Ezzel mindenki igy van. Mindig elhatarozom, hogy ezt vegigviszem, de miutan eszreveszem, hogy mar nincs ellensegem, hirtelen unalmas lesz. Tul gyorsan el lehet jutni egy olyan szintre, ahol mar mindenkit lazan le tudsz verni.
Tegnap egyebkent jatszottam a magyarokkal, nem kezdtem gyarmatositasba. Igy meg jobban jartam, mint eddig. 1414-ben jarok, 2 haboruval vazalizaltam 4 valasztofejedelmet es a cseheket is sanyargattam kicsit. Most arra varok, hogy meghaljon a cseh csaszar. Sajna ismet hosszu menet lesz, 10 eves es most kerult hatalomra. Fene enne meg, a multkori jatekomban 1415-ben halt meg az elso csaszar. Ha most is akkor halt volna, mar meglenne a csaszari cim.
Kr. U. 73-ban Róma hadat üzent. Nagyszerû! Úgyis meg akartam támadni azt a két római szövetségest, aki köztem és a Kárpát medence közé ékelõdött. A harc kissé egyenlõtlennek tûnhetett, mert Rómának több mint 300 ezer katonája volt, nekem meg csak 70 000. De nem jött mind a 300 ezer egyszerre! :-)
A rómaiak 15-25 ezres seregekkel jöttek, én pedig a szokásos 14 ezres csapatokat állítottam ellenük. 14 ezer emberrel még egy 25 ezres csapatot is le tudtam verni maximum néhány ezer fõs veszteséggel, a 15+os tábornokoknak hála. A háború vége az lett, hogy a magyarok megvetették a lábukat Erdélyben, a Fekete-tenger magyar beltenger lett, és magyarok ellenõrzik a Márvány-tenger mindkét partját, a Boszporuszt és a Dardanellákat.
Közben a szövetségeseim révén a déli határok mentén is volt némi csetepaté, itt a Parthusoktól hoztam el egy-két tartományt.
És az egyik legérdekesebb: Rómával úgy kötöttem békét, hogy 50 ezer aranyat vasaltam be rajta. Ebbõl megnyitottam az elsõ állandó CoT-om (ez 6000-be kerül a SW-ben), egyenlõ jogokkal ruháztam fel minden nemzetiséget (5000 arany és -5 revolt risk). Plusz mindig van mibõl építeni. Váltottam adminisztratív monarchiára, évi nettó bevételem 730 arany, ha a seregek zsoldja a felén van. Kr. u. 90-et írunk.
dettó. Nagyon kevés játékot viszek végig, mert addigra én is megunom. Ha eljutok 1750ig, az már siker:D Ált. mindig hamarabb ráunok. Victoriában szoktam eljutni a végére néha, de ott se mindig. Hoi-ban meg sztem még soha:D
Érdekes, én sose csináltam végig a world conquestet, mert addigra meguntam. Sõt! Ha jól emlékszem, még egyszer sem vittem végig egyik játékomat se... Se EUI-ben, se II-ben, se III-ban...
BTW hoi-ban sosem voltam az usa-val mert az unalmas. Mindig a németekkel voltam és world conquestre mentem:) De ott ez a lehetõség reális volt, még ha kicsi is volt a valószínûsége (reálisabb, mint a magyarokkal világot hódítani a középkorban).
Mint mondtam, ízlés kérdése. Ez egy játék. És mint ilyen, lehetõség van benne a játék szabályainak megfelelõen bármire. De a valóságban azok a lehetõségek, amik a játékban meg vannak, nem reálisak. Ez nem azt jelenti, hogy most ezért úgy kell játszani, ahogy a valóságban volt. Korábban is írtam, hogy ez ízlés kérdése. De a játék esszenciáját az adja, hogy minél reálisabb, de ha a játékban véghez lehet vinni a world conquestet, akkor vidd véghez, nem mondtam hogy ne tedd. Itt most két külön dologról beszélünk.
Viszont pontosan újra lejátszani a történelmet meg nincs értelme és unalmas. Nincs kedvem a brittekkel, spanyolokkal 3-edjére gyarmatosítani ahogy valójában volt! Abban mi a kihívás? Ugyanígy Hoi-ban miért kihívás USÁ-val lenyomni a világot...?
