John Ronald Reuel Tolkien a fantasy irodalmi pályafutása során számos nyelvet és írásmódot alkotott meg és helyezte el saját világában (A Gyûrûk Ura, Szilmarilok stb...). Ezek közül a legnépszerûbbek a Quenya és a Sindarin, amit Tolkien világában a tündék beszélnek. A többi nyelv: Nyugori (közös nyelv), Khuzdúl – a törpök titkos nyelve, A fekete beszéd és az Orkok nyelve, Valarin – a valák nyelve, Nandorin - A Zöld tündék nyelve, Adúnaic - A númenoriak nyelve, Telerin - A Telerek (Tengeri tündék) nyelve, Doriathrin - A Doriathi beszéd (Lúthien anyanyelve) és az Ó-Ent nyelv. Ez a lista persze korántsem teljes! Írásmódjai: a tünde Tengwar betûrendszer, ami könnyen tanulható, fonetikus; a Certh rúnák, avagy Angherthas Daeron rúnái és a Sarati írás. Meg kell jegyezni, a Sindarin és aQuenya minden idõk egyik legszebb nyelve.
Nyelvek: Quenya: A Quenya, vagy nemestünde nyelv Tolkien Professzor kedvence volt, rengeteg idõt és energiát fektetett bele megalkotásába, gyakorlatilag 1915-tõl kezdve élete végéig finomítgatta. A Quenya nyelvre a valódi, élõ (vagy holt) nyelvek közül elsõsorban a finn és a latin volt nagy hatással. Világos volt, hogy a Professzor egy csodálatosan hangzó, dallamos, ám emellett egy igen nehéz nyelvet akart megalkotni, s ez sikerült is. A Quenya nyelvre jellemzõ a ragok használata az elöljárók helyett, a szigorú hangtani szabályok, a viszonylag szabad szórend. Elég jól kidolgozott nyelvtan és körülbelül 3000 szavas szókincs áll jelenleg rendelkezésünkre, ami ráadásul egyre bõvül, ahogy dolgozzák fel a tolkieni hagyatékot. Így ezen a nyelven talán a legkönnyebb önálló írásokat megalkotni, illetve fordítani. A Quenya nyelvet eredetileg Valinorban beszélték a Noldák és a Vanyák, ám késõbb a Valák is átvették. A Telerin nyelv is a Quenya egy változatának fogható fel. Késõbb, amikor a Noldák Középföldére mentek, Sinda nyelvet beszélõ testvéreik alig értették meg õket, mert nyelvük oly mértékben eltávolodott egymástól. Miután azonban Thingol betiltotta a nyelvüket - a testvérmészárlás kiderülte után - a Noldák is a Sinda nyelvet kezdték használni a mindennapos érintkezés során, noha ünnepélyes alkalmakkor saját anyanyelvüket használták. A Quenya így fennmaradt, az emberek közül is számosan beszélték (pl.: Aragorn), ám egyfajta "Tünde-latin" vált belõle. A rövid ismertetõ után nézzük, hogy mit is találhattok ezen az oldalon. A linkekben nagyon sok site cím van, ahonnan igen hasznos információkat tudhattok meg. Az írásokban már most szép számmal akadnak írások, fordítások, versek, Quenya és magyar nyelven - idõvel szószedet, illetve elemzés is készül hozzájuk.
Sindarin: A Sindarin, vagy Szürke Tünde nyelv volt a legelterjedtebb a tünde nyelvek közül Középföldén, õse ennek is, mind minden egyéb tünde nyelvnek - Quenya, Telerin, Nandorin - a Közös Tünde nyelv volt. Maga a Sindarin szó Quenya eredetû, a Sindar - Szürketündék - szóból származik. Maguk a Sindák saját nyelvüket valószínûleg egyszerûen "Edhellen-nek – "Tündenyelvnek" hívták. A Sindarin nyelvet a Sindák, vagy Szürketündék beszélték, akik nem utaztak ez Valinorba. Nyelvük annyira eltávolodott és megváltozott, hogy amikor a Noldák 3 és fél ezer év múlva visszatértek Középföldére, alig értették meg egymás beszédét. A Noldák könnyen magtanulták a Sindarint, míg a Sindáknak gondjaik akadtak a Quenya nyelvvel. Késõbbiekben jobbára csak a Sindarin maradt fenn élõ nyelvként Középföldén, fõleg miután Thingol betiltotta a Noldák nyelvét. A tündéken kívül az emberek is beszélték a Sindarint, Númenorban széles körben használták saját, (Adúni) nyelvük mellett, késõbb a Sindát jobbára csak a Dúnadánok használták. A Sindarinnak számos dialektusa alakult ki a hosszú korok alatt. A Sinda nyelv eredete 1917-re nyúlik vissza. Jellegzetessége a kelta - elsõsorban a walesi – hangzás, amelynek egyik érdekessége a különféle hangzóváltozások – mutációk. Noha nem egyszerû, éppen ez teszi ezt a nyelvet oly széppé és dallamossá.
