megint lehet izzitani a titkos studiokat a sivatagban hogy leforgassák az ál holdraszállás 2-t
1. sok technológiát nem kell 0-ról, illetve alacsony szintrõl felfejleszteni, mert ezek már adottak. Sõt, ezek a technológiák azóta kiforrottak lettek, és olcsóbbak is.
Figyelembe véve a CEV program költségeit, az "olcsóbbak" tényezõt azért kisbetüvel és feltételes módban írnám. ;)
"... de nyitva hagyott egy kis üzleti lehetõséget is. " Nem mondanám kis üzletnek. Sõt. Ez az egyik fõ alapja a cégük további fejlõdésének. Rutan azt mondta: van még egy célja, amit az életében el akar érni, és ez pedig az, hogy eljusson a Holdra. Õ olyan ember, aki nem beszél össze-vissza. Szóval ez nem amolyan üres szólam, ezt õ komolyan gondolja. Volt már néhány kitûzött célja, és azokat el is érte. Természetesen ez utóbbi célkitûzése a legkomolyabb, de biztos vagyok benne, hogy mindent megtesz azért, hogy el tudja érni, és olyan dologba még nem vágott bele, ami ne lett volna kivitelezhetõ (a számára).
Igazad van abban, hogy a Holdprogramnál a pénz nem számított (megjegyzem - az elején, mivel késõbb pont emiatt ért véget idejekorán). Azt is látni kell, hogy sokat fejlõdött a technika azóta (sok mindenben pont a Hold program indította el az lendületes fejlõdést), szóval ezeket az alapokat felhasználva már olcsóbban meg lehet ismételni a teljesítményt. Ez két tényezõt foglal magában: 1. sok technológiát nem kell 0-ról, illetve alacsony szintrõl felfejleszteni, mert ezek már adottak. Sõt, ezek a technológiák azóta kiforrottak lettek, és olcsóbbak is. 2. azóta kifejlesztett új technológiák elõnyeit is fel lehet használni. Olyan dolgokat, amikrõl akkor még nem is álmodhattak.
Az az emberiség szégyene, hogy vannak olyan fejlesztések, amik idõvel feledésbe merülnek, és újra ki kell találni azokat, sajnos erre is vannak példák.
Összehasonlítottam. Nem vitás, az X-15 -ös program sokkal drágább volt. A SpaceShipOne -t meg egy milliárdos szinte hobbiból pénzelte, de nyitva hagyott egy kis üzleti lehetõséget is. Nem rajta, hanem az amerikai kormányzaton múlt, hogy nem folytatódik egyenlõre.
A kettõ egészen más célból indul. A "nemzeti presztizs-program" sokkal nagyobb forrásokat mozgósított, ennél gazdaságosságról szó sem volt. De a magánszektor szereti, ha nem dobja ki a pénzét csupán semmiért. Csak akkor pénzeli a holdutazást, ha megéri. Ha akadnak olyanok, akik fizetnek a szállításért. Még ha low-cost kivitelû is.
teddybear, hasonlítsd össze a SpaceShipOne és az X15 programok költségvetését! Fõleg, ha hozávesszük, hogy az X15 egy programsotrozat egyik tagja. Tanulságos.
Persze egy Holdprogramhoz sok-sok pénz kell, ez nem vitás. Azonban Rutanék másképpen állnak a kérdéshez, mint az USA akkor. Az USA-nak bevétele nem volt az ûrprogramjában. Aonban kiadása dögivel. Nem kis apparátussal dolgoztak.
Ami meg a holdutazást illeti, szerintem ez még odébb lesz. A SpaceShipOne kb. megismételte a hatvanas évek eleji X-15 -os teljesítményét, de csak a magasságot érte el, a sebességet nem. Az amiknak innen még úgy egy évtizedébe került, hogy az Apolló programmal elérjék a holdat. Méregdrágán. Többszázezer ember dolgozott közvetve, vagy közvetlenül ezért, és számolatlan ömlött a pénz is a programba. Ezt nem fogják megismételni, fõleg a magánszektor nem.
Látszik, hogy nincs gépgyártási tapasztalatod. A romokban lévõ gépsort leginkább ócskavasként lehet eladni, másra nem jó, majd húsz évvel a leállítás után. Mindent újra kell kezdeni, az alapozástól, ez viszont nagyon sok pénz.
