1. A magfúziót egyenlõre nem tudják milyen módon lehet szabályozni, vagyis hogy lehet folyamatos, megkívánt energiatermelõ szinten tartani. A hasadásos reaktornál ugye nincs gond, mert ott garifit rudakkal, nehéz vízzel lehet a neutronokat szabályozni. A hidrogén bombánál a gyújtást egy hasadásos töltet indítja, hogy meglegyen a magfúzió indulásához szükséges hõmérséklet és nyomás. De hogy lehet elõállítani és folyamatosan tartani ezt az állapotot?
2. Másik gond: Ki tud olyan eszközt mondani, ami a magfúzióval járó hõmérsékletet kibírná, valamint a szükséges nyomást tudná tartani? Szóval technológiai problémák is vannak.
Ezek a legfõbb problémák. A hasadásos töltettel való indítás ezekhez képest gyerekjáték.
mázli, hogy ennyit kell egy ilyenhez pepecselni, különben többet csináltak volna
A gyors neutron is képes a maghasadás kiváltására, de a lassú neutron sokkal hatásosabb erre. Inkább a reaktorokban zajló láncreakciónál fontos az, hogy lelassítsák a neutronokat (valamilyen moderátorral, pl. grafit, de jó víz is).
"A hirtelen megfutó reakciót a gyors neutronok hozzák létre." Tudomásom szerint a lassú neutronok szükségesek ehhez, persze nem akarok kötözködni, csak pontosítok!
Az uránérc radioaktivitása egész kicsi, kevesebb, mint egy darab széné. A tiszta U-235 már izgalmasabb, de az se lehet nagyon veszélyes. Ugyanis a sugárzás nagysága fordítottan arányos a felezési idõvel, ami az U-235-nél eléggé hosszú. Pár másodperc alatt nem kapsz tõle túl nagy dózist. Persze, ha a párnád alá rakod pár hónapra, az már nem feltétlen tesz jót az egészségednek.
Magam is ezen gondolkodtam. Nem vagyok egy nukleáris szakember, de azzal aki egy ekkora nagy tisztaságú U-235-ös korongot tart a kezében azért utána nem fognék kezet. Szerintem az illetõ utána világított a sötétben.
A Cf-252 felezési ideje tényleg 2.5 év (ezt egyébként neutronforrásnak használják,mert spontán hasad),de a hasadóanyagnak használható Cf-251 felezési ideje 900 év,ezért gondoltam,hogy talán lehet valami igazság a híresztelésekben.Igaz persze,hogy californiumot elõállítani nem könnyû....
"Tiszta" termonukleáris fegyvert eddig kizárólag nagy hatóerõvel sikerült gyártani. A kisebb hatóerejûek esetén is lehet különféle trükkökkel korlátozni a sugárzást, de a mûködési elv (kell a neutronsugárzás a láncreakcióhoz) elvileg is kizárja teljesen "tiszta" fegyver megépítését.
"The neutron flux can induce significant amounts of short-lived secondary radioactivity in the environment in the high flux region near the burst point. The alloys used in steel armor can develop radioactivity that is dangerous for 24-48 hours. If a tank exposed to a 1 kt neutron bomb at 690 m (the effective range for immediate crew incapacitation) is immediately occupied by a new crew, they will receive a lethal dose of radiation within 24 hours."
A csávó aki tartotta az Urániumot a képen, már biztos nem él.
Olvastam vitákat ebben a témában, de nekem az jött le, hogy valószinütlen a californium alkalmazása e feladatkörben, mert túlságosan is rövid a felezési ideje (valami két és fél év körül (fejbõl pontosan nem tudom)), és igen radioaktív, tehát nehéz a kezelése. Amúgy egyes elemzések azt taglalták, hogy a Pu-239 is tökéletes mini-begyújtótöltetnek, hiszen nagyon kicsi fissziós töltet (atombomba) is megvalósítható vele, a fejlesztett berobbantásos eljárás segítségével a kritikus tömeg akár 1kg környékére is leszorítható (persze a "tiszta" szó képletesen értendõ, mert ha mondjuk 40%-os a reakció hatásfoka, akkor is mintegy 0.6kg plutónium szóródik szét...).