Még mindig nem játék = történelemmel. Amit meg lehet csinálni a játékban közel sem biztos hogy a valóságban is meglehetett csinálni. Nem szabad a kettõt összekeverni. A játék egyáltalán nem modellezi le jól a világot, csak a jelen stratégiai játékai közül (és a valaha készült összes közül) ez modellezi a legjobban és ez közel sem ugyan az! De még így is, fényévekre van a valóságtól, de mint mondtam, ez egy játék és egy olyan játék, mely mûfajában egyedül álló, de attól még továbbra sem reális, csak próbál közelíteni ahhoz és az egyre újabb kiegészítõk,játékok egyre jobban közelednek, de elérni sosem fogják az origót:)
Nalam a lengyelek mar az elejen elfoglaltak Moldvat es igy veluk haboruztak, velem nem volt szomszed. Aztan a torokok foglaltak el, de nem tudtak megtartani, mert a Balkanon csak annyi teruletuk maradt, fellazadtak es fuggetlen lett. Ezutan ismet a lengyelek foglaltak el.
Jó! Akkor ha a magyarokkal befejezem a világhódítást akkor meg a Ryukyu world conquestet fogom végigcsinálni...
Én nem mondtam hogy nem volt, csak azt hogy azért maradjunk a realitások talaján. Egy közép európai feudeális állam nem kezd gyarmatosításba ahogy egy közép szibériai állam nem fogja feltalálni az atombombát...
Nezegettem adatokat, hogy Matyas koraban mennyi volt mas orszagok bevetele:
Magyarorszag bevetelei kb: 750000 forint korul lehettek, ha a hadiadot csak egyszer szedtek be. Franciaországban XI. Lajos trónralépésekor (1461) az éves bevétel– magyar forintra átszámolva – 1365000, míg halála évében(1483) 3345000 volt. Velencei köztársaság: 1464. évijövedelme 1020800 Oszmán Birodalom: 1475-ben 1800000. Sajnos Ausztriarol, Cseh- es Lengyelorszagrol nem talaltam adatokat. Ha esetleg van valakinek, megadhatna.
Persze 1399-ben, amikor a jatek is kezdodik a mindegyik orszagnak kevesebb volt a bevetele, hisz mind kisebb volt, vagyis ezekhez az orszagokhoz viszonyitva a jatekban Magyarorszagnak kb. jol van osszedobva. A baj, hogy a korulottunk levo orszagok vannak feltapolva. Pl. Ausztria, Akvarium es talan meg az olahok is.
Egy zsoldos lovaskatona havi bére 3, egy gyalogosé 2 forint volt akkoriban, ami azt jelenti, hogy 10 000 lovas-ból és 5000 gyalogosból álló „fekete sereg” évi zsoldja 480000 forintra rúgott. Persze ez csak a zsoldosok. E mellett Matyasnak meg volt kb. 40000 katonaja a nemesi felkelokbol, aminek a fenntartasa nem az o zsebet terhelte. Szoval a hadseregi szempontbol hazank nagyon le van gyengitve.
A Horda sosem tamadt meg eddig, mindig a lengyelekkel harcolnak. Ausztriaval szovetseg kell es biztonsagban van az anyaorszag. Szallitoflotta kell csak, az olcso. En viszont most kezdtem ujat es nem fogok gyarmatositani, sem rabolni az indianoktol. Kivancsi vagyok, igy mire jutok.
Nekem nagyon megerte. 4 szallitohajo es 8 lovassereg kellett csak. Ha nem akarsz gyarmatokat, akkor Marokkot nem kell megtamadni. Eleg ha kifejleszted a 7-es trade techet es mehet a felfedezo Portugaliabol (kersz athaladasi jogot). 8 lovassereget atviszel Portugaliaba, miutan felfedezted az indianokat kapsz ra CB-t, megtamadod oket a 8 lovassereggel es siman vered. Elobb a Zapotekokat verd meg, utana menj le delre a szarazfoldon es verd meg az inkakat is. Zapotekoktol egy teruletet el kell foglalni, hogy tudd megjavitani a hajoid es az egysegeket feltolteni. En kb. 4000 aranyat szedtem ossze egy haboruval ez az akkori evi teljes bevetelem 8-szorosa volt.
Mellesleg nekem a játék pont azt jelenti h bemutatni h igenis volt potenciál a középkori magyar királyságban és ezt egy ilyen alternatív történelmi sandbox-ban be lehet mutatni. Nagy Lajos, Zsigmond és Mátyás nem hiába tette Magyarországot európa egyik legnagyobb hatalmávaá!
Egyébként a szõr feláll a hátamon amikor valami román emberke veri magát a paradox fórumon vagy a youtube-on h ezt biztosan magyar írta...
Itt most földrajzi determinizmusról volt szó, nem pedig a marxi értelemben vett társadalmi determinizmusról. Nem tartom magam deterministának (sem földrajzi sem társadalmi értelemben) de abból a szemszögbõl nézve, hogy Magyarország miért nem kezdett gyarmatosításba (és miért nem kezdhetett) annak pozícióbeli okai voltak. A földrajz valójában csak lehetõségeket kínál (földrajzi posszibilizmus), de minél alacsonyabb egy civilizáció technológiai és társadalmi indexe, annál nagyobb hatást gyakorol rá a földrajzi környezet.
