"Az ilyen szívással való játszás, meg haverkodás stb. lehet rohadt jó érzés de tul. képpen semmi haszna nincsen azonkívül, hogy akkor és ott jól érzed magad. Így késõbb ha visszagondolsz rá sajnos csak egy feketelyuk lesz az életed bizonyos szakaszaiban. "
Szerintem nem jo dolog ha az ember az elete 100%-at a hasznos dolgok epitgetesere forditja. Minek? Osszesporolhatnek Mercedesre, meg uszodas hazra, de nekem a pillanatnyi jol erzem magam tobbet jelent. Es igyekszem, hogy minel tobb pillanatom jo legyen. Carpe Diem <3. Lehet kesobb megszivom miatta, de egyenlore ez nekem most igy tokre megteszi.
Na szep vita alakult ki.
Nekem a káros szenvedélyek bejönnek, általában mértékkel, aztán párszor elcsuszik a határvonal. De ettõl még nem tartom magam rosszabb embernek, mint a "normalis emberek". Az hogy ti itt milyen konzekvenciakat vontok le, az szerencsere egyaltalan nem takar pontos kepet, hiszen nem is ismertek. En egy peldat emeltem ki, errol ne folytassatok verremeno vitat plx.
lehet jobban tenné... addig sem fog más, idegen embereket "te hülye szerencsétlen"-nek szólítani egy fórumon.... STFU
Te hülye szerencsétlen. Azt "megváltozott tudatállapot"-nak definiálja az orvostudomány. A szervezetedben végbemenõ kémiai reakciók azok, amik gátolnak bizonyos érzékeséeket. A THC nem változtatja meg a világról kapott adataidat, csak az agyad fogja másként feldolgozni õket. Ezért hívják "tudatmódosító szer"-eknek az ilyesmit.
Csak a kretén junkie-k hiszik azt, hogy a fûtõl "felszabadul" a tudatuk. Húzzál ki a rétre dobolni, sámánkám.
Ami meg az ezt megelõzõ kommentedet illeti... nem vagyok otthonülõ gémer, sem utcákat járó izomállat buldózer. Ennek ellenére nem késeltek még le (pedig elég sokat mozgok Budapest majd minden területén). De tudod mit? Tépj be, és a felszabadult tudatod segítségével jászogass 15-20 órát a gépen.
Parázás helyett mondjuk neki kéne állni sportolni. Napi 30 perc árnyékboxtól mondjuk már fél év alatt olyan kemény leszel mint atom. Nem nagy idõ. Plusz nem ártana magadba nézni amikor állítólag felszabadult a tudatod és elõráncigálni a férfit.
Hát azért van mit tanulnod még a marijuanáról neked is. :)) Afrikába a négerek jól beszívnak azt úgy mennek gyerekeket ölni meg embereket kínozni. Ezenkívül én is ismerek jó pár embert akik hiába szívnak be attól még agreszívak és gátlástalanok. Azt ha kitisztulnak még agresszívabbak lesznek mintha nem csináltak volna semmit.
Hát látom te nem nagyon vagy képbe a nõket illetõen. Meg ha ilyet keres akkor valószinüleg szar csaj... De mellesleg a nõk nagy többsége rohadtul nem ilyet keres. Esetleg fiatalon. Én meg szerelemrõl beszéltem nem izélésrõl. :)
De csak, hogy pontosítsunk, te azt állítod, hogy sok olyan nõ van aki egy egész nap marijuanát szívó+ számítógépes játékokat (azt is 4-5 órát) játszó semittevõ emberkét keres? na ne... Ezalól csak akkor van kivétel ha esetleg az illetõ milliomos. :)
© Morden23 !!! te kritizálod a TetraHídroCannabinol-t? (na mi van, esetleg azt se tudod mirõl van szó, mi?) a fû lassítja az érzékelést, így a tudat teljesen más adatmennyiséget dolgoz fel, mint amúgy, ezért ilyenkor az emberek másként érzékelik a dolgokat, és ezt hívják "felszabadult tudat"-nak, mert ilyenkor gátlásoktól mentesen tudsz gondolkodni(itt kizárólag gondolkodásról van szó, MERT EGY BETÉPETT SZEMÉLY TETTEIBEN NEM GÁTLÁSTALAN!)
sokan írták, hogy tiszta rossz, hogy a kockák "egész nap" otthon gépeznek, és virtuális világban jobban érzik magukat mint a lakótelepen... AMÍG ENNYI CIGÁNY VAN M.O.-ON, ADDIG VAN IS MITÕL PARÁZNIA EGY ÁTLAG (ÁLT.NEM TÚL IZMOS) GAMER-NEK...
Annyi marhaságot mondanak a tv ben, attól hülyülsz meg nem a cigitöl.
Olyannal már találkoztam aki azt hitte életében nagyon hasznos volt és pont ezek a "fekete lyukak" hiányoztak neki, a barátokkal töltött önfeledt pillanatok akár besziva, akár nem. Ez volt a büntetés neki. De olyannal még nem aki azt mondta, ejj miért nem az elvárásoknak megfelelõen, gerinctelenül éltem, nem a saját utamat járva...ehh mit hagytam ki.
Az ugyanannyira sorsszerü hogy te szivással és faxveréssel töltöd az idõdet mint hogy találkozol életed szerelmével. Mert mi van ha pont ilyent keres? A nõk gondolkodását és párválasztását nem a ráció határozza meg.
Szóval amikor azt mondják, hogy a cigaretta káros, akkor hazudnak a TV-ben, rádióban, és valójában kurvajó dolog, csak ezek a szemét mocsok tévések/rádiósok egyszerûen nem akarják, hogy én sokáig éljek, és még élvezzem is. Behazudják, hogy káros a cigi.
