Melyik processzor? Az AMD procik többsége 100W telj.felv. alatt van, az újabb Sempronok pl. 35W körül vannak, az újabb A64-ek meg 65W körül. Oké, nem ismerem az ilyen ellenütemû kapcsolóüzemû tápokat, nem tudom, hogyan oszlik meg ilyenkor az áram. De azt tudom, hogy vannak többtíz A-t is elviselõ FET-ek. És úgy tudom, hogy a SocketA és a S.939 platform 105W-ra van hitelesítve. De az alaplapgyártók spórolásból sokszor alulméretezik a cuccaikat. (Aztán vagy bírja a lap, ha egy csúcsprocit tesznek bele, vagy nem.)
Amúgy pl. az A64X2 doksijában is ott áll, hogy a Max P-State állapotban, ami az abszolut maximális pillanatyi energiaállapot, gyakorlatilag az áramfelvételt 55A-re és a hõdisszipációt 89W-ra kell méretezni. Ebben az állapotban a processzor élettartama alatt körülbelül 2-3%-ot tartózkodik. Tehát az alaplapgyártók az ez elõtti Intermediate P-State #1-re szokták méretezni a processzor tápellátását, ami a doksi szerint 43.1A és 62W dissziált hõteljesítmény. Jah, és ez A64X2, aminél ugye a PWM külön hûtést kap általában és a processzorba van integrálva a memóriavezérlõ.
Jó, akkor mondom úgy, hogy a 6 darab FET, az adatlapjuk szerint sem fog elbirni annyit, sem a PWM IC doksija, és mellesleg a processzor(AMD) gyári dokumentációjában sem ekkora áramfelvétel van. Jah, és én tudom, mi az szal nem kell elmondani, hogy több felé oszlik, amúgy meg nem teljesen úgy van, hogy ha 6kocka van akkor 6 felé osztom, ugyanis ez ellenütemû cucc. De mind1 mondom én...
Folyamatosan hûtik folyékony héliummal(az ITER-nél 2 hétig tart szobahõmérsékletrõl lehûteni), de nem melegszik számottevõen, mert szupravezetõ, és hiába folyik át rajta 90000 A áram, ha az ellenállása 0, és mivel P=I^2*R, ezért P is 0 lesz. Úgy képzeld el valahogy, mint mikor valami Föld körüli pályára áll. Itt a hõmérséklet analóg a magassággal, ha elérünk egy magasságot, akkor attól kezdve már nincsen légellenállás, szabadon keringhetünk a Föld körül az idõk végezetéig(persze ehhez azért sebesség is kell).
Csakhogy jópár olyan fekete kocka van ott... Annyi felé kell osztani azt a 60A-t. És a táp-vonalak egész belsõ rétegeket foglalnak el. Az sem véletlen, hogy a proci sok lába tápfesz és föld.
Tudom, régebben volt róla szó, de ha egy processzor 100W teljesítményû lenne, az 60A!!!!! áramfelvétel lenne mondjuk 1,65V-al számolva (kisebb feszültéggel még többet). Na, ha valaki látott már alaplapot közelrõl, meg esetleg tudja is, hogy mik a processzor mellett azok a fekete kis kockák (PWM kapcsoló FET-jei), illetve megnézi a 4rétegû nyák fólia szélességeit, akkor röhög egy jót, és kijelenti, hogy ezen 60A soha a büdös életben nem fog átfolyni. Az egész számítógépes világban, eléggé el szokták sokallni a teljesítmény adatokat. Nah, mind1 gondolom most jön pár okos, és jól beszól, hogy ez nem is így van. Pedig csak utána kéne nézni egy kicsit...
Köszi a válaszokat, szóval úgy gondoljátok, h vizet forralunk.. Hát ez elég gagyi megoldás..gondoljatok bele az arányokba 100 millió fokos hõmérséklet és mi meg a 100 fokon forró vizet melegítjük vele.. A plazma nem attól lesz ilyen meleg, h azonos töltésû részecskéket présel össze? ( a mágneses tér)? Akkor hogyan válik két pólusúvá mégis? A keletkezõ fotonok energiájával melegítenénk a vizet? ez is igen nagy veszteség.. És szerintetek a mágneseket elég csak egyszer lehûteni szupravezetõnek utána már úgy marad? Nem kell folyamatosan hûteni? Hiszen igen nagy áramerõsség lesz a tekercsben?
