"I know not with what weapons World War III will be fought, but World War IV will be fought with sticks and stones." Albert Einstein
Az elsõ kör most az, hogy tisztázva legyen miként is épül fel egy nukleáris fegyver, milyen elven mûködik, mi kell a létrehozásához, milyen fõbb fajtái léteznek. Az egész lényegében az iráni atomválságból indult ki, de ahhoz, hogy jól érthetõen bele tudjak menni, tisztázni kell miért is olyan fontosak azok a centrifugák, amikrõl a hírekben olvasni. Szó lesz a terveim szerint arról, hogy mi a helyzet az eddigi nagyhatalmaknál (többek között a Bush által már említett új amerikai "mini-töltetekrõl"), milyen országok vannak atomfegyver birtokában, és nagyságrendileg milyen szintû és mennyi ilyen fegyverük van, valamint hogy milyen országok akartak/akarnak létrehozni ilyen fegyver, és a hozzáférhetõ információk alapján most hol tartanak ezek.
Hála az égnek, hogy amerika anno kifejlesztette, így csak fél európának kellett nyögnie anno a szovjet igát...
Cifu: Ez elég lightosra siekredett... Fogsz írni az irányított energiájú nuk. fegyverekrõl? Illetve az új amerikai doktrináról, és annak lehetséges következményirõl?
durva.. idáig jutott az emberiség, gratula magunknak! ami a cikket illeti, nagyon jó, mindent elmond, amire 1 átlagembernek szüksége van az atombomba ötlete nem volt semmi, és az eksönt Hitlerbácsi kezdeményezte, lehet h a fél emberiség utálja ezt a személyt, de az õ általa használt fegyvert fogjuk bevetni a jövõbeni harcokban... ez elgondolkodtató! mondjuk lehet néhány biofegyver ennél is durvább tud(na) lenni már csak az a kérdés, hogy mikor jön a 3. világháború, és a 3. antikrisztus Hajrá Homo-Sapiens!
Újjab király cikk
Boldog Születésnapot Cifu :D
Noha tény, hogy a tömegpusztító fegyverek (legyenek nukleáris, biológiai vagy kémiai fegyverek) a legembertelenebb találmányok közé tartoznak, de szélsõséges túlzásokba esni sem kell velük kapcsolatban.
A második világháború leggyilkosabb városbombázása nem nukleáris fegyverrel történt, hanem egyszerû gyújtóbombákkal - az 1945 Március 9-10-ei Tokiói bombázás legalább 100.000 emberéletett követelt, és a város nagy részét felperzselt földdé változtatta. Az 1945 Február 13 és 15 közötti Drezda elleni szövetséges légitámadás áldozatainak száma becslések szerint szintén megközelítõleg 100.000 lehetett.
Ezen támadások (a Hiroshimai és a Nagaszaki bombázásokkal együtt) egyes vélemények szerint kimerítik a háborosú bûn fogalmát, noha soha senkit nem vontak felelõsségre értük.
De nem kell mégcsak világháború sem az ilyen szörnyûségekre, elég Ruandai mészárlásokban, a Tamil/Sri Lankai konfliktusban vagy a Szomáliai éhezésben meghalt tíz- és százezrekre gondolni...
Na, most a szülinapos meghívott minket egy jó cikkre! Köszi!
Ezért szeretek az SG-re járni. GO-GO-GO!
"illetve arról, hogy ki és miért akar ilyen fegyver a birtokában lenni." Erröl nem volt szó! Gondolom majd a következõ cikkekben taglalja.. Egyébként tényleg jó cikk, érthetõ mégis szakszerû!