Ez egy nagyon kiterjedt csapatmunka. Egy-egy ember csak nagyin kicsi szeletét tudja részleteiben is áttekinteni.
Diplomamunka szempontjából szerintem valamilyen, a témához kapcsolódó mûszer fejlesztésében való részvételre van leginkább esély.
Azzal talán nem mondok újat, hogy az internet -- bármilyen hasznos -- nem pótolja a szakkönyveket és az egyetemi jegyzeteket (már ami megtalálható a témáról)
Tudod ez pont olyan, mint a foci. Mindenki ért hozzá egy picit. attól hogy nem vagyunk világbajnokok még érdekelhet. Amellett lehet, hogy néhányan foglalkoztak is valamikor a témával. Rúgták a labdát a grundon, két fúzió között.
Fúziós reaktorból szigorlatozni?:D Király lenne:D Talán diplomamunkának tervezni egyet.:D Egyedül.:D (az otthoni idõgép mellé...:)
ehh ...elméleti síkon nagyon nyomultok ....de látjátok a gyakorlati kivitelezés számos problémát vonultat fel ... még nagyobb elméknek is mint ti ... talán még egy kicsit több egyetem kellene nektek :D
Fúziós reaktorból fogsz szigorlatozni? Milyen mélységig érdekel a téma?
Röpke kérdés:Honnan vesztek ezeket az adatokat?Melyik egytemere jártok?Valamelyik fizikai szakra? ÉN pl most fogok szigorlatozni fizikából, meg érdekel is a téma ,de ennyire benne lenni...
Amennyire én tudom, kétféle alapelven nyugvó kisérletek kecsegtetnek sikerrel. Egyik a jelen cikkben taglalt mágneses összetartású híg plazmás eljárás. Másik pedig az inerciális összetartáson alapuló, térben és idõben erõsen koncentrált módszer ("mikrorobbantásos eljárás", "lézerfúzió")
Az utóbbi kb. egyidõs a mágneses-hígplazmás eljárással. Nagy kár, hogy kevés publicitást kapott, és a lézerfejlesztéstõl eltekintve, az erõforrásokat sem koncentrálták ebbe az irányba.
Nekem az a véleményem, hogy ezzel a módszerrel valamivel elõbbre tartanánk, ha ugyanannyi figyelmet kap. De ha már így alakult, akkor az a fontos, hogy minél elõbb elkészüljön az a fúziós erõmû. Bármilyen módszerrel.
Nekem is az az érzésem (csak megérzés) hogy minél nagyobb méretû (nemcsak szigorúan méterekben értve), annál pozitívabb energiamérleg várható tõle. Ez persze csak akkor érvényes, ha a plazma optikailag vastag, vagyis az elektromágneses sugárzási veszteség önabszorpciót szenved el.
Megjegyzem, ez már akkor is így látszott, amikor még újdonság volt a Tokamak. Azóta sokat fejlõdött a szupravezetés technológiája, ezen keresztül a mágneses tér ereje és gazdaságos fenntarthatósága.
Szerintem õ a gyosítókra gondolt. Ott bizony elkellne egy Európa méretû.
Az azért tetszett, hogy az ELM szétmarja a kamra falát. LOL Talán inkább az a gond, hogy lehül a sugár, nem? A legnagyobb gyorsító energiája is kb egy gyufaszállnyi energiát ad egy elektronnak.
Csak tudnám mit dóbálózik itt mindenki a megújuló energiaforrásokkal...
"Félek tõle, hogy ez a fajta fúziós megoldás "zsákutca"."
Szerencsére azok, akik értenek is a témához nem értenek egyet veled.
"Ahhoz, hogy a csillagok is "lángra" lobbanjanak kell a bizonyos "mennyiség".
Azért kell, mert létre kell hozni a megfelelõ nagy nyomást és hõmérsékletet. Ugyanezt mesterségesen sokféle módszerrel létre lehet hozni. Nem is csak a fûtés az egyetlen lehetõség, csak az számít, hogy a részecskéknek elég energiáj alegyen, az már mellékes, hogy milyen módon jutnak hozzá. Pl. egy alternatív kutatási irány lézereket használ. Sok precízen beállított óriáslézerrel meglõnek egy kis kapszulát, amiben a kialakuló lökéshullám indítja be a fúziót 1 pillanatra.
"Szerintem a megújuló energiaforrásokat kellene támogatni és esetleg más területeket is vizsgálni. Ez valahogy járhatóbb. Biztos valamikor ezt is meg lehet majd csapolni de más uton, módon.