Például találkozol életed szerelmével aki tulajdonképpen a sors szerint gyermeked anyja kéne, hogy legyen. Te pedig csupán azért nem fogsz összejönni vele mert a sok szívással és f*szveréssel eltöltött idõ alatt egész egyszerûen 0-át fejlõdtél. Szóval nem vagy olyan értékes ember egy nõ szemében mintha az idõ alatt valami értelmeset csináltál volna. De ez csak egy példa.
Bocs de szerinted csak Jointtal lehet normálisan beszélgetni? Hát azt kell mondjam nagyon tévedsz... Sõt kifejezetten rontja a kommunikáció készséget. Rengeteg olyan ismerõsöm van akik élnek vele. Magam is több évig voltam dzsánki de egyáltalán nincs olyan nagy különbség egy befüvezett és egy tiszta ember között mint azt sokan képzelik. Egy beszívott embernek az "elõnye" az, hogy jobban beleéli magát a dolgokba és ezáltal sokkal lelkesebb. Ebbõl adódóan jobban élvezi az életet. Hozzáteszem csak akkor amikor be van szívva. Ugyanis ahogy kitisztul ezeknek pont az ellenkezõjét érzi. Ha pedig folyamatosan szûr, mert ugye van ilyen is, nem is kevés. Akkor meg csak egy eltompult balfasz válik belõle. A beszívásnak kifejezetten csak akkor van elõnye ha az ember néha alkalmazza. Akkor jól el lehet röhögni a haverokkal az ember mélyebben elgondolkodik a kis szaros életén stb. De alapjába véve az is csak egy függõség, ergo pup a hátadon amit ráadásul észre se veszel, hogy odanõtt. Az ilyen szívással való játszás, meg haverkodás stb. lehet rohadt jó érzés de tul. képpen semmi haszna nincsen azonkívül, hogy akkor és ott jól érzed magad. Így késõbb ha visszagondolsz rá sajnos csak egy feketelyuk lesz az életed bizonyos szakaszaiban. Enlight nagyon találóan írta 23 ban, hogy az lesz az igazi büntetés amikor felismeri, hogy mit csinált eddig... Hidd el késõbb amikor változol ez az állandó semittevés amit akkor csinálsz amikor be vagy szûrve iszonyú súlyal fog rádnehezedni.
Én nem azt mondom, hogy ÉN végigjárom az utcát meg a LAN-partykat, és kiszelektálom a nekem nem tetszõ embereket, akiket utána vagonba zárok, és elfuvarozom õket a klinikára. Még véletlenül sem.
Én azt mondom, hogy nagyon is jó dolog, ha a köztudatba bekerül ennek az intézménynek a léte. Mondok példát: ha nem harsogná állandóan a televízió/rádió/újság, hogy a cigaretta milyen káros, akkor ez nem nyomná be magát a köztudatba. Szinte senki nem akarna leszokni, és semmi nem lenne, ami gátat szabna a fogyasztásnak.
Átillesztve a témába: ha tudatosul az emberekben, hogy a számítógépjátékok ->túlzott<- habzsolása egy létezõ probléma lehet, mint az alkoholizmus, drogfüggõség, munkamánia, depresszió, komplexusok, fóbiák stb., akkor máris elérted azt, hogy néhányan elgondolkodnak azon, hogy õk függõk-e (esetleg egy barátuk, rokonuk függõ-e). Ez adott esetben megelõzheti a "nagyobb bajt". Ha pedig nem sikerül, akkor önbizalmat adhat a problémáját leküzdeni vágyó függõnek.
Persze, amit mondasz a második felében, azt mondom én is. (Egyértelmûen a szülõ/környezet hibája.)
Abban úgy sem fogunk egyetérteni, hogy rá kell e kényszeríteni a "más"(képp élõ, gondolkodó) emberekre a társadalmi konvenciókat, az viszont tény, hogy elõbb-utóbb történik valami. Te úgy próbálsz segíteni, hogy vissza akarod terelgetni az általad (és a többség által) vélt helyes irányba, én meg úgy, hogy hagyom, hogy eldöntse mi a számára helyes. (Egyébként ha mindenki kellõképp tudatos lenne, az egyénnek helyes dolog nagyjából fedné a társadalmilag helyest. Utópia. Egyébként egészen más minõség, hogy ha azért élsz "normális" életet mert az a "normális", vagy ha azért mert megértetted a lehetõségeidet és TE ezt választod /ezen a hangsúly/.)
Ugyanezen okokból léteznek ezek az intézmények. Ahogy régen is léteztek olyanok amin ma nevetünk, az emberiség fejlõdésével el fog tûnni, ma sokszor természetesnek hitt "képzõdmény".
(Olyan dolgokba is belekontárkodik sok tudomány amirõl alig van elképzelése és így nagyobb kárt okoznak /a jelenben/ mint hasznot, de paradox módon enélkül elképzelhetetlen a fejlõdés.)
Nem értek igazán a különbözõ terápiás módszerek alkalmazásához, de nyilván megvan az oka annak, hogy léteznek ilyen intézmények.
Azok az emberek, akik maguktól is "le tudnak szokni", azoknak természetesen nem kell ilyen segítség. Van, aki pedig nem képes erre, talán jó ideig észre sem veszi, hiszen a húdenagyonpozitív tolerancia ugye nem engedi, hogy koppints a fejére. Elõbb-utóbb aztán történik valami.
