Maradjon csak meg a topic szakmai szinten. Hogy te nem érted a fizikát, és inkább hiszel összeesküvés-elméletekben, mint tudományos elméletekben, nem tartozik a topic tárgyához.
Ez egy fizikai tény, a világunkban ennyi a fény terjedési sebessége. Nincs miért. Megkérdezed, hogy miért létezik elektron, neutron és proton? Nincs értelme a kérdésnek, ez is egy fizikai tény.
"de ezen egyetlen fizikus sem gondolkodott még el, h vajon mi lehet az az univerzális állandó, ami miatt annyi a "c" amennyi?" A fény sebessége mérések alapján annyi, amennyi.
Olyan kérdéseket feszegetsz, ami az egyház és a dogmák alapjait döntené meg (a fizikusok, csillagászok a legzártabb szekta), ezért ezeket CSAK kívülrõl lehet, az egyház nem fogja saját magát megreformálni.
Nem, a méter egy önkényesen megválasztott hosszúság, a másodperc szintén számított érték a Föld a Nap körüli keringési ciklusából. A fény sebessége viszont (vákuumban) állandó. A hang sebességére ( h az miért annyi amennyi) nem szabad hivatkozni, hiszen az csakis közegben terjed, a közeg pedig ugye hatással van a terjedés sebességére. A fizikában manapság nagyon fontos a fény tulajdonságainak tisztázása, mert hullám és részecske is egyben (mondja az elmélet + megfigyelés) de ezen egyetlen fizikus sem gondolkodott még el, h vajon mi lehet az az univerzális állandó, ami miatt annyi a "c" amennyi? Ugye nem? Vagy mégis? Nem hiszem el, h csak egy egyszerû villanyszerelõnek jut az eszébe ilyesmi....
Még egy perendev klón a lényeg a több sorban, egymáshoz képest eltolt egyensúlyi helyzetben levõ tárcsák, de több ilyen rögzítve gymáshoz, hogy NE LEHESSEN EGYENSÚLYI HELYZET. (a fenti linkben 2van, a Perendevben 3 vagy több)
Ez is hasonlít rá mármint a Perendev motorra, valami változtatható mágneses terû motor, állandómágnesekbõl, itt látszik, hogy a mechanikusan is kell állítani, különben kezelhetetlen.
A PERENDEV MOTORRA gondolsz? Gondolom a szokásos, mint a többi 10ezer hasonlónál, a feltaláló levédette, hogy NEHOGY ELLOPJÁK, de gyártatni sem tudja, mert valamilyen csoda folytán senki nem akar vele szóbaállni. (ugyanez volt Stanley Meyerrel is, õ aztán mindenhol bemutatta, rengetegszer letesztelték fizikusok is, de csak megvenni akarták tõle, gyártás nem lett belõle, talán majd most, hogy a halála után freeware lett) Itt egy hasonló, sokkal egyszerûbb cucc, ami MECHANIKUS eljárással állít elõ GÕZT a vízbõl, ezt a feltaláló gyártja, de NEM TERJEDT EL, pedig 2másodperc alatt tud gõzt csinálni, valószínû hatékony.(néha túlságosan is, mert 100% felettinek mérik) Water Hammer, fuelless heater
az egy métert mi választjuk meg, tetszõlegesen. de a fény sebessége egy természetbeni konstans.persze az, hogy mennyi a számértéke, szintén mi határozzuk meg.
Mondjuk a kérdés felvetése azért is furi, mert akkor fel kell tenni azt is, hogy miért annyi az egy méter, amennyi. Miért annyi az egy másodperc, amennyi. :)
pontosan, az osrobbanáskor alakult így. ilyen a természet. a fizika nem azt vizsgálja miért alakult úgy ki a természet, ahogy, hanem azt hogy hogyan alakult ki, és hogyan alakul tovább.
Miért ~330m/s a hang terjedési sebessége a levegõben, 0°C-on? Azért, mert a c = C/ro a gyök alatt. Ahol C = merevségi mutató és ro = sûrûség. A 330m/s ebbõl jön ki (csalok, mert lusta vagyok utánanézni az adott értékeknek a levegõben :)).