"Ha az derül ki, hogy a legkisebb építhetõ fúziós erõmûnek akkorának kell lennie, ami egész Európát ellátja"
Ez hülyeség. Honnan veszed, hogy akkorának kell lennie? Tudtommal nem lesznek nagyobbak, mint a mostani erõmûvek (csak sokkal több energiát termelnek).
Azt én is olvastam valahol, hogy nincsenek kidolgozva az olyan "apróságok", mint hogy: - hogyan nyerjük ki gazdaságosan az energiát, - mi legyen a nagy energiájú neutronokkal, no meg, - hogy pótolják a valószínûleg erõsen korrodeálódó (nem csak az ELM, hanem a neutron sugárzás miatt is)belsõ falat.
Félreértés ne essék: én nagyon örülök az ilyen cikkeknek. Az hogy valamit nem értek vagy bírálok, az NEM a szerzõk rovására akar történni
Továbbá: a D+T reakció energiájának nagyobb része pont a gyors neutronokkal megy el.
Ha egyszer ebbõl energiatermelõ reaktor lesz (gigawattok), akkor viszont tényleg gondban lesz az a belsõ fal
"A trícium szintén egy bõségesen rendelkezésre álló elem, a lítium besugárzásával állítható elõ."
Csak éppen a litiumból van kevés. Én azt tanultam az iskolában fiatal koromban hogy a Föld litium, berillium és bór készlete nem a szupernova robbanáskor keletkezik a nehezebb elemekkel együtt. Ugyanis a milliárd fokok környékén ezek az elemek a keletkezésükkor mindjárt szét is bomlanak.
Állítólag a Föld készlete ezekbõl az elemekbõl csak késõbb, a kozmikus sugárzás hatására jött létre. Vagyis, ha a jövõ energiaellátását a litiumkészletekre kell alapozni, akkor nagy bajban vagyunk... De javítsatok ki, ha hülyeségeket írok.
"melléktermékként szintén héliumot hozva létre" hát, ez fura fogalmazás... a melléktermék számomra mást jelent. A hélium a reakció végterméke.
Ezt a rezonáns mágneses teret így, csak a cikk alapján nem értem. Ugyanis a plazmába nem lehet csak úgy beletenni egy mágneses teret. A már korábbról bennelevõ ugyanis "belefagy", az utólag létrehozott mágnese tér pedig "kikerüli" amennyire én tudom.
Más. A reakciókamra belsõ falának a szétmaródásáról még nem hallottam. Eléggé valótlannak tûnik a dolog ha kicsit utánaszámolunk.
Az más, hogy a kamrafalról a plazmába bepárolgó leheletnyi anyag elszennyezi a plazmát, és ezzel sokszorosára növeli a sugárzási veszteséget (=lehûti a plazmát)
Több dolog sem stimmel itt...
Pl. "A tokamak belsõ falán egy igen költséges fémréteg van, ami elnyeli a plazma által kibocsátott neutronokat" Ezek gyors neutronok, méghozzá E>10MeV
Vagy én vagyok lemaradva nagyon valamirõl. Tud itt valaki olyan anyagot amelyik a nagyenergiájú neutronokat mondjuk 10 barn-nál nagyobb hatáskeresztmetszettel nyelné el? (ez a kérdés 2 részbõl áll: 1.) a hatáskm. 2.) az ELNYELÉS
http://www.iter.org/ -on is aszondják, hogy leghamarabb 50 év múlva lesz kereskedelmi fúziós energia, és annak is max 10%-os hozzájárulása lesz a villanyáram-termelésben, így hát nem kezelhetjúk a fúziós reaktorokat megváltásként, még akkor sem, ha a média ezt így gondolja.
paranoid vagy elõrelátó vagyok? :)
néhány százezer hordót a nagy mezõk 50-60 évig, okés. és az mire elég (mire elég :)? Az ezredforduló óta nem fedeztek fel jelentõs új mezõt. Szaúd-Arábiátol az Exxonig mindehol megkérdõlyelezik a jelenlegi becsült tartalékokat, egyre nyilvánvalóbb hogy hasraütésszerû becsléseket tesznek, mennyi van még a mélyben. ha a szenet elkezdik mûbenzin gyártására használni (márpedig elkezdik elõbb-utóbb), az a globális felmelegedésnek olyan lesz mint olaj a tûre, hogy az idétlen hasonlatoknál maradjak. Olaj sokáig lesz, de egyre kevesebb, egyre drágábban. Olajpalát meg olajhomokot is ki fognak termelni, amibõl nagyon sok van, de ez is csak megerõsíti majd a drága olaj helyzetét.
Lehet megtenni a téteket, mikor lesz 300 ft (vagy 80$ az oilhordó) a benzin. augusztus? vagy már elõtte a nyaralási szezon kezdetekor?