Az elsõ bekezdés második részét, az Angliával kapcsolatos szöveget meg nem egészen tudom hova tenni most így a beszélgetésen belül,bár gyanítom hogy a determinizmusra írtad, de ott meg sztem alapvetõen félre értettél, mert én földrajzi determinizmusról írtam, nem társadalmiról.
Második bekezdésre reagálva: sehol nem írtam azt, hogy Anglia szükségszerûen lett az, ami. Félre érthettél, de én nem tettem erre utalást. Max a leírtak logikájából lehetne azt következtetni, hogy Anglia földrajzi helyzete determinálta a gyarmatosítást(ami valóban igaz is RÉSZBEN), de ahhoz, hogy Anglia világbirodalmat épített NEM csak ennek van köze,hanem számtalan más tényezõnek is.
Egyébként nem sértésnek szántam, csak elég determinista a szemléleted. A lehetõségek fontosak, de a XVI. században kevesen fogadtak volna a kortársak közül például arra, hogy Anglia építi fel a legnagyobb gyarmatbirodalmat a világon. Még csak gazdag országnak sem számított akkoriban. Utólag meg könnyû okosnak lenni. :-) Persze ez inkább a történészeknek szólt.
Az meg, hogy Anglia szükségszerûen lett az, ami, butaság. Mítosz. Számos szerencsés fordulatra volt szükség hozzá. Persze minden nemzetnek megvannak a maga mítoszai, amit féltve õriznek. Õ dolguk.
Elhatároztam, hogy (ha egyszer végére érek ennek a szaros ppt-nek:P) kipróbálom amit írtál kíváncsiságból:) Nem fogok gyarmatosítani, csak lerabolom a közép-amerikai államokat. Kíváncsi leszek megéri e és megtérülnek-e a befektetett költségek:)
Különben míg ezt megléped, nem tépnek szét a szomszédos államok (példának okáért az arany horda)? Biztos sok forrást elvon a flotta építés meg a háborúzás nyugaton (bár lehet hogy picsa gyenge Marokkó, bár az elején nincsenek akkora különbségek technológiában kelet és nyugat közt, szal épp lehet erõs egy M.O-hoz képest a játékban, majd meglássuk:)).
?:D Ezt mibõl gondolod? Ha az érvelésem logikai részét marxista szempontúnak gondoltad, az miben nyilvánult meg? Ha pedig sértésnek szántad - ami a megfogalmazás módjából sejthetõ- én nem személyeskedtem veled, szóval kölcsönösen elvárom ezt tõled is. Nem baj, ha le marxistázol, de akkor indokold is meg. Én nem tartom magam annak, révén hogy szerintem sok dologban nem volt igaza Marxnak és sok dologban nem értek vele egyet. Viszont meg termékenyítõleg hatott a kor gondolkodóira, fontos problémákat feszegetett(amikre a megoldási javaslatai voltak hibásak) és új perspektívát adott a történet és gazdaságtudománynak.
A lényeg általában egy ország elõnyhöz jutása egy másik ország kihasználása volt. Lehetett ez piac, nyersanyag,rabszolga, arany vagy szimplán jól mutatott a térképen, tök mind1. De a különbözõ korok lehetõségeinek és indíttatásainak összekeverése, továbbra is anakronizmus. Ez olyan mintha a mai gazdasági helyzetet a középkorral próbálnánk magyarázni és fordítva. Nem lehet, értelmezhetetlen.
A lényeg mindig a nyersanyag és a piacszerzésen volt, és ez ma is így van. Nincs itt semmiféle anakronizmus. A késõbb befutó államoknak meg az volt a baja, hogy a többiek lenyúlták a jobb helyeket.
Te egyébként ugye marxista vagy? Nincs ezzel semmi gond, csak tisztázzuk.
