huhh... megyek és világítok zseblámpával magamnak némi kaját.
Ezt úgy használják,hogy a "mûcsillag" viszonyítási pontot képez.Ennek ismerik a pontos fényességét és az elhelyezkedését.Amikor egy csillag fénye áthatol a légkörön,akkor ezt a légköri hatások torzítják,elmosódottá teszik.A mûcsillagból visszaérkezõ fénnyel ugyanez megtörténik,és rá pont olyan torzító hatás hat mint az éggömb azon tartomágyában lévõ igazi csillagok fényére.Ezért ha sikerül élesre állítani a mûcsillag képét (ami viszonylag könnyû,mert ennek adatait ismerik,így tudják,hogy mit kéne látni),akkor a megfigyelt igazi csillagok képe is éles lesz,a légkör zavaró hatása így ki van küszöbölve.....
Most hogy felnézek a KÉK égre (tegyük fel hogy kék) belátom hogy igazad van! Ami gondolatmenettel én ügyeskedtem, az az elhajlásra épített, ami légüres térben, vagy nagyobb hullámhosszon jó, de rövidebb hullámhosszon, közegben jelentõsebb a diszperzió.
Én csak azt nem értem, hogy a sárgás lézer miért piros?
"Amikor a fény a légkörön vagy más, nagyon apró, lebegõ részecskékbõl álló anyaghalmazon halad át, természetesen kölcsönhatásba lép az anyag részecskéivel. A kölcsönhatás során a részecskék elektromos töltései rezgésbe jönnek, és másodlagos gömbhullámokat bocsátanak ki. Ha a hullámhossz összemérhetõ a részecskék méretével, a "visszaverõdés" hasonló a résen való elhajláshoz: minél kisebb a szóró részecskék mérete, annál nagyobb a szórás.
Ez természetesen fordítva is igaz: adott méretû részecskék esetén annál nagyobb a szórás, minél kisebb a hullámhossz. A jelenséget Rayleigh vizsgálta elõször, és megállapította, hogy ez a kapcsolat nagyon erõs, a szórt fény intenzitása a hullámhossz növekedésével rohamosan csökken. (Az intenzitás a hullámhossz negyedik hatványával fordítottan arányos.)"
Remélem segítettem és nem fogsz hülyén meghalni... ;)
a címet jó lenne mihamarább korrigálni szerintem, mert így a gyomrom fordul fel...
Ezen vagy fennakadva? :) Nem akarom lebeszélni az illetékest a cikkfordításokról, de kicsit mélyebben bele kéne ásnia magát a témába, hogy értelmes szöveget olvashassunk. Ez így ezer sebbõl vérzik.
"(A rövidebb jobban szóródik.)" Ebben biztos vagy? Nekem fordítva lenne logikus. Már csak abból indulok ki, hogy az elektromágneses hullámokknál (ilyen a fény is, de most rádióhullámok frekvenciatartományánál maradva) hosszúhullámot csak kb gömbhullámként tudunk sugározni, míg mikrohullámokat fél fokos nyalábban is tudunk sugározni pont-pont kapcsolatnál. ha a hullámhosszt tovább rövidítjük, jön az infravörös tartomány, az infravörös lézerrõl meg tudjuk hogy az elõbbiekhez viszonyítva egyenes nyalábban terjed. Szóval nekem úgy tûnik, hogy az összefüggés amit írtál fordítva áll fenn, de javíts ki, ha tévednék. De ha kijavítasz, akkor írd meg azt is, hogy miben, mert utálnék hülyén meghalni!
És arra is kíváncsi lennék, hogyan ívelik a lézerfényt??????? ( elsõ mondat)
Szóval hogy szól hejesen :) az a nátriumos mondat?
szerintem simán látni egy ilyen sugarat. nézzétek meg a kép hátterét: a hátsó ojjektumok már-már ködbe vesznek. szóval bõven elég pára lehet a levegõben, hogy egy ilyen csíknyi fény szóródjon rajta. meg lehet, hogy direkt ment ki a csóka aki fényképezte csinálni egy képet, mert addig sosem látták. lehet nagyon egyszerûen gondolkodok, egy egy irányfény nem azért irányfény hogy jól lássák? feltételezem ezt a vöröses sárgásat még jól meg tudják "fogni" és nem kell hozzá mindenféle extra infravörös spektrumban dolgozó kütyü.. meg 90 km magasra egy fél méter átmérõjû veszett-erõs lasersugár úgy felmegy, hogy egy könnyû ködben is látszódna fenntrõl.. az hogy a teleszkópon nem látnák az más tészta..
Nyilván kamu, eleve nem lehetne így látni oldalról, hacsak nem egy sûrû felhõn megy keresztül. Viszont a fényszórás sztem nem csak a látható tartományra korlátozódik, bár nyilván erõsen hullámhosszfüggõ. (A rövidebb jobban szóródik.)
Az a piros csík a képen gondolom kamu, kétlem, hogy látható tartományban dolgozna (akkora lenne a fényszórásból adódó veszteség, hogy ihaj).
Ez elég komoly!
Na még egy pár év és utazhatok nyaralna a Föld 2 re. A csillagok után jöhetnek a bolygók meg a holdak.
már az égitesteket is technologiával akarják elõállítani..látom nem elég nekik az,amit eddig láttunk a világûrben,ugylátsszik többet akarnak,vagyis mesterséges égitesteket....
Ehm, jogos. :) Úgy értettem, világos, de matt, fényt szórtan visszaverõ, homogén felület.
Jah, tapasztaltam. Pár éve egy alacsonyra állított sugár pont telibe kapott. Azóta ha fényes, de matt felületre nézek, látok egy kis halvány pontocskát (szerencsére a fókuszpont fölött kicsivel).
Nem olvastam el az eredeti cikket, de szerintem ide mindent lefordítottak, csak a lényeget nem. Eddig is lézeres mûcsillagokkal (guide star) vezérelték az adaptív optikákat. Nem tudom mi az újdonság, talán más a hullámhossz (a lézer elõállításához más anyagot használtak), más magasságban látszik a mûcsillag, ilyesmi lehet.
Gondolom a lézerfénnyel gerjesztik a 90 km magasságban található nátriumatomokat, amik a jellegzetes nátriumfényt adják ki magukból. Hogy hogy kerültek fel oba, az nekem sem világos...
" Az 50 centiméter széles, sárgás lézersugár egy ragyogó nátrium atom réteget hoz létre a légkörben 90 kilométeres magasságban."
Ezt a mondatot valahogy nem értem... Mert azt érteném, h nátriumlézer, de hogyan hoz létre ragyogó nátrium réteget, ráadásul pont 90 km magasságban???? Most ez akkor lézerkard, vagy irányfény???
Ez egy referencia fény vazze...amelyen a diffrakciós gyûrûk alakja után a tükrök zónáinak feszítésével létrahozzák az ideális leképezest megközelítõ képet.