Akkor is könnyebb egy már akármilyen romokban levõ gyártósort feléleszteni, mint valami újat kipróbálni, ami nem is biztos, h elsõre jó lesz..
Eredetileg többcélú nehéz hordozórakéta, amely 88 tonnát volt képes 200km magasságú LEO pályára állítani, de elsõdleges feladata a Burán ûrrepülõgép indítása volt, amely az amerikai ûrrepülõgép ellenpárja volt. Összesen kétszer indítottak Enyegiát, az elsõnél egy nagy méretû, meglehetõsen kapkodva összeállított, fõleg katonai célú mûholdat, ennek célja az Enyegia mûködõképességének bizonyítása. Ez az indítás kudarcba fulladt, de nem az Enyergiam, hanem a mûhold hibás navigációs rendszere miatt. A második indítás a Buran ûrrepülõgép egyetlen repülése volt, amelyet automatikusan, személyzet nélkül hajtott végre 1988-ban. Utána szovjetunió széthullása miatt a program padlóra került (szó szerint).
Elvesztették a NASA nál az elõzõ több mint 10 Hold-expedíció tervrajzait? MInek írnak ki új pályázatot, hiszen van már jól bevált, mûködõ modelljük???
Igen, amelynek a hordozórakétája mai áron durván 3 milliárd dollárba kerülne, amelyet amúgy is át kell dolgozni, hogy az idõközben kifejlesztett technológiákat beleépítsék, stb.
A NASA most gyakorlatilag a jelenleg kéznél lévõ eszközök felhasználásával (SSME hajtómûvek, SRB gyorsítórakéták és az ET külsõ üzemanyagtartály, illetve a már létezõ infrastruktúra) próbál létrehozni egy új rendszert. Nem biztos, hogy ez gazdaságosabb lesz, de különféle okokból e mellett döntöttek.
Ott van az oroszoknak a baromi erõs rakétájuk, ráteszik amit kell, aztán gyerünk..
Ha az Enyergiára gondolsz, akkor az az "ott" annyit tesz, hogy kb. olyan szinten van, mint a Saturn V. Tehát a gyártósor (ha még egyáltalán megvan) romokban, a szakemberek egy része már talán nem is él, vagy legalábbis mást csinál, stb. Emlékeztetõleg: több, mint 15 éve repült kétszer az Enyergia. Slussz.
De azért valamit nem értek. Elvesztették a NASA nál az elõzõ több mint 10 Hold-expedíció tervrajzait? MInek írnak ki új pályázatot, hiszen van már jól bevált, mûködõ modelljük??? Feltenném a kérdést, h akkor most voltak-e vagy nem? De nem teszem fel, mert ez off téma, máshol már csámcsogtunk rajta ( Holdraszállás igaz-e....)eleget. Mivel nem várható, h rakétás indításon kívül bármilyen más módszer szóba jöhetne ( mert nem építenek lineáris mágneses gyorsítót, sem egyéb hajtómûvet, és a különféle JETek is még kísérleti stádiumban vannak..) akkor mit szarakodnak annyit? Ott van az oroszoknak a baromi erõs rakétájuk, ráteszik amit kell, aztán gyerünk.. Amennyit szenvednek ezzel a Holdra szállással, kezdem azt hinni, h még tényleg nem voltak..vagy voltak, csak éppen nem sikerültek a küldetések és azért álltak le a Hold meghódításával? Ehh, megint csak kérdések..
A jelenlegi ionhajtómûves technológiával alacsony földkörüli pályáról indulva egy éves menetidõvel kell számolni! A Smart-1 nek másfél évbe telt magas pályáról a holdhoz jutni. A tolóerõ 0.1N körüli volt.