A fény sebessége is így számolható ki. c aktuális = c/n, ahol c a fény sebessége vákumban (299,792,458 m/s) és n = annak az anyagnak a fénytörési mutatója, amiben a fény halad. n = 1 a tökéletes vákumban, ahol egyáltalán nincs fénytörés. A légkör fénytörési mutatója ideális esetben valahol 1,0003 körül van (forrás), tehát a légkörben a fény sebessége 299,792,458 osztva 1,0003 = 299,702,547 m/s.
A c (a fény sebessége vákumban) egy konstans érték, amit nem törvény ír le, hanem megfigyeléses alapon mértek meg. Az elméleti fizika értékként számol és számolt vele, éppen ezért a vele leírt fény sebességével kapcsolatos egyenletek értéke változott a szerint, hogy az egyre pontosabb mérési eredmények megszülettek. Emiatt változtatták meg például a méter, mint hosszmérték meghatározását. A jelenleg érvényben lévõ meghatározás szerint egy méter az a távolság, amit a fény 1 / 299,792,458-ad másodperc alatt megtesz. Így még ha ennél pontosabban is sikerül megmérni a fény sebességét, ami eltérne a korábbitól, akkor is 299,792,458 m/s lesz a fény sebessége tökéletes vákumban - nem a fény sebessége változik, hanem a méter hossza. :)
hûha, és miért nem használja senki ezt a szuper,100 évre energiát biztosító micsodát? tudod, a mosóporreklámokban azért néz ki a kimosott ruha újnak, mert új.
Kicsit késõ volt tegnap, pontosítva ezért a kérdésem: miért közelítõleg 300 ezer km/sec a fény sebessége vákuumban? Miért nem több vagy éppen kevesebb? Vajon milyen törvény határozza meg ezt a sebességet? (az tudom, h különbözõ közegekben lehet csökkenteni a sebességet, de mi az oka, h max. annyi a c vákuumban amennyi?)
Jogos, lehet, hogy a maximum azért annyi, mert abban a térben ott van a maximum, ahol eddig sikerült megmérni. ÜRES tér nem létezik, legfeljebb levegõ nincs benne, de az ûr sem üres, csak nem tudnak mit kezdeni azzal, hogy sötét anyag. Ha technikailag sikerülne megoldani, akkor a nagyon rövid idejû lézerimpulzusok csak kb.1m-re távolodnának el a forrástól, ezzel végre lehetne lézerkardot alkotni? (vagy akkor az az 1m-es darab szállna el a végtelenbe?)
Az "ennyi" egy kicsit félrevezetõ már kérdésnek is. A fény sebessége (tehát a "c" érték) a vákumban értendõ. Ugyanúgy azonban, ahogy például a hang sebessége is függ a körülményektõl (vezetõtõl), a fény sebessége sem állandó. A fényt akár meg is lehet állítani, erre is volt már sikeres kísérlet.
Egyik ismerõsöm fizika versenyre készül. És kellene neki pár könyv a felkészüléshez. Megvenni nem akarjuk. Mert 1 versenyre hülyeség lenne több mint 10000ftot kiadni szerintem... Szóval arra kérlek titeket. Ha valakinek megvan. Nem tudná kölcsönadni vagy lefénymásoltatni vagy bescennelni? Vagy ilyesmi? Nem nagyon nézem ezt a fórumot így kérem aki tudna segíteni írjon egy e-mail-t a [email protected]
Én Budapesti vagyok. Szóval ha Pesti vagy akkor meg is beszélhetjük és elmegyek értük... Vagy együtt elmehetünk lefénymásolni...
Amik kellenének:
- Marx György : Atommagközelben; - Marx György: Életrevaló atomok; - Marx György: Atomközelben; - Radnóti Katalin szerk.: Igy oldunk meg atomfizikai feladatokat; - Radnóti Katalin szerk.: Modern Fizika CD.
