Értem én:) Csak azt mondom, h nem nagy spórolás ez, mert nagyságrendekkel több üzemanyag kell a kozmikus sebesség eléréséhez, mint a 20 km magasra jutáshoz. Tehát az üzemanyag jó részét ígyis vinni kell. És az többszáz tonna.
Amúgy megnéztem, az An-225 elbír vagy 200 tonnát, ami azért még messze kevés, de mégse nagyságrendekkel. A teljes spacce shuttle 2000 tonna, és az azért sok terhet elbír.
Mondom, csak az elsõ fokozatot lehetne megspórolni...amúgy ezzel még Tekintetes Cifu Úr is egyetértett annó.. :D Tehát csak a földrõl elindulást, a legnagyobb teher megmozdítását lehet kiváltani. Amint elhagyta a kilövõpályát a rakéta, máris indulna a rakétahajtás.
Ha csak terhet kell kilõni, jó lenne egy megfelelõ hegyoldalba beépíteni egy lineáris villanymotort. Ezzel a megoldással meg lehetne spórolni az elsõ lépcsõ üzemanyag tartályát (ami ugyebár a legnagyobb) Persze a motor mellé kell egy kisebb fajta villamos erõmû is, amit csak indításkor kapcsolnának le az országos hálózatról. Az ûrhajósokat pedig fel lehetne vinni egy feltuningolt Spaceship 1-el. Dokkolnak, és máris mennek a Holdra megnézni az élieneket :D
"(az eredeti megoldás, hogy egy nagy gép viszi a hátán a kis ûrsiklót, miért nem lett rendszeres? takarékosabbnak látszik)"
Te mirõl beszélsz??? Ez sosem volt tervben:) Gondolom láttál egy képet a Buran-ról egy antonov hátán. Igen, azzal vitték kiállításra:D De még véletlenül sem arról indítják. Fõleg mivel h sem a burran-nak, sem a space shuttlenek nincs komolyabb üzemanyagtartálya, csak a pályakorrekcióhoz visznek magukkal pár csepp üzemanyagot.
Errõl jut eszembe, h én 10 évesen még azt hittem, h azért viszi a hátán, mert visszatéréskor az ûrrepülõ a nagy gép hátán landolt, és az tette a földre:D
Az antonov is túl pici. Nemrossz dolog, ha megsóroljuk a pálya alsó 20 km-ét, de a nagy nehézség nem is ebben van, hanem az x-edik kozmikus sebességre gyorsulásban.
Nem véletlen, h eddig csak ûrugrásig jutottak. A spaceship one kb 3500km/h-t tud, a kísérleti X gépek rekordja kb 8000 körül van, a pályára álláshoz pedig kell 28000km/óra. Úh az azért még odébb van:) És ne feledjük, gyakorlatilag emberes rakétáról beszélünk, még csak terhet sem cipelnek. Pedig itt tonnákat kell ûrbeküldeni.
Az a jó benne, h légköri repülésekhez sokkal hatékonyabb hajtómûvet lehet használni a kilövés elsõ szakaszában, és csak üzemanyagot kell vinni, az oxigént már nem. Szárnyakkal azért csak hatékonyabb. De a méret tényleg gond, sajna 1-2 nagyságrenddel nagyobb repülõ kéne egyes modulok ûrbe juttatásához:)
Hát ilyenkor a kilövõplatformot visszük közelebb az ûrhöz:) De mi is a gondod? Hisz ezt már alkalmazzák elég régóta, mint költséghatékony megoldást. Lásd a számtalan X kísérlet az 50-es évektõl kezdõdõen, aztán nemrég az X-prize, ami lassan üzleti válalkozássá növi ki magát. Hol itt a hiba?:)
Még a szokásos ûrsiklósnál (ahol 1nagy+2kisebb rakéta hátán) is pazarlóbb? Azért ezt nehezen hiszem, az Antonov elég nagy terheket bír szállítani, ha elég nagy a szárnya, és könnyû (mondjuk szénszálas, stb..) akkor 20km magasságig a légkör még segít is. Szerintem egyszerûbb volt a mások (mostani) megoldás, de egyben primitívebb is. (a nagygép hátán a kisgép kifinomultabb technológiát igényel) Egy pár1000m-es magasfennsík nem dobna ezen az egészen? Annyival is kevessebet kellene menni a 20km-es magasságig, leszállás/felszállás meg mindegy hol van,csak vihar ne legyen. Eléggé brute force megoldásokat látok csak, pedig mindig a trükkös megoldás a jó megoldás. (csak azt nehezebb megtalálni, pl. a fúzió beindításához megfelelõ anyag és MENNYISÉG mekkora találgatás volt az elején, csak az volt a biztos, hogy valahogy lehetséges)
Nem bonyolult, meg nem túl új, amit mondasz. A fasztuggyamelyik (majd a többiek megmondják) magánûrhajó így mûködik. Nagy repülõ hátáról rakétával ki az ûrbe.
Nekem úgy érzésre üzemanyagköltségesebb megoldásnak tûnik, meg kisebb az ûrbe juttatható tömeg, mint rakétával. De ez csak úgy gyomorból, nincs róla konkrét infóm.