"Esõ hatására elcsitul a hullámzás." Anyám még sosem vettem észre. Bár nem egy hanem csak a Kis-Duna mellett élek. Nekem nem tûnt fel. Nincs errõl esetleg egy video valahol? (ilyen volt-ilyen lett)
Akkor a következõen finomítom az álláspontomat;) A kaotikusan megjelenõ ELM-eket, nagyenergiájú "kitöréseket" (ez egyfajta önszervezeõdõ jelenség, hogy errõl is beszéljünk), kis energiájú jelekkel a kaotikus viselkedés más tartományába terelik, eloszlatják annak energiáját.
Erre is van jó példa: ahogy az esõ hatására a hullámzás elcsitul.
(Mindenre van jó példa, mint ahogy intelligens ember mindíg talál egy jó okot az ivásra!;)
Modjuk ez merész kijelentés ,hogy 10 év múlva elfogy a kõolaj. Most is vanak olyan ISMERT mezõk amki a jelenlegi növekedési ütem mellett is 50-60 évig még GAZDASÁSOSAN termelenk majd.. A vicc az, hogy a tecnika fejlõdésével és az árak növekedésével egyre inkább megéri bárhonnan felhozni az olajat. A tanárom a BME-n 60-as évek közepén végzett és akkor megmondták az okosok, hogy még kb.40 éve van a kõolajnak. Fura, mert eltelt 40 év és még mindig van belõle jó sok. Részben a fenti okok miatt, meg htá fejlõdik a kutatási és kitermelési technológia.
Na van egy jó meg egy rossz hírem. A rossz, hogy a kõolaj egyszer elfogy. A jó(?) meg az, hogy lehet ez nem sokat változtat majd a világon még legalább 100 éveig. Ugyanis szénbõl MINDENT meg lehet csinálni amit kõolajból! (Mûbenzingyártásról itt még nem hallott senki?)
Namármost Kínának akkora széntartaléka van meg a világon még sokmindenkinek, hogy ehaj! Õk végre már rájöttek erre és kísérleti jelleggel építettek egy ilyen "szénbõlfinomítót". (Kínai léptékkel kísérleti. Értem ezalatt hogy Mo. egy elég nagy hányadát elláthatná benzinnel..)
Tipikus undorító válasz egy kérdésre. Nem azt kérdeztem hány hõerõmû van magyarországon, hanem, hogy azok közül melyik tüzel olajat. Semelyik, mert vagy nem éri meg vagy átlépnék vele a kibocsájtási határértékeket. Ezek helyett mind (majdnem mind szenesek kivétel) földgázzal üzemel. És földgáz még legalább 40 évre van, mostani feltárások alapján. Ha az olaj közben elfogy akkor ez persze lecsökkenhet.
igen kevés az esélye, hogy sikeres legyen a fûziós erõmûvek elterjedése, még akkor is, ha technológiailag lehetséges. nem 50 év múlva fog elfogyni az olaj ( agy megfizethetetlenné válni, ami ugyan az) hanem 10 év múlva. nem a tenoristák és az iraki helyzet miatt 70+ dollár jelenleg az oil hordója, hanem ert a világ felhasználása meghaladta a 85 millió hordó/napot és minden lehetséges helyen maximumon jár a kitermelés. Az elõrejelzések szrint évente legalább 2,5 millió hordóval fög nõni az igény, a teljesítõképesség egyre inkább el fog maradni tõle, még akkor is ha irakban, iránban, dél-amerikában megnyugodnak, és nem jön újjabb tornádó a mexikói öbölbe (de fog). a világgazdaság robog a szakadék felé, ezek meg egy fél évszázazod kísérletbe kezdenek bele - alig van esély a végigviteléhez.
gugli a barátod, beírod hogy hõerõmû. ott sorakoznak.
A megújuló energiaforrások ma még a vicc szintjén alig vannak túl.(kivétel vizíerõmûvek) Már számtalanszor leírtam, hogy az összakapacitás max. 10-12%-a lehet ilyen különben insatbillá teszi az egész rendszert.(meg a megéoített kapacitás felét/harmadát hagyományos erõmûben is meg kell építeni) Emlékeztek az olaszországi nagy ármaszünetre? Ugyanaz lenne a dolog vége.
Szerintem csak félig van igazad, mert az igaz hogy az ELM maga egy kaotikus folymat, de ez egy "szabályosan" áramló plasma szélérõl tör elõ, valószínûleg valami hasonlósággal a napkitörésekhez. (<-de ez már csak tipp). És ezt úgy próbálják most megakadályozni, hogy kaotikussá teszik a plasma szélét: http://www.aps.org/meet/DPP03/baps/press/EvansPress.pdf Itt a tanulmány róla.