Pl.: A spanyol szempontok jórészt az arany szerzésre (a kor gazdasági okaiból eredõen, ugyan is hiányvolt az akkori értékközvetítõ szerepét betöltõ aranyból Európában). Az angolokat és franciákat jórészt a kapitalista szemléletû gyarmatosítás (fõleg az angolokat) jellemezte, amikor már nem az adott terület "kirablása" volt a fõ cél, hanem azt hasznosítani oly módon, hogy profitot termeljen (fõleg mezõgazdaság és nyersanyag termelés). Késõbb (és ugyan akkor párhuzamosan is) egyre jobban elõtérbe került a kereskedelmi szempont, tehát a lerakatok létesítése(hangsúlyozom, ez mindig is létezett, már az ókorban is, itt most az arányokról van szó), a kulcs pozíciók megszerzése (pl hollandoknál fokföld vagy a Kínai gyarmatvárosok, koncessziós háborúk stb.). A 19. században pedig volt ehhez egyfajta ideológiai töltet, presztízs szempont is volt a minél nagyobb terület, valamint az ipari forradalomnak köszönhetõen drasztikusan megnõttek a nyersanyag igények és ezek kielégítése is fontos szerepet játszott. Minél elõrébb haladt a gyarmatosítás, a "késõbb befutó" államoknál annál inkább presztízs kérdés volt a gyarmatok szerzése,mivel ez a nagyhatalmi státusz fokmérõje is volt (németek, olaszok). A gyarmatok függetlenné válása után megjelenõ jelenség, az úgynevezett "neokolonializmus" pedig a függetlenedõ gyarmatok gazdasági érdekszférába történõ bevonása, illetve megtartása.
Ez csak egy kisebb szösszenet, melyet most így hirtelen összeírtam, de ez egy nagyon nagy vonalú összefoglalás, de ebbõl is látszik, hogy hülyeség a gyarmatosításról "úgy általánosságában" beszélni. Illetve lehet, de nem abban a formában ahogyan teszitek. Az anakronizmus más történelmi témájú beszélgetésekben is hiba, nem csak itt. Vannak persze alapsajátosságai a gyarmatosításnak, mint jelenségnek (különben nem lenne fogalom) mint pl: egy terület kihasználása, elõnytelen cserearány kialakítása és ezáltal kizsákmányoló szempontból alá-fölé rendeltség kialakítása 2 terület között stb.
Pont errõl van szó, hogy nem arról beszélünk. A gyarmatosítás meg "csak úgy általában" nem releváns. Mások voltak a szempontok a technológia, a társadalom, a gazdaság mind a 19. században mind a korábbi gyarmatosításokkor. De igazából kb a 16. században is más szempontok uralkodtak, mint a 17. században, vagy a 18.-ban és stb. Ezért teljesen értelmetlenek az ilyen összehasonlítások.
Nem, én a gyarmatosításról beszélek, általában! De ha már a XIX. századról beszélünk: a németek is kerestek a gyarmatokon. Mint ahogy Belgium is nagyon sokat köszönhetett Kongónak.
Újat kezdtem very hardon. Elõször a szarmaták estek áldozatul. Õk a legnagyobb probléma az elején, mert õk is 9,9 land/naval techhel kezdenek, mint a magyarok. No meg a Kangju, csak hát vele megint szövetséget kötöttem kezdettõl. Mondjuk õk keletre terjeszkednek, én meg nyugatra, tehát az érdekek nem ütköznek.
A szarmatákkal szerencsém volt, mert amikor megtámadtam õket Róma is nekik esett. Így szépen elfoglaltam az egészet. Az inflációt egy kicsit el kellett engednem, hogy a 20 ezres seregem fenn tudjam tartani. Inkább infláció, mint kölcsön, mert a kamatok sokkal többet visznek el. Volt egy 14 ezres seregem (12 ezer lovas, és 2 ezer gyalogos) és még hatezer lovas egy másik hadtestbe szervezve a betörõ kisebb hordák ellen. Az uralkodóból tábornok lett, és mivel kettes siege volt, elég jól tudtam haladni a foglalásokkal. Így nagyon hamar annyi lett a bevételem, hogy vissza tudtam venni az inflációt, megállt két százalékon. (Még szerencse, hogy a játékban a pénzromlás nem kumulálódik, mint a valóságban, mert akkor évi 2 százalék 100 év alatt már nagyon durva lenne.) Plusz a második seregem is felfejlesztettem 14 ezresre.
Utána az alánok jöttek. Illetve õket "felszabadítottam", mert eredetileg szövetségben voltam velük. Amikor Pontus megtámadta õket be is léptem a háborúba, de a szarmaták miatt csapatokat nem tudtam küldeni. De megbosszultam õket! :-) Pontust és a vele szövetséges Trebizodot is elfoglaltam.
Következtek a Proto Finnek. Õket nem feltétlen akartam elfoglalni, de teljesen megbízhatatlan szövetségeseknek bizonyultak. Pontus ellen sem jöttek, és ráadásul kitiltottak a CoT-jukból. Utóbbit kegyesen feloldották késõbb, örültem is neki, amíg rá nem jöttem, hogy közben megszûnt ez a CoT.