Ennyire nem lehet bonyolult amit mondok, ha lenne szárnya is a cuccnak, ami kiszáll a légkörbõl, akkor mondjuk 20km magasságig mint a repülõgépek, (ugyanaz a meghajtás) utána 1kör a föld körül, és bonyolultabb szerkezettel,(rakéta begyújt) de olcsóbban tudna 200-300km magasra menni. (az eredeti megoldás, hogy egy nagy gép viszi a hátán a kis ûrsiklót, miért nem lett rendszeres? takarékosabbnak látszik)
A légköri gyorsulásnál sokkal hosszabb ideig van kitéve a szerkezet a légkör súrlódásának, tehát sokkal nagyobb a veszteség. Ezért az elv az, hogy a légkört a lehetõ leggyorsabban kell elhagyni, aztán ahogy ritkul, lehet gyorsítani. Nézd meg az ûrsiklók kilövési pályáját, ezt tökéletesen megvalósítják.
Játsz egy kicsit az Orbiterrel, sokat lehet belõle tanulni.
Ennek semmi értelme. Mirõl beszélsz? Szerintd milyen pályán juttatnak valamit az ûrbe? A spirális pálya nem sokat mond egyébként, abból is sokféle van, de mindenképp spirál az ojjektum pályája.
Csak nem gondoltad szó szerint a drótot? Azt csak a primitív szerkezet kihangsúlyozására írtam. Elég erõs hábel kéne ami megtartja a kabin 1g-s súlyát.
A részecskék nem csinálnának bajt, ez csak egy drót bakker, nem olyan hosszú.
Ez a szerkezet nem is hasonlít az ûrliftre. Egy ilyet simán lehet csinálni, ûrliftet meg számtalan okból fizikai lehetetlenség. A jágdarabkákat már ne végképp nem értem. Be vagy baszva?
dróttal????? lol, ezt azért nézd meg, mielõtt még súlyokat is akasztanál egy drót 2 végére: STS75 tether incident csak valami NEM VEZETÕ jöhet szóba, mert annyi nagy energiájú részecske repked arrafelé, hogy az olyan lenne, mintha a legnagyobb viharban kifeszítenél egy vékony rézkábelt, bele a közepébe a villámlásnak. Szénszálas valami van már olyan szinten? esetleg kevlár, vagy valami más, ainek még nem adtak nevet. (de akkor már az ûrlift is mehetne azzal) Közben a kábelt elõtt-mögött érdekes jégdarabkák repkednek. (nem is tudtam, hogy ennyi víz van az ûrben)
Komolytalan válasz, spirális pályán, tehát megy legalább 1kört, mielõtt kilép a lékörbõl. A visszatérés az így megy, nem lehet, hogy a kilépés hasonló pályán gazdaságosabb lenne? Persze ahhoz olyan cucc kellene, aminek a szárnyát is fel lehet használni kifelé menet, tehát, nem elég 1-2 nagy csõ, ami szabályozottan ég. Az, hogy a légkör csak annyi amennyi, attól még nem lesz ûr a 300km-es magasság. (a Marson akkor már 500méter magasan is ûrhajós lehetsz)
Igen ez így megoldhatatlan, de a forgó "karika" is elég primitív megoldás, mondjuk ahogy olvasom a leírásokat, egyre nagyobb csodálkozással figyelem a NASA-t, hogy milyen szerkezetekkel, és barkácsolt megoldásokkal lépnek ki az "ûrbe". (szerintem a 3-400km magasság az még messze nem az ûr. Mondjuk a Hold-tól már esetleg.) Ha meglesz a mesterséges grav., (hivatalosan is) akkor már nem kell azért felmenni 3-400km magasra,hogy súlytalanságban végezzenek kísérleteket, mert nyilván akkor már a Földön is lehet majd ugyanaz a hatás,ha drága is, de az ûrsiklónál akkor is sokkal olcsóbb) Az nem világos még, hogy miért nem spirálisan távolodó körpályán lövik ki ezeket az eszközöket az ûrbe, nem lenne az sokkal olcsóbb, vagy lehetne sokkal nagyobb terhet felvinni? (10-20km magasságtól már ritkul a légkör, ott lehetne elkezdeni gyorsulni)
A hosszú körfolyosó jól használható, de csak akkor reális, ha már nagy helyigényt kell kielégíteni kevés anyagból. Nem is muszály karikát építeni, elég, ha 2 kabint dróttal összekötnek, és megindítják. Mivel az ûrben sok hely van, nem biztos, hogy baj, ha hosszú a drót.
A legutóbbi NASA kutatás szerint nem kell olyan eszméletlen nagy átmérõ. A korábbi tesztek alapján a max. rotáció mértéke 3 RPM volt, e felett már a tesztalanyok hamar kidobták a taccsot. Újabb tesztek szerint viszont csak több idõ kell ahhoz, hogy a szervezet megszokja a kissé furcsa "gravitációt", most a felsõ határ valahol 10 RPM környékén van e szerint, ami már igen kicsi forgási rádiuszt feltételez (9m rádiusz mellett már megvan az 1G 10 RPM esetén).