Félek tõle, hogy ez a fajta fúziós megoldás "zsákutca". Egy elõttem szóló már tett rá célzást: bizonyos "méret" kell hozzá és plazma mennyiség. Ahhoz, hogy a csillagok is "lángra" lobbanjanak kell a bizonyos "mennyiség". Szerintem a megújuló energiaforrásokat kellene támogatni és esetleg más területeket is vizsgálni. Ez valahogy járhatóbb. Biztos valamikor ezt is meg lehet majd csapolni de más uton, módon.
Nem teljesen értem. Elékszik a jelre? Vagy nem kell neki jel, de megtanulja? Vagy hülye vagyok ?:D
Nem, marhára nem értünk egyet, csak úgy tûnik!;) De ettõl szép az élet.
Szal bizonyos kaotikus rendszereket meglepõen egyszerû matematikai modellek írnak le. Csak éppen ezek az egyszerû matematikai összefüggések egyrészt eszméletlenül összetett (KOMPLEX, csak a te kedvedért;) viselkedést jeleznek elõre. Ráadásul a modellek rendkívül érzékenyek a kezdeti értékekre (amelyeket soha nem leszünk képesek megfelelõ pontossággal kimérni) mivel ezek a rendszerek nonlineáris módon viselkednek, de errõl már volt szó.
Nos az ember agya az örvényt egy viszonylag egyszerû testnek, egy tölcsérnek lát, egyszerûsít. Csak éppen ha az örvénybe egy virágszirom hullik nem fogod tudni megmondani, hogy a forgás kidobja, vagy beszippantja.
Ha egy jellel a rendszert mindíg ugyan abba az állapotba hozod, akkor a "rezetelés" után egy meghatározható kis idõvel általában hasonló állapotben lesz, és nem teljesen másban. Te ezt a jelet zavarjelnek hívod, én meg monnyuk rendteremtõ jelnek.
Attol ugyanis, hogy az orvenyek kaotikus mozgas miatt alakulnak ki, elegge szabalyszeruek, hiszen rendszeresen elofordulnak. Remelem most mar a cikket is elolvastad, es rajottel, hogy tenyleg zavarkeltessel akadalyozzak meg a kitoreseket. Ha esetleg meg mindig nem vilagos, akkor kepzeld el ugy, hogy amikor a lefolyoban orveny alakul ki leereszteskor, meg tudod akadalyozni azt, ha a vizet a kezeddel felzavarod. ;)
szerintem olvasd el amit irtam. Vagy ha gondolod akkor tegyel egy nagyitot az ALTALABAN szo ele. remelem ez a betumeret mar megfelelo neked ;)
meg jo, hogy olyan dolgokrol beszelsz, amit senki nem kerdezett ;)
amugy olvasd el a kovetkezo ket sort a cikkbol, hatha segit: -'ami megállítja az áramlatok kialakulását.' -'Számításai szerint a zavarkeltésnek részecskéket...' ez miota harmonizalas?
"Gomolygó (turbulens) áramlás az olyan, amikor - az áramlás nem stacionárius, a sebesség és a nyomás egy meghatározott helyen nem állandó, hanem gyorsan ingadozik egy átlagérték körül, - a folyadék részecskék pályái nemcsak, hogy nem egyenesek, nem is egyszerû görbék, hanem igen bonyolult módon egymásba fonódnak, a folyadék erõsen összekeveredett,..."
"A fizikában a komplex rendszerek egyik paradigmája a turbulens áramlás. Itt, egy folyadék áramlásán belül is már több összetettségi fokozatot találhatunk. Míg a folyadék molekulái, egyenként tekintve õket, a köztük ható egyszerû fizikai erõnek megfelelõ módon egymással ütközõ, nagyrészt sztochasztikus pályát követõ részecskék, addig egy "folyadék darab" (a folyadék egy meghatározott tömegû, kompakt része) már többnyire simán, folyamatosan, determinisztikusan áramlik. Legalábbis egy adott szinten nézve, mert a nagy kiterjedésû, gyors áramlások turbulensek, különbözõ méretû és különbözõ irányba forgó örvények összetett kombinációi. Az örvények kölcsönhatása már bonyolult, például képesek megsemmisíteni vagy erõsíteni egymást, és a kialakuló áramlás - ezt tapasztaljuk, amikor borús idõt jeleztek, és mégis a nap süt - nehezen megjósolható. De míg tíz éve a London környéki szuperszámítógép huszonnégy óra alatt csak egy órára elõre tudta megjósolni Európa idõjárását (másnapra számítódott ki az elõzõ napi idõjárás), addig ma napokra elõre ad megbízható becsléseket."
