"Akár már 2006 végén elérhetõek lesznek a Samsung legújabb, nagy mennyiségû memóriát tartalmazó hibrid merevlemezei. Az elsõsorban noteszgépek és más hordozható berendezések számára kifejlesztett új háttértárolók nem csak energiát spórolhatnak, de akár gyorsabban is képesek betölteni az operációs rendszert. A Microsofttal közösen fejlesztett új merevlemezt támogatni fogja a Vista is. hirdetés
A Samsung elsõként 2003-ban mutatta be a merevlemezben alkalmazott, nagy olvasási sebességre képes OneNAND flash memórialapkáit, melybõl a prototípusban egy 1 gigabites kapacitású foglalt helyet. A hibrid merevlemez 128 megabájtnyi nem felejtõ memóriája a kapacitása megteltéig gyûjti a merevlemezre írandó adatokat, így a merevlemez tányérjainak forgását eddig az idõpontig le lehet lassítani, vagy akár le is lehet kapcsolni. Ez akár 95 százalékos energiamegtakarítást is jelenthet a folyamatosan pörgõ tányérú változatokhoz képest. Az álló tányérok növelik a meghajtó megbízhatóságát is, mivel az jobban ellenáll az ütõdéseknek, külsõ hatásoknak.
A nem felejtõ memória beépítésének másik elõnye, hogy egy úgynevezett boot-buffer létrehozásával jelentõsen felgyorsíthatja az operációs rendszer betöltõdését. A Microsofttal közösen fejlesztett rendszert támogatni fogja a Vista is, így az õsszel, illetve tél folyamán megjelenõ elsõ hibrid merevlemezek különleges képességeit már a Vistával is ki lehet majd aknázni. A hibrid merevlemezt elsõként az április végén megrendezett Windows Hardware Engineering Conference (WinHEC) konferencián lehetett mûködés közben megtekinteni."
"de azert az lathato, hogy ez megoldhato egy linux szintu op rendszernel mar mondjuk 128MB-256MB memoria boven megfelelo lenne erre."
A win is bõven belefér ennyibe, ha kicsit kitakarítják. Csak persze a szolgáltatások száma is csökkenne (pl. sokkal kevesebb hardvert ismerne fel). Egyébként XBox OS is ilyen. Sõt, az XBox-360-on is win van, ami azért érdekes, mert az egy spéci 3 magos Power proci.
Egy haveromnak régen egy IBM PS2-es (286-os) masinája volt és annak a ROM-jába benne volt egy DOS meg volt valami speciális grafikus felület. Szóval régen PC-n volt már ilyen.
Viszont arra is emlékszem, hogy ez mint érdekesség maradt meg mert mindig a HDD-rõl a 5.6-os vagy milyen MS-DOS -t töltöttük be mert azzal mentek a játékok...
Azt hiszem értitek mire gondoltam. Amikor a BIOS-t kitalálták, akkor kb. akkora volt, mint maga az OP-rendszer. (Na jó nem egészen) A mai technikai színvonalon lehetne akár 100-200MB is.
A mutatvány leginkább ott dõl meg, hogy egy beégetett oprendszer nem lehet "félkész" aminek a hibáit menetközben kell foltozni, szögelni. Pedig most ez történik. Az új hardverek támogatásának beépítése sokkal ritkább, mint a suszterolás.
Elképzelek pl. egy Mercedest, hogy kijön a gyárból, azután havonta szervízbe kell vinni, hogy pár csavart kicseréljenek, meg vezérmûtengelyt, meg ilyesmiket. Mert elsõre nem volt az igazi, de azért eldöcögött a hiba kijavításáig. Hát rémálom.
Nem is az egesze, csakis a kernel mag es a rendszer mukodesehez legszuksegesebb szoftverosszetevoknek kell elferni benne. Na persze most beugrik egybol az MS fele remkep, hogy manapsag mar ez sem kicsi, de azert az lathato, hogy ez megoldhato egy linux szintu op rendszernel mar mondjuk 128MB-256MB memoria boven megfelelo lenne erre. Ugye itt ismerunk egy floppys valtozatokat is, na persze ezek csak altalaban alig tartalmaznak valamit, de szerintem egy kernelmaghoz letszuksegelemekhez boven eleg az altalam leirt 128MB-256MB.
Véleményem szerint a mai operációs rendszerek túl komplexek és méretesek ahhoz, hogy valamilyen ROM-ban helyezzük el õket. Macerás a beállítások mentése is. A személyi számítógépek fejlõdését szemügyre véve láthatjuk, hogy a ROM-ban tárolt operációs rendszereket a merevlemezes megoldások váltották fel, ahogy egyre nagyobb tudású rendszereket készítettek. A jövõ valószínûleg nem a statikus, beégetett, így rugalmatlan megoldásoké, sokkal inkább a merevlemezek elõnyös tulajdonságai lesznek ötvözve a kis fogyasztású, ütésálló, mozgó alkatrészektõl mentes stb. tárolási rendszerekkel (pl. flash memóriák, holografikus tárolók).
Nem vitatom, van létjogosultsága a csak olvasható területen elhelyezett OS elgondolásnak, gondoljunk csak a livecd-s operációs rendszerekre (pl. Knoppix), de a felhasználók többségének túl sok kompromisszummal jár a dolog. A mindennapi életben csak speciális területeken használják ezeket.