Volt pl. az az anya, aki perelte a Blizzard-ot (nem tudom, milyen eredménnyel), mert a fia fogta magát, és amikor meghalt a karaktere, kilépett az Xedik emeletrõl. Ez nagyon sok problémát felvet a kóros szociopatizmustól a mániás depresszión át a játékfüggõségig, de a lényeg az, hogy sok embernek ez az a bizonyos "another brick in the wall".
Ilyenkor pedig nem a Blizzardot kell hibáztatni. Õk aztán semmirõl nem tehetnek. Õk csak terméket fabrikáltak, amit néhány ember nem tud "elõírás szerint" használni.
Ma2ska : egyetértek és örülök, hogy végre valaki felhozta már, hogy a szociális háló kifejezést másra használjuk.
Utolsó mondatoddal egyetértek, a többivel nem.
Persze, hogy lehet ember boldog PC nélkül, meg akármi nélkül, minden egyéni preferenciák kérdése. De az ember tényleg menküljön oda ahova akar. Rendben, segítsünk nekik, de a segítség nem abból áll, hogy elvesszük a fejük felõl a "sátrat amibe bújnak". Azt az okot kéne megkeresni ami elõl menekülnek, és így a problémát a gyökerénél szüntetni meg. És ez a probléma sajnos sokszor igenis az, hogy "szar a világ". (Ezzel nem lehet mit kezdeni... más fajta felfogást "kell" "tanítani" az ilyen embereknek /szerintem nem kell, mert mindenkinek a saját döntése/, csak ez nagyon nehezen megy.)
Jaj, ne csináljuk már ezt a "szar a világ, a világ a hibás, fusson mindenki, amerre lát" dolgot. Nem tudom felfogni, hogy hogyan juthat el valaki arra a szintre, hogy így gondolja. Azért furcsa, mert láttam már olyan embert is, akinek még pénze sem volt egy PC-re, nemhogy egész nap játsszon, ettõl függetlenül boldog egy srác volt (tényleg), és ambíciózus, aki meg is csinálta a szerencséjét.
Ne határozzuk meg, hogy ki hova menekül? Dehogynem. Nem meghatározzuk, hanem aki menekül, annak segítség kell. A drogosoknak ott a rehab, az alkoholistáknak ott a leszoktatás, és most már van a játékfüggõknek is.
moRtiz: A fûnek a felszabadult tudathoz annyi köze van, mint a Szûz Máriának a sarki kurvához.
Még szerencse hogy én nem vagyok függõ, csak imádok játszani, és ha lehet nyomom is :D
Tököm már hagyjátok ezt a joint témát :). Multkor akkora eszmecserét toltunk miatta: "Tudat fejlõdése - miért élünk" stb... témákban, hogy hihetetlen volt. 3-4 órás beszélgetés, na ez "felaszabadult" tudat nélkül nem jöhetett volna létre. :P
Szal nem mindig rossz minden amit annak hisztek.
Volt már hogy 55+ óráig toltunk haverokkal lant alvás nélkül, az is jó volt :)
A "szociális háló" kifejezés amugy nem az emberi kapcsolatokra szokott vonatkozni, hanem az elszegényedéssel kapcsolatban szokták használni mint egyfajta gazdasági védõhálót politikai-gazdasági értelemben.
Nem a gép, a drog, az alkohol a hibás. Az emberi kapcsolatok felszinesek, az õszinte szerelem brátság /sokan azt se tudják már mi az/ kiveszett a világból. összejön pár fiatal, maszkokat visel, nem tud egymással õszintén kommunikálni, nosza szivjunk el egy jointot, a társadalmi konvenciók alóli felmentés megérkezett. Talán jobb lenne ha az emberek megpróbálnának igazi közösségként élni, nem egymást átkurni ahol lehet és az összes ilyen probléma megszünne magától. Nem klinikákat létrehozni, aztán visszaküldeni az egyént a beteg társadalomba.
Minden menekülés, a szociális kapcsolatok a magánytól, a gépezés a hülye emberektöl, a drog a szemét világtól. Ne határozzuk már meg ki hova meneküljön.
Köszönjük, Yaerus. Nem is errõl volt szó. Aki olyan, mint te, annak nincsen is szüksége segítségre.
Te csak szimplán "jól érzed magad" a játékokkal. Vannak másfajta emberek is.
Tinman hozzészólása tökéletesen fedett egy bizonyos szubkultúrát. Aki nem akar vele egyetérteni, az vagy ignorens, vagy maga is játékfüggõ, és nem hajlandó elismerni a negatív hatásokat.
Helló!Valaki olvasta a videojátékok olimpiája cikket?Nos nem feltétlenül káros ez..Csak magamból kiindulva...szinte minden nap(iskolai napokon) legalább 3-4 órát ültem gép elõtt! most hogy leérettségiztem(4-es átlaggal,úgy hoyg egy kukkot nme tanultam rá!) ez az idõ kb 8-10 órára nõtt!DE minden hétvégén megyünk a haverjaimmal bulizni, hétköznapokon kosarazni 1-2 órára, megiszunk egy sört vagy beugrunk csajozni a plázába! szerintem lehet ezt a két dolgot együtt is csinálni..Amúgy meg semmivel nem tartom rosszabbnak mint ha valaki a TV elõtt ülne!!
Értelmezés ez nem megy ugye?
A cikk qrvára nem arról szól, aki leül és megkérdezi a Brazil haverját, hogy vajh ott is akkora szarban gázolnak, mint itt. Itt a 10+ órákat JÁTSZÓKRÓL van szó!
Nem értem miért ilyen értetlenek egyesek. Pénz meg vallás, semmi közze a jelen témához... jeeez össze-vissza "irkabirkálsz".