"Nem lineáris rendszer: valamely input paraméter megváltozására adott válasz elsõfokon nem arányos az inputváltozással (négyzetes, köbös, exp., logisztikus - nem lineáris). Nemlineáris természetû pl. az idõjárás, a folyadékok turbulens áramlása, az oszcillátó kémiai reakciók.
Az ilyen rendszer nagyon érzékeny a kezdõ feltételekre. Érvényesül a Lorenz-féle pillangóeffektus. Egy pillangó finom szárnycsapásai egy távolabbi régióban hatalmas szélviharokat, hurrikánokat idézhet elõ. Azaz a mikroszkopikus méretû változások makroszkopikus méretûvé transzformálódnak.
Egy kis változás a jelenben a jövõben egészen új helyzetet hozott létre  A rendszer különbözõ állapotokba kerülhet."
És most ha gondolod legyen a tiéd az utolsó szó.;)
Errõl van szó! A kiszámíthatatlanság problémájának csak egy része, hogy létezik-e olyan számítási kapacitás, ami akár valós idejû elõrejelzésre is képes. A nagyobb gond a valós és a mért adat közötti kis különbség óriási méretûre növekedése.
"Pontosan ezért nagy és drága az ITER. A jelenlegi technológiával kell a méret. Viszont nincs elvi akadálya, hogy késõbb kisebb méretben is mûködjön."
Én sem az elvi akadályokról beszélek, hanem az ITER tesztelése során nyert gyakorlati, mérnöki tapasztalatról.
Szal elvileg létezik 5 gr-os "brikett", amivel egy gyufáskatulya méretü kályhácskát tudsz táplálni, gyakorlatilag viszont ilyen "brikett" nincs.
"Nincs anyagi kockázat. A sok milliárd dolláros beruházások már régóta megszokottak. A befektetés megtérülése pedig garantált, ha az ITER sikeres lesz. A biztonsági kockázat meg elhanyagolható az atomerõmûvekéhez képest."
Ha az derül ki, hogy a legkisebb építhetõ fúziós erõmûnek akkorának kell lennie, ami egész Európát ellátja, az hatalmas kockázat! Egyrészt anyagilag, mert ez még mindíg csak elméleti számítás lesz, még ha az ITER eredményein is alapul. Senki nem épített még ilyen nagyságú erõmûvet elötte.
Másrészt lehet, hogy a technológia önmagában viszonylag biztonságos, és megbízható. De mi van ha a terroristák a legnagyobb tél közepén csinálják ki? Igaz hogy nem kapunk sugárfertõzést mint csernobilban, csak éppen a fél kontinens megfagy!
"Épp az ellenkezõjérõl van szó. A gondot a szabályos áramlatok okozák, azokat akarják szétrombolni." - B.A.
"Az egyik nagy kihívást az a jelenség támasztja, melyben a plazma külsõ széleiben fellépõ hirtelen áramlatok vagy örvények - úgynevezett ELM-ek - kicsapva a plazmát az azt körülvevõ mágneses mezõbõl szétmarják a reakciókamra belsõ falát." - R. B.
A hirtelen, örvényes folyamat mióta szabályszerû?
A Valée generátor elméleti háttere meg úgy tûnik nem jobb nem rosszabb, mint a cikkben leírt eljárásé;))))
"Evans elárulta, hogy a hatás mögött húzódó elmélet nem teljesen egyezik meg az eredményekkel. Számításai szerint a zavarkeltésnek részecskéket és hõt kellett volna felszabadítania a plazmából, hõ azonban nem szivárgott ki a mágneses mezõbõl."
"amugy a kaotikus es complex, bonyolult nem tul sok kozvetlen kapcsolatban all egymassal, semmikeppen sem hasznalnam szinonimakent"
Szerintem nézz utána a témának, a káoszelmélet elnevezést gyak. a komplex nem lineáris rendszerek elmélete helyett használják, mert ugye csak rövidebb mint az utóbbi!;)
"Azt akarod mondani, hogy a jelenlegi atlagos szamitasi kapacitas (persze nem asztali vasakra gondolva) keves ahoz, hogy par gram konnyu anyag, egy aranylag zart rendszerben (mert ugye ez a cel) valo viselkedeset pontossan leszimulaljak? Ezt azert kotve hiszem. Nem tudom hallotal-e az IBM legutobbi szuperszamitogep projectjerol. Szerintem leszamolna."