Írásmódok: Certh rúnarendszer: Rúnikus írásmódok (Cirth, Angerthas, Gondolini rúnák) Nehéz összefoglalni ezen módokat, hisz térben és idõben egymástól távol keletkeztek. Az elsõ kettõ a Cirth és a gondolini rúnák néven jegyzett írásrendszer volt. Az elsõ Cirth kevés jelbõl áll, valójában le sem fedi a sindarin hangzóit, annyi bizonyos, hogy beleriandi kézmûvesek találmánya; a certheket konnyen lehetett kõbe, fémbe, fába vésni, mivel egyenes vonalakból épülnek fel. Ezeket a jeleket rendszerezte és egészítette ki Daeron, Thingol dalnoka és tudósa 1350-ben. Az õ rendszerét hivják Angerthas Daeronnak, azaz Daeron hosszú rúnáinak. Ezt az írásrendszert késõbb átvették a törpök, majd az emberek is, sõt, az orkok is a Cirth egy (igen primitív) változatát használták. A jelek egymással szöget bezáró egyenes vonalakból állnak, némelyik felépítése fonetikailag logikus. Lényeges eltérések tapasztalhatók a daeroni rendszerek és a gondolini rúnák közt, eltérõen fejlõdtek ki és tovább.
Tengwar írásmód: Tengwar Fëanáro (VA 1250) A Sarati irásrendszert vette alapul Fëanor a Tengwar megalkotásakor. A Tengwar ábécé 24+12 tengwából, azaz betûbõl áll, a magánhangzók jelölésére szintén tehtákat használ, melyeket a tengwák fölé kell helyezni. A 24 "alapbetû" felépítése fonetikailag logikus, alakjukból következtethetünk a hangértékre, helyük a rendszerben kötött, bár hangértékük nyelvfüggõ. Vízszintes, balról jobbra haladó írásmód. A jelek felvitelére ecsetet vagy tollat használtak. Egyes módokban a magánhangzókat is tengwák jelölik. A Tengwart flexibilitása és logikus felépítése alkalmassá tette Arda bármely nyelvének leírására, emiatt a szabad népek át is vették.
Sarati írásrendszer: Sarati Rúmilo (VA 1179) Az (eddig ismert) elsõ írásrendszer, megalkotója a tirioni dalnok és tudós, Rúmil, az Ainulindalë lejegyzõje. 28 (+1 feltételezett) karaktert használ a mássalhangzók jelölésére, a magánhangzókat tehták jelzik, melyeket a saratok jobb, illetve bal oldalára helyezünk. A Sarati függõleges tájolású, s balról jobbra ír, kizárólag a quenya nyelv leírására használták, csakis Valinorban. A jelek felvitelére ecsetet vagy tollat használtak. Fonetikus írásmód, egyes karakterek alakja utal az általuk jelzett hang kiejtésére.
Honlapok: http://www.tolkien.hu – Itt további linkeket találsz. http://www.elvish.org/ http://www.uib.no/People/hnohf/ - A legjobb oldal. http://parf-en-ereglass.uw.hu/phrases_page.htm – Sindarin oldal. http://eldaryon.tolkien.hu/index.php
Nah, gyõzzétek elolvasni... :D
Akit érdekelnek a mesterséges nyelvek és Tolkien.
régen érdekelt még, azóta meguntam a gyûrûk urát.
Érdekes :). Fõleg mivel én most olvasom a Gyûrûk Urát....angolul :)
engem régen érdekelt ez a tünde nyelv, meg sok helyrõl hallottam, h meg lehet ezt tanulni, és vannak akik folyékonyan beszélik; de a neten utánanézve nem volt két szó, ami egyezett volna, szal nekem eléggé hasraütés-szerûnek tûnik
600 megányi anyag van a neten szótárak, kurzusok...
