Anélkül, hogy belemennék a részletekbe (mert én sem értek hozzá), az azért egy elég jó kérdés, hogy ha víz megy be, és víz jön ki, akkor honnan származik az energia? Talán a víznek egy része (elektronostul, protonostul, neutronostul) csak úgy átalakul energiává?
Sehogy. A BME több oktatója most közölte, hogy a vízüzemû autó csalás, és nekik, annak ellenére, hogy a honlapon támogatóként említik õket, ehhez semmi közük!
Ha nincs matricája az önkormányzattól, mert nem álladóra van bejelentve, akkor nyolc órától este hatig, vagy meddig, fizetni kell a parkolásért. Ha a munkahelyén zárt parkoló van, akkor ott nem fizet. Ilyen egyszerû.
Ez mind szép és jó, de értelme az nem sok van... Egyszerûbb és olcsóbb a két-kerék. Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de az a hátsó ülés elég szûkösnek tûnik. Hol fér el az utas lába? Kilógatja? Vagy a másik mellett, de akkor hol van a kényelem, meg a biztonsági tényezõ balesetnél???
""Pl. én a belvárosban lakom albérletben, és mivel a parkolás pénzbe kerül, muszály kocsival járnom." Ezt nem egészen értem. :)"
Van kocsim. Nem csak munkába járásra, hanem egyébként is jó (hétvégén hazamenni, nagybevásárláshoz, meg ilyenek). De a belvárosban lakom, ahol nem tudok napközben parkolni, mert pénzbe kerül (többe, mint a benzin). Szólval ez +1 érv a kocsival járás mellett.
"Hát, a benzin is pénzbe kerül..."
Ha nem használom a kocsit, az kb. 30.000 forintba kerül havonta. Csak munkábajárással a benzinköltség havi kb. 10.000 (max 15). Tehát nem igazán spórolok, ha nem használom.
Ez egyébként már régóta ismert. Amikor a kötelezõ felelõsségbiztosítás jelenlegi rendszerét bevezették, akkor nyilvánvaló volt (és sokan ki is mondták) hogy mekkora toprongy az egész rendszer. Mert egyáltalán nem ösztönöz takarékosságra, ha az autó akkor is fogyaszt, ha a garázsban áll.
A kötelezõ GFB-t sorra követték az újabb - hasonló alapállású - intézkedések. Ha végiggondoljátok az azóta eltelt kb.15 évet, láthatjátok hogy az az idõ az autóval közlekedõ emberek egyre fokozódó tiprásával, sarcolásával telt el. És ennek a folyamatnak még nem látom a végét.
A közlekedési dugók nagy részéért az önkormányzatok hibáztathatók, a részletek nem férnek bele ebbe a hozzászólásba.
Ma Magyarországon 2,9 millió személygépkocsi van, amelyek többsége családi használati tárgy. A családok túlnyomó többségének 1 darab van ebbõl az eszközbõl, amely leírhatatlan mértékben teszi értelmesebbé, értékesebbé az életüket, leírhatatlan mennyiségû idõ megspórolását teszi lehetõvé.
E 2,9 millió autó döntõ hányada a dolgozó középréyeg tulajdonában és használatában van. Óriási áldozatot vállaltak azért, hogy autójuk legyen. Egy átlagos autó ma 1-3 millió forintba kerül (többé-kevésbé használtan, azaz úgy ahogy a többség meg tudja venni).
Ezek az emberek (7-8 millió ember) az autó használata mellett szavazott. Igen szavazott, méghozzá igen erõs módon!
Nehéz szavakkal leírni azt az ordító különbséget, ami a kétféle szavazás között van: nem mindegy, hogy évekig töpörtyût eszik a család (képletesen) vagy csak egy sz..ros x-et húz bele egy papírra, bármiféle lemondás és áldozatvállalás nélkül...
Vajon ha 1-3 millió forintba kerülne, hogy elmenjen valaki a zöldekre szavazni, megtenné-e? Vagy hogy írjon egy levelet az önkormányzatnak újabb fekvõrendõr kihelyezését kérve, stb.stb..
