"Rmax : LINPACK performance value (LINPACK szoftver által mért teljesítmény érték) Rpeak : Theoretical peak performance (Az elméleti maximáis csúcs teljesítmény értéke)"
Ha jól látom, az egyik szintetikus teszt, a másik meg elméleti érték... De végülis nekem is mindegy, csak megjegyeztem. :)
Rmax : LINPACK performance value (LINPACK szoftver által mért teljesítmény érték) Rpeak : Theoretical peak performance (Az elméleti maximáis csúcs teljesítmény értéke)
És igen az opteronok 2Ghz en 4GFlop/s tud, a EMT64 es XEON meg 3.6Ghz-en 7.2GFlop/s-t Ha megnézed azonos órajelen nagyjából ugyan azt produkálná mind a két rendszer! De ez akkor sem változtat a helyzeten mivel 2880Db processzorral több van az AMD-s konfigban! Elméletileg: 2880db*4GFlops = 11520GFlops vagyis ennyivel több elõnye van az AMD-s rendszernek. Viszont nehogy valaki megszóljon, nekem az ég világon semmi bajom nincs az AMD-s cuccokkal!! Csak ezt úgy megjegyeztem!
"A JUBL "lelke" 16 384 egymás mellett párhuzamosan mûködõ alacsony fogyasztású processzor."
erre lejjebb ez olvasható a cikkben:
"Jól jellemzi a Jülicher Blue Gene/L számítási teljesítményét, hogy az megegyezik 12 000 átlagos otthoni vagy irodai PC teljesítményével." Akkor ez most lassabb vagy gyorsabb, mint 12000 átlagos otthoni gép?
És az Opteron bármikor lecserélhetõ kétmagosra, hamarosan négymagosra is. Xeonnál nem ilyen egyszerû a dolog.
Pontosan mit jelentenek azok a számok? Egyébként azt is számold hozzá, hogy 2.0GHz vs. 3.6GHz. Van már 2.6-os opteron is, viszont Intel-bõl 3.8 a csúcs.
A 386-os beérte 1-2 W-al sõt még hûtõ sem kellet neki, nem légcsavaros, hanem még az egyszerõ aluminium darab sem, de pl. nekem az asztalomon (még egy néhány napig) álló 3.2GHz-s Prescott alapjában nem sokkal jobb teljesítményel rendelkezik mint a Notebook-omban levõ Pentium M 740-es (1.73GHz), bár nem veszek észre valamire való különbséget, igaz, hogy ezért a 7200 fordulatos Seagate Momentus és az 1GB RAM is felelõs, de mindegy, a két gép kb. egyforma sebességgel mûködik (sõt pl. az Acrobat Reader a notebookon a komplex vektorgrafikás oldalakat gyorsabban kezeli), esetleg renderingben nem, meg ugye grafikában habár itt is a Go7300-as felemeli a notebookot. Tehát a fogyasztás nem muszáj, hogy az egekbe nyúljon. Na amit itt mondani akarok az, hogy a fogyasztás komolyan lefogható ha az architektúra megfelelõ, manapság az a probléma, hogy minden hülyeséget integrálnak a magba, pedig szerintem a specializált multicore a válasz, és persze a Cell-hez hasonló dolgok.
A szakemberek szerint az ismert technológiákkal még 20-30 évig tartható az ütem, szóval ott is lesznek az asztalon ezek a procik még mielõtt nagyapa leszek:) És nem a levegõbe beszélnek, mert már most léteznek prototípusok 10-20 év múlva piacra kerülõ technológiákhoz.
Néha ki kell nézni az x86-os dobozból. :) Van már olyan, hogy Cell, ami kapásból 30x-os gyorsulás matek számítási teljesítményt illetõen. Késõbbi változatai meg ezt fogják többszörözni.