Még 1 dolog: A játékfüggõségnek vannak mellékhatása és teljesen függetlenek attól, hogy te éppen milyen társadalom igájába hajtod "simként" a fejed.
Van egy olyan mondás, hogy az egész nagyobb, mint pusztán részeinek összessége.
Magyarán: hang+kép+gépírás nem egyenlõ azzal, hogy valakivel beszélgetsz. A telekommunikáció valóban nagyszerû dolog, és rendkívül szükséges is, de az élõ interakciót nem feltétlenül pótolja. Ha ezt nem tudod megérteni, akkor kérd meg a barátnõd kezét telefonon, vagy nézd meg az újszülöttedet webcamen keresztül. Sõt, tõlem felnevelhetsz egy gyereket chaten keresztül.
Gyakorlatilag rengeteg ember van úgy, hogy teljesen lenullázza a szoc. hálózatát, mert dolgozik, mert otthon ül és depressziós, mert tévézik, vagy mert éppen játszik. Ez nem normális dolog. Vedd észre a különbséget. Nem annak kell drogelvonóra mennie, aki egy évben párszor beleszív egy jointba, hanem aki nem tud úgy társaságba menni, vagy csak szimplán magában ülni, hogy be ne szívjon. Ezt kell érteni a játékfüggõségre is.
És nem azzal van a baj, hogy inább játszik, mint sörözik, hanem amikor csak játszik, és sosem sörözik.
Ennyi, ebbõl most már elegem van. "Gyakorlatilag teljesen eltûnt a szociális hálózatuk" ez faszság. Miért kéne betegnek tekinteni azt, aki inkább játszik, mint sörözik a haverokkal??
Bosszant, hogy bármilyen ostoba nézetet hangoztathat valaki azzal a felkiáltással, hogy 'szakértõ'.
A gyengébbek kedvéért: vezessük már be a 'vallásfüggõ' és a 'pénzfüggõ' fogalmakat is. Aki pénzt használ rendszeresen, vagy problémái vannak, ha nem jut rendszeresen pénzhez, az beteg. Aki rendszeresen gyakorolja a vallást, azt is nevezheted ilyen alapon betegnek, hiszen egy belsõ kényszertõl hajtva igény van arra, hogy higgyen egy vallás dogmáiban (azt jelenti, hogy tanok, alaptételek, mielõtt valamelyik agytulajdonos elkezd ugatni a szó miatt), és ezt a hitet rendszeresen gyakorolja = beteg. Vágod?
Tinman, te meg kérdezd már meg a betonozós haverodat, hogy mondja már el a gondolatait arról, hogy milyen X ezer kilométerre innen a világ, hogy ott is zöld-e a fû, és ott is faszok-e a politikusok. Maradjál ott lent falun oszt jó va'. Az önvallomáshoz amúgy gratulálok, de szólnék, hogy mindössze annyi történt, hogy már nem látod magad simként, de ez nem jelenti azt, hogy nem az vagy ;)
Morden: nem evidens. csak hogy három példát említsek.
elektrosok azé az mán dúrva...
én is függõ vagyok ! de inkább ennek hódoljak mint másnak :D
én is függõ vagyok, sokat gépelek de nem ettõl függök, én szex függõ vagyok
A szociális kapcsolatokra mér megsemmisitõ erejû ütést a számítógép/internetfüggõség.
Saját példa: Dumáltam ircen hihetetlen sokat arccal, jó fej volt, mindig volt mirõl dumálni vagy csak ökörködni, aztán egyszer úgy hozta a sors, hogy összefutottunk élõbe. Megszólalni sem nagyon bírt. Ennyi! Na az ilyen emberek bár nem rossz emberek szükségük lenne egy kis szgép elvonásra.
Félreértetted a cikket. Itt nem arról van szó aki a külföldi haverjával beszélget napi 1-2 órát.
Egyébként valós nem csak online szociális kapcsolatokra igenis szüksége van az embernek. A világot egyrész pontosan ezek a szociális halók mozdítják elõre. Pl: Szólj a brazil haverodnak, hogy kocsifeljárót betonoztok és ugorjon már egy pár órára. Nem tud rajtad segíteni és te sem tudsz rajta segíteni bármilyen valós problémátok adódik. Már pedig az életben eszméletlen fontos, hogy legyenek olyan emberek akikre lehet számítani és õk is számíthatnak rád. A netes "álbarátok" látszólag kielégítik a szociális igényeket, de ez kb. olyan, mint a szex guminõvel.
Amúgy a cikkben azokról van szó, mint amilyen én is voltam. Olvasd el az elõzõ hsz-t és megtudod mi a különbség függõ és user között.
Egy feltaláló vagy író egy produktív, eredményorientált dolgot csinál. Abból kialakul valami, amit más emberek hasznosíthatnak (más kérdés, hogy valóban lehet valaki munkamániás is, ami szintén a megszállottság egy formája). A chat-elést meg tök felesleges ide venni, volt már egy másik topic, ahol azt is hosszasan boncolgattuk. Feltételezem, azt mindenki megérti, hogy egy billentyûzeten/monitoron/hangszórón keresztüli kommunikáció korlátoltabb, mint az élõ interakció. Ez evidens.
Ellenben a játékok teljesen öncélúak. Az adott személynek a szórakozását szolgálják, semmi mást. Igazad van, valóban jó kicsit interaktívabbnak lenni. Talán még a 10 óra játék is intelligensebb, mint a 10 óra TV-zés, ha leszámítjuk persze azt, hogy a TV-zés alatt legalább mást is magadra szedsz (ne adj ég szembe jön valami ismeretterjesztõ vagy hírmûsor), míg egy játékról ez nem elmondható.