Természetesen semmire, ez csak egy SG-s agyalmány, ráadásul nem is lehet földi gravitáció :D Ha egyh helyben tartanád az ojjektumot, akkor is kisebb lenne, a gravitáció mint a felszinen a távolság miatt. Ha növelni akarod az erõt, el fogsz távolodni.
Az egész úgy baromság, ahogy van. A legegyszerûbb a megfelelõ sebességgel forgó karika forma, csak jó nagyot kell csinálni, hogy ne vedd észre a paddló, és a plafon szintjén érzékelhetõ erõ közti különbséget.
Amúgy itt jön a kérdés, hogy vajon mire jó egy a föld körül keringõ doboz, amin konstans, mindenhol egységes földi gravitáció van?:) Ugyanis az ûrállomást éppen az antigravitációs kutatásokhoz használják.
Sztem ezt a legkevesebb összehozni:) Egy szimpla függvénnyel megadható. Vagy csak úgy saccra mûködtetjük, és a pályaelmozdulás alapján idõnként korrigálunk.
De akkor egy kicsit a gyakorlati megvalósításba is menjünk bele, csak úgy poénból. Tehát van x tonna üzemagyag, amit úgy kéne elégetni/felhasználni, hogy pályán tartson. Tehát van egy nagy adag erõsen csökkenõ tömegünk. Az arra ható gravitációs erõ is tehát csökken, viszont a pályán tartandó tömeg is.
Házi feladat: megírni a hajtómûvet vezérlõ programot. Hány tonna üzemanyagot kell vinni egy éves üzemeltetéshez?
Ha jól értelmezem Okkultist elképzelését, akkor az õ felvetése ez lenne. Tehát mondjuk 400km-es magasságon kering egy ûrállomás, szabályos LEO pályán, de csak mondjuk 2-3km/s keringési sebességgel. Így lenne a fedélzeten nagyságrendileg 0.4g-s gravitáció, és hogy a pályán tartsa az ûrállomást, hajtómûvekkel segítene a pályán maradni, folyamatosan mûködtetve azokat. A hajtómûveknek kb. 100-120 tonnányi tolóerõt kellene kifejteniük.
Ha a sebesség különbség kisebb mértékû, akkor viszont nyersz mondjuk mondjuk 0.1g-s gravitációt, és még így is több tonnyáni tolóerõre lenne szükséged. Ráadásul elvész a mikrogravitáció, amivel kapcsolatosak az ISS fedélzetén elvégzett tudományos kísérletek legnagyobb része...
Háttt... én erre írtam, hogy a forgó szekciós megoldás akkor már sokkal egyszerûbb és takarékosabb. ^^
Ja, hogy úgy. Abba nem gondoltam bele, mert minek? :P :)
Tehát hogy második kozmikus sebességnél gyorsabban zúzatni kis sugáron, és közben hajtómûvel besegíteni a gravitációnak, hogy megmaradjon a körpálya?
Hát igen, biztosan lehet ilyet is, csak nem túl sokáig, meg értelme egy szál se... :)
Az észrevétel jogos, a megfogalmazásom hibás volt. De belegondoltál, hogy mekkora sebességkülönbség kell ahhoz, hogy érzékelhetõ legyen a Föld gravitációja (kisebb keringési sebesség esetén) vagy a Föld gravitációjával ellentétesen, "kifelé" keletkezzen mesterséges gravitáció azonos pályán? Én ebbõl indultam ki a "lassabb" és "gyorsabb" esetén.
A grav. az amit senki nem ért, és egyelõre senki nem is tudja, hogy mitõl, honnan, miért, és beilleszteni sem tudják a többi közé: erõs kölcsönhatás (atomok közötti erõ) , elektromágnesesség, gyenge kölcsönhatás, grav.erõ, mágnesesség, és a többi amirõl még nem tudunk), ráadásul már ez az 5sem hozható össze, és agrav. az egyetlen ami csak vonz a hivatalos tud. szerint?)
Nagyon is sokat tudunk a gravitációról, amit az elméleti fizika szent gráljának tartanak, az az 5 erõ egy képletbe foglalása. Ez az, amit nem tudunk még biztosan.
Vagy , ha meghajtást használnak, akkor alacsonyabb sebességnél lenne lefelé irányuló grav, magasabb sebességnél meg a plafonra ragadnának a zûrhajósok, ugyanazon a pályán.
Itt a keringési sebességet és a gyorsulást kevered szerintem. Azért keringenek azok az ûrhajók/ûrállomások, mert a keringési sebességbõl fakadó erõ és a Föld gravitációja kiegyenlíti egymást. Ha lassabban vagy gyorsabban keringesz, akkor a stabil keringésnek lõttek. Az így nyert mesterséges gravitáció hatása eléggé gyér lenne, vagy iszonyatos erõt kell kifejteni, hogy azonos pályán maradjon az objektum.
"Vagy , ha meghajtást használnak, akkor alacsonyabb sebességnél lenne lefelé irányuló grav, magasabb sebességnél meg a plafonra ragadnának a zûrhajósok, ugyanazon a pályán."
Ennek a mondatnak nem sok értelme van, de remélem amit leírtam, azt érted.
