Nem tudom, hogy mi az amit az OpenOffice nem tud az MS Officehez képest, de pl: Az OO.o 2.0 jól kezeli az 1.1 formátumát is.., kezeli az MS Office formátumait is valamilyen szinten (mostmár elég jól, 1.1hez képest jó nagy ugrás volt). Ehhez képest az MS Office cifra dolgokat tud kezelni régebbi rokonai által gyártott doksikkal, sõt akár azonos verziójú officeban írt szerzeménnyel is! (tapasztalat, 2 winxp 2 office xp más kép..) Egyáltalán nem kezeli az OO.o formátumát. Az OO.o nem csak windowson fut, az MS Office igen... Az OO.o formátuma valóban nyílt.
Hamár példaképekrõl beszélünk, akkor az OpenOffice régebb óta használ XMLt a dokumentumok mentésére mint az MS Office.
Az OpenDocument jó dolog. Ahol elvárás, hogy az emberek hozzáférjenek iratokhoz különösebb ráfordítás nélkül, (közigazgatás, közintézmények) ott egy nyílt formátum elõnyt élvez, hiszen a lakost nem kötik egy adott szoftverhez. A Microsoft azt mondta, hogy az OpenDocument silány az õ isteni XML formátumukhoz képest. Csak azt nem értem, hogy akkor miért nem adtak tanácsot a kifejlesztésekor. Úgy tudom nem voltak kizárva belõle. :D Aztán Massechusetsnek összehazudták, hogy milyen kamu az egész mert csak az OpenOffice támogatja és ezért nincs is lehetõség mást használni. Ami persze nem igaz, mert a KOffice, és az Abiword is támogatja ezeket.
A cikkre reflektálva: úgy látszik az XML egy igen jól bevált nyelvvé válik. Így könnyedén megvalósítható a web (XHTML/Flash), a nyomtatott (OpenDocument), és akár a nyomdai anyag (PDF-be könnyedén konvertálható XML dokumentum - mellesleg a PDF is ISO szabvány) közti konverzió (ráadásul webes szolgáltatásként is használható...).
"az RTF egy tobb mint 10 eves formatum. Kb annyit sem tud mint a html." 1. Az RTF 1987-es MS kreálmány (majdnem 10 éves). Bõvebb infó: itt. 2. A HTML (sõt a jelenlegi XHTML 1.1 változatában még inkább) leginkább a weboldalak struktúrájának+tartalmának leírására alkalmas (a formázást a modern weboldalakon/XHTML-ben külön CSS állományokkal valósítják meg, a régi HTML változatok formázó utasításai - <font>/<i>/<b>/<u> inkább webre valóak...). Az RTF pedig "nyomtatott" (nem nyomdai - arra ott a PS, a LaTEX, a PDF) dokumentkezelésre lett kitalálva.
"Persze a html is sokat fejlõdött, de ez a 4.0-val megállt." Az XHTML-ben egyre inkább az a tendencia jelenik meg, hogy a formázó utasításokat különvegyék (CSS-be), így csak a tartalom és a sruktúra maradjon benne. No meg sokat szigorítottak rajta - ami nem vált hátrányává.
"Pl html-ben nincsen pixeles betûméret, csak 7 különbözõ, de nem is kell bele." Helyette a CSS-ben megtalálható a pixeles, a pontos, a %-os,...
Másra való a kettõ. Az rtf alapvetõen azért nyomtatásra való, míg a hipertext szöveg internetre. Persze a html is sokat fejlõdött, de ez a 4.0-val megállt. És tényleg hiányzik belõle egy csomó minden, de egy csomó mást meg hozzácsaptak, lásd javascript, CSS, és úgy már bõven felülmúlja az rtf-et. Nem tud mindent, amit az rtf, de van amiben sokkal többet tud. Pl html-ben nincsen pixeles betûméret, csak 7 különbözõ, de nem is kell bele.
Szerintem vannak ötletes és jó megoldások az openoffice-ban, ez mutatja, hogy van intuíció a részükrõl. Ugyanúgy lehet benne igényes dokumentumokat készíteni, és egyáltalán nem bonyolultabb, vagy nehezebb. Amiket nem tud, azok pedig olyan dolgok, amit tényleg csak kevesen használnak. Nem azért van a gépek 90%-án MSO, mert az emberek ki is használják az extrákat. Ahogy elnézem a szövegszerkesztési szokásokat, gyakorlatilag mindegy mit használnak, úgyis írógépként kezelik a számítógépet sajnos...
Kibõvítés:
"addig a CD program lesz "elõl" TUDÁSBAN..."
Lásd: az IE-ben lesz PÉLDÁUL fül, ergo: most az IE is akar hasonlítani másokra, ergo lehagyták "õt". Nem attól jobb egy program, hogy mennyien használják, hanem hogy van e "példaképe", akire hasonlítani akar.
Az IE példaképe most a többiek lesznek, azaz az IE lemaradt. Az OO példaképe az Office, azaz az OO még le van maradva.
Szerintem ez ilyen egyszerû...
Amíg az AB program akar hasonlítani a CD nevû programra addig a CD program lesz "elõl". Ez igaz programra, OS-re és játékra is. Ez a lényeg...
Tévedtem 3 éve jelent meg az 1.0 és 2 éve a 1.1 es verzó volt jelen ekkortájt, mert a 0.641 es 2002 ben jelent meg még egy ComputerPanoráma CD mellékletérõl ismertem és kedveltem meg.