Egy szó, mint száz, mindennek megvan a maga helye, ideje. És persze a megfelelõ mennyisége is.
Nem érdemes kardoskodni a játékok mellett csak azért, mert éppen te (éppen akárki) szeret sokat játszani. Én pl. dohányzom, és szeretek is cigizni, de ettõl függetlenül nem kezdem el mondani, hogy mindenki gyújtson rá, mert kurvajó dolog, meg azt sem, hogy "nem vagyok szenvedélybeteg".
Szerintem a "szenvedélybeteg" szóval csínján kellene bánni. Én a magam részemrõl koncentrációnak mondanám. :)
Képzeljetek el egy feltalálót, amikor egy problémán dolgozik, egy írót, amikor a könyvén gondolkozik, vagy akár egy kisgyereket, amikor elmélyülten játszik. Teljesen elmerül abban, amit csinál, fontosnak tartja, alkot benne valamit. Ez viszi elõre a világot.
A játékos, ha interneten játszik, máshol élõ emberekkel lép kapcsolatba, ez is egy szociális háló, nem? Bizonyos dolgokat tudunk egymásról, rendszeresen találkozunk, odafigyelünk egymásra, segítünk egymásnak...
Ha IRC-n csevegek valakivel, aki Brazíliában él, akkor ezzel mi a gond? Megbeszéljük a dolgainkat, a problémáinkat, tanácsot adunk egymásnak... ez szociális elszigeteltség, azért, mert egy monitoron/billentyûn keresztül történik?? Baromság. Persze azt nem tehetjük meg, hogy összejövünk valahol sörözni :-) (de ha valaki fedezi az utazásom költségeit...) (ja, és persze csak egy országot mondtam, a példa kedvéért).
Sokkal inkább elítélem azokat, akik hazamennek, kikapcsolják az agyukat, és leülnek a tévé elé, aztán másnap megint, vég nélkül... _Nekik_ inkább hangyaéletük van, nem gondoljátok?
(egy játékos véleménye)
Akkor most nyilatkozik egy ex-függõ. Elõre szólok, hogy aki flame-t ereszt meg egy ilyen nyílt beszámolóra reakcióként, az inkább a moderátorral tárgyalja meg.
Volt itt aki azt írta, hogy játékfüggõség, mint olyan nem nagyon létezik. Saját magamról tudom, hogy HC játékfüggõ voltam. Már 7 évesen /C-64-el+ Junoszty FF TV-vel/ sem volt normális, hogy napi 12-!16! órát játszottam. Aztán jött a konzol (Nintendo, SMD), az óraszám maradt. Kb. 15-16 évesen az elsõ PC... óraszám nem sokat változott, persze suliból nem lógtam, de minden szabadidõm ebbe öltem. 18-20 körül: Az a durva amikor már úgy érzéd, hogy a barátnõddel töltött idõ elfecsérelt idõ... jobb lenne inkább SC-vel, Diablo-val tolni.
Tavaly kigyógyultam teljesen :-) Az utolsó játék a GW volt. Kb. 4 hónapon át napi 12-13 órát toltam... ja, volt gyöngyözõ homlok is + fogytam 8-9 kilót.
Mostanában a 12-13 óra munkával megy el, és hetente jó ha 6-7 órát játszok azt sem MMO-val.
Ami biztos: A szociális kapcsolatok IGENIS nagymértékben visszaesnek egy játékfüggõnél. Bár a netes baráti kapcsolatok kialakulnak, de az ugye nem az igazo. Igen, az ember valóban agresszívabbá válik, de a problémamegoldó képessége drámaian javul, akárcsak a reflexe, helyzetfelismerõ képessége, hogy a fejletebb logikai képességet már ne is említsem. A látás viszont romlik ill. egy furcsa csõlátás alakul ki. Ez a szem pedig eszméletlen érzékeny lesz a mozgásra, fényváltozásokra, de a kép élessége romlik!
Emlékszem anno a Sims-et 2 hét szinte folyamatos játék után akkor hagytam "erõszakkal" abba, amikor már a játékon kívül magamat láttam, ahogy ostoba Sim-ként megyek zuhanyozni, csinálok magamnak kaját, kimegyek a postaládához, kiviszem a szemetet. FÉLELMETES volt! De talán még ezt is tudom überelni: Anno a Heroes sorozat (1-2-3) körökre osztott feelingje olyannyira átragadt rám, hogy úgy éreztem ha megyek valahová a való életben, akkor arra csak egy bizonyos idõszelet áll a rendelkezésemre és utánna "nem tudok lépni". /Ez kb. 1 hónapnyi folyamatos játék után jelentkezett./ Arról már nem is beszélve, hogy 18 évesen a Heroes 2. része tehet arról, hogy az érettségim átlagán legalább 1 teljes jegyet rontottam, ugyanis végigjátszottam az egész érettségi szünetet.
A fentebb már emlegetett GW esetében, már az álmaim is a GW világában játszottak... de nem volt rossz érzés.
Tehát, játékfüggõség igenis létezik, aki felháborodva tiltakozik a tény ellen, az gondolkodjon el rajta, hogy talán már maga is játékfüggõ.