A Proto Finnek birodalomba történõ integrálása után következtek a Morvák. Majd a gótok. Mivel pár morva terület csak a gótokon keresztül lehetett elérni. Meg még valami kisebb germán nép, akik valahol Gdansk (Danzig) környékén laktak és szövetségben voltak a gótokkal.
Itt tartok most, Kr. u. 70-ben járunk, és nagyon érik a konfliktus Rómával. A Kárpát medencébe ugyanis a Dákokat rakták a Steppe Wolf készítõi, ezt a szentségtörést pedig nem lehet annyiban hagyni! :-) Már közel a Vereckei hágó, de addig még át kell "utazni" néhány népen, akik viszont római érdekszférában vannak.
Egyébként a káni államforma teljesen jó, feldobta a gép a kaganátust is, de az bukta, ugyanis ott bejöhet az incapable ruler módosító.
Ezen kívül szerintem teljesen véletlenszerûen dobálja a national decision-ket. Most például a távol-keleti tech groupot még nem kínálta fel, viszont az adminisztratív monarchiát már igen. Még egy kicsit foglalgatok, aztán váltok.
Jó lenne vallást is váltani, mert pillanatnyilag 0 misszionáriusom van évente. Csak nem tudom, mire váltsak, még korán van. A legitimacy-hoz viszont kellenének a királyi házasságok, mert még közepes legitimacynál is csökken az elfoglalt területek népessége. Királyi házasság pedig azonos vallású népekkel lehetséges.
Összességében a helyzet nem rossz, van egy csomó katonám, pénzem, és manpowerem. :-)
A német gyarmatokat nem azért nyúlta le Anglia, Franciaország, meg a többiek, mert "gazdaságilag-társadalmilag nem voltak megfelelõek". :-))) De ugyanez igaz azokra a francia, holland gyarmatokra, amelyeket az angolok nyúltak le. :-)
Utána nem nagyon tud megfogni semmilyen szövetség. A reformok ugyan eltûnnek, de bizonyos reform (rebirth of rome)szerintem meg is marad. (ezt csak otthon tudom megnézi tutira :) ) Gazdag területek és megkapod az olasz és más államok manufakturáit is.
Igen a név sajnos eltûnik. Az a baj ha nem egyesítesz akkor kapsz 40-50 vazallus államot ami 10 évvel számolva 400-500 év mindet annektálni. Persze ha nem világhódítást játszol hanem valamilyen más célod van akkor lehet találni ellenérvet. :)
Egyebkent jo HRE-t egyesiteni? En kicsit viszakozok. Jobban szeretek Magyarorszaggal jatszani.
Én egyébként most a HRE-vel vacakolok. Azon töprengek h inkább várjak-e a protestáns terjedésig 1500-ig a reformokkal?
Mivel utána olyan egyszerûen lehet Imperial Authority-t szerezni az áttérítésekkel. Elõtte meg nehezebb!
HI! Köszönöm a válaszokat. :)
A 26mb-s mentést nem a játék nem nyitotta meg, hanem pl a word, v wordpad. Nem tudom, h miért.
Értem. Esetleg kisebb hajókat kell csinálni vagy csak szállító hajókat.
Lejjebb vittem a fenntartast, megis brutalisan nagy volt. Az indianokat tenyleg megeri kifosztani, csak elfoglalni nem nagyon, mert minden tartomanyhoz kell egy nagy hajo, Magyarorszagnak meg nagyon kicsi a naval force limitje. Szoval ugy eri meg, hogy elfoglalod az orszagot es a bekeert cserebe csak penzt kersz, nem tartomanyokat. Ehhez nem kell csak vagy 6 szallitohajo.
De nekem most tenyleg nagyon megjott a kedvem egy valosaghubb jatekhoz. Nem fogok menni Amerikaba, tulsagosan megkonnyiti a jatekot, ha onnan hazahozok vagy 5000 aranyat mar 1440-ben.
Viszont az inkák stb amerikai népek olyan korai megsarcolása akkor is jövedelmezõ, amit aztán a hre korai elérésére lehet fordítani. Nem? Még ha a gyarmatosítást kicsit lassabban csinálod.
A hajó fenntartást(maintenance) meg lejjebb lehet vinni békeidõben.
Na en is rajottem a gyarmatositas buktatojara. :D A bevetelek egyik honaprol a masikra -90-re valtoztak. Nem tudtam, hogy mi tortent hirtelen, aztan lattam, hogy elkeszult 6 nagy hajom, ami iszonyuan felnyomta a hajok fenntartasi koltseget. A naval force limitem 2 volt, amihez en epitettem 20 hajot. :D Gyorsan le kellett nehanyat bontsak, hogy ne menjek csodbe. Hat asszem tenyleg abbahagyom a gyarmatositast, sok hajo kellene a gyarmatok fenntartasahoz es nem is hoznak akkora hasznot. Az elozo kiegeszitoben nem voltak ilyen problemak, csak a DW-ben van ilyen durva korlat. Kezdek egy uj jatekot es maradok en is egyenlore az europai terjeszkedesnel.