-Hogy mikor lesz ez a teljesítmény az asztalunkon? Hááát..., ki lehet számolni. Az asztali procik teljesítménye nagyjából 2 évente duplázódott, 2-3 évvel ezelõttig. /Sajna inkább csak elméleti teljesítményük a gyakorlati valós alkalmazással kimérhetõ jó, ha 1,5x/ Azonban az ütem csökken. Kis jóindulattal, ha maradunk a 2x es ütem mellett. így 12 000x teljesítményt egy mai proci kb. 26-28 év múlva éri el. Azaz ne nagyon ácsingózz rá, ne halaszd el emiatt a gépvásárlást;). Ha pesszimisták vagyunk felmehet ez az érték 50-100 évre is, azaz ha élettartamod nem lesz hosszabb sokkal a jelenlegi átlagosnál nem fog érinteni túlzottan:-((( - A "Hát tudod a mai konfigok nem is olyan régen még szuperszámítógépnek számítottak." igaz volt 10 éve amikor az akkor 20-30 éves szuperszámítógépek teljesítménye valóban asztalra került. Igazándiból forradalmi újdonság csak a csöves technóról való áttérés hozott. Azóta, jóval kisebb durranás volt a microchipek bevezetése, aztán azóta csak lassú evolúció van forradalom nincs...., ergo a szuperszámítógépek sem fognak az asztalodon terpeszkedni. -Ráadásul most olvastam épp valahol hogy nem a gigahertz növelés, csíkszélesség csökkentés a probléma, hanem ezek eggyüttes hatásaként az óriási fogyasztás. Pl. a legcombosabb Intel procik 150w elcsámcsognak. Nem akarok hülyeséget írni, de egy 386-os talán beérte 10-20w -al is csúcsrajáratva mindenféle csoda energiatakarékosság nélkül. Ha belerakták volna akár 0,5 w-al is menne. Magyarán nincs ingyen reggeli, fizetni kell a teljesítményért már most is, méghozzá az áramszámlában folyamatosan. Így szemlélve nem valószinû, hogy a hagyományos(jelenlegi) félvezetõs eljárásokon alapuló chipek asztali pc szinten valaha is fogják hozni ezt a teljesítményt.:-(
A valós teljesítmény számít, nem az elméleti. Elméletben a P4 és a xeon jó, csak éppen a gyakorlatban lassúak.
kepen a zigzgatok, befektetok orulnek, vagy a mernokok akik a hatukon odavittek+terveztek+osszeraktak?
Pl a RoLii által írt Cray X1E gép 65 kW ot fogyaszt. Ez a LC vagyis folyadékhûtéses változat. A AC vagyis léghûtéses modellbe kevesebb processzor építhetõ igy kevesebb a fogyasztás is ez nagyából 17kW.
A thunderbird cluster(infiniband interconnectel), mig az XT3 MPP, distributed cachel CraySeaStar technologia. Ergo a Cray egyes esetekben gyorsabb (is lehet) De a dolog meglepett, forgott kezeimkozott 4utas opteron es emt64 is es az emt erezhetoen lassabb volt. Amugy ezek az ibm gepek szepek meg gyorsak de.. En meg mindig a SSI/MPP gepeket tartom szuperszamitogepnek (pl Cray X1E) :) Ja es a Crayek a legszebb gepek a vilagon:) najo par SGI megkozeliti, de egy X-MP-nel nincs szebb :) v egy T932-esnel... jatszottam nemreg egy Y-MP EL -el, es mutatott erdekes dolgokat a maga kis 4 vektorCPUjaval (hozzateve hogy mindent vektorizalni erdemes rajta amit lehet) a disassembly meg...hatooo..nemsokat ertettem belole :)
kíváncsi lennék a fogyasztására. az rendben hogy ipari gép, de gondolom télen befûti a helységet ahol van + egy kisebb városnyi energiát vesz fel :o biztos van a közelben vmi erõmû :]
Ja és a 8000 db EMT64 es xeon nagyából 2080 GFloppal lekörözte a 10880 db 2Ghz es Opteron prokesszorokat!
A Cray rendszerben 10880 db 2ghz es opteron van a Dell féle Thunderbird - PowerEdge 1850 rendszeben pedig 8000 db 3.6Ghz es Intel EM64T Xeon nyomul. Ezek szerint nem olyan rosszak azok a XEON-ok ugye ?? Mert már nem 1x halottam hogy az opteron eltángálja az intel féle xeonokat!
Szeginyem, memóval is ellátták a drágámat! "Columbia System Facts
Based on SGI® NUMAflex™ architecture 20 SGI® Altix™ 3700 superclusters, each with 512 processors Global shared memory across 512 processors
10,240 Intel Itanium® 2 processors Current processor speed: 1.5 gigahertz Current cache: 6 megabytes
1 terabyte of memory per 512 processors, with 20 terabytes total memory
Operating Environment Linux® based operating system PBS Pro™ job scheduler Intel® Fortran/C/C++ compiler SGI® ProPack™ 3.2 software
"System Name Columbia Site NASA/Ames Research Center/NAS System Family SGI Altix System Model SGI Altix 3700 Computer SGI Altix 1.5 GHz, Voltaire Infiniband Vendor SGI URL http://www.nas.nasa.gov/About/... Application area Not Specified Installation Year 2004
Operating System Linux Interconnect Numalink/Infiniband Processor Intel IA-64 Itanium 2 1500 MHz (6 GFlops) " Azért én ezt is elfogadnám! pl illen gípmadár nyomul a NASA-ban is ahogy fentebb látható!
Hát tudod a mai konfigok nem is olyan régen még szuperszámítógépnek számítottak.
Informatika és tudomány