Szóval, a fejlett társadalom tagjai alapvetõen monitorfüggõ emberek. végül is kell hogy elvonja valami a figyelmet a környezetrõl. ezt ugyanúgy a tudománynak köszönheti mindenki mint azt, hogy ebbõl ki is akarják gyógyítani. de mibõl is? abból, amit megvetettek vele, mert hát ugye pénzbe kerül nem csak a rádió meg a tv, hanem a számítógép is. tehát ezen az alapon tökéletes fogyasztó aki gépfüggõ. plusz bevétel a kezelése, hogy ne legyen függõ. ebbõl is látszik, minden útnak ára van. persze a mérték a kulcsszó ez ügyben is.
ha munkát is beleszámolod, akkor már nem is olyan sok... pl én 8óra gép elõtt munkában... + otthon 2-3-4, naptól-kedvtõl függõen
Nem egészen. Azokat tartom aljas csúszómászó féregnek, akik pl. annyit WoW-oznak, hogy a gyerekeihez már a szomszédok hívják ki a gyámügyet, mert annyira el vannak hanyagolva (volt ilyen).
Nem azokra az emberekre gondoltam, akik "sokat" Quake-eznek. Mint ahogyan ez a klinika sem azoknak készült, akik "néha-néha" akár egy napot is játszanak. Mindenkinek a saját dolga, hogy hogyan él a szabadidejével. De aki ezzel károsít másokat (pl. a gyerekes példa), az egy közveszélyes szemét, akit azonnal el kell zárni a külvilágtól, mert már morális értékrendje sincsen. Aki meg drogozik azért, hogy akár 48 órán keresztül folyamatosan játsszon... hát már bocsánat, de aki ezt elfogadhatónak tartja, az sem normális.
Szerintem egyik jàték sem alakit ki ennyi embernél, ekkora fuggoséget mint a WOW...Olyan ugyesen csinàltàk hogy sokan készek azzal toltenia fiatalsàgukat...és nem csak gyerekek.
(Jáájj, bocsánat, totál off, csak akit érdekel még az elektrosokk, annak mondom, hogy természetesen a 60-70%-os eredményt azokra a "betegségekre" értettem amikben van haszna /nem sok/.
Tényleg legyen már szerk, egy csomószor ilyen hülyeségeken mennek a viták!)
aki felnött fejjel játékfüggõ lesz az megérdemli a sorsát,fizessen csak egy kissebb vagyont a klinikáknak.a gyerekre pedig oda kell figyelni,és megtanitani a számitogép értelmes használatára.
"Aki meg drogot vesz be azért, hogy tovább játszhasson, azt nem gyógyítani kell, hanem kivégezni."
Remélem, hogy ez csak egy nagyon rossz vicc akar lenni.
Nem kellene telespammelned ezt a fórumot a szélsõséges(hogy enyhén fejezzem ki magam) hozzászólásaiddal, csak mert vmiért(esetleg személyes negatív tapasztalat miatt) te aljas csúszómászó férgeknek tartod a jtékfüggõket, akiket el kéne taposni.
Csak annyi, hogy a joyt valszeg a közérthetõség miatt írták... nem kell belek5ni mindenbe
"megpróbálják megtanítani a játékfüggõ felhasználóknak joystick, billentyûzet, egér és játékok nélkül is van élet"
Azért sokat elárul a cikkrõl, hogy elsõdleges játékvezérlõként a joystick-ot említi.. sztem ma a játékosok elenyészõ hányada (gyakorlatilag csak a repülõgép-szimulátorosok) használja. PC-n az elsõdleges a bill+egér kombó, konzolon meg a gamepad, vagy láttam még joypagnak is irva valahol..
Egyébként is.. azt minden játékos tudja, hogy van élet a játékokon túl is, na de kérdem én milyen?? :-)))))))))))
"ugyanolyan függõség alakulhat ki használatuk során, mintha valaki dohányzik, rendszeresen iszik alkoholt vagy szerencsejáték-függõ""
Leszámítva, hogy az összes közül ez a legveszélytelenebb, megfelelõ oktatással és szülõi felügyelettel társítva még hasznos, és képességfejlesztõ is (reflex, stratégiai érzék, szervezõ-készség, stb..) amit nem lehet elmondani a bagóról, piárol, és a szerencsejátékról..
"gyöngyözik a homlokuk, izzadnak és gyakorlatilag szinte a végkimerülésig hajszolják magukat." Naja.. én is láttam már CS fanatikust :-))) azok egy állatok.. :-) de itt jön közbe a sokat emlegetett szülõi felelõsség. ami persze sokmindenben megnyilvánulhat. van olyan ismerõsöm, akit a faterja visz a q3 meccsekre, meg minden supportot megad neki, persze nem alaptalanuk, a srác elég sokmindent öszenyert már (tft, komplett gépek, stb..) de ez csak 1 variáció. a fanatikusokat idejében kezelni kellett volna, mármint a szüleiknek, pl azzal, hogy mikor látta, hogy a gyerek többet játszik a kelleténél, akkor odafigyel rá. Ja, hogy 1xûbb otthagyni, mert addig sincs lábalatt? akkor meg vessen magára, hogy csorgó nyálú zombi módjára pörög a gyerek, ha fél napig nincs game..
"még nehéz különbséget tenni a sokat játszók és a függõk között." Kérdezzék meg õket :-) tutira tudnák a választ ;-)
"legtöbb fiatal így próbál meg elmenekülni a rá váró feladatok, megoldandó problémák elõl" Naná.. Ja.. Aha.. Ütni kéne aki ilyet kitalált.. mi az hogy a legtöbb fiatal? Elismerem, vannak fanatikusok, mondjátok már meg, csak én vagyok naív, ha azt gondolom, hogy van aki azért játszik, mert kikapcsolódik, vagy mert egy hangulatos történet megragadja a fantáziáját? Én mindigis úgy tekintettem a számítógépes játékokra, mint egy interaktív könyvre. van valami mondanivalója, de nem csak ül elõtte birka módjára az ember, hanem interaktívan részt vesz benne. Én személyszerint elfogadtam, hogy régen bunkókkal kergették egymást az õsemberek, mert az volt a fun, aztán jött a könyv, meg a tv, a 21. századra meg kialakultak a számítógépes játékok. minden kornak megvan, hogy mi az, ami leköti az embereket, a technika korának könyvje pedig nem más, mint a számítógépes játék.