A Fekete beszéd és az ork nyelv: I: Az ork-nyelv Az Óidõk orkjainak nyelvére vonatkozóan azt mondják: "saját nyelvük állítólag nem volt, de más nyelvekbõl összeszedtek, amit tudtak, aztán pedig kényükre-kedvükre elferdítették; ezzel azonban csak durva és zagyva beszédet alakítottak ki, eltekintve a szitkozódástól és káromkodástól." (GyU/ F. Melléklet) Jó példa erre, hogy a noldák neve orkul Golug, ami a Sindarin Golodh (többes száma: Gelydh) szón alapul és nyilvánvalóan a tünde szó önkényes eltorzítása. Azonban azt is mondják, hogy Morgoth, az elsõ Sötét Úr "alkotott nyelvet azoknak, akik õt szolgálják". Frodó idejében a nyelvi helyzet lényegében változatlan volt: "az orkoknak és a koboldoknak megvolt a maguk nyelve, förtelmes, mint minden, amit csináltak vagy használtak, s mivel szándékaik és felfogásuk megmaradt nyomai szükségessé tették e hitvány nyelv életben tartását és hasznossá tételét - akárcsak hitvány célokra is - e nyelvek végtelenül szerteágazókká, ám halálosan egyhangúakká váltak, s csupán a mocskolódás, a gyûlölet és rettegés kifejezésére használták õket. Valóban, "e gonosz lények, akik még a saját fajtájukat is gyûlölték, hamarosan annyi ilyen barbár tájszólást hoztak létre, ahány csoportjuk vagy településük volt, úgyhogy a törzsek közti érintkezésben nem sok hasznát vették a maguk ork-beszédének." Így nincs is elemezhetõ egyetlen "orknyelv". Az egyetlen dolog, ami mindig, minden ork nyelvre igaz volt, hogy "förtelmes, ocsmány és egészen más, mind a Quendek beszéde". Valóban, "az orkok és a trollok beszéltek, ahogy tudtak, a nyelvük iránti bármi szeretet és tisztelet nélkül." (F. Melléklet) Így a nyelvhez való hozzáállásuk egészen más volt, mint a tündéknek, akik szerették és ápolták a nyelvüket. Tolkien maga is nyelvész volt, filológus - azaz a "szavak barátja", a "szavak kedvelõje" - és elképzelt világában a nyelv iránti szeretet teljes hiánya csupán a gonosz jellemzõje tudott lenni. Az ork nyelvek sokfélesége és változékonysága természetesen akadályozta a sötét hatalmat abban, hogy az orkokat elsöprõ erõként használja. Így a hatékony közigazgatás (totális diktatúra) céljára Szauron egyfajta "eszperantót" alkotott szolgái számára. Ebben nyilvánvalóan Morgoth-t utánozta (lásd a fenti idézetet: "...Morgoth... nyelvet alkotott azoknak, akik õt szolgálják").