Igen, de azokat folyamatosan karabantartják. A Pu-t tartalmazó robbanófejekben a Pu továbbra is bomlik, és közben annyit hõt is termel, hogy szép lassan gallyra vágja az egészet(néhány év), fõleg a precizíós részt, a berobbantást szabályzó részeket. Lehet szétszerelni és bülykölni a fejet.(Hát ezért is olyan kurva drága az egész.) Minden fegyverre és technikai eszközre igaz, hogy minél régebben/vagy egyáltalán nem tartod karban a mûködõképesége és használhatósága szépen tart a 0-hoz.
Azért volt régen annyi kísérleti robbantás, hogy tszteljék a fegyverek bevethetõségét X idõ után. Bizony volt olyan, hogy az adott típus nem robban. (és minden típust ellenõrizni kell ám...)
Maguk az amik is úgy határozták megt a szükséges robbanófej számot, hogy úgy kalkuláltak, hogy az indított robbanófejek 25% ilyen-olyan úton nem fog mûködni. (Ez magából az implóziós elvbõl is adódik. Gyártás után nem tudod rendesenh ellenõrizni, hogy tényleg pontos -e. Csak robbantáskor derül ki a dolog, hogy VALÓBAN felrobban -e.)
Úgy híresztelik,hogy ezeknek a "tiszta" fegyvereknek a begyújtásához californiumot használnak,mert annak nagyon kicsi a kritikus tömege.Nem tudod véletlenül mi ebben az igazság,és mennyi ez a kritikus tömeg?
Az a baj ezekkel a "földrengéskeltõ fegyverekkel", hogy még a legalacsonyabb, 0.1-1kt-ás kategóriájú robbanótölteteket is (talaj/alapkõzet típustól függõen) jó 100 méter mélyre le kéne juttatni, hogy biztosan ne érjen felszínre a robbanás krátere, tehát minimalizálják a felszínre jutó extra sugárzást. (Ugyanis ezeket a fegyvereket civil környezetbe "rejetett" bunkerek ellen terveznék, amiket szinte lehetetelen levegõbõl, kevés civil áldozattal támadni)
A gond ezzel az, hogy pusztán kinetikus energiával megoldva a földbe juttatást nincs olyan burkolóanyag, amivel 10 méternél mélyebbre lehetne hatolni úgy, hogy a rakéta burkolata épségben megóvja a belsejében levõ nuk. fegyvert. Önmagát villámgyorsan "beásó" fegyvert pedig még nem csináltak. (ha lassan ásna, rádobnak pár kézigránátot, vagy valami nagyobbat, és a veszély elhárul)
Ha jól tom, a kritikus tömeg az a minimális hasadóanyagmennyiség tömegben kifejezve, amelyben már elindulhat a láncreakció. Ha jól tom, de ha tévednék nyugodtan javítsatok ki.
Csak azt felejtette el elmegyarázni a cikk hogy mi az a kritikus tömeg. :S Csak beszélt róla... de hogy mi az arról még minidg fogalmam sincs :/
Lehet nagyon "tiszta" termonukleáris fegyvert is gyártani, ahol a szétszóród hasadóanyag és a keletkezõ sugárzás minimális, a kérdés inkább a második pont, vagyis a morális/etikai kérdés...
Jól gondolod, de ezek a 10-20 centrifugás kaszkádok még nem túl komolyak (civil célú felhasználásra sem), a feltételezések és a nyílvánosságra került hírszerzési adatok alapján gondjaik akadtak a centrifugák beüzemelésével.
Ez a következõ részekben lesz taglalva (stratégiai és taktikai tagozódás), a neutronbombára sem igaz, hogy a felaktivált harckocsiban tovább lehet (sokkal) harcolni, ez is a következõ részben fog szerepelni (sorry, de maradjon puskapor akkora is :)). ;)
Ezek a fegyverek pár éve sokat szerepeltek a sajtóban, amikor a Bush-kormányzat támogatni kezdte a kifejlesztésüket. Alacsony erejû nukleáris töltetet használnának, hogy lehetõleg csak minimális mennyiségû sugárzás szabaduljon ki a keletkezõ robbanás után. A kritikájuk kétoldali: 1. a radioaktív szennyezõdés továbbra is nagyon valószínû, 2. elkenik a határt a koncencionális és a nukleáris fegyverek között - ha "kicsit" be lehet vetni, akkor ki mondja meg, mi számít "nagynak"?