"Kínában pedig durvább módszerrel, elektrosokkal próbálják kigyógyítani az ilyen szenvedélybetegeket".. Az biztos használ.. ja.. duplán állatok..
fawcet: 1etértek. amig valaki képes elkülöníteni a kettõt, és a valós, és fontos dolgokra is kellõ figyelmet szentel, addig én speciel teszek rá, hogy mennyit játszik. Amihánt elhanyagolja, akkor viszont valami hiba van a mátrixban, meg kell mondani neki, hogy mi a szitu. persze nem pszihiátrián, mert attól még jobban elmegy a kedve, de hát erre vannak a szülõk.. A modern kor fejlõdése fejlõdést vár ezen a téren a szülõktõl is, nem biztos, hogy a régi módszerek eredményre vezetnek manapság.
Tényleg nehéz meghúzni a határt a hobbiból gémelõ és a függõ között. Én is talán úgy definiálnám hogy akinek már nincs szociális háttere, IRL barátai, egyéb hobbija az tényleg függõ. Ezzel szemben szerintem teljesen más kategória akinek van "igazi élete" és amelett akár 8-10 órát játszik néha egy-egy nap. Csak a saját példámból indulok ki: world of warcraft ezerrel, fél éve tolom (mondjuk elõtte is sokat játszottam mással), minimum napi 2-3 órát bent vagyok, raid napokon este 6tõl éjjel kb 1-ig (heti 2-3 alkalom) + néha hétvégén de elmellett van munkahelyem (IT, 8 óra gépközelben), marha sok barátom van, zenélek rockbandában, heti 1-2 próba, hétvégenként fellépések, nyáron fesztiválok, egyéb elfoglaltság. És nem érzem magam függõnek, bár sokak szemében ez már az.
Ugye nem? :p
kigyogyitanak a játékfüggõségbõl de ha nem más akkor terápiafüggõ leszek
Másik meg a családi kapcsolat, barátnõ fontosabb legyen, mert akkor tönkremehet az élete az embernek. Egyszer megsértõdött mert éjjel 1-ig waroztam, és elaludtam mikor ki kellett volna mennem elébe. Szóval kétszer is gondolja meg az ember, hogy mit vállal ezzel.
Saját tapasztalatamat osztom meg: ha ura vagy a játéknak akkor nem vagy függõ, ha nem akkor az uralkodik feletted. Most államvizsgára tanulok. Letöröltem a kedvenc játékom, szomszédomnak leadtam egy idõre a telepítõ dvd-jét, amíg ennek vége nem lesz. Ha nem ezt csinálnám akkor kifárasztanám magam a játékkal és nem lenne meló után is tanulni.
"Ha nem lennének konzolos, meg számítógépes játékok, akkor ezek az emberek valamilyen más függõségben szenvednének."
Lásd drogfüggõk, a keménydrogosok majd' 90%-a masszívan piált mielött/miközben keménydrogos lett. Ha nem lenne a drog, akkor "csak" masszív alkoholistáklennének. Vannak emberek, akik bármitõl hajlandóak függeni, csak függhesenek ...
"Nagyon sok olyan fiatal van, akiknek fogalmuk sincsen arról, hogyan is kell valakivel szemtõl szemben kommunikálni. Õk éveken át legfeljebb mikrofonos fejhallgatókon és telefonokon keresztül beszélgetnek internetes ismerõseikkel. Gyakorlatilag teljesen eltûnt a szociális hálózatuk"
Ez mind szépen és nagyon tudományosan hangzik, az egyetlen hiba benne, hogy ez azoknál a fiataloknál is megfigyelhetõ, aki nem internet/chat függõ, sõt némelyik még számítógépet se használ.
"gyakran gyöngyözik a homlokuk, izzadnak és gyakorlatilag szinte a végkimerülésig hajszolják magukat"
Valahogy így voltam én is annakidején a DiabloII-vel:D
Valahol ott kezdõdik. Ennek ellenére ne mondja nekem senki, hogy napi 10-12 órát a gép elõtt görnyedni egészséges dolog.
Ez korrekt megközelítés. Gyakorlatilag én is így vagyok. Én is szinte akár napi félnapot is számítógépezek (benne vannak a Game-k és az Internet), de nekem is ugyanúgy vannak barátaim ismerõseim. Az már más dolog hogy egy emberke annyira belehülyült a gépbe hogy már szinte a szociális hálóját elb*szta. Azt már nevezhetjük függõségnek. És attól hogy valaki félnapot (akár többet is) az még nem jelenti azt hogy függõ. Függõség az ott kezdõdik, ha már teljesen elb*aszta a szociális hálóját!
nem olvastam végig, csak az elsõ 15 postig kb. mind1, szoval ha ujra elmondok valamit elõre is bocs de hozzá kell szolnom a témában:...
