hogy a valóságban mi történt azt soha nem tudjuk meg, de ami biztos hogy félelmetesen cseles az ürge
en ezt a sztorit talaltam, mar evek ota a vinyomon csucsul, kozze teszem hat ha meg aktualis, vagy aki nem ismeri:
---------- Kevin D. Mitnick, a CyberKalóz
A világ legveszélyesebbnek kikiáltott hackerét, az Amerikában évek óta körözött Kevin D. Mitnicket több mint egy éve egy sértett adatvédelem- szakértô fogta el kéthónapos digitális bújócska és fogócska után. A számítógépkalózra az FBI, Tsutomu Shimomura cyberdetektívre pedig az új típusú hôsökre vadászó amerikai média csapott le egy esôs februári haj- nalon.
Kevin nem az az anyagias típus. Bár tinédzser kora óta bohócot csinál bármely digitális rendszervédelembôl és az általa eltulajdonított szu- pertitkos dokumentumok, friss fejlesztésû szoftverek és egyéb nagyér- tékû információk összértékét több százmillió dollárra becsülik, pénz- hiány miatt hivatalból kirendelt ügyvéd védi. Az ôt rendôrkézre juttató hibát 1994 karácsonyán követte el. Tsutomu Shimomura, az USA egyik vezetô adatvédelmi szakértôje, a San Diego Supercomputer Center üdvöskéje éppen szokásos évi síszabadságát töltötte a Sierra Nevadában amikor munkatársai elképesztô hírt adtak a tudtára. 1994 december 25.-én az Interneten át valaki behatolt a ten- gerparti házában mûködô számítógéprendszerbe, kipakolta a legújabb adatbiztonsági programjait, tréfás hangüzenetet hagyott a merevlemezen és távozott. Az ismeretlen hacker az Interneten alkalmazott Unix operá- ciós rendszer egy olyan biztonsági hiányosságát használta ki amelynek elméleti lehetôségét egy másik híres számítógépbetyár, Robert T. Mor- ris, az Internet Worm hálózati pszeudo-vírus kiagyalója már 1985-ben felvetette. Az cyberzsaru a hálón keresztül azonnal telekürtölte a vi- lágot a hírrel, felvette a kapcsolatot az FBI képviselôivel, és ezzel megkezdôdött a két számítógépes zseni sakkjátszmája a cybervilágot je- lentô digitális számítógép és telefonhálózatok dzsungelében.
A sors iróniája, hogy az elsô nyomot január végén egy Számítógépek, Szabadság és Privátszféra elnevezésû alapítvány Internet postafiókjában találták, ahová az információszabadság még mindig névtelen bajnoka fel- másolta a Shimomurától lopott adatvédelmi dokumentációt. Az alapítvány nem értékelte a gesztust, azonnal értesítették a hatóságokat. Nem telt el 24 óra, és Shimomura az e célra készített speciális megfigyelô program segítségével már laptopja képernyôjén követte nyomon az alapít- vány Internet-szolgáltatójánál, a kaliforniai Berkeley Whole Earth 'lectronic Link (Well) szerverén történt újabb behatolást. Az elkövetô profizmusa, stílusa és módszerei egyaránt az évek óta illegalitásban tevékenykedô Mitnickre terelték a gyanút.
Mitnick élettörténete egy folytatásos digitális ámokfutás. A lapok cím- oldalaira elôször 1982-ben került, amikor bejutott az Amerikai Légvé- delem egyik szuperkomputerébe. Tizenhét évesen egy telefonfülkébôl fel- törte a Pacific Bell számítógéprendszerét, több telefonszámlát lenul- lázott és ellopott mintegy 200.000 dollár értékû adatot. Hat hónapot kapott egy nevelôintézetben, próbaidôvel szabadult, de azonnal törölte az ügy részleteit a rendôrség adatbázisából, megsemmisítette a bíró bankszámláját egy bankban, majd Izraelbe menekült. Amikor a dolog elfe- lejtôdött, visszatért az államokba, de nemsokára ismét hallatott ma- gáról. Mindig igyekezett megsemmisíteni minden személyére utaló adatot, de 1988-ban (ekkor 25 éves volt) több hiábavaló kisérlet után sikerült rábizonyítani hogy 4 millió dollár értékû kárt okozott az egyik vezetô amerikai számítógépgyár, a Digital Equipment Corporation (DEC) adat- bázisaiban biztonsági szoftverek és titkos kódok eltulajdonításával. A tárgyalás során az ügyész rámutatott : "Ez az ember nagyon, nagyon ve- szélyes, a saját és a társadalom érdekében távol kell tartanunk minden számítógéptôl", a börtönben még telefonközelbe sem engedték. Ügyvéde bizonyította hogy kliense számítógép-függôségben szenved, így egy éves börtönbüntetés után próbaidôre bocsátották és egy Los Angelesi terápiás intézetben helyezték el. Szabadulása után rögtön megsértette a próbaidô feltételeit és 1992 óta eltûnt a hatóságok szeme elôl. A cybertérben idôrôl idôre felbukkant azóta is, többek között FBI kódokkal behatolt több állami adatbázisba, és nagy rádiótelefon-gyártó cégektôl, mint például a Motorola, NEC, Nokia pedig rendszeresen elemelte az operációs szoftvereket.