Az üzemképességükben én annyira nem kételkednék.Vannak már 40 éve hadrendben álló atomtöltetek is,de a tulajdonos országok eléggé bíznak mûködõképességükben,bár azért a Pu bomlása miatt biztosan amortizálódnak valamicskét.....
Úgy tudom az USA dolgozik egy szeizmikus bombának nevezett fegyveren,mely gyakorlatilag egy atomtöltetû bunkerromboló.Ez mélyen lemegy a föld alá,majd ott robban.Atomot hasznélva ez egy komolyabb földrengéssel jár,amely beomlasztja földalatti létesítményeket.....
Egyre valószínûbb, hogy az iráni atomprogram vezetõje csak idõhúzási célzattal jelentette ki vasárnap, hogy elvi egyezség született az orosz-iráni közös urándúsító vállalat létrehozásáról. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) keddi jelentése szerint Irán már február 15-én beüzemelt egy tíz centrifugából álló kaszkádot és most egy húszcentrifugás tesztelését is megkezdte, jelentette a BBC.
Az hogy nukleáris az nem azt jelenti, hogy maghasadás. Nukleárisba beletartoznak a maghasadásos, és a fúziós elven mûködõ mûködõ fegyverek is. A hidrogénbombát is sima maghasadásos fegyverrel indítják be, mert jelenleg csak így lehet a megfelelõ hõmérsékletet és nyomást létrehozni, hogy beinduljon a fúzió. Ez az egyik akadálya a fúziós erõmûveknek is.
Mellesleg épp ez a vicc az atomfegyverekben, szinte kizárólag puha célok (például városok) ellen hatásos, de azok ellen nagyon. Hadseregek ellen viszont csak nagy számban ér valamit. Egy tank majdnem tökéletes atomóvóhely. A neutronfegyvereket is sokat kritizálták amiatt, hogy semmi értelme felaktiválni a tankot, amikor váltott legénységgel két nap múlva megint harcképes. A neutronfegyverek maximum rövid idõre késleltetni tudták volna csak a szovjet elõrenyomulást.
Raketasilok es bunkerek ellen nemsokra mesz neutronbombaval..(katonai terminologiaval elve: fokozott sugarhatasu nuklearis eszkoz) mivel a silok/bunkerek vasbeton, stb falai elnyelik a sugarzast. a neutronbombakat a NATO a nemet/lengyel siksagon szetbontakozo VSZ harckocsitomegek ellen szandekozott bevetni..( az NSZK/NDK hataron volt atomaknazar is)
Mind a két oldalon gyártottak ilyet (amerikai oldalon Mk-54 SADM a neve). Az aktatáska túlzás, már amennyiben egy 50 kilós bõröndöt aktatáskának lehet nevezni. Az eltûnésrõl szóló hírek idõrõl-idõre felbukkannak, de hát ivánéknál így megy ez, sosem lehet tudni, mi az igazság. Mindenesetre biztató, hogy ha eddig nem robbantottak terráristák, most már egyre kevésbé valószínû.
Neutronbomba, mint humánus fegyver :) Szerintem kellemesebb dolog elégni egy tizedmásodperc alatt, mint hosszú hónapokig szenvedni a sugárzástól, de ízlés kérdése. Mellesleg neutronbomba szerencsére már nincs szolgálatban, amikor volt, akkor sem a polgári lakosság, hanem katonák (tankok) ellen szánták.