VILLANYSZÁMLA-FREE, nyilván. Elég egyszer megvenni, és utána nincs több sarc, ez már majdnem az igazi FREE ENERGY. Elég lenne elfogadni ezt is, hogy a MÁGNESEK miatt , mondjuk 100évig magától megy. (nem is bírná mindenki felfogni)
DE lemerülnek, attól, hogy ÁLLANDÓ MÁGNESnek nevezzük, attól ezek még évente 1%-ot merülnek, HA használod õket. Itt egy másik érdekes összeállítás, az elmaradott USÁ-ban már oktatási segédeszközkény is meg lehet venni ezeket:
csakhogy a mágneses terek nem merülnek le idõvel attól, h két ellentétes pólust összenyomunk. lehetséges demagnetizálni egy mágnest azzal, hogy erõs ellentétes mágneses térbe helyezzük, de akkor rövid alatt demagnetizálódik, vagy pedig ha nem elég erõs a mágneses tér, akkor egyáltalán nem veszít a saját terének erejébõl, nem pedig ahogy te képzeled, hogy idõvel egyre gyengébb és gyengébb lesz.
A PERENDEV MÁGNESES MOTOR nem örökmozgó, egyszerûen a mágnesek mágneses tere mozgatja, csak olyan elrendezés kell hozzá, mint a mellékelt videón. +bizmut, hogy leárnyékolják a mégneses teret a nem kívánt hatások miatt. Örülnék konstruktív hozzászolásoknak, mert a fikázást már unom.
Akkor amíg "le nem merülnek" a mágnesek mágnese terei. (az is több, mint ahány évig te fogsz élni)
az idõk végezetéig, mi? akkor az már örökmozgó. annyira bírom amikor valaki csak úgy elkezd a levegõbe beszélni mindenfélét. láttál egy videót, forgó mágnest, amibõl az égvilágon semmit nem értesz, és már fejben el is képzelted hogyan lesz belõle örökmozgó. gratulálok. ha tengelyre teszük a mágneseket, akkor hamar beáll az egyensúly. elgondolkodtató h még soha nem láttam örökmozgót, sem semmilyen hiteles helyen nem olvastam rólam (oké, tudom, összesküdtek ellenünk a zsidó bankárok meg a földönkívüliek és elrejtették a szent tudást a száztizenharmadik dimenzióba.)arról nem is beszélve h még nem is láttam ilyet. persze ha sikerül összetákolnod egy nem-fapados örökmozgót, ne felejts el egy vidit felnyomni róla a youtubera.
Persze, mert ez egy fapados bemutató, de , ha egy rögzített csapágyon forogna a középsõ rész, akkor a szintén rögzített külsõ gyûrûben forogna az idõk végezetéig, ennek lehetne egy fejlettebb változata, amikor egyazonos pólusokkal , és nemcsak oldalirányban, hanem mélységben (3D) is jól összeállított mágnesekkel egy lebegtetett darab nem tudna csak forogni, és lebegni. (kisebb lehetne , mint a körben levõ többi mágnes, mert a grav. is belejátszik) A mágnese teret jól lehet látni, ezzel:
Egy komolyabb változat (megvehetõ!) a Perendev mágneses motor: Itt a bemutató
nem tudom, hogy neked mi a statikus, de ebben a kísérletben semmi. ugyanis (de biztosan te is észrevetted) a mágnes forog. a csávónak pedig a kezében tartott mágnest mozgatnia KELL, ha nem akarja h beálljon az egyensúlyi helyzet, azaz a két mágnes " összeugorjon ".
ITT a megoldás, egyelõre 2D-ben, de ebbõl már tovább lehet lépni a 3D felé, akkor pedig, NEM kell elektronika, energiaforrás, STATIKUSAN, állandómágnesekkel meg lehet oldani,legfeljebb a lebegtetett tárgy forogni fog. itt a kísérlet
fogalmam sincs. csak annyit tudok h állandó mágnesekkel,midenféle elektronika nélkül, tehát a mágnesek valamilyen speciális statikus elrendezésével nem lehet lebegtetni.
"Aha,ez a szenzor tünik kicsit bonyolultnak." Annyira nem bonyolult, kaphatóak minden jobbfajta elektrotechnikai boltban. Ehhez már csak elektronikát kell készíteni, ami vezérli az elektromágnest.
OTT a lényeg, mert elszakítani egymástól 2 ilyen mágnest, nehezebb, mint összenyomni azonos pólusokkal, sõt az ellentétes pólusok sem egyformán taszítják egymást. (D-D nem ugyanaz, mint É-É) Ezt használják ki ügyes megoldásokkal az állandómágneses megoldásoknál.