Február 9.-én egy másik Internet-szolgáltató, a San Jose székhelyû Net- com illetékesei felfedezték hogy valaki mintegy 20.000 felhasználójuk hitelkártyaszámát vitte el. Ez súlyos könnyelmûség volt Mitnick ré- szérôl, mert a Netcom dial-up, vagyis telefonvonalon elérhetô szolgál- tatást biztosít, a támadás is telefonon keresztül érte, így kitalálható hogy ez volt a hacker kiindulópontja, az a bázis, ahol a telefonháló- zaton keresztül csatlakozott az Internet számítógép-világhálózatra. Shimomura és stábja áthelyezte székhelyét a Netcom-hoz, gyakorlatilag nem volt más dolguk mint ellenôrizni minden egyes bejövô hívást a tele- fontársaságok adatbázisaiban. Hamarosan rájöttek hogy a hacker egy fik- tív rádiótelefonról dolgozik, hívásait két megpiszkált adatbázisú loká- lis központ egyaránt a másiknak tulajdonította. Shimomura és az FBI a helyszínen munka közben bemérték, és február 16.-án hajnalban elfogták Mitnicket.
Az amerikai sajtó egyre növekvô érdeklôdéssel figyelte az ügyet, amely a Masters of Deception fedônevû hacker társaság óta a legfelkapottabb cyber-szenzáció. A New York Times folyamatosan tudósított az ügyrôl, hasábjain Shimomura posztmodern hérosszá magasztosult. A Hyperion kiadó máris 600.000 dollár foglalót adott a Shimomura és John Markoff, a New York Times riportere által írandó könyvre, Hollywood is érdeklôdik, meg nem erôsített hírek szerint maga Spielberg rendezné a filmváltozatot.
Az Internetet komolyan megosztotta az ügy, egyesek elmarasztalják Mit- nicket a hacker etika megsértése miatt, a legkomolyabb érv az Internet alapvetôen kölcsönös bizalomra, és nem high-tech adatvédelemre épülô struktúrájának megkérdôjelezését rója fel a megszállott crackernek. A jelenség komolyan hátráltathatja az Internet utóbbi idôben egyre inkább tettenérhetô kommercializálódását, ez viszont már inkább dícséret az egyre halványuló nonprofit jelleget támogatók részérôl. A mátrix ere- dendôen anarchista tulajdonságait kedvelô komputer-underground körökben pedig napról-napra terebélyesedik a Condor fedônevû cyberpunk mítosza. Az a tény, hogy Mitnick nem próbált meggazdagodni akciói révén, és hogy a SUN Microsystems, a nyílt számítógépes rendszerek gyártója és háló- zati szoftverek fejlesztôje biztonság-tesztelési szempontból egyenesen hasznosnak tartja az efféle betöréseket, egyaránt megkérdôjelezi a de- viáns zsenit börtönbe juttató jogrendszer helytállóságát.
Bodoky Tamás írása alapján. ----------------- ennyi: komment?
Azt hiszem a "Rendszer Ellensége" címû film pont arról szól, hogy hogyan kapják el. Ott is nagy "májer" a csávó, le a kalappal, bár én a könyveit még nem olvastam.
Télleg más van a könyben (a fimen + pláne) mint ami a valóság. Az elfogását nem hozta-('k) nyilvánosságra. Télleg nagyon jó megtévesztõ, de nagyon jó programozó is (volt). Végül: Többször okozott anyagi- és személyiségjogi károkat - az ítélet szerint is.
Nem, mert az csak a saját felelõséged. Viszont ahova Mitchnik betört, ott több embert érhetett volna kár, ha geci a csávó.
olvastam könyvét és tetszett! :) nagy arc ez a mitnick, csak kár hogy úgy beszorították a tökeit, megértem hogy nem kívánja újra átélni az érzést... :=
De károkat is okozott. Ha hozzád betörnek a lakásodba, mert nem a legprofibb zárat használtad, akkor te is börtönbe mennél és örülnél neki? lol.
A film valóban a könyv alapján készült, de egyik sem egyezik a valósággal. Mitnick elfogásának igazi története eredetileg benn volt "A megtévesztés mûvészete" kövnyvében, de vmiért a kiadó kihagyta belõle. Lehet, h én tudom rosszul de a cikkben említett 2 könyv John Markoff-é.
nekem megvan a TakeDown cimu film. Ha jol tudom a konyv alapjan keszult. Nagyon komoly az arc.
fishguy: a hacker nem feltelenul szamitogeppel operal. inkabb a gondolkodasa jellemzi a hacker-t.
omg ez a Mitnick egy igazi kamugyerek 1 ha olyan csucs volt hogy kapták el mégis?En olvastam mind a 3 konyvet ami nem 2 es tenyleg õ 1 kituno social engineer de nem hacker annak nem tul pro...
A social engineering mindig is mûködni fog. :)
Nem semmi a ficko.A bortonbol eljutni odaig ahol most van,zsenialis.
igazad van. Ha konkrét rongálási szándékkal, pénzszerzési szándékkal tör be, akkor kapjon börtönt. De ha csak szórakozásból, és kárt nem tesz, akkor miért is? max felhívja a biztonsági résekre a hibát. Inkább azoknak a fizetését kellett volna megvonni, vagy beperelni aki a biztonsági rendszer tervezte.
Beleolvastam amúgy a könyvébe, és jórészt, nem is a biztonsági hibákat játszotta ki, egyszerüen felhívta a titkárnõt, és kiadta magát valakinek egy jó dumával és megkapott pár oylan infót amellyel már simán betudott lépni a rendszerbe. Nem hiába beszél az emberi tényezõrõl...
Ha most egy igazságos világban élnénk, akkor inkább azoknak a nagyvállalatoknak az IT biztoságért felelõs "szakembereinek" kellett volna néhány évet ülnie.
Amúgy meg ha haszonszerzés miatt csinálja, és komoly pénzt akasztott volna le, akkor 5 év helyett, gázkamrát kapott volna?
Informatika és tudomány