Az biztos! Akkor akár egyszerû hõálló konténereket is lõdözhetnének a föld felé, megfelelõ gyorsítással, és idõzítéssel oda érkezik ahova kell hajtómû nélkül :)
én is azt mondtam, hogy a mágnesesnél az a baj, de mondjuk mi lenne, ha mágneses gyorsító+szárny lenne, felszállás megspórolva, bár belegondolva nem biztos, hogy az olyan jó ejtsük a mágneses gyorsítót, az majd a Holdbázisnak jön majd jól
kicsi a tolóereje az igaz, de annyira nem gáz, már olvastam egy pár 10 éves könyvet, amiben már azt taglalták, hogy az ionhajtõmû már a felsõlégkörbõl használható és takarékos, a tolóereje meg nem is annyira gáz, az ûrben meg nem tök mindegy, mire kiér a hajó a légkörbõl már akkora lendület lesz, hogy nem kell már neki túl sok noszogatás, szerintem ott már csak oldalba kell bökni, hogy irányba álljon a Holdról való elinduláshoz mondjuk nem tom elég lenne-e, de asszem igen
Mágneses gyorsításnál meg az a baj, hogy nem lehet olyan nagyon felgyorsítani, mert a sûrû légkörben túlhevülne az ûrhajó, ha meg nem gyorsítják nagyon akkor meg nem segít olyan sokat(vagy a mount everest oldalán építik meg a gyorsítót, így az ûrhajó alapból 8km-rõl kezd :) ), és költséges a gyorsító építése. Végül az ionhajtómûvel meg az a gond, hogy kicsi a tolóereje, egy Hold felé vezetõ pálya elérésére sztem nem is lenne elég, csak hosszabb utakon lenne hasznos egy kis extra sebesség elérésére.
hát a mágneses alagúttal való gyorsítás sem egy nagyon rossz ötlet [vmikor még azt hittem az enyém:-(], és utána ramjet, scramjet, és végül ion/plazma, na ez milyen? ebben a felállásban csak az elsõ fokozatra kéne vmi elfogadható megoldás egyébként a mágnesessel csak az a nagyon nagy baj, hogy nagyon nagy "területet" foglal
Azért kell erõltetni a függõleges felszállást, mert a Holdon igen kevés a betonozott kifutópálya és mivel levegõ is kevés van, így a vízszintes gyorsulásnak sincs sok értelme, ugyanis nem képzõdik felhajtóerõ a szárnyakon. A Föld ( bolygóról) való indítást a következõ képpen képzelem el: A hasznos tehert ( lakókabin üzemanyag mûszerek stb) külön küldeném fel egy hegyoldalba telepített lineáris mágnesmotorról. Ez kb az elsõ fokozat rakétáit váltaná ki. Így a II. és a III. fokozatba kellene csak üzemanyag. Ebben nem utazna személyzet. Földkörüli pályára állna, majd a személyzet az X díj- gyõztes jármûvével követné. Ebben meg csak emberek utaznának. Összekapcsolódás után ellenõriznék az egész cuccot, a kilövéskor keletkezett hibákat kijavítva, nyugodtan útra kelhetnének a Holdra. Aztán a nagy ûrhajót a Holdról visszatérve nem kellene elégetni a légkörben, hanem csak pályán maradva üzemanyagot és egy leszállókabint kellene újból feljuttatni rá. ( meg a személyzetet.) Postafordultával máris indulhat az újabb expedíció a Holdra..
Szerintem van benne reáció. Amire a NASA most nem képes megoldjá egy sufniban.
természetesen a földrõl felszálva gondoltam.....jóval több üzemanyag maradna meg. Ez egyszerûen pazarlás.
"Nem a földrõl van szó, hanem a földrõl." aha igy mar vilagos
Nem a földrõl van szó, hanem a földrõl. Egyébként tényleg jólenne ha fölrõl felszállásnál félretennék a nyers rakátétás fosokat, és normális szárnyakat növesztenének.
Nem értem, hogy mi a francért küszködnek a függõleges felszállással Miért nem lehet vízszintesen felszállni a levegõ felhajtóerejével (meg persze rakétával) felmenni ?
nem is tudom.. mintha eddig sem párszázezres díjak lettek volna.. szerintem 1 nullát elnéztek a cikkírók..
Remélem Carmack bácsi a Q3 engine-hez hasónló cuccal megveri a mezõnyt.. mert amit mostanában csinál az már nem az igazi...
miota lejart a hideghaboru azota pangas van az urkutatasban. vegre kitalaltak mivel lehet osztonozni a nepet. csak igy tovabb!!!
még egy-két évtized és el is kezdi a kutatásokat, aztán sajna megvonják a támogatást, mert kell az atomháborúra Nemsokára kiírják a fénysebesség feletti utazás megvalósítójának szóló díjat, n akkor majd lesz itt haddelhadd
Informatika és tudomány
Miért nem lehet vízszintesen felszállni a levegõ felhajtóerejével (meg persze rakétával) felmenni ? 