Nem kell megnyitni a mentest, csak megnyitod az achievement mappaban levo achievement nevu fajlt abban kitorolsz mindent majd belepsz a jatekba, megnyitod a mentett jatekod (itt varsz par percet, mert nagyon nagyok szoktak lenni nalam 400 mb) azt lemented egy uj nev alatt, majd kilepsz, kitorlod a regi nagy mentest, ujra belepsz es inditod az uj mentesed.
Victoriat convertaltam eddig csak. Annal ugy volt, hogy vegigvittem a jatekot 1935 dec. 31-ig es akkor kiirta, hogy nyertem, at szeretnem-e konvertalni HOI2-be? Igent valasztottam, vartam kicsit es ha jol emlekszem csinalt egy mentest, amit be kellett rakni a HOI 2 mentesei koze es azt inditni.
HI! Tudom, h írtátok, h mit kell tenni ha túl nagy lesz a mentés, de nekem egy bajom van. Mivel tudom megnyitni a mentést? Mert próbálkoztam jegyzettömbbel, de a 26 mb-s mentés alatt összeroskadt.
Emellett amikor véletlen egy rövid idõre megnyitotta a word, akkor meg nem láttam achievement sort (v vmi nv v nr-es sort), hanem minden old_emperor-okat sorolt fel.
Vki el tudja mondani kicsit részletesebben is, h mit kell csinálni a mentés méretének redukálására? Hálásan köszönöm.
Oke szerinted nem erdemes de en szeretnek egy jatekot az elejetol a vegeig tolni 11 tol a mai idokig es hidd el lenne boven kihivas hogyha nem 1 nagyhatalommal kezdesz.
Nem erdemes konvertalni. 400 ev alatt ugyis nyersz, barmilyen orszaggal vagy. Tovabba iszonyuan felborul minden. Nem lesznek jok a nepessegek, nemzetisegi aranyok, gazdasag, stb.
Engem is erdekelne hogy hogynan lehet konvertalni a jatekot masik paradox jatekba. Lehet steppe wolf modu mentest konvertalni viki 2 be? Lehet hogy csak en toltottem le rosz modot de mikor en jatszottam a steppe wolf moddal a technologia szinte nem fejlodott semmit.kb 500 ev alatt lepet 1 et.
En mindegyik paradox jatekban szerettem igazi nagyhatalom lenni ehhez pedig kellett a flotta. Ha pedig van flotta, akkor gyarmatot is lehet foglalni. Pl. a torokoket is ugy a legkonnyebb megverni, ha egy flotta a Marvany tengeren van.
Ezenkívül ha voltak is, csak kereskedelmi lerakatok, mivel minden ország, akinek nyugat Európában volt tengerpartja próbálkoz(hat)ott a gyarmatosítással, az más kérdés, hogy pont azért,mivel gazdaságilag-társadalmilag nem voltak megfelelõek, nem is voltak ezek túl eredményesek.(Poroszországnak is volt gyarmatosító társasága mint a hollandoknak a holland kelet indiai társaság, de semmire nem ment vele. Ugyan ez Ausztriának).
Semmire. Max az Arany horda ellen. BTW: Marokkóban hódítani már lehetetlen a magyarokkal.
En se csak ugy gyarmatositok Amerikaban, eloszor ugrodeszkanak elfoglalom Marokkot. Danianak volt gyarmata Afrikaban, Indiaban es Kozep-Amerikaban is. Ha nem gyarmatositasz, mire hasznalod el a colonist-jeid? :P
Inkább törekszem egy közép európai birodalom kiépítésére pl lengyelország meg a déli (bosznia, szerbia stb.) területeket elfoglalva, csehországot megausztriát igyekszem széttagolva tartani amíg meg nem erõsödöm annyira, hogy bekebelezzem õket. De egyébként nem szoktam nagyon magyarokkal lenni:)Nem is tudom mikor voltam velük utoljára.
