz és a hamis is következik, ezért nem állíthatod , hogy az utána irtak mind hamisak,tévesek.
Informatika és tudomány
vagy nem???