Mindenesetre nekem az jött le, h igazából még nem tudják hogyan is lehet gazdaságosan energiát kicsatolni a fúzióból..
Egyébként ezt a nehézvizes elektrolízis energia-
felszabadító, nukleáris jellegû folyamatait a
világ számos kutatási intézménye igazolta(Dr.Michael McKubre - SRI International,Dr. Thomas Passell - EPRI,Dr. John O'M Bokris - Texas A&M University), ezt történt itt Magyarországon, Debrecenben is.
Vagyis:a forrófúziós kutatások mellett talán meg
kellene vizsgálni más alternatív-energiatermelõ
lehetõségeket.
Csak egy a probléma:ma a lobbiérdekek érvényesülnek, így a befolyásos tudományos "rétegnek" esze ágában sincs másfelé orientálódni.
Ez egy nagyon mély kérdés. Információelméleti okokkal szokás magyarázni. Az ilyen folyamatokban "rendezetlen" energia keletkezik. A fuzionáló részecskék összevissza lövik ki magukból a fotonokat, egyéb részeket, azok teljesen rendezetlenül ütköznek más, a plazmában tartózkodó részecskékkel, satöbbi. Az egész folyamat így hõt termel, ami nem más, mint rendezetlen kinetikus energia. A termodinamika második fõtétele pedig gondoskodik arról, hogy rendezetlen anyagból önmagában ne lehessen rendezettet csinálni, csak külsõ, "rendezettebb" források bevonásával. Ha valahogy rá lehetne kényszeríteni a fúziót, hogy koherensen lövöldözze ki magából a fotonokat (mint mondjuk egy lézer generálásánál), akkor talán sokkal direktebben fel lehetne használni a keletkezett energiát. De igazából nagy igény nincs is rá: a hõenergiát is elég jól lehet hasznosítani. Bár elméleti hatásfoka kisebb, mint ha eleve rendezett formában használnánk fel a forrást (Carnot-körfolyamat), mégis ilyen hõmérsékleteknél igen magas, közel 100%-os elméleti hatásfokot lehet elérni. A hatásfok mégis alacsony, de ez nem a hõ felhasználásából adódó elméleti korlát, hanem a konkrét berendezés gyakorlati megépíthetõsége miatt van így. De ez más területeken is így van: könnyebb egy kazánt kétszer olyan melegre méretezni, mint egyáltalán megépíteni magát a kazánt. Tehát nem az elméleti hatásfok a probléma.
Létezik egyébként egy elvi ötlet, amivel igen magas gyakorlati hatásfokot lehetne elérni épp ilyen forró plazma felhasználásakor. Ez az ún. magneto-hidrodinamikai generátor, ami a plazma energiáját állítólag akár 60%-os hatásfokkal alakítja árammá. Az elv roppant egyszerû. A plazma ionizált atomok és elektronok keveréke, helyezzük ezt mágneses térbe. A tér különbözõ elõjelû erõvel hat a plazma kétféle töltésû alkotóelemére, amelyek így a tér két oldalán elhelyezett elektródokon jelennek meg, igen erõs potenciálkülönbséget hozva létre a két elektród között. Ha jól tudom, mai napig nem nagyon van rá konkrét berendezés, ami ezt használná, mert rengeteg a gyakorlati probléma.
A wikipediában kicsit bõvebben lehet róla olvasni itt:
Ott van pl a fõszkepticista, a Vágó Pista, hát mit mondjak, szerintem természettudományos oldalról egyáltalán nincs fõiskolai szinten.
A szkeptikusoknak nem negatív módon kéne a tudományt népszerûsíteni. Úgy nem is lehet.
Ha nekitámadnak egy kívülállónak, akkor az emberek többsége, autómatikusan azok mellé áll, hiszen õk is kívülállók.
Szal a szkeptikusok hatalmas segítséget nyújtanak Gróf Spanyolnak és tsainak! ;))))
Ez a hidegfúzió is érdekes példa. Ha bármilyen technikai berendezést vizsgálunk, akkor bizti hogy találunk olyan mûködési módját, amire nincs tökéletes tudományos alapokon álló magyarázat!
