Az Óidõk orkjainak nyelvére vonatkozóan azt mondják: "saját nyelvük állítólag nem volt, de más nyelvekbõl összeszedtek, amit tudtak, aztán pedig kényükre-kedvükre elferdítették; ezzel azonban csak durva és zagyva beszédet alakítottak ki, eltekintve a szitkozódástól és káromkodástól." (GyU/ F. Melléklet) Jó példa erre, hogy a noldák neve orkul Golug, ami a Sindarin Golodh (többes száma: Gelydh) szón alapul és nyilvánvalóan a tünde szó önkényes eltorzítása. Azonban azt is mondják, hogy Morgoth, az elsõ Sötét Úr "alkotott nyelvet azoknak, akik õt szolgálják".
Frodó idejében a nyelvi helyzet lényegében változatlan volt: "az orkoknak és a koboldoknak megvolt a maguk nyelve, förtelmes, mint minden, amit csináltak vagy használtak, s mivel szándékaik és felfogásuk megmaradt nyomai szükségessé tették e hitvány nyelv életben tartását és hasznossá tételét - akárcsak hitvány célokra is - e nyelvek végtelenül szerteágazókká, ám halálosan egyhangúakká váltak, s csupán a mocskolódás, a gyûlölet és rettegés kifejezésére használták õket. Valóban, "e gonosz lények, akik még a saját fajtájukat is gyûlölték, hamarosan annyi ilyen barbár tájszólást hoztak létre, ahány csoportjuk vagy településük volt, úgyhogy a törzsek közti érintkezésben nem sok hasznát vették a maguk ork-beszédének." Így nincs is elemezhetõ egyetlen "orknyelv". Az egyetlen dolog, ami mindig, minden ork nyelvre igaz volt, hogy "förtelmes, ocsmány és egészen más, mind a Quendek beszéde". Valóban, "az orkok és a trollok beszéltek, ahogy tudtak, a nyelvük iránti bármi szeretet és tisztelet nélkül." (F. Melléklet) Így a nyelvhez való hozzáállásuk egészen más volt, mint a tündéknek, akik szerették és ápolták a nyelvüket. Tolkien maga is nyelvész volt, filológus - azaz a "szavak barátja", a "szavak kedvelõje" - és elképzelt világában a nyelv iránti szeretet teljes hiánya csupán a gonosz jellemzõje tudott lenni.
Az ork nyelvek sokfélesége és változékonysága természetesen akadályozta a sötét hatalmat abban, hogy az orkokat elsöprõ erõként használja. Így a hatékony közigazgatás (totális diktatúra) céljára Szauron egyfajta "eszperantót" alkotott szolgái számára. Ebben nyilvánvalóan Morgoth-t utánozta (lásd a fenti idézetet: "...Morgoth... nyelvet alkotott azoknak, akik õt szolgálják").
II: A Fekete Beszéd
"A Fekete Beszédet állítólag Szauron találta ki a Sötét Években" - tájékoztat a GyU E melléklete, - "valamennyi alattvalóját rá akarta szoktatni, de ezt a célját nem sikerült elérnie. Mégis, azok a szavak, melyeket az orkok szinte mindenütt használtak a Harmadkorban, jórészt a Fekete Beszédbõl származtak, mint pl. a "ghâsh" (tûz) szó, de Szauron elsõ bukása után a nyelvnek ez a formája feledésbe merült és csak a nazgûlok között maradt fenn. Amikor Szauron ismét hatalomra került, egész Barad dúr és a mordori kapitányok visszatértek ehhez a nyelvhez." Késõbb kiderült, hogy az Olog-hai-ok, a Szauron által a Harmadkorban kitenyésztett kegyetlen troll-faj a barad-dúr-i Fekete Beszéden kívül más nyelvet nem ismert. Maga az Olog-hai is ezen a nyelven van. A Fekete Beszéd kifejezést nem Szauron alkalmazta saját nyelvére, ez mások megvetõ szava volt. Másrészrõl, Barad-dúr "Fekete" neve Lugbúrz volt, ami Sötét Tornyot jelent, éppúgy, mint a Sindarin nyelvû elnevezés, így elképzelhetõ, hogy Szauron is a sötétséget társította az elnevezéshez, sõt, a feketét hivatalos színként használta. Bizonyos, hogy zsoldosainak egyenruhája is fekete volt.