Vagy , ha meghajtást használnak, akkor alacsonyabb sebességnél lenne lefelé irányuló grav, magasabb sebességnél meg a plafonra ragadnának a zûrhajósok, ugyanazon a pályán. Amúgy a belinkelt ábrák 2D-ben próbálják meg ábrázolni a 4DIMENZIÓS gravitációs teret. (remélem az egyértelmû, miért nem 3D-s, ha a térgörbület, mint modell tényleg a valóság)
" tehát PONT olyan gyorsan kell keringeni, hogy a 2erõ egyforma legyen."
Olyan rohadtul nem bonyolult "PONT" olyan gyorsan keringeni... Ha gyorsabban mész, akkor nagyobb a keringési sugár, ha kisebb a kerületi sebesség, akkor meg alacsonyabb pályára állsz be. Az elsõ kozmikus sebesség ~28ezer km/óra, a második ~40ezer km/óra, a közte lévõ "apró hézag"-ot kell eltalálni. Annál azért kicsit pontosabbak is tudunk lenni, hogy ebbõl gond legyen.
A gravitációt, mint nyomó hatást érdemes egyszer végiggondolni, hogy aztán elvethessük. Ezt _SENKI_ nem gondolja komolyan. Ha nyomás, meg árnyékolások, meg hasonló hülyeségek útján mûködne, akkor inhomogénnek kellene lennie, meg az irányának sem hajszálpontosan a Föld középpontjába kellene mutatni, tehát mérhetõ inhomogenitásnak kellene mutatkozni. Ilyen nincs, hipotézis mehet a kukába.
Kioktatásról szó sincs, csak Feynmann, Bob Lazar, és Boyd Bushman találgatásait idézem. Lazar szerint a nagyon nagy atomsúlyú anyag bomlásakor valódi gravitációs hullámok is keletkeznek, állítólag a 115-elemmel dolgozott és onnan van az ötlet.(ezt õ 1988-ban mondta, az 115-õs elem akkor még papíron sem létezett, de ma már hivatalosan is egy mesterségesen elõállítható elem, állítólag a svájci óriási gyorsítóban is ráálltak a gyártására)
Bob Lazar magyarázata segített megérteni, tehát PONT olyan gyorsan kell keringeni, hogy a 2erõ egyforma legyen.(sem visszazuhanni, sem elszállni, miközben a szakadék peremén fut körbe) Ha ilyen "egyszerû" semlegesíteni a grav.-t, akkor a giroszkópos trükknek is lehet értelme, (pl. vákuumban), amit Laithwaite is bemutatott , sõt a királyi akadémia ki is rúgta ezért: súlyát vesztõ giroszkóp A sötét energia-sötét anyag mint gravitációs NYOMÓ hatás nem az én ötletem, egy pár elméleti fizikus találta ki. A grav. az amit senki nem ért, és egyelõre senki nem is tudja, hogy mitõl, honnan, miért, és beilleszteni sem tudják a többi közé: erõs kölcsönhatás (atomok közötti erõ) , elektromágnesesség, gyenge kölcsönhatás, grav.erõ, mágnesesség, és a többi amirõl még nem tudunk), ráadásul már ez az 5sem hozható össze, és agrav. az egyetlen ami csak vonz a hivatalos tud. szerint?)
Sok kérdésed már meg lett válaszolva, ez talán még nem:
"A Geostac. mûholdak 36ezer km magasan is keringenek, de pont úgy, hogy állónak látsznak (a Földrõl) ott sincs érezhetõ grav.?"
Állónak látszik, de mégis kering. A Föld forog alatta, csak pont akkora szögsebességgel, mint a geostac objektum, ezért állni _látszik_. Ez csak a Föld körüli keringés egy speciális esete. Ott is ugyanúgy a centripetális erõ a gravitáció.
Sziasztok! Elég sokszor olvasom ezt a topikot, és szoktam írni néha elég nagy hülyeségeket is... Mivel nem vagyok a témának szakértõje, csak lelkes és nyitott érdeklõdõ, ezért nem is tartom bajnak, ha más ír hülyeségeket. Akad itt elég hozzáértõ aki helyre teheti a dolgokat. Az utóbbi idõben azonban az érveléstechnikában túl sok az anyázás. Ezt talán tessék meghagyni a politikusoknak...Világos, logikus megalapozott érveléseket szívesebben olvasnék...Más: Határozott, netán ultimatív jellegû vélemények (kinyilatkoztatások) közreadásához azért.. esetleg... lehetne a témáknak utánaolvasni, esetleg az elemi ismeretek szintjén is... Nem bántok senkit, és nem személyekrõl beszélek, ezért ne is kapja fel senki a vasszert. Persze azt is lehet, ha valakinek ez jó. Én szeretek tanulni másoktól, de ehhez lényegében és formájában elfogadható tudományos igényû közlések kellenek. Ha lehülyézek valakit, nem róla állítok ki bizonyítványt. Ha az ember hülyeségeket ír önmagát osztályozza. Ha másokat ab ovo lehülyéz (még ha tényleg hülye is az illetõ), önmagáról állít ki bizonyítványt. Nah ennyi.
Már bocsi, de épp itt derült ki, hogy nem érted, hogy miért van súlytalanság az ISS fedélzetén, ugyanakkor ki akarsz oktatni, hogy márpedig hogy is mûködik a gravitáció...