Nevetni fogsz.Igen. Még egy "egyszerû" folyadék áramlását sem lehet 100%-osan kiszámolni, mert igazából még túl sok fogalmunk nincs arról, hogy pomtosan mik és hogyan mûködnek az örvények, turbulenciamodellel helytessítík a szoftverek amik "elkenik" a tudatlanságunkat. Jelenleg az az tér ahol az ÖSSZES örvényt számolni lehet és le is fut a szuperszámítógépeken(tehát az örvények 99,9%-át számolja kb) az nagyságrendileg egy kb. 4x4x4 cm(!) es térrész. Minden más esetben a kis örvényeket egy "elkent" modellel helyettesítik a szoftverek. És akkor hol vannak még az IDÕFÜGGÕ áramlások, mert ezek állandósult áramképre vonatkoznak amik a rendszer tranziens és dinamikus lengéseit lecsökkentik, hogy konvergáljon a megoldás...
Ilyen nagyszámú részescskét ilyen szélsõséges folyamatban vizsgáli... Háááát... Remélem megoldják. Örülök, hogy ez nem az én problémám.
Azt akarod mondani, hogy a jelenlegi atlagos szamitasi kapacitas (persze nem asztali vasakra gondolva) keves ahoz, hogy par gram konnyu anyag, egy aranylag zart rendszerben (mert ugye ez a cel) valo viselkedeset pontossan leszimulaljak? Ezt azert kotve hiszem. Nem tudom hallotal-e az IBM legutobbi szuperszamitogep projectjerol. Szerintem leszamolna.
Az nagyobb problema ezzel kapcsolatban hogy ugye ahoz hogy szamoljunk, kell input, amihez merni kell. Hogy mered meg par milliard reszecske (megcsak nem is atomok, mert ugye azok felbomlanak a folyamatban, ugyhogy nem tekinthetjuk oket egy "csoportnak") illetve ezen reszecskek mozgasallapota, toltese, homerseglete, stb stb stb stb... Es mint tudjuk, a mereseknek ara van, ugyhogy tulajdonkeppen szart sem ernek. Azt sem tudjuk elerni, hogy szamitogepen letrehozzak alfa allapotot, aztan valahogy "kirakjuk" ezen igen sok reszecskebol azt az allapotot. (ugye mondjuk egy labdaval el tudod jatszani, hogy kiszamitod hogy ezt meg ezt csinalja ha belelosz egyet egy pisztollal, es bele is tudsz loni, mert a folyamat egyszeru, a lovest pedig meg lehet pontossan oldani, de egy fuzis folyamattal hogy csinalod ezt meg?)
Ennyit a szamitasrol. Ne a procikat feltsd, hanem magat pl a mereseket. Es akkor a eredmenynek megfelelo beavatkozasrol nem is beszeltunk. :)
Magyarország csak csepp a tengerben. Ne az itthoni viszonyokat nézd. Mo. elsõsorban gázzal oldja ezt meg. De azt oroszok, Kína, India és USA nagyon nagy hányadban olajat használ.
"Én nem az ITER rõl beszéltem. Ennél még csak örülni fognak ha tényleg önfentartó fúziót meg tudnak valósítani."
A mostani becslések szerint kb. a mai erõmûvek közelében lesz az ár/teljesítmény arány. Szóval annyiszor drágább, mint egy atomerõmû, ahányszor több áramot termel.
"Ilyen befektetésre meg katonai pénzeket sose fognak mozgósítani. Sajnos"
Nem is zért mondtam, csak arra akartam rávilágítani, hogy bár egy átlagember számára elképzelhetetlen sokba kerül, az USA vagy az EU szintjén ez aprócska tétel a költségvetésben.
Az a gáz, hogy tudományos publikációk helyett már megint megvásárolható termékekrõl szól. Egy teljesen új elméletet soha nem szoktak ilyen gyorsan termékké alakítani. Azért sokkal tudományosabbnak látszik, mint a többi hasonló oldal. Viszont mivel semmit sem írnak az elméletükrõl, nem tudom pontosabban megítélni.
Sajnos rosszul tudod. kb. 70% (szinte) kapásból megy az erõmûbe. Kenõag. és egyéb összesen kb. 1% vagy még kevesebb. Mûanyag kb. 7-8%. Ezt nem én találtam ki, hanem az ezzel foglalkozó energetikusokkal beszéltem errõl a BME-n és "Polimer" tanszék vezetõjétõl.
Én nem az ITER rõl beszéltem. Ennél még csak örülni fognak ha tényleg önfentartó fúziót meg tudnak valósítani. Ilyen befektetésre meg katonai pénzeket sose fognak mozgósítani. Sajnos ¢.¢
"Ez viszont tényleg azt jelentheti amit írtál, hogy 10-20 év múlva lesz egy szép technológiánk, amit senki nem fog tudni használni, a hatalmas anyagi, és biztonsági kockázat miatt."