Ezeket a kísérleteket hazugságnak nevezni, vagy azt mondani, hogy nincs is ott semmi, nagy bénaság volt a szkepticisták részérõl. ;)
Tökéletesen visszafelé sült el a dolog! Ma már mindenki tud róla, és valójában az intézményes tudomány hiányosságaként kezelik az emberek, függetlenül attól, hogy mi a dolgok valós háttere. Ezek után szkepticista konferenciákat eröltetni csak további elszigetelõdéshez fog vezetni.
Én olyan gitt-egyletként látom õket, mint a Brájenélete forradalmárait. Még a tudósok is fenntartással kezelik õket, mivel a résztvevõk nagyrésze ugyan úgy mûkedvelõ, mint a "másikoldalon".
Valóban érdekes, mint modellezés az egész folyamat, de mit is várunk el az egésztõl?
Miért is ragaszkodnak a világ nagy egyetemei a forrófúziós/plazmakutatási programjaikhoz?
Az USA -ban az energiaügyi bizottság(DIOI) ellenõrizte/ellenõriztette, hogy a hidegfúzió során valóban keletkezik - e többlethõ, magreakciós termékek.Miért hamisították meg a mérési eredményeket, azt a látszatot keltve, hogy nem történik "semmi"?
Az USA-ban az elektromos energiakutató intézet(EPRI) magánrészvénytársaságot hozott létre és 10 millió dollárt költött a hidegfúzió igazolására.Az intézet közleménye szerint észlelték a folyamatra jellemzõ jelenségeket.
A kilencvenes évek végén a DIOI támogatást akart odaítélni ezen technológia fejlesztésére,
méghozzá olyan céllal, hogy sugárzó hulladékokat lehessen ártalmatlanná tenni.
Miért támadták olyan hevesen a forrofúziós kutatásokat végzõ intézmények/befolyásos tudós személyek ezen törekvéseket és mi is volt az oka, hogy nem ítélték oda a támogatást?
A sor hosszú lenne.....
Az egyik amerikai, Los Alamos-i egyetemen is megismételték a kísérleteket és valahogy így kommentálták:
A kísérletek során 10 esetbõl "CSAK"(!) háromszor kaptak többlethõt!(mindez, ne feledjük kísérleti stádiumban történt)
Ha itt tudományról és nem anyagi javak fenntartásáról van szó nem kellene esetleg annak
utánanézni, hogyan lehet megragadni ezt a jelenséget?
Hülye, támadható (ha úgy tetszik gyenge lábakon álló, nem konzisztens elméletekkel rendelkezõ) emberek mindenhol vannak.Most azzal szórakozni, hogy kipécézek a "másik oldalról" magamnak valakit és ízekre szedem, szerintem nem valami építõ szórakozás.
Ha ez nincs, akkor viszont a Gróf Spanyol és a hozzá hasonló emberek "ellenhang" nélkül vezethetik meg a laikusokat. Õk is mindenféle elõadásokat szerveznek, ahol reggeltõl napestig azt hallani, hogy a mai tudósok milyen begyepesedettek és mennyire nem látják azt, ami az orruk elött van. A szkeptikusok kongresszusa (emlékeim szerint) valami ilyen okból jöttek létre...
Az "áltudományos" oldalról sem szeretem, amikor valaki csípõbõl utasítja el azt a tudást, amit emberek generációi alatt sok-sok nagyon okos ember hozott össze.
A tudásnak önmagában nincs intézménye, legfeljebb a hatalomnak. emberek vannak különbözõ elméletekkel. A tudománynak van intézmény rendszere, ami alapvetõen a kutatási pénzek elosztásáról szól. Ilyen szempontból viszont maga az "áltudomány" nem is létezik.
Hülye, támadható (ha úgy tetszik gyenge lábakon álló, nem konzisztens elméletekkel rendelkezõ) emberek mindenhol vannak.Most azzal szórakozni, hogy kipécézek a "másik oldalról" magamnak valakit és ízekre szedem, szerintem nem valami építõ szórakozás.