Azért szerintem az OO.o rendkívûl dinamikusan és gyorsan fejlõdik. Az elsõ verzió amit kipróbáltam belõle és huzamosabb ideig hasznltam is az a 0.641 es volt. Csak annak még nagyon rossz volt a doc kompatibilitása ezért csak magam számára tudtam használni. De azért már tiszteséges darabb volt. Rá nagyából egy évre jöt azthiszem az 1.0 ás verzió, az már sokkal okosabb volt és aztán 2 évre rá a vagyis mostanság a 2.0. Ez már az eslõ verziókkal szinte össze sem hasonlítható, a kezelése tovább egyszerûsödött, és javult a doc kompatibilitás (bár attól csodákat nemkell várni), a legnagyobb ujítása ez az itt is szereplõ OpenDocument (odt), ha a MS támogatni fogja az rendkívûl elõnyös lesz annak aki OO.o-t vagy StarOffice-t használ. Egyébbként ha már a szolgáltatásokról van szó és valakinek a OpenOffice nem elég akkor meglehet venni a nagyából 70dolláros StarOffice-t ami még mindig jóval a MS termékeinek az ára alatt marad. Ez tudásban felulmulja az OO.o-t mert az oo.o ennek a butított változata. A StarOffice 5.2 es verziója már ingyenes (most jelent meg a 8.0 magyarul is). Egyébbként a StarOffice diákoknak ingyenes, csak igényelni kell licenszet.
Mindkét office-t használom, mikor épp melyik rendszeren vok linux vagy win, és tény, a M$ office min 10 évvel áll az OO elõtt. Lehet akármennyire ingyenes,meg nyílt meg minden, tudása megsem közelíti a M$ office-t.
"ndoklásuk szerint aki MS Office-t futtat számítógépén, annak az alternatív csomaggal sem lehet problémája" Bárki bármit mond, hiába hogy a WIN-ben van rengeteg hiba, meg aki tud beleköt, a M$ egyik legjobb, ha nem a legjobb terméke az Office. Lehet akármilyen nyíltforráású open office, nem tudja közel sem ugyanazt nyújtani mint a M$ office. Az OO kb a 97es office tudását hozza, szebb felületen. Dúrván 10 éves lemaradásban vannak...
Ha a M$-tnak van esze, bele teszi az Office-ba ezt a formátumot, de doc marad az alapértelemzett, és az EU sem tud kötekedni, és a doc formátumukkal továbbra is megmaradnak itt. Nem az M$-t védem, de Office terén õka legjobbak.
Mellesleg RTF-el sincs semmi gond. Az legalább garantáltan makró mentes. (csak ezt sokan hajlamosak elfelejteni)
Nekem pl. marha jól jön a szabványosítás. Talán egyszer azt is megérjük, hogy a MS féle Office is kezelni fogja ezeket a formátumokat. Így nem fordulhatna elõ velem többet, hogy ha egy Windows-t használó ismerõsömnek átküldök valamilyen doksit, amit elõzõleg nem MS Office ready formátumban mentettem el direkt az õ kedvéért, akkor azt nem tudja megnyitni.
Tehát kompatibilitás mindenek felett! ;)
Ezen ne csodalkozzal, az RTF egy tobb mint 10 eves formatum. Kb annyit sem tud mint a html. Egyebkent ha jol tudom az RTF eredetileg microsoft-os talalmany volt.
Igen? Ahhoz képest a Word 2003-ban nem tudom megcsinálni jobb klikkel az alsó/felsõ indexet. Elég kényelmetlen. Az openoffice igenis sokat tud. A sebessége az, amire panaszt lehet csak emelni. De 512 RAM mellett már jól megy.
Aki komolyan hisz az OpenDocument elterjedésében, az nézze meg, hogy mire jutott az RTF. Íme egy tökéletesen alkalmas, több irodai szoftver által is ismert formátum, mely végül semmire sem vitte. Helyette inkább kitaláltak egy vadiújat. Gratula.
Szóval bõven van még lendület a MS zászlóshajójának számító Office csomagban ahhoz, hogy holmi formátumocskák ne veszélyeztessék a pozícióját.
hülyeséget lehet hogy jópofa dolog írni, csak minek?
De nem is nagyvállalati célra ajánlják :) az alatt meg elegendõ általában.
A tényen akkor sem változtat, hogy az OpenOffice legalább 10 évvel elmarad az Office 2007-tõl
Hat akkor elarulom ! PENZEL ! meg meg rengeteggel, ami nekik nem gond mert ugye az van :) Az a paranoia nem is olyan biztos hogy nem jogos. Azt szeretem legjobban amikor ma meg elmeleti osszeeskuvesrol nemsokara kiderul hogy nagyon is valos. (nem okvetlenul par evre gondolok, hanem esetleg 15-20 ev mulva kiderulo dolgokra). Szerintem nagyon is meglepodnenk ha egyszer a dolgok moge latnank :)
Meg jogvédõknek:) A BSA legnagyobb pénzelõje az m$. Nem véletlenül nem azzal palkátolták tele a várost, hogy van ingyenes is, hanem azzal, hogy vedd meg a license-t. :))) Magyarán a jogvédõknek az m$ license az érdeke. (nem meglepõ módon)
pl állat sok helyen elfog terjedni az OpenOffice, már cska azért is mert manapság nagyon felkapott a szoftverkalozkodás. Õk mit ajánlanak? Ingyenes "Office szoftvereket", amik böven elegek a legtöbb irodába, és még1x ingyenesek. Sok ország fog lecsapni rá, a jogvédöszervezetek is biztos felkarolják öket, márcsak azért is hogy csökkentsék a kalozszoftver mutatokat a piacon, cégeknél ahol kell. Mindenkinek jo ez.
Usernek (ingyenes, nem kell warezolni), Jogvédönek (warez csökkentés), Országnak (jobb mutatok), a cégnek ahol a user dolgozik (megintcsak ingyenes)
Informatika és tudomány