Ennyit az autók visszaszorításáról. A dolgozó középosztály céljait, terveit, álmait szorítják vissza. Sok millió emberét, néhány száz sötét szándékú és csekély gondolkódóképességû ember miatt, akik szeretik környezetvédõnek titulálni magukat.
Biciklizni meg jó dolog, igen. Én is szeretek biciklizni... ha süt a nap, ha nem kell munkába sietni, stb.stb.
Azt hiszem, ezt el kellett mondani, mert nem nagyon mondják el, fõleg az egyoldalúan autó(s)ellenes sajtóban.
A vízhajtású autót megnéztem ezekben a linkekben. Nem új dolog, néhány éve kezdõdött ez a szélhámosság. Tudományosnak látszó zagyvaság az egész.
Sajnos, energiát nem tudunk teremteni. Sem elektronspinekkel, sem anélkül. A nagy gond ezekkel a vízhajtású meg nullponti-energia-hajtûsú ketyerékkel, hogy egyetlen mûködõ példányt sem tudtak csinálni. És ez nem véletlen. A káros hatásuk viszont az, hogy sok emberben keltenek hamis illúziókat az energia-probléma megoldási lehetõségeirõl.
Az olaj és a földgáz egyszer elfogy. Nem egy pillanat alatt, hanem lassacskán, egyre növekvõ árak mellett. Most, a fûtött szobában kell kitalálnunk, hogy mi legyen utána. Sajnos, ha az ilyen csodatalálmányokra várunk, akkor igencsak dideregni fognak a fiaink, és télen is hideg vízben fognak majd fürdeni.
A felelõsség rajtunk áll most. Egy icipicit azokon is, akik elhiszik és továbbadják ezeket a marhaságokat. De az igazi felelõsség azokon van, akik pénz kicsalására hasznáják.
No, azért nem eszik ilyen forrón a kását. Emlékezzünk csak vissza, kedves tudós barátaim, hogy a nukleáris fúziót szobahõmérsékleten az akadémikusok teljesen kizártnak tartották. Méghogy egy lombikban két hidrogénatom héliummá egyesüljün, pfúj, le vele, agyon köll lõõni!
Mit ad isten, kiderült, hogy ultrahangos bizbasz hatása alatt milliós hõfokok alakulnak ki azokban a fránya kis gázbuborékokban, lombikban, a konahaasztalon. Hun vannak most azok a nagypofájú kritikusok???
Ettõl függetlenül: én nem azt mondom, hogy gróf Spanyol Zoltán megtalálta a tuttit, csak óvatosságra intek, és azt mondom: ne dobjuk el vagy le a súlykot. Persze, gróf Spanyol úr csináljon vizes autót, járjon azzal, és akkor teljesen más lesz a leányzó fekvése. Mert egyelõre a sajtótájékoztatókra õkelme is benzines autóval jár.
Ja, még egy: Ha én találnám fel a vízes autót, én sem lennék bõbeszédûbb, mint gróf Spanyol. Hány példa van rá, hogy élelmes vállalkozók ellopták a feltaláló ötletét, a találmányát, és milliárdokat gründoltak össze maguknak? Elég csak mondjuk Bill Gécre gondolni. Az a szerencsétlen Simonyi András, a Word és az Excel magyar atyja gürcölte neki évtizedeken át, pár éve nyílt ki a csipája - túl késõn! - és saját céget alapított. Veszett fejsze nyele. Hány jó ötlet fogalmazódik meg itt, Magyarországon, mezei szakdolgozatban, cikkben, szakköri tanulmányban, magyar diákok agyából kipattanva, amely aztán Amerikában, Németországban, Franciaországban, Izraelben, Nagy-Britanniában válik fejõstehénné élelmes üzletemberek és spionok ténykedése révén?? Amúgy, még a fórumokat is átnyálazzák figyelõ szemek... Kész paranoia, mi?:-)
Hát, a "nagypofájú" kritikusok nincsenek sehol. Szerintem nem is voltak. Csak néhány tudós ember a kétkedését fejezte ki, ugyanis e csodatalálmányoknak van egy közös tulajdonságuk: az elméleti alapok is hibádzanak. A tudomány ugyanis nem egymástól független megállapítások laza halmaza, hanem rendszer, amelynek elemei nagyon logikusan és szorosan illeszkedenk egymásba. Ahol meg nem illeszkednek, ott kell kutatni.