A magam részérõl sokkal érdekesebbnek tartom a sárból kibányászni a gyöngyöt, amikor látsz egy láthatóan nagyon szétesett embert össze vissza beszélni, de aztán egyszercsak megüti a füledet valami a szájából, amit még soha nem hallottál.
Ehhez persze kell egy kis türelem tisztelet(hogy végig hallgasd a sok marhaságot;), és nyitottság, hogy észrevedd azt az egy mondatot!
Miért mindig melegítünk...? Nincs vmi közvetlenebb felhasználása az ilyen E-nek, mint az, hogy mechanikai (termikus) E-ként feldolgozzuk, hogy késõbb elektromos töltéshordozók rendezett elmozdulását hozzuk létre? elõre is köszönöm a válaszokat.
Vákuumon keresztül nyilván sehogy. A tudomány jelenlegi állása szerint az energia tömeget jelent, a tömeg pedig valamilyen hordozó részecskét, tehát máris van ott valami, nem csak az üres tér. A közhiedelemmel ellentétben például a világûrben sem "vákuum" van, tele van anyaggal, az elektromágneses sugárzással (még ha elég ritkásan is). Ennek van az a bizonyos 2-3 kelvines hõmérséklete, ami a háttérsugárzás hõmérsékletének felel meg (pontosabban a háttérsugárzás egy ilyen hõmérsékletû fekete testbõl kijövõ sugárzás spektrumát mutatja).
De nincs itt semmi gond, a fúziós erõmûben sem akarja senki vákuumon keresztül elszállítani az energiát, az sokféleképp távozhat. Leginkább elektromágneses sugárzás (fotonok) formájában. Ezek a fallal ütközve azt felmelegítik, amit már teljesen hagyományos módszerekkel fel lehet használni.
Nem. A mágneses tér ha már kiépült nem fogyaszt további energiát, de ehhez szupravezetõk kellenek. http://www.magfuzio.hu/hun/html/07.html Itt olvasd el a a plakátokat, rövidek, és tisztázzák az alapvetõ kérdéseket. Ha kiszámolod, hogy ez a mg-ban mérhetõ tömegû plazma hozzáér a reaktor falához, akkor rájössz, hogy éppen a plazmát kell félteni, hogy kihûl, és nem a reaktort, hogy felmelegszik, mert akármilyen meleg is a plazma, a tömege elhanyagolható a reaktoréhoz képest. A mágneses tér meg azt csinálja, hogy a töltött részecskéket a tér irányába kényszeríti(és a plazmában minden részecske töltött). Itt jön képbe a torroid. Ennek a tekercsnek az erõvonalai zártak, a tekercsbõl nem lépnek ki, és kör alakúak. Így a plazma csak körbe tud menni benne, ha más irányba is haladna, a mágneses tér vissztéríti.
A fizikusok elfogadnak bármit, amennyiben megismételhetõ kísérlet támaszja alá. De ha csak volt egyszer valami, az nem bizonyíték, mégha videó is van róla. Csinálja meg újra, és akkor utána lehet rajta gondolkodni.
tegyük fel... ez a plazma gömb egy (akármilyen, lényeg, hogy hõálló) gömb belsejében foglal helyet, jó messzi mindegyik faltól. ez a gömb így felmelegszik. és arról már akár ráöntve valamit lehet gõzölni. a gõz meg megpörgethet egy turbinát.
Nos még nem kaptam választ egyszerûnek látszó kérdésemre: Milyen módszerrel hasznosítják a több (100) millió C fok hõmérsékletet? Hogyan lesz abból villany? ( aminek a nagy része ugye a mágneses erõtér fenntartására megy el??? Szóval? Itt szerintem megint ki fog újulni a vita arról, h a vákuummon keresztül hogyan lehet hõt vezetni/leadni????? És itt az is probléma, h ami anyag hozzáér ehhez a csillaghõmérséklethez, maga is plazmává válik... Itt nagyot lehet még feltalálni :)
Az elso atombombak legyartasahoz is hatalmas apparatus es ido kellett, az amiknak csak +1 maradt Hirosima es Nagasaki utan, es fel ev kellett volna egy uj legyartasahoz. Miert ne lenne igaz az uj technologiakra is ez ?
off: Lola(wanek): a mostani buntetopontod is a modok elfogultsagat mutatja ?:) Az is lehet, hogy ez egy osszeeskuves elmelet, es azert nem engednek szabadon beszelni, hogy a tomeget butasagban tartsak!:)
De vissza a cikkhez, sok fajta technológia elképzelhetõ, pl a szuper/hiperszónikus utasszállító is, az is már vagy 50 éve, mint a fúziós erõmû. Még sem üzemeltet senki ilyet.