II: A Fekete Beszéd "A Fekete Beszédet állítólag Szauron találta ki a Sötét Években" - tájékoztat a GyU E melléklete, - "valamennyi alattvalóját rá akarta szoktatni, de ezt a célját nem sikerült elérnie. Mégis, azok a szavak, melyeket az orkok szinte mindenütt használtak a Harmadkorban, jórészt a Fekete Beszédbõl származtak, mint pl. a "ghâsh" (tûz) szó, de Szauron elsõ bukása után a nyelvnek ez a formája feledésbe merült és csak a nazgûlok között maradt fenn. Amikor Szauron ismét hatalomra került, egész Barad dúr és a mordori kapitányok visszatértek ehhez a nyelvhez." Késõbb kiderült, hogy az Olog-hai-ok, a Szauron által a Harmadkorban kitenyésztett kegyetlen troll-faj a barad-dúr-i Fekete Beszéden kívül más nyelvet nem ismert. Maga az Olog-hai is ezen a nyelven van. A Fekete Beszéd kifejezést nem Szauron alkalmazta saját nyelvére, ez mások megvetõ szava volt. Másrészrõl, Barad-dúr "Fekete" neve Lugbúrz volt, ami Sötét Tornyot jelent, éppúgy, mint a Sindarin nyelvû elnevezés, így elképzelhetõ, hogy Szauron is a sötétséget társította az elnevezéshez, sõt, a feketét hivatalos színként használta. Bizonyos, hogy zsoldosainak egyenruhája is fekete volt. Maga Tolkien egyáltalán nem szerette a Fekete Beszédet. Egy csodálója küldött neki egyszer egy acél ivóserleget, de a Professzor legnagyobb megrökönyödésére felfedezte, hogy "bele vannak gravírozva a Gyûrûn látható borzasztó szavak. Természetesen sosem iszom belõle, viszont kitûnõ hamutartó." (Levelek:422) Nyilvánvalóan osztotta a Harmadkorban élt tündék és emberek véleményét, akik hasonlóan gondolkodtak a Fekete Beszédrõl, illetve az orkok által használt egyéb nyelvekrõl is. "Olyan durva, förtelmes hangokkal és gonosz szavakkal van tele, amiket más sosem ejtene ki és valóban kevesen lennének hajlandóak megkísérelni azt." Nincs semmi objektív minta arra vonatkozóan, mi alkotja a "durva és förtelmes" hangokat vagy a "gonosz" szavakat -ezek az állítások inkább szubjektívek, azt az általános elõítéletet tükrözik, ami minden, az orkokkal összefüggõ dolog és Szauron minden ténykedése ellen irányult (noha természetesen bizonyított, hogy ezt az elõítéletet Szauron ezerszeresen megérdemelte). Nehéz hajszálpontosan megállapítani a "durva és förtelmes hangokat". A Fekete Beszédben megtalálhatók a b, g, d, p, t, k zárhangok, a th, gh réshangok (valamint valószínûleg az f és a kh, de ezek csak ork-nevekben dokumentáltak), a laterális l, az r rezgõhang, a nazális m és n, valamint a s, z és sh sziszegõ hangok. Ez persze nem teljes lista, hisz a feldolgozható nyelvi korpusz nagyon kicsi. A magánhangzók az a, i, o és u voltak, bár az o hangról Tolkien ritkán tett említést. A kutatások alapján a Fekete Beszéd nem használta az e betût. A hosszú â és ú; dokumentáltak (az ú betû ú-ként is megtalálható, de a Bevezetés a Tündenyelvbe [An Introduction to Elvish] c. könyvben némileg "szemtelenül" az áll, hogy ez csupán Tolkien következetlen írásából adódott). Ezen kívül van egy kettõshangzó, az ai, és az au is megtalálható egyetlen egy ork-névben. (Mivel ez utóbbi névrõl nem tudjuk, hogy pontosan milyen nyelven van, itt nem foglalkoztunk vele többet.) Mi is volt olyan kellemetlen a tündék fülének? Tudjuk, hogy az orkok nyelvcsapon képzett r-t használtak, - olyat, amilyen a francia és a német nyelvben is van - és az eldák ezt a hangot visszataszítónak tartották. Valószínû, hogy az õsi Fekete Beszédben ez volt a r betû általános kiejtési módja. A Fekete Beszédben voltak