Nincs anyagi kockázat. A sok milliárd dolláros beruházások már régóta megszokottak. A befektetés megtérülése pedig garantált, ha az ITER sikeres lesz. A biztonsági kockázat meg elhanyagolható az atomerõmûvekéhez képest.
"Amúgy az elv, hogy egy összetett/kaotikus rendszert erõs külsõ impulzusokkal harmonizáljunk egyáltalán nem új."
Épp az ellenkezõjérõl van szó. A gondot a szabályos áramlatok okozák, azokat akarják szétrombolni.
"De Pl a Valée Szinergetikus Generátor pontosan azokat a dolgokat próbálja kihasználnni, amit az ITER-ben muszály lesz kiküszöbölni."
Egy nagy csomó baromságot ír a srác. Pl.: - A feltételezett szupererõs kemény gamma sugárzás egyáltalán nem lenne kimutathatatlan. Gyors becsléssel 30GeV környékére jön ki, amit rutinszerûen detektálnak. Egyébként bármilyen energiájú gammasugár képes kölcsönhatásba lépni ay elektronokkal (pl. Compton-szórás), tehát ez a sugárzás is pontosan olyan lenne, mint ami a normál nukleáris folyamatokban keletkezik, csak sokkal erõsebb. - Egy atomban levõ elektront nem lehet csakúgy megállítani. Pláne nem fotonnal, mert az csak plusz energiát ad neki. És ha megáll, akkor sem esik bele a magba a bizonytalansági reláció miatt. Meg egyébként se kering az elektron, hanem az állapotfüggvénye egyenletesen körbeveszi a magot. - Az inverz béta bomláshoz antineutrínó is kell, ráadásul a három részecskének pontosan egyszerre kell ütköznie hozzá.
ezt majdnem sikerult kimagyaraznod, de azert javaslom olvasd el megint a cikket: 'interferenciát hoz létre a plazma szélein, ami megállítja az áramlatok kialakulását.'
amugy a kaotikus es complex, bonyolult nem tul sok kozvetlen kapcsolatban all egymassal, semmikeppen sem hasznalnam szinonimakent...
Miért is? Az olaj jó része NEM fûtõanyag/üzemanyag céljára megy el, hanem olyasmire, amit nem nagyon lehet kiváltani. Kenõanyagok, mûanyag alapanyagok, stb. (Na jó, növényi olajokkal részben igen, de utánajárva kiderül, hogy egyrészt elég drága, másrészt meg ott is keletkezik nem túl környezetbarát hulladék ...)
Sajna van rá esély, hogy csak bizonyos méret fölött lehet egyáltalán ilyen reaktort építeni, mint ahogy egy brikettet sem tudsz begyújtani, úgy lehet hogy a fúziós erõmûnek is van egy minimális gyakorlati nagysága.
Ez viszont tényleg azt jelentheti amit írtál, hogy 10-20 év múlva lesz egy szép technológiánk, amit senki nem fog tudni használni, a hatalmas anyagi, és biztonsági kockázat miatt.
BOcs elsõ kérdésre megvan a válasz San DIegoban egy kisebb reaktoron tesztelték. Attól még szerintem nem lehet lineáris interpolációt használni egy ennyivel nagyobb plazmára, szóval lehet itt nem úgy fog mûködni ahogy ott látták.
Csak azt nem értem, hogy tudta mindezt bizonyítani, hogy az elmélettõl különbözõ eredményük lessz? Valami kisebb plazma? Vagy szimuláció? Azért nem lessz ez olyan ingyenes, akkora befektetés kell hozzá, hogy szerintem az egész fejlett világ nyögve fogja összeadni rá a pénzt (mármint arra a reaktorra ami már termelésre lessz használható). Másik meg, ezt sem értem mért nem a gömb alakú reaktort favorizálják. legutóbbi tudomásom szerint azzal jobb eredményeket értek el kis méretben még a 90-es évek végén....
Inkább csak az olajsejkeknek van félnivalójuk (bár már õk is befektették a pénzüket mindenfélébe a világ minden táján). Meg az olajcégek dolgozóinak. A fõgórék majd átnyergelnek a fúziós bizniszre.
Nyugi amíg tönkre nem mennek az olajcégek, addig nem fognak elterjedni az ilyen reaktorok, és addig lesz greanpeace is akik majd odaláncolják magukat a kapuhoz.