hellO na erre varjon gombot valaki CIFUnak tegnap volt a szülnapja nekem is és úgyebar cifu megfázot hát én is ilyen véletlenek is létezek komoly! Igaz én tegnap vagyis 02.27én (19 éves voltam) nem tom cifu mennyi de ha úgyanennyi amit kétlek akkor ez mégnagyobb véletlen vagy nem!:D Ja cikk kira bár egy helyesbítés az atom ledobásáról hosszú vitta folyt amerikába és rengeteg tudós ellenezte a dolgot még végül a katonai vezetés döntött hogy a szigetharcok allat rengetek amerikai katon hallt meg és nem kockáztattnak egy partraszállást japánba.Plusz ehez hozzájárult Pearl Harbor is... - amerikai felfogás vágjunk vissza ha van mivel kb ennyi! bb all
Mondjuk piszkos bombat lehet mindenfele lejart szavatossagu cuccbol is csinalni :(
civil vagy katona aldozat egyre megy. Politikusnak nevezett nyilvanvaloan elmebeteg emberek hoznak donteseket egesz nemzetekre vonatkozoan. Allatok emberi testben, vagy ahogy xy mondta. "eloszor ket labon felegyenesedve"
(bar lehet hogy az allat, tul szep hatarozo)
Lehet, hogy voltak, de már 100%, hogy üzemképtelenek. Atomfegyverek rendszeres karbantartást igényelnek.
Én úgy tudom,hogy ilyet a szovjetek csináltak,és bõröndbombának nevezik.Egy kis plutóniumtöltet van egy aktatáskába építve.Indításához nem kell kód,vagy felhatalmazás,lényegében bárki használhatná.kb. 1-2 km-es körzetben pusztít. És a hátborzongató az,hogy a híresztelések szerint több mint 140-et gyártottak,de csak 30-40 db. hollétét ismerik...,a többi gyakorlatilag eltünt.......
Ez a "Car Bomba", katonai alkalmazasra alkalmatlan volt :) amugy ahogy olvastam rola, meglehetosen tiszta fegyver, (mint altalaban a ketfazisu toltetek)
Kiveve ha lapos roppalyaval rendelkezo IRBMrol van szo...ezert volt olyan veszelyes a kubai raketavalsag pl.. ha meg tudod szakitani a parancsnoki lancot, van esely hogy a szarazfoldi telepitesu fegyverek jo reszevel vegezz, de persze ekkor meg ottvannak az SSBN-ek (ballisztikus raketavl felszerelt nuklearis meghajtasu tengeralattjarok amik pl a kommunikacio kiesese utan bizonyos idovel el is indithatjak a raketakat (direkt parancs nelkul)...(ez azert eleg bizarrul hangzik, de persze logikus..) "aki elsokent tamad masodikkent hal meg"
Ismét egy jó cikk. Mégiscsak érdemes az SG-t olvasni.
Igen, többszáz méterrel acél felett robbannak. Vagy - a töltet erejének függvényében - akár kilométerekre a cél felett. Már ha a cél egy város. Ha talajszinten robbanna, a lökéshullám nem terjedne olyan messzire, mivel az összedõlõ épületek a lökéshullámot csillapítanák. Felülrõl jóval nagyobb területen tudja a robbanás kifejteni a hatását.
Hát igen... Erõsen elképzelhetõ, hogy nem a nukleáris fegyverek állnak az élen - ez amolyan a köztudatba beszivárgott "ellenszenv" hatása lehet (pl.: nukleáris erõmûvek elleni tüntetések). Ellenben azt már kevesebben veszik zokon (vagy nem is tudják), hogy a cigaretták mérete miért éppen akkora amekkora... Lehet elgondolkodnának, ha megtudnák, hogy a Piripócsi Dohánygyár egy óra alatt tudna ugyanazon a gépsoron, amin a kedvenc nikotinrúdját gyártja mondjuk kalasnyikov lõszert produkálni - pl.: errõl is szívesen olvasnék valahol...
-=ZR=-
Amúgy a legjobb fegyver még mindíg a tépõzárral ellátott petárda - odadobod, ottmarad. Lehet parázni
Relaks:"Kis szerencsével még azelõtt megsemmisíti a jenki rakétákat, hogy elindulhatnának a kilövõállásból."
1. A hordozóeszközöknek, így pl. a leggyakrabban eszünkbe jutó nagy hatótávolságú interkontinentális-ballisztikus rakétáknak (ICBM) csak egy része van fixen telepítve: jelentõs részük hordozókon, pl. tengeralattjárókon, speciális gépjármûveken vagy vasúti szerelvényeken "állomásozik" - így biztosítva a mobilitást, és az elsõ csapás "túlélését". Az ötvenes években - amikor a fõ hordozóeszköz a repülõgép volt (nagy hatótávolságú rakéta azaz ICBM még nem létezett) az USA atomhordozó bombázóinak egy része mindig levegõben tartózkodott - szintén az elsõ csapás kivédése miatt.