olyan mássalhangzók is, melyek a korabeli Sindarin nyelvben nem voltak megtalálhatók: sn, thr és sk a szavak elején, illetve rz és zg a szavak végén. Bármi is volt az oka, ezt a nyelvet általánosan durvának tartották: amikor Gandalf Elrond tanácsában elmondta a Gyûrû feliratát "döbbenetes volt, ahogy a mágus hangja megváltozott. Egyszerre fenyegetõ lett, átható és kõkemény. A nap mintha egy pillanatra árnyékba borult volna, a tornác elsötétült. Mindenki reszketett és a tündék befogták a fülüket" (ennek kapcsán szeretném felhívni a figyelmet egy a Gyûrûk Ura magyar szövegében található fordítási hibára: ott szó szerint ez olvasható: "...csak a tündék hegyezték a fülüket". Az elírás nyilvánvaló.) - micsoda reakció! A következtetés mindebbõl az, hogy ez a félelem leginkább a "homály alatt" létezõ dolgok gyûlöletén alapult és nem a Fekete Beszédben rejlõ rútságon. Honnan származik a Fekete Beszéd szókincse? Bizonyára Szauronban sem nem volt mélyebb a "szavak vagy dolgok szeretete", mint a szolgáiban, és jogosan vélhetjük, hogy a szavakat csak önkényesen találta ki. Ez bizonyos esetekben igaz lehet, de feltûnik, hogy több forrásból is szedett össze szavakat, még a tündenyelvekbõl is: "A Fekete Beszédben feltûnõ uruk szót (úgy mondják) Szauron találta ki, hogy alapul szolgáljon az alattvalóinak, és valószínûleg a korai idõk tündenyelveibõl kölcsönözte". Az Uruk szó hasonlít a Quenya urco, orco vagy a Sindarin orch szóhoz, de megegyezik az õsi tünde nyelvû uruk alakkal (változatok: urku, uruku, amelybõl a Quenya urco, és urkô, valamint a Sinda orch származik). De honnan ismerhette Szauron az elõ-quend nyelvet? Õ volt az, aki vigyázott a tündékre, akiket Morgoth foglyul ejtett a cuiviénen-i tó partján, sõt talán õ volt a felelõs a „genetikai fejlesztésért”, ami orkká változtatta õket? Maia volt, így könnyedén értelmezhette a nyelvüket. Az elsõ tündék számára Morgoth és szolgái „urukî”, azaz „rettenetesek” lehettek – a szó eredeti jelentése homályos – és Szauron boldogan mondhatta a foglyul ejtett tündéknek, hogy õk maguk is „urukî”-vá váltak. Így az õ elméjében e szó nyilvánvalóan mélyen megragadt. De a Fekete Beszéd szókincsének egyéb forrásai is akadtak. A gyûrût jelentõ szó (nazg) nagyon hasonlít a Valarin nyelvû mâchanana¹kâd (a Végzet köre) szóhoz, némileg másként betûzve. Maiaként Szauron ismerte a valarin nyelvet, valójában ez lehetett az „anyanyelve” (hogy ezt az ide nem illõ kifejezést használjuk). Ha szentségtörésnek tûnik is a felvetés, hogy az Istenek nyelve Szauron Fekete Beszédjének alkotóeleme lehetett, „tele durva, förtelmes hangokkal és gonosz szavakkal”, emlékeznünk kell, hogy Pengolodh szerint „a Valák nyelve a tündék fülének nem volt kellemes”. Morgoth, aki alakilag Vala volt, beszélt a Valák nyelvén (vagy legalábbis összeszedett belõle valamit valinori fogsága idején), és rabszolgáit is megtanította egy „elferdített” formájára. Ha így történt, a Valarin nyelvû „na¹kâd” (kör, gyûrû) szóból lett a nazg szó, a Másodkor egy ork nyelvjárásában, s Szauron is ebbõl vette át. Mi történt a Fekete Beszéddel Szauron bukása után? Egyre torzabb alakban egy ideig még létezett Szauron korábbi alattvalói között. Még ma sem tûnt el teljesen.
