Az agy rendkívüli teljesítményét,a neuronok közti hihetetlen bonyolult,és nagy számú összeköttetések eredményezik,így bár az idegi ingerülettovábbítás meglehetõs lassúnak is mondható,ez a bonyolult,ágasbogas faszerkezet,mégis szédítõ teljesítményt eredmányez.Ennek részleteit viszont jelenleg az agykutatók sem teljesen értik....
Komolyra fordítva a szót,ez a kutatás,nem is feltétlenül a számítógépiparban,hanem akár más erre épülõ kutatásokban is hasznos lehet,ugyanis,ez a technológia lehetõvé teszi,hogy nano tartományban építhessünk fel,s dinamikusan változtassunk egészen bonyolult EM mezõ struktúrákat,ebbõl pedig még sokminden kisülhet.....
Ha hiszed, ha nem, az agynál is van órajel... :) Azaz a neuronok tüzelése szinkronizálva van. És mitadisten, ezzel összefüggésben vannak az agyhullámok... :)
Na persze, persze. A válasz arra vonatkozott, hogy nem minden az órajel. Mint ahogyan egy genetikus algoritmust nem lehet összehasonlítani egy lineárissal; vagy egy neurális hálózatot nehéz egy mai számítógép architektúrával. Ha az eredmény a fontos, akkor az órajel lehet nagyon kevés is ettõl a dolog még ragyogóan mûködhet. Manapság hajlamosak vagyunk egy két paramétert kiemelni, mint legfontosabb dolgot. Ez azzal jár, hogy vannak akik csak ezeket figyelik. (lásd C64 alább)Imre Alexandra más paramétereket tartott fontosnak, ezért halad valamilyen új úton. Ha azt emeljük ki, hogy nekünk ebbõl az egészbõl a "régi szemléletû" órajel a fontos hát legyen, de ebben az esetben maradunk csak felhasználók, alkotók helyett.
Az agyhullámok frekvenciáját ne hasonlítsad a szinapszisok sebességéhez, mert közük nincs egymáshoz. Az agy nem digitális számítógép, amiben órajelre lehet csak adatot közölni, ott bármikor mehet, az agyban az "órajel" csak tanuláskor fontos, ahol az kell, hogy két inger egyszerre lépjen egy piramissejtre, mert akkor erõssé válik a szinapszis. Ha pedig fáziseltérésben, akkor gyengül.
Tanultak az elõzõ cikkbõl:). Ahol ennyi fiú olvasó van, ott ez alapvetõ hiba volna:), mert azonnal kiütközik az egészséges érdeklõdés, és lõttek a tudománynak.
A néhányszor 100 Mhz bõven elegendõ. Nagy valószínûséggel a kutatások, ha ebbe az irányba folytatódnak, más olyan irányba fognak terelõdni, hogy a frekvencia kisebb mértékben essen a latba. (emberi agy 7-13 Hz!)
Informatika és tudomány
Nem valami jó úszó, vagy túl sokan indultak...