Keress rá: Dennis Lee, nem semmi amiket bemutat, amúgy eléggé szélhámos a figura, de a mágnesekkel nagyon látványos mûsort tud. 7-8cm átmérõjû, 3-4cm vastag henger alakú NdFeB mágnesek valami 25-35kg-ot tudnak megfogni/db!! mágnesek Brutálisan erõsek, pedig ezek csak 3cm átmérõjûek
Amúgy szerintetek milyen magasra lehet egy ilyen dolgot emelni?Mármint tudom hogy súlytõl és a mágnes erejététöl is függ.De több erõs elektromágnessel vajon mi lehet a maximális magasság?:)
Aha,ez a szenzor tünik kicsit bonyolultnak.De ha másképp építem meg és nem cask 1-2 mágnes fogná a tárgyat ez megkerülhetõ.Bár ezen a szenzoron még gondolkodom:)
Én inkább egy félgömb alakú teret hoznék létre, és abban lenne belül a lebegtetésre szánt (szintén mágnes) darab, jó méretezésnél nem tudna kiurgani a félgömbbõl, és akkor ehhez nem kell külsõ energia. (csak állandómágnesek)
Én arra is gondoltam hogy hasonló elven kéne megépíteni mint ahogy a MAGLEVen van:) az egy taszít egy vonza és még1× taszítja [-][+][-]. Bár ez bonyolult de így nagyobb stabilitás lenne.Viszont egy microvezérlõre akkoris szükséges lenne.Ha megvan az érzékelõ számítógéppel nem lehetene valahogy szabályozni?
Próbáld meg az állandómágneseket egy kör alakú keretre szerelni, (3kört, 3pontból kb. mint egy3lábú széknél) és a kereteket forgatni (pár1000 rpm elég szerintem) és akkor lehet hogy a stabil pont nagyobb lesz. (csak tippelek, de ez sokkal egyszerûbb, mint szenzorokkal vezérelni) Az elektromos és a mágneses tér rezonáns összekapcsolását nem próbálja meg valaki? #729
Az ultrahangos szenzor mellé,már cask valami vezérlés kellene ami keményebb dió:)
Nem minden esetben van szenzor legalábbis ha kicsit utánna nézel sok olyan koncepció van ahol nincs szenzor:):)Amúgy ultrahangos méréssel ez megoldható lenne?
azok a boltban kapható lebegõ földgömbök úgy mûködnek, h egy szenzor érzékeli hogy a gömb helyzetét és aszerint korrigálja az elektromágnesek erejét. tudniillik statikus mágnessel nem fogsz tudni lebegtetni.
Üdv a következõben szeretnék segítséget kérni! Szeretnék egy tárgyat elektromágnesekkel lebegtetni.Sima mágnessel,illetve egy két furmánnyal próbálkoztam már,de nem igen sikerült és ha igen akkor is nagyon pici tömeggel illetve nagyon kevés ideig:(:) Valami hasonló módon mint ahogy a boltban kapható elektromágnesekkel lebegõ földgömbök:)
Nem a marketing érdekel, hanem egy korrekt, tudományos leírása a jelenségnek, amibe bele lehet kötni/lehet magyarázni.