A centripetális erõ az, ami a Föld körül keringõ ûrhajókat és mûholdakat a pályán tartja. Ha elég gyorsan keringesz a Föld körül, úgy, hogy a sebességbõl származó erõ kiegyenlítse a Föld gravitációs erejét, akkor egy pályára állsz, ahol a két erõ semlegesíti egymást. A jelenség végül is ugyanaz, mint a meredeken süllyedõ repülõgépek fedélzetén fellépõ ideiglenes súlytalanság, ott a gravitációnak "engedve" szabadesés miatt van súlytalanság. Az ûrállomás fedélzetén, ahogy egy GEO pályán keringõ mûholdnál is, gyakorlatilag folyamatos szabadesés folyik. Elvben lehetséges lenne, hogy akár 10km magasságban is elérd ezt a hatást, de ezzel kapcsolatban van egy bökkenõ: az, hogy a Földnek légköre van, amely légellenállást fejt ki. Még az ISS esetében is 3 havonta be kell gyújtani a pályamódosító hajtómûveket, és magasabb pályára emelni az ûrállomást, mert még 360km-es magasságban is van érzékelhetõ légellenállás, ami fékezi az ûrállomást, igaz, ez nagyon kis mértékû, de a LEO (Low Eart Orbit) pályán keringõ objektumoknak ezzel is meg kell küzdeniük. 360km magasságban amúgy ~7.7km/s vagyis ~27700km/h sebességgel kell keringeni a Föld körül, hogy stabil pályán legyél.
Ugyanezen okból nincs gravitáció a GEO pályán lévõ mûholdaknál sem. A keringési sebesség a magasság növekedésével csökken, 36000km magasan ~3,06km/s vagyis ~11.046km/h a szükséges keringési sebesség. 10km magasan 7.9km/s sebességet kellene elérni a stabil pályához, de a légkör miatt a jármû ugye rövid idõ alatt ez alá lassulna. Már ha 7.9km/s sebességnél nem ég el egy pillanat alatt, mivel a felszíni hõmérséklete ilyen sûrû légkörben és ilyen nagy sebességnél simán 6-7 ezer °C körül lehet.
Ez egy tudományos alapú topic, szóval az NWO-val és a védákkal semmi keresnivalód itt... Itt igazán szóba sem hoztam. Persze a matematikai kérdésemre nem válaszolt senki sem.
Végül is a Föld körüli pályán annyira fel van gyorsítva (pl az ISS) h mivel folyamatosan körberepüli a Földet, így "nem esik le" és ha kívül kerül teljesen a légkör fékezõ hatásán,akkor elvileg végtelen sokáig ott is maradhat. Az a bizonyos elszabadult szerszámtáska sem hagyja el a Föld vonzáskörzetét. Ha valaki mondjuk öngyilkos szándékkal egy ûrséta alkalmával elvágja azt a bizonyos köldökzsinórt, és jól kiszámítottan a Föld felé löki magát, bizony lezuhan, bár míg szénné nem ég a sûrûbb légrétegekben addig is élvezheti a súlytalanságot..:D
Mágnessel egyszerû, csupa É-i pólusú mágnes van, (majdnem) 2db az ellentétes pólusukkal összeerõsített, vagy gömb, ami kívül É belül D. A grav. a hivatalos tudomány szerint csak vonzás lehet. Csak akkor a sötét anyag-sötét energia nem passzol a számításokban. Lehetne az a grav. csak akkor nem vonzás hanem nyomás kellene , hogy legyen. A Földre azért esik le az alma, mert, a Föld másik oldaláról érkezõ NYOMÓ sötét-energia (grav) nem éri annyira. (a Föld miatt, de ebben a modellben nem a TÖMEGBÕL jön ki a grav, az csak az egyensúlyi állapotot szünteti meg, azzal, hogy "leárnyékolja" az egyik irányból érkezõ nyomó erõt)
Még mindig nem világos. Keringési sebesség? (centri****is erõ semlegesít a gravitációt?) Akkor 1km magasan, ha elég gyorsan keringsz körbe, akkor súlytalanság lenne? Milyen sebesség kell ehhez? Minél magasabban vagy annál kisebb, vagy annál nagyobb, ill. a magasság és a sebesség közötti arány lineáris? A Geostac. mûholdak 36ezer km magasan is keringenek, de pont úgy, hogy állónak látsznak (a Földrõl) ott sincs érezhetõ grav.?
Elõször is azt olvasd el, hogy mirõl szólt Okkultist kérdése. Szó nincs "anti-gravitációról". Kisebb sebesség plusz meghajtás a súlytalanság problémájának megoldására. Ha van "anti-gravitációd", akkor meg van oldva a súlytalanság kérdése...
Másodszor, a tudomány ismeri az általad "anti-gravitációnak" nevezett dolgot. Az nem anti-gravitáció, hanem a gravitáció módosítása ("anti-gravitáció", ez kb. olyan, mint az "anti-mágnes", laikusoknak jó rágógumi, de értelmetlen). A "gond" csak az, hogy az még messze van, amíg mi játszani tudunk a gravitációval. Az anyag-antianyag reakció elvét is ismerjük, még sincsenek anyag-antianyag reaktoraink...