Sajna a sok kis százaléknyi veszteség itt-ott okozhat egy mûködõ, de teljesen gazdaságtalan technológiát!
Egy biztos, a fúziós erõmûbõl kb 30-40-50 év múlva lesz valami.
Csak hogy körrnyezeti szempontból már nincs ennyi idõnk!!!!
Lécci, lécci, lécci, had kössek beléd!;)))
"Na ezt ugyan nem tudom, de komolyan kétlem, hogy a jelenlegi tudásunk válasz lenne a jövõ problémáira, ugyanis oda a jövõ tudására van szükség, oda pedig csak úgy jutunk el ha a jelenlegi tudásunkal a jelen problémait oldjuk meg." Van úgy, hogy már a jelenben is tisztában vagyunk a megoldással, csak azzal nem hogy mi a kérdés valójában. (Lásd Galaxis utikalauz..., de ez most nem vicc;))
"A jelen problémája pl. megoldani, hogyan lehet 4 magos CPU-t kihozni 3 GHz felett, 100W fogyasztás alatt. És erre ha koncentrálunk akkor megoldjuk. A jövõ problémája, hogyan lehet 128 magos 10 GHz, 100W CPU-t tervezni,..." Az 1 magos procira írt program 4X olyan gyorsan fut a 4 magoson, és 128X olyan gyorsan a 128 magoson? NEM! A kérdés nem az, hogy hány processzort tudunk egy csipbe zsúfolni, hanem hogy, tudunk-e hatékonyan egy 128 magos rendszert programozni illetve, hogy hogyan biztosítsuk az átmenetet? Ugyanis ahogy egy 1 magosra írt hatékony program teljesen más mint a 4 magosra írt, és valszeg ugyan ez igaz a 4 és a 128 magos között is!
A fejlõdés a magok szerint lineárisnak tûnik, de a magok számában bekövetkezõ nagyságrendi változás, minõségi ugrást is jelent!
Más példa, a Földön monoton növekedhet az emberek száma egy szintig, egy szintfölött viszont elfogynak a Föld erõforrásai, és ekkor minõségi változás következik be, sajnos negatív irányban.
Nem minden utazás áll 1000 000 lépésbõl, ha a testedbõl akarsz kilépni, hiába futsz 100 km-eket!!!! ;)
Itt az sg fórumaiban rengeteg szuperzseni rejtõzik. Ezek az emberek fillérekbõl tudnak hidegfúziós csodákat, antigravitációs hajtómûveket, és ingyenenergia gépeket építeni, csak valahogy soha nem akarnak. Talán azért, mert félnek, hogy ez a tudományos áttörés túlzottan nagy traumát okozna az emberiségnek, õk pedig, mint kiváló humanisták, nem bírnák elviselni ennek a terhét. :)))
A szkeptikus hozzáállás egy nagy hüleség: valaminek a létét be lehet bizonyítani, (vagy nem). De könyörgöm, valaminek a nemlétét hogyan bizonyítod?????
Wanek ismét bizonyította, hogy a kicsit sötét alak. Aki meg nem ért a hõvezetés, hõátadás és hõsugárzáshoz alapelvét és összefüggéseit az inkább meg se szólaljon.
Szvsz sugárzással távozik a plazmából a langymelegség. Mármint hõsugárzással. Végülis eddig sem az elvezetéssel voltak gondok, hanem az ottartásával :).