Szal igen, az alap ritmust én is úgy tudom, hogy a sinus-csomó adja. Ha valahogy gátlódik az ingerület átvitel, akkor jön aritmia, fibrilláció, a rendezetlen kaotikus mozgás, ami akadályozza a szív ellátását is, szal az végül leáll.
öhm, hogy is van ez a szívvel? Én úgy tudtam a szív elmûködik magában a sinus-csomó segítségével, csupán a szívfrekvencia megváltoztatásához kell külsõ idegi impulzus. Mondjuk, ha a sinus-csomó kibillen a ritmusból, akkor van gáz, mert akkor vissza kell billenteni. És nem fibrilláció? Mikor leáll? És defibrilláció, mikor visszabillen? Vagy homályban élek?:-( Egyébként meg érdekes elmélet. Mégha nem is egyezik az elmélet a gyakorlattal:-) A végén úgyis fúziós elemeink lesznek, meg hasonlók, hidegfúzió valóság lesz, csak arra kéne végre rájönni, hogyan is csináljuk? (Gazdaságosan! Mert ugye voltak eredményes kísérletek, csak nem voltak jók)
A rendszer már eleve kaotikus, másképp megfogalmazva összetett, komplex, bonyolult. Mert egyrészt a rendszer túl bonyolult ahhoz, hogy elõre kiszámítsák és annak megfelelõen változtassák a paramétereket, alkítsák ki az edényt. Másrészt ami még fontosabb az, hogy a kaotikus rendszer nem lineáris dolgokat produkál, parméterek kis megváltozás hatalmas reakciót vált ki (pillangó effektus), ennek következtébe lépnek fel ezek az örvények, kicsúcsosodások.
Namost egy ilyen könnyen gerjeszthetõ, instabil rendszer soxor viszonylag alacsony energiájú és frekvenciájú külsõ impulzosokkal kontrollálható. A szív ilyen ritmus nélkül befibrillál, pl ha eltörik a nyakad és megsérül a bolygó ideg. Ezt a jelet helyettesítik már vagy 50 éve a pacemakerrel.
"Amúgy az elv, hogy egy összetett/kaotikus rendszert erõs külsõ impulzusokkal harmonizáljunk egyáltalán nem új."
Mar bocs, de ahogy en ertem, itt pont az ellenkezoje tortenik. Kaotikussa teszik a rendszert, hogy ne alakuljanak ki az aramlatok...
Amúgy az elv, hogy egy összetett/kaotikus rendszert erõs külsõ impulzusokkal harmonizáljunk egyáltalán nem új. Így mûködik a szív izomzat, az idõjárás, az agyunk, szal minden.
Érdekes, hogy ebben a problémában csak most bukkant fel.
Másrészt ha feltesszük, hogy a kaotikus rendszerek egyben rendelkeznek egyfajta kreativitással, ami pl energia többlettként is megjelenhet, akkor ez a módszer ezt a jelenséget viszont valószínûleg meg fogja szûntetni.
A kaotikus rendszerek nem lineáris folyamatai pedig sok érdekes dolgot rejthetnek.
De Pl a Valée Szinergetikus Generátor pontosan azokat a dolgokat próbálja kihasználnni, amit az ITER-ben muszály lesz kiküszöbölni. Az elmélet szerint az itt leírt jelenségek elvezetnek pl az elektrogravitációs meghajtásig is. De ez ugye csak Sci-fi, majd 150 év múlva olvassuk inkább hogy a csákó mennyire megelõzte a korát. Persze csak ha túléljük a környezeti/olaj válságot.
Õk a legnyugodtabbak. Érdekes módon akkorra terjed el a fúziós energia mire gyakorlatilag kifogy az olaj (~2050). A hidegfúziós kutatásokat is sikerült kinyírniuk, ha akkora apparátus dolgozna (dolgozott volna 89 óta) azon is mint a melegfúzión 2010-re már erõmûvünk lenne.
Az a baaaaj hogy mire ebbõl lesz valami mi má rég a föld alatt fogunk dekkolni. Rosszkó születtünk :)
A fúziós erõmûvek egyik elõnye, h. nem robbannak fel, mivel egyszerre mindíg csak egy pár gramm plazma van a reaktortérben, arról nem is beszélve, h. nincs nagyon hosszú felezési idejû hulladék, valamint az üzemanyag szinte korlátlan mennyiségben van a földön (nehézvíz a tengerbõl, lítiumból pedig óóriási lelõhelyek).
Pont azt csinálják mint a marsutazásnál, elvileg már 30 éve 30 év múlva a marson vagyunk már :) és persze most is 30 év múlva leszünk a marson, mint ahogy 2000-ben :DD
Informatika és tudomány