Maga Tolkien egyáltalán nem szerette a Fekete Beszédet. Egy csodálója küldött neki egyszer egy acél ivóserleget, de a Professzor legnagyobb megrökönyödésére felfedezte, hogy "bele vannak gravírozva a Gyûrûn látható borzasztó szavak. Természetesen sosem iszom belõle, viszont kitûnõ hamutartó." (Levelek:422) Nyilvánvalóan osztotta a Harmadkorban élt tündék és emberek véleményét, akik hasonlóan gondolkodtak a Fekete Beszédrõl, illetve az orkok által használt egyéb nyelvekrõl is. "Olyan durva, förtelmes hangokkal és gonosz szavakkal van tele, amiket más sosem ejtene ki és valóban kevesen lennének hajlandóak megkísérelni azt." Nincs semmi objektív minta arra vonatkozóan, mi alkotja a "durva és förtelmes" hangokat vagy a "gonosz" szavakat -ezek az állítások inkább szubjektívek, azt az általános elõítéletet tükrözik, ami minden, az orkokkal összefüggõ dolog és Szauron minden ténykedése ellen irányult (noha természetesen bizonyított, hogy ezt az elõítéletet Szauron ezerszeresen megérdemelte). Nehéz hajszálpontosan megállapítani a "durva és förtelmes hangokat". A Fekete Beszédben megtalálhatók a b, g, d, p, t, k zárhangok, a th, gh réshangok (valamint valószínûleg az f és a kh, de ezek csak ork-nevekben dokumentáltak), a laterális l, az r rezgõhang, a nazális m és n, valamint a s, z és sh sziszegõ hangok. Ez persze nem teljes lista, hisz a feldolgozható nyelvi korpusz nagyon kicsi. A magánhangzók az a, i, o és u voltak, bár az o hangról Tolkien ritkán tett említést. A kutatások alapján a Fekete Beszéd nem használta az e betût. A hosszú â és ú; dokumentáltak (az ú betû ú-ként is megtalálható, de a Bevezetés a Tündenyelvbe [An Introduction to Elvish] c. könyvben némileg "szemtelenül" az áll, hogy ez csupán Tolkien következetlen írásából adódott). Ezen kívül van egy kettõshangzó, az ai, és az au is megtalálható egyetlen egy ork-névben. (Mivel ez utóbbi névrõl nem tudjuk, hogy pontosan milyen nyelven van, itt nem foglalkoztunk vele többet.)
Mi is volt olyan kellemetlen a tündék fülének? Tudjuk, hogy az orkok nyelvcsapon képzett r-t használtak, - olyat, amilyen a francia és a német nyelvben is van - és az eldák ezt a hangot visszataszítónak tartották. Valószínû, hogy az õsi Fekete Beszédben ez volt a r betû általános kiejtési módja. A Fekete Beszédben voltak olyan mássalhangzók is, melyek a korabeli Sindarin nyelvben nem voltak megtalálhatók: sn, thr és sk a szavak elején, illetve rz és zg a szavak végén. Bármi is volt az oka, ezt a nyelvet általánosan durvának tartották: amikor Gandalf Elrond tanácsában elmondta a Gyûrû feliratát "döbbenetes volt, ahogy a mágus hangja megváltozott. Egyszerre fenyegetõ lett, átható és kõkemény. A nap mintha egy pillanatra árnyékba borult volna, a tornác elsötétült. Mindenki reszketett és a tündék befogták a fülüket" (ennek kapcsán szeretném felhívni a figyelmet egy a Gyûrûk Ura magyar szövegében található fordítási hibára: ott szó szerint ez olvasható: "...csak a tündék hegyezték a fülüket". Az elírás nyilvánvaló.) - micsoda reakció! A következtetés mindebbõl az, hogy ez a félelem leginkább a "homály alatt" létezõ dolgok gyûlöletén alapult és nem a Fekete Beszédben rejlõ rútságon.
Honnan származik a Fekete Beszéd szókincse? Bizonyára Szauronban sem nem volt mélyebb a "szavak vagy dolgok szeretete", mint a szolgáiban, és jogosan vélhetjük, hogy a szavakat csak önkényesen találta ki. Ez bizonyos esetekben igaz lehet, de feltûnik, hogy több forrásból is szedett össze szavakat, még a tündenyelvekbõl is: "A Fekete Beszédben feltûnõ uruk szót (úgy mondják) Szauron találta ki, hogy alapul szolgáljon az alattvalóinak, és valószínûleg a korai idõk tündenyelveibõl kölcsönözte". Az Uruk szó hasonlít a Quenya urco, orco vagy a Sindarin orch szóhoz, de megegyezik az õsi tünde nyelvû uruk alakkal (változatok: urku, uruku, amelybõl a Quenya urco, és urkô, valamint a Sinda orch származik). De honnan ismerhette Szauron az elõ-quend nyelvet? Õ volt az, aki vigyázott a tündékre, akiket Morgoth foglyul ejtett a cuiviénen-i tó partján, sõt talán õ volt a felelõs a „genetikai fejlesztésért”, ami orkká változtatta õket? Maia volt, így könnyedén értelmezhette a nyelvüket. Az elsõ tündék számára Morgoth és szolgái „urukî”, azaz „rettenetesek” lehettek – a szó eredeti jelentése homályos – és Szauron boldogan mondhatta a foglyul ejtett tündéknek, hogy õk maguk is „urukî”-vá váltak. Így az õ elméjében e szó nyilvánvalóan mélyen megragadt.