Ez is egy "megoldás", mivel Antónia nem mondta be a híradóban, ezért nem létezik, tehát nem is beszélünk róla. (ezzel nem tudok mit kezdeni, met sajnos olyan szintû paranoia van, hogy minden új fejlesztés éveket, esetleg évtizedeket késik, mire hivatalosan is elismerik, lásd a Skunk Works, Locheed Martin black budget részlege, meg Boyd Bushman vezetõ mérnök beszámolói, de õket sajnos köti a titoktartási szerzõdésük, amíg élnek) Pl. errõl már 10éve is láttam cikket. (de még ma sem mûködik) A fordítottja is van, amirõl egyszót sem szólnak , de már régen használják, persze csak a katonáék: Boyd Bushman az antigravitációról és még sok minden másról Állítólag (anti)gravitációs hatás érhetõ el ezzel: Mint az ismert, bármely intenzitásában változó mágneses mezõ elektromos mezõt gerjeszt, amely egyenlõ amplitúdójú és a mágneses mezõre merõleges irányú. Ha mindkét mezõ kölcsönösen rezonánssá válik, (egymással) vektorerõ keletkezik. (kis amplitúdónál és alacsony frekvenciánál ez a vektorerõ jelentéktelen, de nagy értékeknél ez nagyon erõs lehet, mert a vektormezõ amplitúdója sokkal nagyobb mértékben növekszik, mint a két mezõé, amely generálja) A vektormezõ iránya merõleges a másik kettõre, hatása megegyezik a gravitációs mezõével. (Aki tud kísérletezni ezzel, az tegye meg, de nyilván bazi nagy tekercsek, meg óriási villanyszámla járna vele)
Nem hivatalos forrást kértem, hanem egy értelmes írást, ahol világosan le van írva, hogy mirõl van szó. Ha semmi nincs róla, akkor sztem nem is érdemes beszélnünk róla:)
Nem én találtam ki, valami ilyesmi lehet az eljárás: A gépek surlódásmentes(?) bevonata segíti a nagysebességû légköri repülést,(50X hangsebesség és afölött) ezt írják róla:
Bizonyos elemeket megfelelõ telítettséggel elõkészítve kiteszünk nagy energiával rendelkezõ fotonsugárzásnak, az atomi szerkezet kötõanyagának anti-energiarészecskéje jön létre az atommag környezetében. Minthogy ezek a részecskék taszítják egymást, ahogy minden más anyagi részecskét is, az elektronhoz hasonlóan a fém felszínén vándorolnak, ahol egyfajta taszító erõmezõt alkotnak. A részecskének hosszú a felezési ideje, ezért a hajótestet ért normál kozmikus sugárzás is képes fenntartani a töltöttségét. Ez az erõ nagyon hatékony molekuláris távolságokban, de a kötési energiához hasonlóan elhanyagolható a felszíntõl már néhány mikron távolságban. Ez a taszítómezõ képes megvédeni a hajótestet a mechanikai sérülésektõl, és csökkenti a légellenállást a légkörben.
Ezt állítólag már alkalmazzák az állítólagosan nem hagyományos meghajtású jármûveknél, ha igaz, amit a kiszivárogtató belsõ ember mond. Rosszul emlékeztem, nem semmisül meg a vele érintkezõ levegõ, csak egyszerûen nem tud vele mit kezdeni, ezért felmelegíteni sem tudja.
Ja, az teljesen ésszerû megoldás a légellenállás csökkentésére, hogy antianyagsugárral elimináljuk magunk elõtt a levegõt... Á, nem kerül sok milliószor több energiába, mint leküzdeni, dehogy... Arról nem beszélve, hogy párszáz éven belül elfogyna a légkörünk, meg hogy több atombombányi energia szabadul fel és veszik kárba egy-egy kilövéskor...
Nézegettem a légellenállásra vonatkozó képletet. Mi lenne, ha az ûreszköz keresztmetszetét csökkentenénk 0-ra?
A cernben nem "gyártják" az antianyagot. Minimális mennyiségben képesek ma elõállítani (a gramm töredéke), és azt sem tudják tárolni, azaz egybõl megsemmisül.
Hogy viszel fel antianyagot bárminek a felületére? Bármivel is lép kapcsolatba, azonnal megsemmisül, óriási energiafelszabadulással. Nagyobbal, mint a fúziónál, és már azis képes szigeteket eltörölni:) Tehát mágneses térrel kéne távol tartani, még a levegõtõl is. Ma még a fúziós reaktor sem mûködik, pedig az nagyságrendekkel egyszerûbb feladat.
Szóval ezzel az ötlettel több problémát generálsz, mint amit egyáltalán megoldana:)
Az ûrlift megoldható lenne, ha tudnánk 1méter átmérõjû pókfonalat gyártani, az bírja a csavarodást is, és 100ezerszer szer erõsebb, mint a legjobb szénszálas valami. Ennél egyszerûbb lenne, ha a lifter technológiát fejlesztenék fel, a légkörben az is jó lenne mint meghajtás.
LHC CERN, Svájc, ahol az antianyagot gyártják. Amúgy te tényleg elhiszed, hogy nincs semmilyen eljárás ami surlódásmentessé tenne egy testet? (a levegõ tényleg megsemmisül, ahogy hozzáér, de atomi szinten,és ez azt a hatást adja, hogy NINCS ami surlódjon. Vagy gyengébb megoldás, ha a repülõ elõtt ionizált lenne a tér, és az melegedne fel, ez +energiával kezelhetõ lenne, az elégett orrú ûrsikló nem.