Ez egy tudományos alapú topic, szóval az NWO-val és a védákkal semmi keresnivalód itt...
Az antigravitációt pedig meg sem említed, mert azt még a tudomány nem ismeri. Addig márpedig olyan nincs, nem létezik. :D :D Eddig mindennek van ellentét-párja,ezért kell lennie egy a gravitációt semlegesítõ erõhatásnak is.
Az ISS Alfán azért van súlytalanság, mert a Föld gravitációját a keringési sebesség kiegyenlíti. Megteheted, hogy egy helyben megállsz a Föld felett egy pontban, 400km-es magasságban, a Földhöz viszonyított nulla sebesség értékkel. De akkor hogy egy helyben állj, az ott érvényes gravitációt le kell gyõznöd, tehát ha az ûrállomás mondjuk 260 tonnás, akkor 0.9G érték fenntartásához 234 tonnányi tolóerõt kellene kifejteni a Föld irányába (tehát kb. úgy lebegnél, mint egy Harrier vagy Jak-38 vadászgép). Ezzel annyi a gond, hogy ekkora tolóerõt csak kémiai meghajtással (rakétahajtómûvel), nukleáris-termikus (pl. Orion) vagy nukleáris-kémiai meghajtással (atomrakéta, pl. Nerva) lehetne biztosítani - az pedig üzemanyagot fogyaszt, vagyis a folyamatos mûködés elképzelhetettlen.
Ennél akkor már sokkal egyszerûbb, ha rotációs modult vagy forgó "biciklikerék" ûrállomást építesz (mint pl. a 2001 Ûrodisszeában látható). Az ûrállomás belsejében ekkor a forgás által kreált mesterséges gravitáció imitálja a Földi gravitációs viszonyokat.
Ha a Föld grav. vonzása ott 90%, akkor annyit kellene , hogy érzezzen, csak az ISS-t kell valahogy pozícióban tartani. Az nem világos, hogy a keringéssel a tömegközéppontok távolsága fix, mégsem érzik a 90%-os gravitációt az ISS-en. Miért? Ha a sebessségtõl függ, akkor a lassabb keringés és +meghajtás megoldja a súlytalanság problémáját?
Húúú...Ez egy kicsit meredek. Ha a kulcstartódra zsinort kötsz és pögeted, akkor a zsinor látszik. Ha pedig láthatatlan zsinort használsz? Akkor is látszik, mert ha nem lenne ott, akkor a kulcsaid egyenes vonalú pályán haladnának a körpálya helyett. Azaz attól látszik, hogy körpályán tartja a kulcsidat.
Szia! Jó megfigyelés! Csak az a kérdés, hogy mi okozza a hangmagasság ill. a szín változást? Ami az ûrhajót illeti.. 0,5c-vel azaz fél fénysebességgel.. nos, jó, de kihez viszonyítva?
Mert ugye a zárt ûrhajóban ebbõl semmit sem képesek érzékelni. Ugyanis az ûrhajó áll a saját téridõ rendszerében. Így a fedélzeten a fény két pont (forrás-detektor) között ugyanúgy c sebességgel kell hogy haladjon, mint egy másik olyan hajóban ami pont az ellentétes irányban mozog.
Vagy szerinted a fénynek van beépített sebességmérõje és titkon ahhoz szabja a sebességét? Na jó.. de akkor mihez is méri az a sebességet? A térhez? A hajóhoz? Más valaikihez?
Az nem világos, hogy az ISS a Föld (tömeg)középpontjához képest ugyanolyan távolságban van (legfeljebb körülötte kering) és a grav. mégsem látszik, pedig ott van. Ha ugyanez a keringés (milyen gyors is ez a keringés?) menne fix.20km magasan, akkor is ez lenne a helyzet? A geostacionárius pályán a mûhold a Földrõl állónak látszik,(pont olyan gyorsan kering) de azt is megnézném, ha valamelyik sarok(tengely) fölött állna meg egy ûrállomás, valamilyen meghajtással fenntartaná a pozícióját, akkor mi lenne a grav.-val? Ha sötét anyag okozza a gravitációt, és ez az anyag bizonyos em hullámokra nézve szupravezetõ, bizonyos hullámokra nézve meg nem vezetõ, ez szerintem érthetõbbé tenné az egészet. (ahol a Föld elfoglalja a teret, ott nincs sötét anyag, de a nyomása a Föld felé hat minden külsõ irányból, ezért akar minden visszahullani, távolabb viszont ez a "nyomás" egyformán hat minden irányból, ezért látszik "súlytalannak" minden, a fénysebesség meg lehet ennek az anyagnak a sûrûségébõl adódó felsõ határ, ott már a "surlódás" nem enged nagyobb sebességet. Valószínû ezt a sötét térszerkezetet lehet valahogy megnyitni, és akkor már nincs ez a sebességhatár)
Tudod az ûrben elég nehéz "állni" ugyanis valamihez képest-jelen esetben a Naprendszerrel együtt- biztosan mozogsz... Ha viszont sikerül elvesztened a tömegedet, akármekkora sebességre is felgyorsulhatnál..
