Désen (Kolozs megye) születtem 1967. augusztus 9-én. Elemi és középiskolai tanulmányaimat szülôvárosomban végeztem. 1985-ben érettségiztem; 1988-ban vettek fel a kolozsvári Politechnikai Intézet (jelenleg Mûszaki Fôiskola) építészettudományi karára. 1990-1991-ben részt vettem a Désen megjelenô Szamosmente szerkesztésében. Fôiskolai tanulmányaim folytatása közben a kolozsvári diákszervezet, a KMDSZ keretében kezdeményezôje s ötletgazdája voltam az 1992 ôszén öt kurzussal (erdélyi irodalomtörténet, történelem, mûvészet-, vallás- és zenetörténet) indult Bolyai Szabadegyetemnek, amely - különbözô bôvítésekkel - azóta is mûködik. 1992 tavaszától a Kolozsvárt kiadott Mûvelôdés c. folyóirat belsô munkatársaként dolgoztam. Elsôsorban vidéket járó szerkesztôként segítkeztem a folyóirat olvasóközönségének kialakításában, írásaimmal az „önszervezôdés értékeit" igyekeztem feltérképezni; és a képzômûvészeti-mûvészettörténeti oldalakat szerkesztettem. Az 1992-es évfolyamtól kezdôdôen folyamatossá váltak a képzômûvészeti tárgyú írások, közismert mûvészek méltatásától kezdve, a biztatásra váró fiatalok bemutatásáig. A képzômûvészeti anyag fokozatosan rovattá nôtte magát, s késôbb vándorkiállítások szervezésére is késztetést adott (ma már több mint századik kiállításánál tart a Mûvelôdés Galéria). 1994-ben a Hargita Népe megyei napilap közügyi rovatának lettem szerkesztôje (félállásban a Mûvelôdésnek is belsô munkatársa maradtam, egészen az 1997-es átszervezéséig). 1995 januárjától a Hargita Népe mûvelôdési rovatának szerkesztôjeként dolgozok. 1996-tól, alapításától vagyok szerkesztôje a Csíkszeredában kiadott Könyvjelzô c. kéthavonta megjelenô folyóiratnak, s alapító belsô munkatársa az 1997-ben indult Székelyföld c. kulturális lapnak. Kutatási, foglalkozási területem a romániai magyar kortárs képzômûvészet, a hazai magyar sajtóban rendszeresen közlök kiállításrecenziókat, esszéket, interjúkat, publicisztikát; képzômûvészeti kiállításokat kezdeményezek és rendezek. A sajtó és képzômûvészet, valamint a kritikus és mûvész kapcsolatáról írt tanulmányom az 1996-os és 1997-es Sajtóévkönyvben jelent meg. A Mûvelôdés 1997-1998-as évfolyamaiban jelentettem meg 12 részben (bevezetô tanulmánnyal ellátva) Debreczeni László itineráriumát, mûemlékfelmérô kiszállásainak naplóját; a Székelyföld számára pedig jeles képzômûvészekkel készítek mélyinterjúkat életútjukról, megvalósításaikról. Az Erdélyi Református Egyházkerület kiadásában 1995-ben megjelent Debreczeni László: Száz rajz c. album bevezetô tanulmányát írtam és válogattam a közölt mûemlékfelvételeket. A Kritrerion Alapítvány és a Pallas-Akadémia Kiadó közös mûvészportré-sorozatának (Mûterem) ötletgazdájaként, 1998-ban Botár László festômûvész életútjáról írtam bevezetô tanulmány. (A sorozat következô kiadványaként, Kusztos Endrérôl írt portrévázlatom megjelenés elôtt áll.) 1999-ben szerkesztettem, jegyzetekkel és utószóval elláttam Zöld Lajos: A víz szalad, a kô marad... c. a gyergyószárhegyi Barátság képzômûvészeti alkotótábor 25. éves múltjáról írt emlékezését (melyért az évfordulós ünnepségen a Szerencsepatkó-díjjal tüntettek ki). 1995-ben a budapesti Székely Kör részesített elismerésében; 1997-ben a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerkesztôi nívódíját nyertem el; 1998-ban, a Méray-ösztöndíj nyerteseként a budapesti Népszabadság napilapnál gazdagíthattam szerkesztôi ismereteimet; ugyancsak 1998-ban a Bálint András Alapítvány kitüntetettje lettem.