Analizált korpusz „A Gyûrû feliratához a régi Fekete Beszédet használták, a mordor-orkok átka pedig ennek egy romlott változatát tükrözi, melyet a Sötét Torony katonái beszéltek, Grishnâkh kapitánysága alatt. Ezen a nyelven a sharkû – a magyar fordításban kapshû – szó ’öregember’-t jelent. (Az „ezen a nyelven” kifejezés vajon magát a Fekete Beszédet jelenti vagy eltorzult formáját? A szövegezés nem teljesen egyértelmû, de valószínûleg az utóbbiról (szûkített forma) van szó. A GyU3/VI/8. lábjegyzetében ez olvasható: „Kapzsi – a szó valószínûleg ork eredetû: kapshû/ sharkû – öregember”) Egyetlen teljes egészében Fekete Nyelvû szöveget ismerünk, a Gyûrû feliratát: Ash nazg durbatulûk, ash nazg gimbatul, ash nazg thrakatulûk agh burzum-ishi krimpatul. Ennek szó szerinti (nem irodalmi) fordítása a következõ: „Egy Gyûrû hogy uralja mindet, egy Gyûrû hogy megtalálja õket, egy Gyûrû hogy összehozza õket, és a sötétségben összekösse õket.” (GyU1/II/2) Nazg a "gyûrû", ez a Nazgûl szóban "Gyûrû-lidérc(ek)". Ash az „egy”, agh az „és” kötõszó, (zavarbaejtõen hasonlít a skandináv nyelvekben használatos og-hoz és och-hoz). Burzum a "sötétség", tartalmazva a búrz, burz- „sötét” elemet a „Lugbúrz” "Torony-sötét" szóból, (Lugbúrz Sindarin nyelven Barad-dûr). Ezért a burzum (sötétség) szóból az -um elvonatkoztató rag (-ság, -ség), az ishi pedig helyrag "-ban, -ben". A feliratban a burzum szótól kötõjellel el van választva, ám így nem felel meg a Gyûrûfelirat tengwá-inak, ezért inkább névutónak vagy helyhatározó-végzõdésnek tekinthetõ. (Ez a megoldás rendkívül hasonlít a Quenya nyelvben használatos -ssë végzõdéshez, így Robert Foster elképzelését támasztja alá, aki a „Tolkien Enciklopédia” c. könyvben ezt írja a Fekete Beszédrõl: „valószínûleg a Quenya nyelv az alapja, e nyelv formáit torzította el Szauron.” A burz- (sötét) szó is bizonytalanul bár, de hasonlít a tünde, „mor” – fekete – szótõhöz.) Míg a „burzum-ishi” kifejezést "a sötétségben"-nek fordítjuk, egyáltalán nem tûnik úgy, hogy az eredeti kifejezésben lenne névelõ, hacsak az „ishi” szóban nincs benne valamiképp. Ám az bizonyos, hogy a Fekete Beszéd nem tesz különbséget határozott és határozatlan névelõk között (lásd lejjebb). A „durbatulûk„ (uralni mindet) kifejezésben próbaképp részeire szétszedtük a szót: durb-at-ul-ûk: „ural-ni mindet”, angolul: „to-rule-them-all" (esetleg durb-a-tul-ûk, de a magánhangzó-mássalhangzó séma ragjai formailag szebb rendszert alkotnak; hiszen „alkotott” nyelvvel van dolgunk). Hasonlóképpen vizsgálható a „gimb-at-ul” (megtalálni õket), angolul: "find-to-them", thrak-at-ul-ûk (összehozni õket), angolul "bring-to-them-all", valamint krimp-at-ul (összekötni õket), angolul "bind-to-them". Az -at végzõdésû igék fordíthatók fõnévi igenévként: durbat, gimbat, thrakat, krimpat = "uralni, megtalálni, hozni, kötni". Ezért az -at végû igékrõl, mint fõnévi igenevekrõl beszélünk (noha szándékot is kifejezhetnek): a Gyûrû azzal a céllal készült, hogy uralni, megtalálni, összehozni és összekötni tudja a Hatalom többi Gyûrûjét. A Fekete Beszéd nemcsak az -ul toldalékot használta az „õk” kifejezésére, hanem – rendkívüli módon – toldalékként, és nem külön szóként az „-ûk” ragot, a „minden, mind” kifejezésére. Aztán itt van a Mordor-orkok átka: Uglúk u bagronk sha pushdug Saruman-glob búbhosh skai (GyU2/III/3), mely a következõképpen fordítható: „A pöcegödörbe Uglúkkal, sha! a trágyapiszok, a nagy Szarumán-bolond, skai!” (Létezik egy másik fordítás is, lásd lejjebb.) Állítólag ez a Fekete Beszéd „torz” változata, de természetesen nehéz megmondani, miben tér el a Szauron által alkotottól. Az o hang háromszor is feltûnik, annak ellenére, hogy az [eredeti?] Fekete Beszédben az o betû ritka volt”. Az