Nekem nagyon nem világos.(erõtérként sokkal elképzelhetõbb lenne) Az sem tisztázott, hogy a grav. az HÚZÓ, vagy NYOMÓ erõ, mert ha nyomó, akkor is lehet számolni ugyanúgy: a Föld tömege leárnyékolja a nyomóerõt, amitõl az alma leesik, mert másik oldalról szabadon hat rá ez az erõ.(sötét erõ?) Az ûrállomás és Föld tömegközéppontja között (miközben az kering, ilyen-olyan sebességgel) van-e változás? Ill. a Geostac. mûholdakon mekkora lehet a grav. (a Földrõl nézve álló, 36ezer km magasan) Nagyon nem tisztázott ez még, csak papíron. (a sötét anyag+sötét energia állítólag a "maradék" 90%, a többirõl már "mindent" tudunk :) Ha az ISS egy helyben állna, (a Föld forog, de az ISS nem kering körülötte) valamilyen meghajtást felhasználva, akkor is súlytalanság lenne?
Elõször azt kellene már végre tisztáznia a tudománynak, mi is a gravitáció-tömegvonzás- és az miért történik, hogyan jön létre a gravitációs erõhatás? Az erõket ki tudják számolni, de mi is az az erõ? Bizony ez az ismert fizika egyik alapkérdése.
A föld tömegközéppontjában helyezkednél el a föld gravitációja nem hatna rád mivel az oldalról ható gravitciós vonzások kieggyenlítenék egymást.Ha a föld tömeggközpontjától fél föld-átmérõnyi távolságban hejezkednél el a gravitációjának csak Kb. fele hatna rád az elõbb említett okok miatt.(Ez az egész eszefutatás pontatlan mivel földünk nem tökéletes gömb alakú)
ha a hangforrás sebessége változik, változik a hangmagasság(azaz a hullámhossz).Ha fényforrás sebessége változik, ugyanúgy változik a fény hullámhjossza is.A hang hangsebességgel(a közvetítõ közegtõl függ hogy mekkora), a fény pedig fénysebességgel halad közegében.Ha a fénynek nincs közvetítõ közege akkor egy a fénysebesség felével haladó ûrhajóban a haladási iránnyal megeggyezõ irányba haladó fénysugár a fénysebesség felével halad az ûrhajóhoz viszonyítva.
Szerintem lemérhetnénk egy foton tömegét(ha van neki), úgy, hogy egy a fénysebesség felével haladó ûrhajóról egymásik szintén fénysebességgel, de ellentétes irányba haladó ûrhajóra irányítjuk a fényt.A második ûrhajóhoz képest a foton áll.
Súlytalanság nem létezik, csak úgy hat a grav, hogy nem látszik, vagy úgy hat hogy látszik. Nincs (valószínûleg) az univerzumban olyan hely, ahol annyira nagy távolságban nincs semmilyen tömeg, hogy elhanyagolható legyen az ott ható grav. Az lenne a kérdés, hogy a 10%-os grav. csökkenést hogy lehet megjeleníteni? Tehát, hogy a látszólagos és a valóságos grav. egyforma legyen. Pl. a Földhöz képest hol és milyen mozgással, stb... (a Föld feletti 300km-es magasságot nem nevezném ûrnek, az mondjuk a Hold után kezdõdik) Mi van a Föld középpontjához közelebb, pl. 2000km mélyen? Kisebb, vagy nagyobb?
Van itt olyan nagytudású, aki meg tudja mondani, hogy az ISS(nemzetközi ûrállomás)-en tartózkodókra mekkora gravitációs erõ hat? (a földinek hány %-a?)
az én mechanikai tudásommal, lol. hiszen te kérdõjelezted meg a lendület (ill. perdület) megmaradást. tisztában vagy egyáltalán azzal hogy mit írkodsz?
Jobb is.. A Te mechnaikai nemtudásoddal kár lenne erõlködnöd. Számodra minden túl magas így. Talán, ha majd elvégzed a nyolcadikot.. De addig még van sok év.
Nem volt álandó a térfogat.. csupán a kiindulási 1 köbméter volt megadva. Kölünben is, ebben a nagyságrenben kevesebb mint 0,3% a hiba a kettõ között. És mivel a fûtõerték szórása két nagyságrenddel nagyobb, így értelmetlen ezen vitázni.
Tök mindegy.. Bár nem írtam oda, de már impulzussal rendelkezõ elektronnál is ugyanez a folyamat zajlik.. Halad elõre és a haladási irányra két egymásra merõleges síkon felváltva elektromos és mágneses térerõsséget hoz létre..
eléoször is, én nem foglak arról töbett gyõzködni, hogy einstein posztulátumai és a lendültemegmaradás helyesek, mert látom, hogy valami teljesen átmosta az agyad és fanatikus lettél.
ami pedig a termodinamikai feladatot illeti, a térfogat adott, 1 köbméter,és nem változik. ehelyett a nyomás és a hõmérséklet változik.