Hollandia nem "csak úgy" gyarmatosította indonéziát:) Elõször is, fokföldet "gyarmatosította" azt is kb úgy, hogy kereskedelmi telepeket hozott létre, a konkrét "dél afrikai gyarmat" sokkal késõbb, kb a 18. század végére 19. század elején "épült ki", és az is jórészt az angoloknak hála. Másrészt Hollandia tengeri nemzet volt, nagy hajós múlttal, kis népességgel, kereskedelmi kultúrával. Ezenkívül indonéziát jórészt a 19. században gyarmatosította, elõtte max kisebb területeket azokat is kereskedelmi lerakat céljából. Dániának kb izland és grönland volt a 2 gyarmata, ami egyrészt közel volt hozzájuk, másrészt azok nem is igazán gyarmatok voltak, révén hogy korábban is rendelkeztek már kapcsolatokkal ezek a területek a vikingek idejében (kulturális és társadalmi kötõdések). Ezenkívül nem nevezhetõ túl nagy gyarmatosító nemzetnek.
Az alapvetõ problémád az anakronizmus, valamint hogy amiket itt felsorolsz, mind rendelkeznek nyugat európai partvonallal. Alapvetõen a földközi tengerrõl volt lehetetlen, a gyarmatosítás az adott korban. Most lehet itt hozni a késõbbi Olaszországot, de akkor benne is lenen a lényeg: a KÉSÕBBI. A 19. század vége nem = ezzel a korral. Teljesen lényegtelen és irreleváns az, hogy Magyarország milyen helyzetben volt. A török birodalom és Ausztria rendelkezett volna az anyagi háttérrel, de technikai-társadalmi-gazdasági és kulturális téren nem ha másért nem a földrajzi helyzetbõl kiindulva is. Mások voltak a prioritások és a lehetõségek.
Ezért mondom hogy ez ízlés kérdése:) Nem muszáj úgy játszani ahogy én:) Ez egy játék, nem egy történelem tankönyv, amit sokan össze szoktak keverni. De azért számomra a játékélményt a történelem hûség foka adja. Minél reálisabb, hihetõbb, annál jobb, és itt a történelem hûség alatt nem a konkrétan megtörtént események követését értem(bár ha hasonul a megtörténtekhez a játék, az csak plusz élmény nekem:)), hanem a történelmi lehetõségek és képességek fokát. Hogy az adott kor lehetõségei alapján tudjak játszani.
En meg ezt nem ismerem el. Matyas olyan reformokat hajtott vegre, ami Nyugat-Europai szintre emelte volna az orszagot. Csak kellett volna meg nehany orokose legyen, aki folytathatja amit o elkezdett. Termeszetesen Magyarorszag nem volt olyan kedvezo helyzetben, mint Spanyolorszag, de ne feledjuk, hogy meg Danianak is voltak gyarmatai. Egyebkent Hollandiabol gyarmatositani Indoneziat miert erte meg jobban, mint Magyarorszagrol Amerikat? Hisz Indonezia sokkal messzebb van.
Történelmietlen? Ilyen gondom nincsen. Hearts of Ironban is szépen elfoglalok/bábálamma teszek szinte mindenkit magyarokkal. :) Civilizationban is alapvetõen csak world dominationt szoktam játszani!
Az alapkoncepciód hibás. Itt földrajzi determinizmusról van szó. A kor adott technológiai-gazdaság-társadalmi színvonalán egyszerûen nem érte meg közép Európából (vagy akár Itáliából) a gyarmatosítás.
Egyebkent az 1300-as evekben sem gondoltak volna, hogy pont a portugalok vagy a spanyolok fognak barmit is felfedezni. Akkoriban Velence es Genova volt a nagy hajos nemzet. A spanyolok is csak aztan valtak azza, miutan egyesultek es a morokat kiuztek az Iberiai felszigetrol es lett kapacitasuk mas dolgokra koncentralni.
1. A Német Birodalom Nyugat-Európában 1880-ban nem ugyan az, mint egy Középkori Magyarország közép Európában. 2. Amerika csóró volt. Az aranyon kívül nem sok minden volt. A rabló gazdálkodást folytató Spanyolország, mikor az arany konjunktúra végéhez közeledett elszegényedett a 18. századra (addig 3 állam csõd is volt). Az arany önmagában nem sokat ér, ha nem gazdaság élénkítésbe invesztálják. Mivel kb az egész spanyol gyarmatosítás a rabló gazdálkodásra épült, látható hogy ez nem egy hosszú távon fenntartható modell. Ellentétben az Angol kapitalista szemléletû gyarmatosítással. Nem is haladtak olyan gyorsan mint a spanyolok és csak jóval késõbb kezdték el, mikor gazdaságosabbá vált.
Osztrakokkal es lengyelekkel az elso napon szovetseget kell kotni. Miutan erosebb leszel, eleg, ha csak egyik marad. En az osztrakokat tartottam meg, mert a lengyelek sokat hadakoztak. A Balkanon mindenkit vazalizalni kell.