2. Egy ICBM rakétának, ami a leggyorsabb eszköz a célbajuttatásra, 10-12 perc kell pl. az USA- ex SZU távolság megtételére (a hiedelemmel ellentétben az Északi-sark felett repülve, ez ugyanis a legrövidebb út) Ezalatt ezerszer észreveszik. Sõt, már indítás közben annyi hõt termel a rakéta, hogy ezt azonnal kiszúrják a kandi kémmûholdak.
Gratulálok Cifu, mint a cikkhez, mind a szülinaphoz!
Hofi is megmondta:
Az amerikaiak feltalálták az atombombát. Ha ledobják, eltünik az ember is, meg a sör is. Ha a neutront dobják le, akkor csak az ember tûnik el. Most mi a francot dobhattak le, csak a söröm tûnt el!
Ez utóbbit rosszul tudod, az amerikaiak régebben hadrendben tartottak egy úgyn. "hátizsák" atombombát. A súlya 30 kg körül volt, és a külömleges beszivárgó egységek használták volna. Robbanóereje kb. 4-10 ktonna. Szerencsére leszerelték már, de tudnának másikat készíteni.
KBAGyula: Gondolom azokra érted akiknek van annyi "szerencséjük" hogy azonnali halált okozó sugárdózist kapnak. Mert akik nem, azoknak az öngyilkosság a legjobb alternatíva: az erõsen ionizáló hatású sugárzás szétroncsolja a rendkívül érzékeny szöveteket egészen a fehérje-molekulák szintjéig: a folyamat éppen ezért irreverzibilis (visszafordíthatatlan). Heves hányással, erõs fájdalommal, testen megjelenõ sebekkel és elváltozásokkal akár hetekig eltarthat a sugárfertõzött (helyesebben a sugárzás által sérült) ember szenvedése, mire bekövetkezik a halál.
Jah, ezért fontos, hogy ki indítja az ELSÕ csapást. Kis szerencsével még azelõtt megsemmisíti a jenki rakétákat, hogy elindulhatnának a kilövõállásból.
Cifu, lesz-e szó a hidrogén, meg a neutron bombáról?
...még mindig a neutronbomba a leghumánusabb fegyver a nukleáris arzenálból - szerintem.
Az atomfegyverekkel vívott 3. világháborúra nem sok esély van, mivel még a legelvakultabb államok sem áldoznák fel a teljes népüket, országukat, hatalmukat azért, hogy néhány amerikai várost elpusztítsanak. Ugyanis az amerikai ellencsapás teljeskörû megsemmisítés lenne, és ezt még Irán vagy a KNDK sem vállalná be, nem éri meg nekik. Ami viszont komoly fenyegetést jelenthet, az ha terroristák kezébe kerül ilyen fegyver. Bár itt sem inkább a hagyományos atomfegyverektõl kell tartani, inkább a terroristák által könnyebben hozzáférhetõ vegyifegyverektõl, vagy 'piszkos bombák'-tól. Ezeket jóval könnyebb elõállítani, beszerezni, célbajuttatni, mint egy atomtöltetet, amely azért nem bõrönd méretû, bármit is sugallnak bizonyos amerikai filmek.
Nagyon remelem nem valik valora es meg idoben eszhez kap az emberiseg!
Hát igen... a fenébe is, mindenki mindig elmondta, ezerszer, hogy milyen király cikk, meg ezért szeretem az SG-t, de mást (sajnos) tudok mondani... No meg boldog szülinapot! :)
Boldog szülinapot!
A Manhattan tervben elég sok párhuzamos dúsítási eljárást kipróbáltak, amíg végül a gázcentrifugás bizonyult a leghatékonyabbnak. Igazából ezért volt ilyen költsége, mert akkor még senkinek sem volt világos, mivel lehet a leghatékonyabban megoldani az uránium-szétválasztást.