A buborékfúzióról sajnos csak annyit tudok, amennyit az ismeretterjesztõ sajtóban (elektronikus) el lehet olvasni. Az pedig kevés ahhoz, hogy mellette vagy ellene határozott állást lehessen foglalni. Csupán a sajtóban olvasható információkról tudok állást foglalni, ami nem biztos hogy azonos a sokezer kilométerre levõ laborban történtekkel.
Egy dologban például biztos vagyok: HA igaz az, hogy a buborékokat részecskesugárzással hozták létre, akkor az keletkezõ neutronok alapján fúzióra következtetni ... hát, hmmm.
Addig, amíg nem kezd mûködni valamelyik energiagyártó csoda, addig is marad a hagyományos energiatermelés és az ésszerû takarékosság. Ez utóbbinak egy jelentõs lépése lenne ez a városi kis jármû, ha lesz belõle valami...
Arra nagyon kíváncsi vagyok, hogy ha ez a jármû kezd elterjedni, akkor a menettulajdonságai alapján és egyéb jellemzõk alapján a használók minek fogják tartani: csupán a mototrbicikli egy változatának, vagy teljesen új jármûnek?
Manapság (pár évtizedes tendencia) a biztonsági követelmények fokozódását tapasztalhatjuk, legalábbis a technikai eszközökre vonatkozóan. (Sajna, az élet egyéb területein nem éppen)
Namármost. Ha ez a kicsi tömegû és igazi gyûrõdési zónákat nem tartalmazó jármûvet a 10-15 év múlva általam elképzelt biztonsági követelményeknek megfelelõen építik meg, akkor abból bizony mindenféle karbonszálas kompozitok meg hasonlók lesznek, légzsákokkal, stb. Szóval attól tartok, hogy az ára lesz az elterjedésének legfõbb akadálya. Fõleg akkor, ha a konkurrencia is besegít egy ks lobbizással.
"Mit ad isten, kiderült, hogy ultrahangos bizbasz hatása alatt milliós hõfokok alakulnak ki azokban a fránya kis gázbuborékokban, lombikban, a konahaasztalon."
Vagyis nem szobahõmérsékleten történik, hanem ahogy kell, milliós hõfokon. Egyébként nem tudok róla, hogy igazolták volna a mûködését. Mert akkor mintek az ITER?
A kísérletet reprodukálták. A fúziót gerjesztett vibrációval idézik elõ, pontosabban a rezgések hatására kis gázbuborékok jönnek létre, amelyek térfogata nõ, majd kipukkannak. A nagyfrekvenciájú rezgések miatt a gázbuborékok nem tudnak elég gyorsan kipukkanni, már kapják is a következõ lökést, emiatt összeomlanak. Az összeomlás olyan hirtelen következik be, hogy eszméletlen nyomás, és kb. 20 millió Celsius fok keletkezik a másodperc nagyon kicsiny törtrészéig, amelynek hatására kis lokális magfúziók jönnek létre. A folyadék hõmérséklete, összességében nem is nõ sokat, innen a szobahõmérséklet. Ennyit tudok én errõl, dióhéjban.
Az Iteres kérdés jogos. A fenti reakciónál az a problem, hogy sok kis apró helyen keletkezik (fõleg hõ)energia, amely - ha nem tévedek - kisebb, mint a befektetett energia. Egyelõre áramtermelésre nem lehet felhasználni, de ez a jövõben még változhat. Hogy csak egy példát mondjak, ki gondolta volna anno, hogy egyszer lézerrel szemet fognak mûteni.
Mind arról szól, hogy nem sikerült reprodukálni, és egyébként is vannak kétségek. De legalább ez egy olyan dolog, ami elvben lehetséges. Bár a 10 millió fok kevés a fúzióhoz. A Napban az óriási sûrûség és az alagút effektus segítségével mûködik a fúzió. A Földön ugyanez nem megy, nekünk többszáz millió fok kell (az ITER esetén 500.000.000 fokkal számolnak, ha jól rémlik).