Te talán elvégezted ugyanezt a számítást, mielõtt azt írtad rá, hogy hülyeség? 0.8 MW/m2 és 1 MW/m2 nagyságrendileg ugyanaz a mennyiség, tehát az alsó korlát tökéletesen megegyezik. Ezt a proci esetében hûtõbordák + ventillátor is elviszi, bár természetesen a probléma bonyolultabb, ha kevesebb a hely. Az összevetés tehát maximálisan indokolt, a számítás elviekben jó. Nyilván egy milliárd dolláros reaktorban nem léghûtést alkalmaznának, egy-két nagyságrenddel jobb hûtés az asztali gépek gagyi megoldásainál semmiképp sem tûnik lehetetlennek, szóval a probléma nem probléma. Én is úgy tudom, hogy a fúziós reaktorban nem a plazma hõtermelése a probléma, hanem épp az, hogy a fallal érintkezve túl gyorsan lehûl.
A procinál a fogyasztás gyakorlatilag 100%-a hõvé alakul, mert a processzor nem végez mechanikai munkát, nincs benne mozgó alkatrész, a felvett energia alapvetõen csak hõ formájában távozhat. Persze kimegy belõle valami minimális áram, de az elhanyagolható ahhoz képest, ami bemegy.
Csak úgy látom kezdünk nagyon elkanyarodni a lényegtõl ... A fúziós erõmûben 100.000000 fokos plazmahõmérséklettõl indul be a fúzió ...talán ha a lényegre figyelnétek ... plazmatv nem fúziós erõmû ... és még sorolhatnám az okosságokat amiket leírtok , és semmi köze az erõmûhöz
ajánlom figyelmedbe az alábbi linket .. és ez nem sulinetes link --- http://www.rmki.kfki.hu/plasma/fusion_sav/plazma.h.html
Beslattyogsz a csilivit árusító boltba, és veszel egy plazmagömbnek nevezett tárgyat.
A nagyfrekvenciás magasfeszültségû áram álltal ionizál gáz szépen világít, meg mennek a gömbben a krixkraxok. Ha feléje nyúlsz, akkor megindul a kisülés az ujjaid felé. Biztosan látott már mindenki ilyet, ha másképpen nem, akkor képen :). Huzamosabb tapogatás után elég forró lesz az élmény, de a villanyrezsó is hasonlóan viselkedik.
Azonkívül megjegyezném, hogy plazmának nevezeik azon gáznemû anyagokat, amelyek részben, vagy teljesen elvesztik elektronburkukat, azaz ionizálódnak. Ez történhet különféle sugárzások hatására, illetve a hõmérséklet emelkedésének is köszönhetõen. Amennyiben részecske mozgási sebessége (vagy inkább a hõmérséklete) nem növekszik nagymértékben, akkor akár szobahõmérsékleten is lehet plazmát létrehozni. Aki nem hiszi ezt el, akkor nézzen meg egy plazmagömböt és tapogassa végig :).
LOL, annak idején azt mondták az ember soha nem fog tudni repülni és mégis, az ilyen pesszimista emberek nem elöre viszik a világot, hanem hátráltatják.
Hamár a processzor hõdiszip.., dipisz..., izé... hõkibocsátását hasonlítgatjuk össze egy fúziós erõmûvel az utóbbi hátrányára, akkor itt biza van egy kis gond a magyar oktatás színvonalával. Ennyi erõvel mondhatni hogy az atomerõmûvek sem mûködhetnek, mert meleget termelnek... Tipikusan az az eset hogy a víz 100C°on forr, nyomástól függetlenül :).
Valami azt súgja, hogy ezt a fúzió álltal leadott hõmennyiséget el kívánják vezetni, valami hõszállító közeggel. Esetleg ezzel termelnek majd gõzt, ami meghajtja a generátorok turbináját. De valószínûleg rosszul tudom ;).
Megnéztem ennek a Miklos Porkolabnak a honlapját (http://web.mit.edu/physics/facultyandstaff/faculty/miklos_porkolab.html), és sztm tuti nem tud magyarul :/
A jelen problémája pl. megoldani, hogyan lehet 4 magos CPU-t kihozni 3 GHz felett, 100W fogyasztás alatt. És erre ha koncentrálunk akkor megoldjuk. A jövõ problémája, hogyan lehet 128 magos 10 GHz, 100W CPU-t tervezni, a jövõ problémája, hogyan lehet 100 dollárért 2m átlójú TFT-t csinálni, és ezekkel ma foglalkozni idõvesztés, mert, hogy olyan tudásra és tapasztalatra és technológiára tegyünk szert amelyek szükségessek ezeknek a jövõbeli problémáknak a megoldására elõbb meg kell oldani a jelen problémáit. A fejlõdés csak lépésrõl lépésre történik. Na erre gondoltam. A jövõ problémája az ami csak elméleti, a jelen problémája az amire nagyon nagy szükségünk van, sõt esetenként létfontosságú.