u hangot ötször találjuk meg (kivéve Szarumán emberi nyelvû nevét), így nem valószínû, hogy az u-ból lett o ebben az ork tájszólásban. Tolkien nem állította, hogy az o hiányzott a Fekete Beszédbõl (vö. az Olog-hai szóval). A következõk figyelhetõk meg: a sha és a skai valószínûleg csupán megvetõ indulatszavak, így nem fordítandók. A két fõnevet tartalmazó összetett szavaknál a második a fõelem, ugyanúgy, mint a Quenya nyelvben és az angolban; Szarumán-bolond: Saruman-glob és nem glob-Saruman. A „bag-ronk” = "pöce-gödör" és push-dug = "trágya-szenny", kifejezések elemeit a legvalószínûbben így lehet szétválasztani – persze lehet, hogy a „ba-gronk” vagy „bagr-onk”, „pushd-ug” vagy „pu-shdug” is változatok is megállnák a helyüket.) A melléknevek mindig azt a fõnevet követik, melyet leírnak, pl. a „nagy bolond-Szarumán” kifejezés Saruman-glob búbhosh és nem búbhosh Saruman-glob (vö. Lugbúrz: "Torony-sötét", – itt a *Lug Búrz kifejezés egybe írva szerepel). A fordítás háromszor alkalmazza határozott névelõt, de nincs megfelelõje az ork szavakban (az u-t -hoz, -hez, -höz-t jelentõ elöljárószóként alkalmazták) Ez azt veti fel, hogy a Fekete Beszéd nem különbözteti meg a határozott és a határozatlan fõneveket (ami nem hiba, hiszen éppen így mûködik több jelentõs nyelv, pl. az orosz és a kínai is). Kevésbé valószínû, hogy a fõnév csupasz szótöve a határozott alak, pl. az „ash nazg” kifejezést "az egy gyûrû"-nek kell fordítani, és nem "egy gyûrû"-nek. Másrészrõl, Gandalf megjegyzi a Gyûrû feliratának fordításáról, hogy "a Közös Nyelven nagyjából ennyit jelent" ami azt érezteti, hogy a fordítás nem 100%-osan hiteles. Sõt, elméletben ez a fordítás fordítása, mivel Tolkien késõbb lefordította a Piros Könyvben megjelent Közös Nyelvû változatot angolra… Megjegyezzük, hogy az u (hoz, -hez, -höz) mutatja, hogy a Fekete Beszéd használ elöljárószókat, valamint ragozott névutókat, mint az ishi (vagy ez az a pont, ahol a Fekete Beszéd e „torz” alakja különbözik a Szauron által alkotott nyelvtõl? Lehetséges, hogy a "pöcegödörbe" kifejezés „bagronk-u” lenne a valódi Fekete Beszédben?) Az ork-átok teljesen más fordítása jelent meg a Vinyar Tengwar-ban (tolkieni nyelvekkel foglalkozó folyóirat): Trágyagödörbe Uglúkkal, a bûzös Szarumán-mocsokkal, disznóbelû, fúj!” Ez a fordítás késõbbinek tûnik, mint az imént tárgyalt. Mintha Tolkien elfelejtette volna az eredetit, és egyszerûen újra lefordította. E cikk szerzõi inkább az elsõ változatot fogadják el hitelesnek, noha ez a választás kétségkívül önkényes. Az ork-átkon és a Gyûrû-feliraton kívül a korpusz csupán néhány szóból áll: (Olog-hai, Uruk-hai), melyek erõs és háborút kedvelõ, Szauron által létrehozott és kitenyésztett fajokat jelentenek: trollokat és orkokat. A „Hai” szó nyilvánvalóan népet vagy fajt jelent. Figyelemre méltó, hogy a „Nazgûl” szó egyes- és többes számban is értendõ. Lehet, hogy maga a fõnév sem egyes-, sem többes számú, hanem általános értelmû, jobban minõsít, és a jelentése is tovább részletezett, mint az „ash” (egy) vagy a „hai” (nép) szavaknak. Így, ha általánosságban beszélünk a Gyûrûlidércekrõl, mondhatunk egyszerûen „Nazgûl”-t, ám ha egy bizonyos Gyûrûlidércrõl, akkor a helyes kifejezés „ash Nazgûl” (egy „bizonyos Gyûrûlidérc”, „egy Gyûrûlidérc” vagy „az egy Gyûrûlidérc”). A Gyûrûlidércek teljes „faja” „Nazgûl-hai”-nak nevezhetõ. De mindez nem több, mint feltevés, hiszen a „Nazgûl” szó egy Fekete Beszédû szövegkörnyezetben sem található meg.