Nem volt világos, nem fotonról beszélek, hanem egy pl. KÖR alakú tekercsben a tér milyen irányaiban, milyen térvektorok fognak kialakulni, ha válóáramot vezetek bele? (az egyik sík lesz a mágneses, a másik sík lesz az elektromos, de mi lesz a harmadik?) És mi történik akkor, amikor az elektromos és a mágneses térvektorok rezonánssá válnak? (mint amikor egy hídon mindenki egyszerre lépve megy át) Valaki hallott, vagy végzett hasonló kísérletet?
:):) Ez aranyos! Figyelj csak! a 3. irányban halad a hatás..
Ezt úgy kell érteni, hogy halad 1. irányban egy foton.
Beleütközik egy elektronba, amit elmozdít 2. irányban.. ennek az elektronnak az elmozdulása ebben a 2. irányban elektromos térerõsségváltozással jár. Lévén, hogy töltése van :)
És mivel töltés áramlik, mágneses teret kelt a 3. irányban..
Azaz a foton haladási irányára merõleges és egymásra is merõleges két irányban lesz elektromos és mágneses térerõsség változás.
Ha jól értelek akkor ez egy tüzeléstechnikai feladat. A levegõ kitágul, a nyomás állandó marad.. hõszigetelt kamrában, nincs közben hõleadás. A levegõ fajlagos hõkapacitása= 1.0035 J/(gK) azaz 1200g 1 K/C fokkal felmelegítése 1,2 kJ energiát igényel. A földgáz fûtõértéke 17-18 MJ .. (= ~5,3 kWh) / köbméter
Azaz kb 0,7 dl fölgáz kell hozzá.. Az idõ mindegy.. hõmennyiségrõl van szó.. A teljesítmény kiszámolhatod: 5,3/15000= 3,5 mWh
eredeti: "Még tetejében a rendszer teljes impulzusa még ez sem.. Hanem a tengelyre merõlegesen, azaz sugárirányban ható centrifugális erõ hatására jön létre.."
úgy idézed, hogy lehagyod a lényeget:
"Még tetejében a rendszer teljes impulzusa még ez sem.. Hanem a tengelyre merõlegesen, azaz sugárirányban ható centrifugális erõ"
"mióta egyenlõ az erõ az impulzussal?kevered nagyon a dolgokat.."
Ez megengedhetetlen. Nem csak a fizikához nem értesz, a mehanikához sem, tetejében becstelenkedsz. Szégyeld magad!
"egy szóval nem mondtam h impulzusokra vonatkozik, olvass csak vissza..ezt mondtam: a földre ezzel az erõvel ellentétes irányú erõ hat (tudod, akció-reakció, elsõ osztály).."
visszaolvastam, ezt írtad:
"az általad említett F centrifugális erõ pedig nem az, amit írsz, hanem az a föld gravitációs ereje mínusz az, amit leírtál.ez az erõ pedig nem hat a földre, hanem csak az autóra. a földre ezzel az erõvel ellentétes irányú erõ hat (tudod, akció-reakció, elsõ osztály). ilyen módon a két autó impulzusinak eredõ impulzusával pontosan ellentétes irányú, azonos nagyságú impulzust kap a föld. tehát az impulzusmegmaradás törvénye sem sérül."
Ha már nem tudod, hogy mi az, ha valamit sín tart fogva, hogy a rajta ébredõ centrifugális erõtõl ne szálljon el, rendben nem tudod.
Ha pedig az akció-reakció elvét említed akkor azt is említsd, hogy ha elrepül a teherautó, akkor az azt jelenti, hogy az õt fogva tartó gravitációs erõnél nagyobb centrifugális erõ hat rá.
ETTÕL MÉG A GRAVITÁCIÓS ERÕ MEGMARAD!
És az elrepített teherautó maga után húzza a földet..
Próba: Köss a kezedre egy kb 2 méteres kötéllel egy pl 7 kg-os kézisúlyzót. A kötelet fogd meg kb a felénél és forgasd meg magad körül a sulyzót úgy, hogy másodpercenként egyszer megfordulj a tengelyed körûl és engedd el a kötelet.
A perdületet az egyenes vonalban haladó súlyzó kb 70 kgm/s impulzussá alakítja.. Ha görkorin állsz, és kb 70 kg a tömeged, akkor 1 m/s sebességel fogsz gurulni a kézisúlyzó után.. feltéve hogy nem tépte le a kezedet a kezdeti rántás. (Rugalmas kötéllel nem ránt nagyot.)
Szóval Qetuol!
Soha többé ne csalj! Ha idézel, akkor ne hamisítsd meg az idézetet, még azzal se, hogy lehagyod a végét!
LENNE EGY KÉRDÉS: a elektromos és a mágneses erõterek egymásra merõlegesek, de ez csak 2irány (a térben), vajon a 3.irányában milyen hatása van? Állítólag elég magas frekvencia esetén az egymásra hatás miatt (rezonancia) kialakuló mezõ (ami az elektromos ÉS a mágneses mezõre is MERÕLEGES irányú) érdekes hatásokat mutat. Valaki végzett ezzel bármilyen kísérletet? (vagy tud olyan valakirõl aki végzett?)
nem, a Q=5/2NkT képletben a T az, amennyivel melegszik, azaz 1 K a N=(pV)/kT képletben a T a gáz eredeti hõmérséklete, feltételezem 273K (0C), vagy valami más, ami meg van adva