De a Fekete Beszéd szókincsének egyéb forrásai is akadtak. A gyûrût jelentõ szó (nazg) nagyon hasonlít a Valarin nyelvû mâchanana¹kâd (a Végzet köre) szóhoz, némileg másként betûzve. Maiaként Szauron ismerte a valarin nyelvet, valójában ez lehetett az „anyanyelve” (hogy ezt az ide nem illõ kifejezést használjuk). Ha szentségtörésnek tûnik is a felvetés, hogy az Istenek nyelve Szauron Fekete Beszédjének alkotóeleme lehetett, „tele durva, förtelmes hangokkal és gonosz szavakkal”, emlékeznünk kell, hogy Pengolodh szerint „a Valák nyelve a tündék fülének nem volt kellemes”. Morgoth, aki alakilag Vala volt, beszélt a Valák nyelvén (vagy legalábbis összeszedett belõle valamit valinori fogsága idején), és rabszolgáit is megtanította egy „elferdített” formájára. Ha így történt, a Valarin nyelvû „na¹kâd” (kör, gyûrû) szóból lett a nazg szó, a Másodkor egy ork nyelvjárásában, s Szauron is ebbõl vette át.
Mi történt a Fekete Beszéddel Szauron bukása után? Egyre torzabb alakban egy ideig még létezett Szauron korábbi alattvalói között. Még ma sem tûnt el teljesen.
Analizált korpusz
„A Gyûrû feliratához a régi Fekete Beszédet használták, a mordor-orkok átka pedig ennek egy romlott változatát tükrözi, melyet a Sötét Torony katonái beszéltek, Grishnâkh kapitánysága alatt. Ezen a nyelven a sharkû – a magyar fordításban kapshû – szó ’öregember’-t jelent. (Az „ezen a nyelven” kifejezés vajon magát a Fekete Beszédet jelenti vagy eltorzult formáját? A szövegezés nem teljesen egyértelmû, de valószínûleg az utóbbiról (szûkített forma) van szó. A GyU3/VI/8. lábjegyzetében ez olvasható: „Kapzsi – a szó valószínûleg ork eredetû: kapshû/ sharkû – öregember”)
Egyetlen teljes egészében Fekete Nyelvû szöveget ismerünk, a Gyûrû feliratát: Ash nazg durbatulûk, ash nazg gimbatul, ash nazg thrakatulûk agh burzum-ishi krimpatul. Ennek szó szerinti (nem irodalmi) fordítása a következõ: „Egy Gyûrû hogy uralja mindet, egy Gyûrû hogy megtalálja õket, egy Gyûrû hogy összehozza õket, és a sötétségben összekösse õket.” (GyU1/II/2)
Nazg a "gyûrû", ez a Nazgûl szóban "Gyûrû-lidérc(ek)". Ash az „egy”, agh az „és” kötõszó, (zavarbaejtõen hasonlít a skandináv nyelvekben használatos og-hoz és och-hoz). Burzum a "sötétség", tartalmazva a búrz, burz- „sötét” elemet a „Lugbúrz” "Torony-sötét" szóból, (Lugbúrz Sindarin nyelven Barad-dûr). Ezért a burzum (sötétség) szóból az -um elvonatkoztató rag (-ság, -ség), az ishi pedig helyrag "-ban, -ben". A feliratban a burzum szótól kötõjellel el van választva, ám így nem felel meg a Gyûrûfelirat tengwá-inak, ezért inkább névutónak vagy helyhatározó-végzõdésnek tekinthetõ. (Ez a megoldás rendkívül hasonlít a Quenya nyelvben használatos -ssë végzõdéshez, így Robert Foster elképzelését támasztja alá, aki a „Tolkien Enciklopédia” c. könyvben ezt írja a Fekete Beszédrõl: „valószínûleg a Quenya nyelv az alapja, e nyelv formáit torzította el Szauron.” A burz- (sötét) szó is bizonytalanul bár, de hasonlít a tünde, „mor” – fekete – szótõhöz.) Míg a „burzum-ishi” kifejezést "a sötétségben"-nek fordítjuk, egyáltalán nem tûnik úgy, hogy az eredeti kifejezésben lenne névelõ, hacsak az „ishi” szóban nincs benne valamiképp. Ám az bizonyos, hogy a Fekete Beszéd nem tesz különbséget határozott és határozatlan névelõk között (lásd lejjebb).