Apukám, te is megtanulhatnál számolni. Ott 1-100MW/m2 volt írva. A nagyságrend nem ugyanaz... Minimum egy nagyságrenddel kisebb! Arról nem is beszélve, hogy a teljesítményfelvétel nem kizárólag hõdisszipációra fordítódik, elvégre nem fûtésre használjuk a processzort.
A hidegfúzióval mi a helyzet? Kutatják egyáltalán? (biztos nem kap 5,5 mrd-t mert túl gyorsan lenne eredmény - mielõtt kifogy az olaj)
Lesz ilyen egyszer úgyis : ))) Csak mindenhez idõ kell : )
Az ilyen érvelések engem arra emlékeztetnek, amikor az átkosban grafikonon mutogatták a szocialista és a kapitalista gazdaság fejlõdését, és érveltek, hogy majd hogy lehagyjuk õket, mert a szocialista görbe jobban ívelt felfelé. Ezt is jól megcsinálták...
Azért mielõtt lehülyézed Carot (ha te vagy ex-lola, ezen nem csodálkozom, neki volt ilyen végtelenül arrogáns és pökhendi stílusa), akkor számoljunk egy kicsit. Mondjuk egy proci magja 1 cm2, lead mondjuk 80 wattot, az 800 000 W/m2, tehát 0.8 MW/m2. Igen, pontosan az a nagyságrend. Tehát nem õ a hülye, hanem...
Magam is beleestem ebbe a hibába. Hangoztattam pl. hogy a nagy tömegû nyomtatás úgy le tudja terhelni a szervert, hogy fejreáll tõle, ami igaz is volt régen, de ma már nem igaz.
Az úriembernek annyiban igaza volt, hogy az 50-es, 60-as években nem lehetett volna gazdaságosan mûködtetni fúziós reaktort, de ma már 2000-es éveket írunk, olyan lehetõségeink vannak, amirõl az 50-es, 60-es években csak álmodtak az emberek.
Ráadásul mire az elsõ kereskedelmi fúziós erõmû elindul, még fejlettebb lesz a technológia.
100 év múlva pedig valszeg minden háztartásban lesz egy fúziós áram és hõtermelõegység, ami kb. akkora lesz, mint ma egy kazán ;-)))
"Az ionizáció megvalósításához természetesen nemcsak az anyagfelmelegítésének, a részecskék rugalmatlan ütközésének elõidézésénél, termikus úton lehet eljutni. Ionizálni lehet a gázt pl. megfelelõ elektromágneses sugárzás vagy más eljárás segítségével is, méghozzá anélkül, hogy a hõmérsékletét ezáltal különösebben felemelnénk."
"Ellenben Porkoláb Miklós, az MIT plazmafúziós központjának vezetõje a New Scientistnek kiemelte, hogy a megvalósulás legalább 50 évre van"
http://www.anza.hu/vizenergia/ Gondoltam megnézem már ezt a Vízenergia Alapítványt, mert pénzért rinyálnak hetek óta reggelenként a reklámban. Hát elég érdekes, semmi konkrétum, csak nagyhatalmak szidása, összeesküvéselmélet, meg ugye nem is igazi magyar aki nem ad nekik pénzt ...
1. mi késztetett arra, hogy egy hülyeséget beidézzél? Csak utána kellett volna számolnod... 2. most jól mellébeszéltél 3. mindkettõ nagyon soká lesz
"1)Nem én számoltam, a szkeptikus konferencián mondta az elõadó(szkeptikus.bme.hu)." Na ja. Egyszer valamelyik szkeptikus kongresszuson éppen azt magyarázta az egyik arc, hogy miért lehetetlen az, amit pont elötte pár héttel az Ausztrálok csináltak kvantum teleportációs kísérletekben. Szóval mennyire kell hinni nekik? Nem lehet, hogy a tudomány azon "krémje" nyilatkozik aki vagy lusta már tanulni, vagy csak nem szeretné beismerni, hogy amirõl papírja van, az a tudás elavul? Meg a nekik nyalizó fiatal beosztottakból?