Fekete Beszéd - szószedet Azok az ork nevek, melyek jelentése nem ismert, nem kerültek bele ebbe a szószedetbe. A „DBS” az „eltorzult Fekete Beszéd” (debased Black Speech) rövidítése; ezek lényegében a mordor-orkok káromkodásai a sharkû szó kivételével. Természetesen lehet, hogy e szavak némelyike nem különbözik a Szauron által alkotott valódi Fekete Beszédtõl. Sohasem fogjuk megtudni… agh és ash egy -at fõnévi igenév toldalék vagy speciális „szándékosságra utaló”, okot jelzõ toldalék: Ash nazg durbatulûk „egy gyûrû, hogy uralja mindet” bagronk (DBS) pöcegödör, valószínûleg „bag+ronk” (pöce+gödör) búbhosh (DBS) nagy búrz sötét, (leválasztva a „Lugbúrz” szóból, lásd ott), ld.: „burzum” (sötétség) dug szenny, piszok; próbaképpen leválasztva a " pushdug " szóból, lásd ott durb- ural, irányít; fõnévi igenév alakja a „durbat”, de csak toldalékokkal dokumentált: „hogy uralja mindet”. A durb- ige rendkívül hasonlít a hasonló jelentésû Quenya tur- szóhoz. ghâsh tûz (a Fekete Beszédbõl származik, lehet, hogy Szauron eredeti kifejezése a szó) gimb- talál, fõnévi igenév formája gimbat, csak névmási toldalékkal bizonyított: gimbatul „hogy megtalálja õket” glob (DBS) bolond gûl Szauron olyan láthatatlan szolgája, akinek akaratán a Sötét Úr teljesen eluralkodott. (A Tolkien Compass): Fordítása: lidérc(ek) a Nazgûl (Gyûrûlidérc[ek]) összetett szóban. hai nép az Uruk-hai "Uruk-nép" és Olog-hai "Troll-nép" szavakban; vö. Oghor-hai is. ishi –ban, -ben; toldalékkal ellátott névutóként: burzum-ishi, "a sötétségben". krimp- összeköt, fõnévi igenév alakja krimpat, csak névmási toldalékkal bizonyított: krimpatul, "hogy összekösse õket " lug torony, a „Lugbúrz” szóból leválasztva, lásd ott Lugbúrz a Sötét Torony, Sindarin nyelven Barad-dûr (Lug-búrz "Torony-sötét") nazg gyûrû „ash nazg” (egy gyûrû), „Nazgûl” (Gyûrûlidérc) Nazgûl Gyûrûlidérc(ek), „nazg + gûl” (ld. ott) Oghor-hai drúadán (ez lehet, hogy valódi Fekete Beszéd) olog nyilvánvalóan Szauron által kitenyésztett egyfajta troll. Olog-hai "Olog-nép" pushdug (DBS) trágyaszenny, valószínûleg "push+dug” (trágya+szenny) ronk (DBS) tó; próbaképpen leválasztva a "bagronk” szóból, lásd ott skai (DBS) megvetõ indulatszó sha (DBS) megvetõ indulatszó sharkû (DBS?) öregember snaga rabszolga (Lehet DBS) Az orkok alacsonyabb rendû fajtájára használták. thrak- hoz, fõnévi igenév alakja thrakat, csak toldalékokkal bizonyított: thrakatulûk "hogy összehozza õket" u (DBS) –hoz, -hez, -höz -ûk mind, minden; névmás + ragozott alak: -ulûk, "õket mind" -ul õket (ragozott névmás) -um -ság, -ség; a burzum "sötétség" szóban uruk az orkok egyik fajtája. Szauron ezt a szót a „korai tündenyelvekbõl” kölcsönözte.
legalább ha lennének orkok vagy elfek, akiknek jól álna ez a nyelv ha majd lesz egy saját országom, lehet hogy bevezetem valamejk tolkien nyelvet....
> ezt így az egész topicra ahogy van
Most olvasom A Szilmarilokat, most jön Túrin Turambar fejezete, imádom a könyvet. Én arra lennék kíváncsi, hogy a végzet hegyének van-e sindául neve? Esetleg Ered ... ? Mint az Iszonyat hegye Eered Gorgoroth, az Árnyékhgység, a Kék Hegység (Ered Luin).
ha valakinek van lementett anyaga az eldaryon.tolkien.hu-ról azt kérem küldje el nekem, nagyon kellene!([email protected])
OMG
Mikor megláttam a tápig címét azt hittem valami õsi busman nyelvjárás akcentussal
Jó ez a topic, hihetetlen, hogy Tolkien professzor milyen részletes, változatos és szép mitológiát alkotott, én nem rég olvastam el a Szilmarilokat másodjára de a végén lévõ nyelvmagyarázat még mindig elég homályos vagy inkább nehéz.