A Nemet Birodalom is elkezdte a gyarmatositast, amint nem kototte le az erejet mas es eleg eros volt hozza.
Nem mondanam, hogy Amerika csoresz volt. A spanyolok irdatlan mennyisegu aranyat hoztak onnan. Europaban inflacio lett a sok arany miatt.
De termeszetesen nem allitom, hogy Matyast erdekelte volna az aztek birodalom meghoditasa, csak azt, hogy mi is elkedtuk volna a gyarmatositast, ha nem kototte volna le az orszagot a torok veszely. Nagy Lajos idejeben nekunk is volt am az Adrian flottank.
Szerintem jó ötlet ez a inka arany megszerzése! Majd kipróbálom én is ha befejeztem a brit játékot. Valószínûleg a sok pénzbõl megszerzed az elektorokat, utána meg vissza lehet szorítani a törököket és az egyéb szomszédokat!
Gondolom a jó szövetséges beszervezése és fent tartása magyarokkal is fontos. Nekem a brit játékomban 1. nap hadat üzen francia ország úgyhogy kellett egy burgund szövetséges. :)
Aquileia . Nem erre gondoltam, de a között, hogym ondjuk a történelmi realitások talaján maradva, megpróbálom összehozni a történelmileg determinált középeurópai ország konglomerátumot (ami a habsburgoknak sikerült) és a között, hogy Európa közepérõl meghódítom amerikát, van különnbség:D Magyarország sosem kezdett volna gyarmatosításba, mivel rossz a földrajzi fekvése. Ausztria sem kezdett, poroszország sem. Pont ezért. Fizikailag talán kivitelezhetõ lett volna, de anyagilag nem érte volna meg. Sokkal jövedelmezõbb európai fejlett területek felett kiterjeszteni a befolyást, ezenkívül a felfogásuk sem ugyan olyan volt, mint a mai embereknek. Amerika valami távoli csóresz kontinens volt, ahol amx a spanyolok találtak meg valami aranyat szaró lámát.
Sosem tudom megjegyezni azt az orszagot. Magyarul is ugy hivtak? Ha en tortenetesen Magyarorszaggal akarok jatszani, akkor muszaj hagyjam, hogy 1526-ban megverjenek a torokok? :) Az sem lenne tortenelmies, ha kiuzom oket a Balkanrol. Ha nem kototte volna le az orszag eroforrasait a torokok elleni haboru, akkor bizonyara a Magyar kiralysag is elobb utobb gyarmatositasba kezdett volna.
Akvárium:D Hát, nekem ezzel csak az a baj, hogy történelmietlen:) Már ez csak ízlés kérdése, mivel ugye a játék megengedi, meglehet csinálni, de a valóságban ez nem lett volna túl reális:) Én szeretek történelem szerûen játszani, persze mivel ez egy játék, nem muszáj így tenni, ki lehet használni a játék adta lehetõségeket is:)
Nalam ugy szokott kezdodni a jatek, hogy rogton epitek egy 4-5 hajobol allo szallito flottat, majd miutan Aqvariumot es a veluk szovetseges cseheket megvertem rogton megtamadom Marokkot. Addig a nyugati orszagok is mar jol megnyirbaljak.
Az az a korlát, amivel meghatározzák, hogy x mennyiségû és minõségû területen kb mennyi "hadosztály" (ezer fõ) a reális. Tehát mondjuk van egy Ausztria méretû terület, amihez jó provinciák (manpower és suply limit alapján) társulnak akkor mondjuk 40 lesz a land force limit. Ha ezt túl léped, drasztikusan nõnek a hadsereg fenntartási költségei (kb 2-3x-a). Ezt a land vs naval csuszka befolyásolja (a flotta vagy a hadsereg legyen nagyobb) Nem különben szoktak lenni olyan feladatok is, hogy mittom én create a proper fleet, vagy army, az azt jelenti, hogy a force limited 99%-t teljesítsd--> 100 ezres force limitnél legyen minimum 99ezres ÁLLANDÓ hadsereged felszerelve. A hadsereg fülnél van, alul a land és anval résznél ott írja, hogy "support limi" ez a támogatott limit, ennyid lehet max költség negatív bónusz nélkül és van a total, amennyid van.
Very hardon jatszom. Az indian allamokat el lehet foglalni, nem kell ahhoz nagy colony range, csak el kell menni egy explorerrel egeszen Mexikoig. A felfedezes mar lehetseges a 7-es szintu trade techtol. Szabad teruleteket gyarmatositani colonistokkal 1452-tol lehet (magyarokkal), miutan core lett Marokko, ezert kell elfoglalni gyorsan.