A tudományba vetett vak hit semmivel se jobb a dogmatikus vallási marhaságoknál vagy a babonákba vetett vakhitnél. :)
Plazmának nevezik az ionizált gázokat. Van olyan pl., hogy plazmamarás, mint ipari tevékenység. Itt a plazma akár szobahõmérsékletû is lehet. Ez természetesen nem aklamas fúzióra, hiszen ahhoz az atommagoknak olyan nagy energiával kell rendelkeznie, ami biztosítja azt, hogy "elég közel" kerülhessenek egymáshoz ahhoz, hogy egyesülhessenek. (Hiszen taszítják egymást, pozitív töltésûek.)
nehéz eldönteni, hogy a problémákat megoldja e az ember vagy csinálja
Igen, és a neutront sem hagyják elveszni, pont azért, mert tríciumból elég kevés van. Úgyhogy úgy akarják megcsinálni, hogy a reaktort kibélelik lítiummal, amibõl a neutron tríciumot csinál, és ott is van helyben az egyik üzemanyag. Ha valakit részletesebben érdekel, akkor menjen fel a www.magfuzio.hu-ra!
1)Nem én számoltam, a szkeptikus konferencián mondta az elõadó(szkeptikus.bme.hu). 2)Nem mosom össze, csak valaki azt mondta, hogy a mágneses tér viszi el az energiát, mikor nem. 3)Miért? Nem hinném hogy sokkal késõbb, mint széleskörûen elterjedt fúziós erõmûvek.
"a mai tudással nem kell a jövõ problémáival foglalkozni, azt az akadályt kell eltörölni ami éppen most van elõttünk"
Én úgy gondolom pedig, hogy ha felvetsz egy problémát, addig, amíg meg nem oldod, az a jövõ problémája marad. Ha pedig egyetlen egy felvetett problémát sem oldott volna meg a fajunk, akkor ma még mindig 4 lábon járnánk - nem hogy kõbalta...
:) egyszer vki itt a fórumon mondta és azóta egyre inkább belátom h. igaza volt:) :"ha valaki nem használ smileyt a fórumozók a legnagyobb blõd baromságát is komolyan veszik" :))
tuti nincs plazmagun?:))) tök depis lettem:((( az mg-nek meg tök hülye a hangja:(
Majd meglátjuk mi lesz belõle. Lehet, hogy sosem fog több energiát termelni mint ami a befektetett, akkor ablakon kidobott pénz. Lehet hogy lesz belõle egy frankó kis világkatasztrófa, akkor nem kell többet sg-t olvasni:-) Meg lehet hogy mûködni fog, akkor meg megoldódnak az energia problémák 1 darabig (helyette valszínûleg hoz az erõmû új problémákat, amire megintcsak megoldást kell keresni, stb). Szóval van mindhárom végkifejletre esély, az meg hogy 1:1:1 az arány vagy más az csak hitkérdés.
1. Te kevered a szezont a fazonnal. Ráadásul még számolni sem tudsz. 2. a veszteséget ne mosd össze a teljesítményigénnyel 3. az még nagyon soká lesz
Én csak örülök annak, hogy értelmes dologra költenek dollármilliárdokat. Sok értelmes dolog vész el pénzhiány miatt. Amúgy fogalmam sem volt, hogy hogyan szeparálják el azt a nagy hõt a faltól. Most legalább megtudtam. Mindig tanul az ember...
3) Üzemanyagból gyak korlátlan áll rendelkezésre, a Holdon van egy csomó He3, ami neutron nélkül fúzionál.
Szvsz a He3 rövid távon nem megoldás, a fúziós kísérletek mind D-T üzemanyagúak, így ugyan keletkezik némi szabad neutron, de egyfelõl az üzemanyag sokkal olcsóbb (az üzemi szintû He3 bányászat még évtizedekre van a jelenlegi tempó mellett), másfelõl ha jól rémlik a D-T fúzió begyújtási hõmérséklete "csak" 110 millió kelvin körül van, míg a He3 fúzióé 500 millió kelvin körül...