"Hogy csak egy példát mondjak, ki gondolta volna anno, hogy egyszer lézerrel szemet fognak mûteni."
Na, jó, neked nem, nekem meglepõ.Azért hoztam szóba a lézeres szemmûtétet, mert épp ilyen után lábadozom.
Amúgy el szeretném mesélni egy érdekes élményem. Az éjjel volt egy érdekes álmom, valahol a Nagyalföldön bóklásztam, egy tanyán, lovak, tanyasi emberek, stb. Mentem a mezõn, és egy kis apró állat ugrándozott elõttem. Vöröses színe volt, hasonlított a mókushoz, de annál kisebb, és nem volt olyan nagy lompos farka sem. Meg akartam fogni, de mindig elugrott elõlem. Gondolkodtam, mi lehet a neve, mert az állathatározómban láttam már, de nem jutott eszembe, bármennyire is erõlködtem.
Ma délelõtt megy a rádió Napközben c. mûsora, amolyan háttérzajként. A Bozsik gazda c. rovatban egyszercsak arra lettem figyelmes, hogy egy kis monguzszerû állatról beszélnek (nem tudom minek az apropóján), amelytõl óvakodni kell, ám, mert, ha sarokba szorítják, nagyon tud karmolni és harapni. A neve pelé.
hidegfúzió: jó lenne megvalósítani végre, vannak rá próbálkozások tudományos alapokon városi közlekedés: ó, hogy az a magasságos atya úr isten, ami kéne ahhoz, hogy rendes BKV legyen: pénz, pénz, pénz. Már csak szerezni kéne, meg spórolni. Autós közlekedés optimalizálásához szintén az elõbbi három dolog kéne, szintén ugyanazokkal az akadályokkal. Tetszett az a Bp.-i közlekedési háló, amit Epikurosz felvázolt. Buszsávot ki említette? Mert azt az autósok nem igazán hagyják üresen, ergo a busz is áll a dugóban. Vízhajtású kocsi? csinálja meg, furikázzon a városban, vizsgáltassa be a BME-vel... és feltétlen híveket szerez. Én mondjuk már a pi-vizet se értem. Egelynek volt egy könyve az örökmozgókról csak nem emlékszem a nevére, ha az abban leírtak mind igazak, akkor nagyon le vagyunk maradva az univerzum megismerésében. Vélemény a cikkhez: ez a kocsi soha nem fog elterjedni, soha, fog lenni meg minden, de elõbb fogunk dodzsemen járni, minthogy ez elterjedjen széles körben szabad energia a térbõl? elsõ nekifutásra nekem manapság már mindenféle eszembe jut szokványos fizikával, de az max a karórához lenne elég, és már sokat megvalósítottak(/nem hatékony).
"ami kéne ahhoz, hogy rendes BKV legyen: pénz, pénz, pénz. "
A BKV-n utazók 30%-a bliccel, 1%-a ellenõr. Ezek nem fizetnek. Ha csökkented a bliccelõk számát, csökkentheted az ellenõrökét is. Ott a pénz.
"Autós közlekedés optimalizálásához szintén az elõbbi három dolog kéne, szintén ugyanazokkal az akadályokkal. Tetszett az a Bp.-i közlekedési háló, amit Epikurosz felvázolt..."
Ez nem kerülne olyan sokba. Számítógép ma már minden sufniban van, épp csak az érzékelõket kellene felszerelni az útkeresztezõdésekbe és bekötni az összes jelzõlámpát. Van egy tippem: a kínaiaktól lehet venni olcsó érzékelõket. :-)
Azt beláthatjátok, h az energiatakarékos megoldással üzemelõ berendezések sokkal többe kerülnek, mint az energiazabáló társaik. Az energiatermelõknek abszolút nem érdeke, h csökkenjen a világ energiafogyasztása. Ha megvalósul ( mert ugye van 1-2 akadály, megoldásra váró kérdés)sem lesz olcsóbb az elektromos energia, csak jobban lehet sokat termelni..