A „durbatulûk„ (uralni mindet) kifejezésben próbaképp részeire szétszedtük a szót: durb-at-ul-ûk: „ural-ni mindet”, angolul: „to-rule-them-all" (esetleg durb-a-tul-ûk, de a magánhangzó-mássalhangzó séma ragjai formailag szebb rendszert alkotnak; hiszen „alkotott” nyelvvel van dolgunk). Hasonlóképpen vizsgálható a „gimb-at-ul” (megtalálni õket), angolul: "find-to-them", thrak-at-ul-ûk (összehozni õket), angolul "bring-to-them-all", valamint krimp-at-ul (összekötni õket), angolul "bind-to-them". Az -at végzõdésû igék fordíthatók fõnévi igenévként: durbat, gimbat, thrakat, krimpat = "uralni, megtalálni, hozni, kötni". Ezért az -at végû igékrõl, mint fõnévi igenevekrõl beszélünk (noha szándékot is kifejezhetnek): a Gyûrû azzal a céllal készült, hogy uralni, megtalálni, összehozni és összekötni tudja a Hatalom többi Gyûrûjét. A Fekete Beszéd nemcsak az -ul toldalékot használta az „õk” kifejezésére, hanem – rendkívüli módon – toldalékként, és nem külön szóként az „-ûk” ragot, a „minden, mind” kifejezésére.
Aztán itt van a Mordor-orkok átka: Uglúk u bagronk sha pushdug Saruman-glob búbhosh skai (GyU2/III/3), mely a következõképpen fordítható: „A pöcegödörbe Uglúkkal, sha! a trágyapiszok, a nagy Szarumán-bolond, skai!” (Létezik egy másik fordítás is, lásd lejjebb.) Állítólag ez a Fekete Beszéd „torz” változata, de természetesen nehéz megmondani, miben tér el a Szauron által alkotottól. Az o hang háromszor is feltûnik, annak ellenére, hogy az [eredeti?] Fekete Beszédben az o betû ritka volt”. Az u hangot ötször találjuk meg (kivéve Szarumán emberi nyelvû nevét), így nem valószínû, hogy az u-ból lett o ebben az ork tájszólásban. Tolkien nem állította, hogy az o hiányzott a Fekete Beszédbõl (vö. az Olog-hai szóval).
A következõk figyelhetõk meg: a sha és a skai valószínûleg csupán megvetõ indulatszavak, így nem fordítandók. A két fõnevet tartalmazó összetett szavaknál a második a fõelem, ugyanúgy, mint a Quenya nyelvben és az angolban; Szarumán-bolond: Saruman-glob és nem glob-Saruman. A „bag-ronk” = "pöce-gödör" és push-dug = "trágya-szenny", kifejezések elemeit a legvalószínûbben így lehet szétválasztani – persze lehet, hogy a „ba-gronk” vagy „bagr-onk”, „pushd-ug” vagy „pu-shdug” is változatok is megállnák a helyüket.) A melléknevek mindig azt a fõnevet követik, melyet leírnak, pl. a „nagy bolond-Szarumán” kifejezés Saruman-glob búbhosh és nem búbhosh Saruman-glob (vö. Lugbúrz: "Torony-sötét", – itt a *Lug Búrz kifejezés egybe írva szerepel). A fordítás háromszor alkalmazza határozott névelõt, de nincs megfelelõje az ork szavakban (az u-t -hoz, -hez, -höz-t jelentõ elöljárószóként alkalmazták) Ez azt veti fel, hogy a Fekete Beszéd nem különbözteti meg a határozott és a határozatlan fõneveket (ami nem hiba, hiszen éppen így mûködik több jelentõs nyelv, pl. az orosz és a kínai is). Kevésbé valószínû, hogy a fõnév csupasz szótöve a határozott alak, pl. az „ash nazg” kifejezést "az egy gyûrû"-nek kell fordítani, és nem "egy gyûrû"-nek. Másrészrõl, Gandalf megjegyzi a Gyûrû feliratának fordításáról, hogy "a Közös Nyelven nagyjából ennyit jelent" ami azt érezteti, hogy a fordítás nem 100%-osan hiteles. Sõt, elméletben ez a fordítás fordítása, mivel Tolkien késõbb lefordította a Piros Könyvben megjelent Közös Nyelvû változatot angolra… Megjegyezzük, hogy az u (hoz, -hez, -höz) mutatja, hogy a Fekete Beszéd használ elöljárószókat, valamint ragozott névutókat, mint az ishi (vagy ez az a pont, ahol a Fekete Beszéd e „torz” alakja különbözik a Szauron által alkotott nyelvtõl? Lehetséges, hogy a "pöcegödörbe" kifejezés „bagronk-u” lenne a valódi Fekete Beszédben?)