17vagyok, szüleim folyton baszogatnak hogy ez ( a gépezés ) a tanulásom rovására megy, ami azért igaz is, mert egyfolytába értsétek ha otthonvagyok 5-6-7-8 órákat is gépezek, hazafelé már azonjár az eszem melyik oldalt nézzem elõbb, kijön egy uj gém, és már egybõl beszerzési körútra megyek, ergó naponta gépezek nyárn 10-16 órákat( ebben bennevan az éjjel is)
VISZONT
ez nem mindennapos, emelett ha tehetem megyek bmx-ezni festeni(ehh falra (: parkour-ozni barinõmmel lenni haverokkal lógni warhammer-ezni kosarazni és van soksoksok barátom meg nincs gondom semmiféle szociális gondokkal... szerintem ez igy korrekt hogy ha itthonvagyok gépezek órákon át, jobbmintha a tv-t nézném azmég a szemre is káros
VISZONT
van osztálytársam aki olyan zárkózott hogy az már kész, csak a gépnek él, alig vannak barátai és eleinte baszatta egykét oszttársam ( a tipikus énvagyok az osztálykeménye tag ) aztán õket szétbasztuk és a gyerek kezdett kinyilni és egész normális meg segítõkész...
szoval befelyzvén a lényeget, szerintem akkor függöség ha értelmetlenül tölti elõtte az idõt... értsétek, csak ugy ücsörög, vagy MMO-zik (de nem questeket hanem csak buffol egész nap) szoval lehet értelmesen is eltölteni az idõt, a gép elõtt mint irták az IT -sek is, énmeg photoshop-ozok folyton, meg nézelõdök a neten ( ÉRTELMES DOLGOKAT ) nameg játszomis,,, de mármár egyre inkább kevesebbbet,
Hát jah.Az már azért télleg eléggé elfajult lenne. Nah ezek után mondják rám hogy gépfüggõ vagyok
hozzányúl a billentyûzethez, megcsapja az áram. hozzányúl megint, még erõsebb áram csapja meg. elég hamar kialakul a pavlovi reflex :P
egyetemista koromban amúgy én is bírtam napi tizenegynéhány órákat játszani, de amióta dolgozom ez már kicsit nehezebben menne.. :D bizonyos értelemben véve lehet rám mondani, hogy függõ vagyok, mert elég sokat játszom most is, de szerintem az lenne az igazi választóvonal, ha mondjuk a játék miatt otthagynám a melót. ez meg nem hinném, hogy be fog következni :)
Jó, a szülõk más kategóriák, ha egyszer részegen jössz haza 15 éves korodban, már azt mondják, alkoholista vagy:))) Ez azért van, mert a legtöbb szülõ nem volt kollégista:)
Amúgy szerintem addig semmi baj nincsen, ameddig szórakozás/kikapcsolódás szerepe van a játéknak. Akkor kezdõdik a gond, ha "szívesebben sétálsz Tamriel (vagy mi) dombjai között". Na akkor irány a klinika:)
Feleslegesnek nem mondanám,hiszen biztos vannak olyan emberek akiknek jól jön és segít is az intézet.Arról nem is beszélve hogy ha 1 ember lenne iylen akkor is megérné,pláne ha modnjuk már 1000 emberrõl van szó!
A határ szerintem ott van, amikor már minden mást kiváltasz azért, hogy egy dologgal foglalkozz. Amikor az életed egyetlen marhaság (itt pl. PC game) köré fonódik, és minden másra, pl. barátok (nem az internetes pofázós barátok:)) munka, társadalom, egyéb szórakozás, csajok/pasik, gyerekeid, minden ennek van alárendelve.
Sokan a drogot, meg a piálást, vagy a játékgépezést is megunják, meg sokan a számítógépjátékokat is megunják.
Hallottál már az angliai családos esetrõl a WoW-val kapcsolatban, amikor két kretén szülõ még a saját kölykeit is elhanyagolta? Na, a hasonló génhulladékoknak kell ez a klinika. Egyáltalán nem hülyeség. Lehet, hogy csak 1000 emberrõl van szó, de az is 1000 ember.
Azért kíváncsi lennnék hogy ki az aki meg tundá mondani,hogy hol a határ?Ki a játék/internet függõ és ki nem?Mert aki másban nem tesz kárt meg ilyesmi arra még nem mondanám oylan biztosra hogy függõ/nem függõ.Meg ha vki több órát/napot ül is a gép elõtt,de van annyi igénye hogy tusoljon,egyen/igyon meg hasonlók akkor meg már nem függõ? Szal ezt nagyon nehéz megállapítani,hiszen a határ nagyon közel van egymáshoz!
Na itt az aranyat érõ mondat. Az a kisebbik baj, ha valaki imád játszani. Az a nagyobbik baj, amikor valaki így gondolkodik.
Sokan diszkókba járnak, sokan mással kötik le a felesleges szabad idejüket, mint példáúl számítógéppel játszanak, ennyi... Ez nem függõség, hanem az ember körbenéz, és keres magának egy hobbit, vagy szórakozást, és a hobbi és a szórakozás, gyakran ugyan az :) Szóval, az hogy játékfüggõség, az hülyeség, valakinek ez a szórakozása, és ez 1000-szer jobb mint a pia vagy a drog, ugyanis, ha egy idõ után megunja, akkor még van lehetõsége hogy más legyen a hobbija, vagy a "függõsége" de egy piásnak, egy drogosnak, NINCS! nah, persze találkoztam olyan emberekkel is, akinek a piálás, a dorogozás mellett ott volt a számítógépes játék. Drog alatt itt a füvet értem. Amúgy meg olyan hogy függés, az relatív, ugyanis egy idõ után úgy is megunja, szóval szerintem felesleges ez a klinika... Bár a hülye nyugat európaiak mindent kitalálnak...
Az a baj, ha én addig akarok sexelni/füvezni/piálni/gamelni amig bele nem döglök akkor had csináljam már. Igénytelen vagyok magamra. Ez tény, de nekem ez igy jó :D
Informatika és tudomány
csak hogy három példát említsek.
Ezt elmondanád anyáméknak is,mert õk totál azt hiszik hogy függõ vagyok