A BKV-hoz pénz és pénz... már eddig is rengeteget költöttek rá, és milyen? Rugalmatlan, lassú, kényelmetlen, fertõzésveszélyes (vagy csak símán undorító, amikor megfogom a zsírtól csöpögõ fogantyúkat?) stb.
Ha csinálnánk egy olyan BKV-t, ami olyan gyors, rugalmas, kényelmes, mint a személyautó, akkor tul.képpen csináltunk egy személyautó változatot, csak éppen sokszoros áron.
A cikkben szereplõ kiautó-motorbicikli egyik nagy elõnye, hogy lefedi azt a közlekedési szükségletet, amit a magányos (egyedül) autózók jelentenek, egy szál aktatáskával. A közlekedéséhez sokkal keskenyebb sáv elegendõ mint egy autóhoz, a parkoláshoz pedig sokkal kisebb hely, de ezt mindenki látja.
Az elterjedését illetõen nekem is vannak kétségeim. Egyfelõl az ára (hogy második-harmadik "autó" legyen a családban), másfelõl az emberek szokásai, attitûdjei. Az USA-ban sem igazán terjednek az európai méretû autók ha jól tudom
A balesetbiztonságához még egy gondolat. Eddig csak a vezetõ biztonságára gondoltunk, de hallgatólagosan fel volt tételezve a viszonylag biztonsgos és kis helyen elférõ benzin és gázolaj. (amelynnek a napjai meg vannak számlálva)
Teljesen új megvilágításba helyezõdik e kis jármû akkor, ha folyékony hidrogént kell majd tankolni.
Igen, a BKV egy feneketlen zsák, amely nyeli a pénzt, amely kell egyrészt a mûködésére, másrészt a csõdközeli állapotú cég legfelsõbb vezetõinek a "sikerdíjazására".
Eme áldatlan állapot felszámolására még akár a nemzeti vagyon kirablását lehtõvé tevõ privatizáció is jobb lenne.
Amúgy forognak fent olyan elméletek, hogy egyeseknek épp az a célja, hogy tönkretegyenek cégeket, amelyeket aztán olcsón lehet emiatt az államtól megszerezni ("privatizélni") + a fogyasztók is megváltóként üdvözlik az újra színvonalas szolgáltatást nyújtó privátot.
"kis monguzszerû állatról beszélnek (nem tudom minek az apropóján), amelytõl óvakodni kell, ám, mert, ha sarokba szorítják, nagyon tud karmolni és harapni. A neve pelé."
Nem találtam utalást ilyen állatra a neten. Szeritnem félreértetted a nevét. Egyébként hogy jön ez ide?
Vannak erõs félelmeim a privatizációs ügyekkel kapcsolatban. Az lehet, hogy a BKV valamivel jobb lesz, az viszont biztos, hogy sokkal drágább.
Nem akarok mindenféle vad elméleteket gyártani, maradnék a tényeknél. Nézzük meg, hogy mi a BKV érdeke. Az már más kérdés, hogy az érdekbõl létrejön-e a szándék és a cselekvés...
Nos, mint minden piaci szereplõnek, a BKV-nek is az az érdeke, hogy ne legyen erõs versenytársa. Márpedig az egyéni közlekedés bizony versenytárs. Miatta nem lehet árat emelni a végtelenségig, miatta nem lehet 2 óránként közlekedtetni a járatokat és nem lehet az utasokat sorbaállítani a megállókban, hogy majd a harmadik buszra talán felférnek... (bár ha így halad elõre a BKV, akkor lassan ide lyukadunk ki)
Erõsen tartok attól, hogy a sokat szellõztetett csipkártyás rendszer valami nagyon nagy disznóság lesz, amit nem mernek bevezetni addig, amig minden versenytársuk a padlóra nem gyengült. Valami hasonló utasellenes disznóság lesz beleépítve, mint a vidéki KV-k buszain a "felszállás csak az élsõ ajtón!" tipusú intézkedés, amelynek hatására a buszok átlagsebessége kb. 10 km/óra alá csökken
Errõl már régebben is volt szó az Autómániában, az a lényege, hogy kanyarban dõl a kanyar irányába, így javítja az irányíthatóságot.