Az ork-átok teljesen más fordítása jelent meg a Vinyar Tengwar-ban (tolkieni nyelvekkel foglalkozó folyóirat): Trágyagödörbe Uglúkkal, a bûzös Szarumán-mocsokkal, disznóbelû, fúj!” Ez a fordítás késõbbinek tûnik, mint az imént tárgyalt. Mintha Tolkien elfelejtette volna az eredetit, és egyszerûen újra lefordította. E cikk szerzõi inkább az elsõ változatot fogadják el hitelesnek, noha ez a választás kétségkívül önkényes.
Az ork-átkon és a Gyûrû-feliraton kívül a korpusz csupán néhány szóból áll: (Olog-hai, Uruk-hai), melyek erõs és háborút kedvelõ, Szauron által létrehozott és kitenyésztett fajokat jelentenek: trollokat és orkokat. A „Hai” szó nyilvánvalóan népet vagy fajt jelent.
Figyelemre méltó, hogy a „Nazgûl” szó egyes- és többes számban is értendõ. Lehet, hogy maga a fõnév sem egyes-, sem többes számú, hanem általános értelmû, jobban minõsít, és a jelentése is tovább részletezett, mint az „ash” (egy) vagy a „hai” (nép) szavaknak. Így, ha általánosságban beszélünk a Gyûrûlidércekrõl, mondhatunk egyszerûen „Nazgûl”-t, ám ha egy bizonyos Gyûrûlidércrõl, akkor a helyes kifejezés „ash Nazgûl” (egy „bizonyos Gyûrûlidérc”, „egy Gyûrûlidérc” vagy „az egy Gyûrûlidérc”). A Gyûrûlidércek teljes „faja” „Nazgûl-hai”-nak nevezhetõ. De mindez nem több, mint feltevés, hiszen a „Nazgûl” szó egy Fekete Beszédû szövegkörnyezetben sem található meg.
Fekete Beszéd - szószedet
Azok az ork nevek, melyek jelentése nem ismert, nem kerültek bele ebbe a szószedetbe. A „DBS” az „eltorzult Fekete Beszéd” (debased Black Speech) rövidítése; ezek lényegében a mordor-orkok káromkodásai a sharkû szó kivételével. Természetesen lehet, hogy e szavak némelyike nem különbözik a Szauron által alkotott valódi Fekete Beszédtõl. Sohasem fogjuk megtudni…
agh és
ash egy
-at fõnévi igenév toldalék vagy speciális „szándékosságra utaló”, okot jelzõ toldalék: Ash nazg durbatulûk „egy gyûrû, hogy uralja mindet”
búrz sötét, (leválasztva a „Lugbúrz” szóból, lásd ott), ld.: „burzum” (sötétség)
dug szenny, piszok; próbaképpen leválasztva a " pushdug " szóból, lásd ott
durb- ural, irányít; fõnévi igenév alakja a „durbat”, de csak toldalékokkal dokumentált: „hogy uralja mindet”. A durb- ige rendkívül hasonlít a hasonló jelentésû Quenya tur- szóhoz.
ghâsh tûz (a Fekete Beszédbõl származik, lehet, hogy Szauron eredeti kifejezése a szó)
gimb- talál, fõnévi igenév formája gimbat, csak névmási toldalékkal bizonyított: gimbatul „hogy megtalálja õket”
glob (DBS) bolond
gûl Szauron olyan láthatatlan szolgája, akinek akaratán a Sötét Úr teljesen eluralkodott. (A Tolkien Compass): Fordítása: lidérc(ek) a Nazgûl (Gyûrûlidérc[ek]) összetett szóban.
hai nép az Uruk-hai "Uruk-nép" és Olog-hai "Troll-nép" szavakban; vö. Oghor-hai is.
ishi –ban, -ben; toldalékkal ellátott névutóként: burzum-ishi, "a sötétségben".
krimp- összeköt, fõnévi igenév alakja krimpat, csak névmási toldalékkal bizonyított: krimpatul, "hogy összekösse õket "
lug torony, a „Lugbúrz” szóból leválasztva, lásd ott
Lugbúrz a Sötét Torony, Sindarin nyelven Barad-dûr (Lug-búrz "Torony-sötét")