Gondolom arra gondol, hogy egy valamilyen EEPROM vagy vagy mas irhato de hosszutavon a memoriat megorzo megoldassal megoldani azt, hogy az OP. rendszer ezen a harvereken helyezkedjen el.
A cash készpénzt jelent, Te inkább a cache-re gondoltál. ;-) Egyébként a szóbanforgó gyorsítótár egyszerû DRAM (EDO-RAM vagy SDRAM), utána lehet nézni a chipre szitázott azonosító alapján a katalógusokban.
Hardveres alapra helyezni az operációs rendszert? Mechanikus eszközökre gondolsz?
A beágyazott eszközök (pl. switch-ek, router-ek, játékkonzolok, mobiltelefonok, DVD/MP3 lejátszók, stb.) ROM-ban tárolják az operációs rendszerüket, de a mûködésükhöz RAM kell, hiszen az operációs rendszer is csak egy szoftver, mely a hardver és a felhasználó között helyezkedik el, tartja velük a kapcsolatot.
ööö, vki azér vette a fáratságot, hogy utána számoljon? Mert ha nem tévedek akkor azaz 1 millió írás napi két boot-tal (feltételezve hogy ilyenkor ráír) kb 1300 évig mûködik. hypno: ha ismét nem tévedek akkor a cache az egy statikus ram, kikapcsolaskor elveszti tartalmat. (amugy egy bistabil multivibrator)
Amiben mozgó alkatrész van, az elvileg hajlamosabb a meghibásodásra. A Flash memóriákban nincs ilyen. Egyébként a vinyókban most is van cash. Az milyen memória?
Szerintem itt volna az ideje, hogy hardveres alapra helyezzék az oprendszereket. Áramot kap és ezzel be van töltve. (Oszt jónapot) Az okostojások másolási gondjai is megoldódnának, mert házilag elég nehéz lenne chipet fabrikálni.
Úgy tudom vannak olyan ide vezérlõk amikbe lehet cf kártyát pakolni.Kiváncsi vagyok, hogy ilyen esetben pl az átlagos elérési idõ hogy alakul.Mert ha ez kisebb, mint a normal ata/sata vinyóké,akkor azzal is lehet javitani a teljesítményen.
ja, egy link:
http://www.damnsmalllinux.org/index.html
Különös tekintettel a "Boot from a USB pen drive" észre ;)
ja, tényleg, régen néztem, és SIS-es alaplappal. Most van egy nvidiás, ej miakõ, megnézem újra :)))
linux live cd flash-rõl mennyi idõ alatt bootol be, ha le van tiltva az autodetect?
Amúgy nincs messze az az idõ, amikor olyan winyót lehet venni, amirõl a vistát 10000-szer bebootolhatod, aztán letiltja magát (mert amúgy is átmegy a megbizhatatlan tartományba) és új hardvert KELL venned az új windowshoz :) nagy találmány..
Nálam is csak addig van windows, amig a linuxon nincs meg az a játék, amit akarok...
Nem is fogod egymillioszor irni, ugyanis ha elolvastad rendesen a cikket, akkor latod, hogy " Ezt elsõsorban a beépített flash memóriával szeretnék elérni, amely tárolná az indulásnál szükséges legfontosabb adatokat."
Tehat a bootszektor es hasonlo adatok tarolasahoz hasznalnak, amit azert joval kevesebbet irja az ember. A masik programozas szempontjabol azt siman meglehet oldani, hogy ezeket az adatokat amugy a winchesteren is tarolja az ember, ha esetlegesen meghibasodna a flashmemoria es ha ez esetleg megtortenne, akkor a vinyon tarolt adatokrol induljon a rendszer.
Félreértettél. Én azt mondtam, hogy a mai merevlemezekben egy adott bit jóval kevesebbet bír el mint 1millió írás ! Csak az automatikus hibajavítás miatt nem lehet észrevenni. Csakhogy a winyó mechanikája jóval elõbb el szokott romlani, minthogy elõjöjjön ez a probléma.
épp ezt akartam mondani, hogy hamarébb romolhat így a cucc, vagy mi. kifüstöl a flash aztán nem megy a hdd se, vagy lehet hogy menne, no majd csak kitalálnak valami jót
A merevlemez is bizonyos számú írás után használhatatlanná válik. Ez egymilliónál jóval kevesebb. De évekkel elõtte úgyis elromlik. A flashról bootolás azért lehet gyorsabb, mert nem kell a szektorok közt ugrálni az olvasófejnek.
Egy újabb ígéret, aminek nem sok haszna lesz. a flash memóriak 1 millió írási folyamatra vannak kalibrálva általában. Remélhetõleg bootoláskor innen tényleg csak beolvasás történik majd, és nem lesz írás erre a területre, mert ha igen, és a vista is annyira hajlamos lesz a fagyásra, mint a többi windows, akkor hamar ki fog merülni az írási limit. Jobb lenne, ha elgondolkodnának azon, hogy mi lesz a merevlemezek utóda, mert a mai darabok se nem megbízhatóak, se nem mondhatók olyan gyorsnak, hogy a jövõben megjelenõ adattárolóknak megfelelõ sebességet nyújtsanak.
Egy Flash memória mióta gyorsabb, mint a merevlemez? Valamint úgy tudom, bizonyos számú írás után használhatatlanná válik. Ha tévedek, javítsatok ki:)
Samsung és Microsoft... két hát khm hogy is mondjam: kevésbé jó(középszerû[igen, annak ellenére, hogy nem szegény a Microsoft]) márka összefog yummy...
Informatika és tudomány