"Erõsen tartok attól, hogy a sokat szellõztetett csipkártyás rendszer valami nagyon nagy disznóság lesz, amit nem mernek bevezetni addig, amig minden versenytársuk a padlóra nem gyengült. "
Nem igazán értem, hogy mirõl írsz, mert a békávénak bp.-en nincs versenytársa.
"...kikövezheti az utat a városi jármûvek egy új kategóriája elõtt"
Már látom a jövõt... a középréteget szívató sarcoló és taposó háttérbehúzódott alakok majd kitalálják, hogy ehhez nem lesz jó se az A se a B kategóriás jogsi. Majd bevezetik a G kategóriát, jó nagy drága pénzekért persze... Már alakítgatják a jólinformált haverok a vezetõképzõ iskolákat
Amúgy, tényleg kíváncsi vagyok, hátha tudja valaki: melyik az a jármû, amelynek a legjobb a rugózása, vagyis a legjobban viseli a kátyúkat? Talán a citroen?
"Amúgy, tényleg kíváncsi vagyok, hátha tudja valaki: melyik az a jármû, amelynek a legjobb a rugózása, vagyis a legjobban viseli a kátyúkat?"
Nekem új Skoda Octaviám van. Kiváló a felfüggesztése, macskakövön 60-nál is majdnem olyan, mint a tükörsima aszfalt. Az más kérdés, hogy maga a futómû hogy bírja. Ez még nem derült ki, mert még nincs 2 hónapos. Egyébként egy jólfejlett kátyún nem segít semmiféle rugózás, mert a magas perem vízszintesen is nagyot üt a kocsin, és azt semmi sem tompítja.
Asszem, többféle úthiba is van. Ugye egyik az éles szélû (mondjuk lavor tipusú) amit általában kátyúnak hívunk. Ez elõször a gumit károsítja (már volt dolgom ilyesmivel, az a tapasztalatom, hogy a gumi a leggyengébb lácszem) Másik az egyre gyakoribb és sokkal alattomosabb horpadás. Ez egy tányérszerû valami, pl. 2-4 méter hosszú és 10-30 cm mély, lankás valami. A gumit nem veszi igénybe, viszont az autó határozott nyekkenéssel megy át rajta, a futómûvet biztosan rongálja de talán a kasztnit is.
Legjobb a terepjáró... Hummer rulez (nekem nem az van:-)
Hát, ha Hummered van, akkor jó sok pénzed is van. :-)
Én azért gondoltam a Citrora, mert a www.totalcar.hu-n ilyen szempontból jókat írnak róla, persze vannak egyéb gondok.
Mondjuk, az nekem is egyértelmû volt, hogy a terepjárók jobban elviselik többek között a budapesti kátyúkat is. Edzésképpen el lehet menni Erdély eldugottabb vidékeire is.
A rugózás mellett fontos, hogy a hasmagasság is nagyobb legyen.
Én hirtelenjében még a Suzuki Ignisre gondoltam, de felhasználói beszámolók szerint rettenetesen ráz.
Talán légpárnás városi autókat kellene gyártani, egy csapásra meg lenne oldva a sepregetés is. :-)
A gyalogosok meg alkalmazkodnának. Elvégre Irakban, vagy máshol a Közel- vagy Közép-Keleten (homokviharok közepette) is élnek emberek. :-)
A magyar utakon sok a K.tyúk!
Mint írtam volt (zérójelben) nem Hummerem van, sajna.
A tipusválasztáshoz a legjobb stratégia: megnézni, hogy a Demszky meg hasonszõrûek mit vesznek (vetetnek a város pénzén)... No, azt a tipust érdemes megcélozni! Így meg lehet spórolni a hosszas tájékozódást, utánaolvasást, szakértõket, stb.
"Ahol a nyelvem elharapásától félve összeszorított foggal járok, ahol a tetemes futómûves számlát vizionáló barátnõm nyolcvanas tempónál esztelen rohanásra figyelmeztet, ott a Daciával százhússzal suhantam végig. Mint egy légpárnás, isten bizony. Hallom, hogy rossz az út, de alig érzem. Mint egy enduró, úgy tünteti el a kátyúkat."