Tegyük fel, hogy megvan a szuper anyag szilárdság/sûrûség szempontból. Akkor jönnek az olyan dolgok, hogy a rugalmassági modulusának is hihetetlen nagynak kéne lennie. Ha nem elég nagy ekkora méretekben a nyúlások már óriásiak, az ebbõl adódó dinamikus hatás is az. Ebbõl kifolyólag a longitudinális rezgézgések kész állapotban biztos nem jelentenek gondot, de építés közben annál inkáb, ezen még persze hosszasan lehet vitázni, hogy hogy is építik...
És akkor még a vízszintes erõkrõl nem is beszéltam. A széll is rezgéseket kelt már alapjáraton is, a széllökéseket meg hadd ne ecseteljem. Igaz, hogy ez a szél, csak az aljánál hat, de a hullám végigfut, és a vége nincs ám vízszintesen megtámasztva. Mivel a rezgéseket szinte csak a normálrõ tartja kordában, éa a hossz óriási, a rezonancia veszélye is fennáll.
A többi problémát most nincs kedvem ecsetelni, de ha ez nem elég, szívesen írok még.
"Meg még biztos van pár, igazából tökéletesen lehetetlen."
"Én nem mondom, hogy lehetetlen, de "
Mind2õt te írtad...
Nem biztos, hogy abból a laborban jól mûködõ cuccból nagy méretekben is alkalmas anyag válik. Az ilyen szálas anyagok nemigen szokták szeretni a csavarást, úgy szokás õket (már a szénszálas erõsítõ szalagokat, épületeknél) beépíteni, hogy csak húzó igénybevételeket kapjanak. Az ûrliftnél hogyan oldod meg, hogy a két vége ne forduljon el egymáshoz képest? Mondjuk hajtómûvekkel, fent? Forgó alsó platformmal? Egyik sem egyszerû...
Na és gyakorlatban hogy mûködne? Melyik az a kivitelezõ, aki vállalja, hogy ha elbassza véletlenül, akkor világkatasztrófa? Na jó, ez biztos valami kurvanagy nemzetközi összefogással készülne, és a világ legjobb szakértõi csinálnák... De te vállalnád a felelõsséget?
Én nem mondom, hogy lehetetlen, de még vagy 200 év technikai fejlõdés, politikailag meg talán soha nem leszünk azon a szinten.
Az ûrlift megvalósításával kapcsolatban számtalan probléma merül fel, amelyek közül egy sem oldható meg, szóval legalább akkora marhaság, mint amire reagáltál.
OKkultist-on meg nem kell meglepõdni, õ egy mûszaki antitalentum, és mindíg ilyeneket ír.
Antianyag? Szép lesz, ahogy reakcióba lép a légkörrel, és egybõl felrobban az egész:D Nameg ha lenne antianyag, akkor eleve nem lenne gond az ûrbejutás, mert nagyságrendekkel kevesebb üzemanyag kéne:)
20km csõ? Mm vízszintesen? Amikor kilép az ajtaján még midnig elégne:) Vagy függõlegesen? Na az már úgy nem lenne olyan olcsó. Az ûrlift ennél sokkal hatékonyabb.
Nyilván kellene valami surlódásmentesítõ eljárás, pl. valami olyan molekuláris bevonat, ami antianyagból(?) van, hogy ne a levegõ ellenállása szóljon bele, hogyan lépjünk ki. (a legprimitívebb, ha semmi nincs -a hõvédõ pajzs az NEM surlódásmentesítõ!!!!- és bazinagy rakétában gondolkoznak) Ha ez ekkora gond (a légkör alsó része) akkor építsenek egy 20km-es csövet, valami magasfennsíkon, és legyen benne vákuum, (majdnem) a végén meg gyorsan kinyílik az ajtó , amikor kiszáll belõle az ûrsikló. (lehetne mágneses gyorsítás belül) Ez egy hosszútávú, kevésbé barkácsmegoldás lenne, mint a mai. Szerintem mégcsak nem is lenne drágább, megtérülése meg biztos jobb.